Sziasztok!
Az alábbi - egyik ismerősömmel történt - esettel kapcsolatban szeretném szíves állásfoglalásotokat kérni:
Egy cég munkavállalója a számára rendelkezésre bocsátott - de nem kizárólagos használatú - gépjárművel kéthetenként pénteki, illetve szombati napokon (pénteken rendes munkaidőben: kora reggeltől délutánba nyúlóan) - cége által kezdeményezett és finanszírozott - tanfolyamra jár, hogy technikusi minősítést szerezzen. Ezzel kapcsolatban minden szabályos. Egy pénteki napon a kocsival a szokásos útvonalon halad, hogy időben odaérjen a tanfolyam kezdetére. Kora reggel, még sötétben indul, s előtte - többek között - meggyőződik arról is, hogy mind a két első lámpája rendesen világít. Megállás nélkül halad a kb. 70-80 kilométerre lévő tanfolyami hely felé. Időközben kivilágosodik, a lámpákat természetesen bekapcsolva hagyja; s világosban nyilván már nem tudja kontrollálni azok tényleges fényerejét. (Pontosabban: a gépjármű műszerfalán látja a világítás zöld kontroll-lámpáját vidáman világítani, mintha minden rendben lenne.) Nem sokkal a célpont elérése előtt egy közúti ellenőrzés során a rendőrök megállítják, és jelzik számára, hogy a gépjármű bal első fényszórója nem működik. Ezért helyszíni bírságot rónak ki rá, amit ő meg is fizet, bár egyúttal jelzi a korábbiakban vázolt körülményeket.
A kérdéseim az alábbiak lennének ezzel az esettel kapcsolatban:
1) Köteles-e a munkavállaló úgymond "lenyelni" ezt a bírságot, vagy mondhatja-e az a cégének, hogy ő ezen összeg megtérítését kéri, mert bírságolására rajta kívülálló okokból (a munkáltató üzemeltetésében és érdekkörében álló gépjármű menet közben kontrollálhatatlan műszaki hibája miatt) került sor, miközben ő a szabályos közlekedés érdekében mindent megtéve járt el?
2) Az első pontban említettek tekintetében hibát követett-e el a munkavállaló azzal, hogy a bírság helyszíni rendezése mellett döntött? (Nyilván nem akart megvárni egy rendőrségi szabálysértési feljelentést, mert úgy gondolkozott, hogy a bírság esetleges munkáltatói meg nem térítése sokkal kisebb bosszúság, mint ami egy rendőrségi szabálysértési feljelentés miatt munkáltatói részről - akár indirekt módon is - annak nagyobb súlya miatt érheti.)
3) Amennyiben a munkavállalónak van úgymond "keresnivalója" a bírság összegének munkáltatói megtérítése terén, akkor: Kapcsolódik-e ehhez (mármint a lámpa meghibásodásához, illetve annak nem észleléséhez) valamiféle bizonyítási teher, amely esetleg megnehezíti az igényérvényesítést a munkavállaló számára? (Magyarul: Hogyan alakul a bizonyítási teher a nem észlelés vonatkozásában?)
4) Van-e esetleg kapcsolódó jogszabályhely, vagy vonatkozó, releváns bírói gyakorlat?
A fentebb említettekhez kapcsolódóan megjegyezve, hogy ismerősömnek eszébe sem jutna a fenti kérdésekkel összefüggésben morfondírozni, ha bármilyen, (akár a legkisebb fokú) önhibájából eredő mulasztásban tartaná vétkesnek magát. A cégen belül külön gépjármű-ügyintéző tevékenykedik. A gépjárművek esetleges meghibásodásait a cég munkatársai neki jelentik be, aki a továbbiakról intézkedik. Jelen esetben ismerősöm a hibát észlelni sem tudta. Ha észleli: maga is azonnal el tudta volna hárítani. A cégen belül - tudtommal - hasonló eset még nem fordult elő. Más munkatársaira - sebesség-túllépés miatt a rendőrség már jópár alkalommal kiszabott bírságot; s ezt - természetesen - mindenki saját zsebből ki is fizette. Ezért érezhető és észlelhető egyfajta munkáltatói elvárás, hogy aki gépjárművezetéssel kapcsolatban bírságot kap, az azt - lehetőleg minél előbb - egyenlítse ki saját maga. Ami - sebesség-túllépés esetén abszolút jogos elvárás, vitán felül áll. Viszont az alábbi eset ettől nagyban eltér.
Az eset friss, a mai napon történt, s a nagy valószínűséggel várható hétfői munkáltatói vonakodás leszerelésére lenne szükség a jogi jellegű tanácsra. (Már amennyiben az ismerősömnek van keresnivalója a jog hímes mezején. :) )
Előre is nagyon szépen köszönöm válaszotokat.