Megbízási szerződés és jövedelemigazolás


denever # 2010.01.30. 12:08

Köszönöm a választ és a fáradozást!Jól tudni ezeket.

Dödölle1 # 2010.01.30. 10:01

denever
2010.01.29. 15:35

Kérdés: Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek?

denever 2010.01.29. 15:35 ------------
A megadott adatok alapján a kérdésre sem egyértelmű igennel sem egyértelmű nemmel nem lehet válaszolni, szükséges az eset összes körülményének az ismerete, vizsgálata.

Javasolom megkeresnia tárgyban hatáskörrel rendelkező állami adóhatóságot (APEH), illetve Munkaügyi Felügyelőséget.

A kérdésedel kapcsolatban egy rövid tájékoztató:

Munkaügyi ellenőrzés és az adóellenőrzés esetén az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és az adóhatóság ellenőrzése során vizsgálja a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyokat, a bújtatott munkaviszonyt, a színlelt szerződéseket.
A munkaviszonyt minősítő jegyek közül az elsődleges minősítő jegyek önmagukban meghatározók lehetnek a munkaviszony minősítése szempontjából, a hatósági ellenőrzés eredményeképpen tényként való megállapításuk egyértelműen munkaviszony fennállására utal.

E minősítő jegyek tehát általában, más minősítő szempontok fennállása nélkül is alátámasztják a munkaviszony létét.

Munkaviszonyt elsődlegesen minősítő jegyek:

A végzett tevékenység, munka jellege meghatározó a szerződés típusa szempontjából. Munkaviszony esetében az ellátandó feladat, illetve tevékenység közvetlenül és konkrétan a munkakör által meghatározott. Az ellátandó feladat folyamatosan, ismétlődően jelentkezik.

A munkaviszonyt meghatározó minősítő jegy a munkavégzés tartalma alapján megjelenő rendszeresség.

A munkavállaló nem egy ügyet gondoz, általában nem egy konkrét feladat ellátására, illetve munkavégzéssel elérhető eredmény teljesítésére szerződik, hanem egy adott munkakör folyamatos ellátására.

A munkakör azoknak a feladatoknak, tevékenységeknek az összességét jelenti, melyeknek ellátására, elvégzésére a munkáltató alkalmazottját kötelezheti.

A munkakör, mint tevékenység-összesség a polgári jogtól idegen fogalom, a megbízási, vállalkozási szerződések általában egy-egy konkrét munkára, megrendelésre szólnak.

A munkaviszony keretében általában nem a konkrét feladat, hanem a munkakör meghatározott, az ebbe tartozó egyes tevékenységek ellátására utasíthat a munkáltató.

Amennyiben a megbízási vagy vállalkozási szerződésben foglalt egyedi ügyek, feladatok ténylegesen egy adott munkakör betöltését jelentik, a felek között munkaszerződés jött létre.

Idegen a polgári jogágtól továbbá, hogy a munkát végző egyoldalúan kötelezhető olyan feladatokra, melyre a szerződése nem vonatkozik.

Munkaviszony esetén ugyanis maga a Munka Törvénykönyv biztosít minderre lehetőséget - különösen az átirányítás, a kirendelés és a kiküldetés szabályaival. A polgári jog által szabályozott munkavégzés esetén a szerződéstől eltérni csak közös megegyezéssel lehet.

A jogviszonyban ellátott tevékenység jellegén, illetve azon, hogy ez a tevékenység munkakör jelleget ölt-e vagy eseti feladat ellátására vonatkozik, nem változtat az, hogy a munkához a munkát végző személy munkaközvetítő hatóságon vagy magán-munkaközvetítő ügynökségen keresztül jut hozzá. A közvetítés ténye a tevékenység munkakör vagy eseti feladat jellegén nem változtat.

A jogviszony mindaddig polgári jogi jellegű marad, míg a feladat ellátása eseti, egy munka, illetve rendszertelenül jelentkező, de behatárolható időtartamra szóló tevékenységként jelentkezik.

Ezzel szemben a feladat munkakör jellege, rendszeressége, folyamatosan ismétlődő volta más, a munkaviszonyra jellemző minősítő jegyek egyidejű fennállása mellett egyértelműen a munkaviszonyt valószínűsíti.

Egy bírósági eset tükrében a munkakörnek különösen nagy jelentősége van a jogviszony minősítése szempontjából.

Olyan eseteket, amikor a munkáltatónál az ún. kettős jogviszonyban történő foglalkoztatás esete valósul meg, tehát a munkáltató részben munkaviszony, részben megbízási szerződés keretében ugyanannak a feladatnak az ellátására foglalkoztatja a munkát végző személyt, amire a munkaviszonya szerinti munkakörébe tartozik, leplezett szerződésnek kell tekinteni, mivel a felek akarata ténylegesen a munkaviszonyban történő foglalkoztatásra irányult.

Szemben a polgári jog megbízásával vagy vállalkozásával, munkaviszonyban az alkalmazott helyettest, alvállalkozót nem vehet igénybe. Mindez elkülönítendő attól a munkáltatói lehetőségtől, hogy átirányítás keretében a munkavállaló munkakörébe nem tartozó feladatok ellátására, helyettesítésre is kötelezhető átmenetileg.

A munkavállaló a feladatot személyesen köteles ellátni, helyettest nem állíthat.

Mind a vállalkozási, mind a megbízási szerződések esetében a teljesítésben más személy (alvállalkozó) közreműködhet. Ugyanakkor a helyettes vagy alvállalkozó igénybevételének a szerződésben történő kikötése sem feltétlenül támasztja alá a polgári jog keretei közötti munkavégzést.

Ha például a felek által kötött szerződésben szerepel, hogy a munka végzésére kötelezettséget vállaló szerződő fél vállalja a helyettes állítását, azonban a szerződés hatályának fennállása alatt helyettes állításra egyáltalán nem kerül sor, vagy a helyettes állításáról ténylegesen a megbízó gondoskodik, ez további minősítő jegyek fennállása esetén a munkaviszony fennállását alátámasztó körülmény lehet. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a személyes munkavégzési kötelezettség az ellátandó feladat jellege alapján megjelenhet a polgári jogi keretek közé tartozó munkavégzés esetében is.

Egy adott ügy ellátása vagy tevékenység végzése során meghatározó lehet a munkát végző személye, így harmadik személy igénybevétele a teljesítéshez a megbízási, illetve a vállalkozási szerződésbe ütközne (pl. könyvvizsgálati tevékenység elvégzése, előadás tartása egy konferencián).

Ekkor is meghatározók a szerződés minősítésének további jegyei, azaz a személyhez kötött munkavégzésnek egy adott ügy - akár tartós - ellátásához vagy eredmény eléréséhez kell kapcsolódnia.

Munkaviszony fennállása esetén a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli, köteles a munkavállalót a munkaviszony fennállásának tartama alatt munkával ellátni. Ilyen általános kötelezettség polgári jogi jogviszonyok esetében nem áll fenn.
A munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli. Köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. Mindez a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthető meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, munkával elérhető eredmény a fő és meghatározó kötelem.

Ezzel ellentétben, a munkajog szerint a munkáltató részére történő rendelkezésre állás az egyik legfontosabb kötelezettség, mindennek elmulasztása vagy pontatlan teljesítése súlyos jogkövetkezményekkel járhat.

Az igazolatlan távollét esetén nem mentesíti a munkavállalót a kötelezettségszegés alól az a körülmény, hogy a mulasztott időszakban a munkáltató munkával egyébként sem látta volna el a munkavállalót.

A munkavállaló munkaszerződés alapján a munkaadónál látja el munkaköri feladatait.

A munkaviszony körülményeire jellemző a hierarchikus kapcsolat, az alá-fölérendeltség viszonyát többnyire a munkáltató belső szervezeti rendje rögzíti.

Megállapítható az alkalmazott ún. munkaszervezeti függősége, hogy a tevékenységet a munkáltató szervezetéhez kötődően végzi.

Így általában a munkavállaló egy meghatározott szervezeti egység beosztottjaként jár el a munkakörébe tartozó feladatokban, továbbá eltérő szinteken maga is gyakorolhat egyes munkáltatói jogokat.

Amennyiben a munkaügyi, illetve az adóellenőrzés során megállapítható, hogy a munkát végző személyt megilleti egyes munkáltatói jogok gyakorlásának lehetősége, úgy ez a körülmény a munkaviszony fennállását támasztja alá.

A munkavállaló és a munkáltató között jellemzően szigorú alá-fölérendeltségi viszony áll fenn, melyből következik a munkáltatót megillető egyoldalú irányítási és utasításadási jogkör. Ezzel szemben megbízási és vállalkozási jogviszony esetében a felek között mellérendeltség érvényesül, mellérendelt félként kötnek megállapodást.

Amint az ítélkezési gyakorlat is megállapítja: a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség és függőség fennállása esetén a jogviszony nem minősíthető megbízási jogviszonynak, azt a szerződő felek akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól.

A szerződési szabadság elve ugyanis a szerződés tartalmának meghatározására, nem pedig annak elnevezésére terjed ki.

Ellenkező oldalról megközelítve, ugyanezt erősíti meg a Legfelsőbb Bíróságnak az a döntése, melyben olyan rendszeresen, heti 1-2 alkalommal, havi 10-20 órában, fix összegű díjazásért megbízási szerződéssel foglalkoztatott könyvelők ügyében hozott döntést, akik tevékenységüket részben a megbízó telephelyén, részben saját lakásukon végezték.

Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség, széles körű utasítási jog érvényesülése hiányában a jogviszonyt nem lehet munkaviszonnyá átminősíteni.

    A munkajogviszonyt és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat elhatároló ismérvek közül megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos ismérveket.

A munkaviszonyra jellemző négy elsődleges ismérv:

  1. A munkakör. A munkaszerződés csak a munka fajtáját, a munkakört határozza meg.
  2. A rendszeres, folyamatos munkavégzés. Ezen belül többnyire ugyanabban az időpontban megkezdve és ugyanabban az időpontban befejezve, előre meg nem határozott időn keresztül, folyamatosan történik a munkakör ellátása.
  3. A munkabér. A felek munkajogviszonyban nem teljesen szabadon, hanem a munkaviszonyra vonatkozó keretek között állapítják meg a munkabér összegét (kötelező legkisebb munkabér -minimálbér), aminél kisebb bér kikötése semmis….
  4. Az utasítási jog és az ezen alapuló alá és fölérendeltség. A polgári jogviszonyban pl. megbízási szerződés esetén utasítás csak a szerződés megkötésekor és csak az eredményre vonatkozhat az utasítás, szemben a munkajogi utasítással, ami sokkal szélesebb, a nem csak a szerződéskötéskor, hanem a jogviszony fennállása alatt folyamatosan adható (munkafeladat meghatározása, a munkavégzés sorrendisége, technológiai utasítás, munkaeszközre, munkamódszerre vonatkozó utasítás, mit, mikor, hogyan stb.

Másodlagos elhatároló ismérvek:

1. Kinek az eszközeivel történik a munkavégzés? Főszabály szerint munkajogviszony keretében a munkavállaló a munkáltató eszközeivel dolgozik, míg a polgári jogi jogviszonyban a megbízott általában a saját eszközeivel végzi a megbízási szerződésben meghatározott feladatot.
Természetesen lehet kivétel. A munkavállaló is dolgozhat a saját eszközeivel, de ilyen esetben azért a munkáltató térítési díjat köteles fizetni.

2. A személyes munkavégzési kötelezettség.

A munkavállaló személyesen köteles a munkahelyen megjelenni, a munkát elvégezni, míg a polgári jogi jogviszonyban –főszabály szerint, ellenkező kikötés hiányában- a teljesítést más személy is elvégezheti. (Ügyvéd helyett ügyvédjelölt stb.)

3. A megélhetés fő alapja.

A megbízási jogviszonyból származó jövedelem többnyire kiegészítő jövedelem. A munkajogviszonyból származó jövedelem többnyire a megélhetés fő alapja.
További sajátosságok: A munkavállaló korlátozott anyagi felelősséggel tartozik, rendszeres pihenőidő, illetve szabadság illeti meg, béren felüli juttatásokra lehet jogosult.

A felek szerződési szabadsága arra szorítkozhat, hogy eldöntsék milyen tárgyú, illetve mire irányuló jogviszonyt hoznak létre, ha azonban szerződési akaratuk arra irányul, hogy az egyik fél a másik részére, annak utasítása szerint, egy meghatározott munkakörba tartozó feladatokat, munkaereje rendszeres rendelkezésre bocsátásával lásson el, akkor nem dönthetnek szabadon abban a kérdésben, hogy a jogviszonyt minek minősítik, az adott jogviszony munkaviszonynak minősül!

Annak a kérdésnek az elbírálása során, hogy a peres felek között létrejött jogviszony munkaviszony, vagy vállalkozási jogviszony-e, és ehhez képest mely bíróság hatáskörébe tartozik a per eldöntése a bíróságnak –különösen bonyolult és ellentmondásos tényállás esetén- részletes, az eset összes körülményére kiterjedő bizonyítást kell lefolytatni. BH 1993.775. Lásd még BH 1984.167

Üdv. :)

denever # 2010.01.29. 14:35

Kérdés: Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek?

Dödölle1 # 2010.01.27. 10:41

Tisztelt Szakértők!
A problémám amiben segítséget szeretnék kérni az a következő lenne. Megbízási szerződéssel dolgoztam egy állami szervnél. A szerződésben brutto 80 000 ft volt megállapítva. Na most. A szerződésem lejártával megkaptam a „jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításáshoz“ szóló nyomtatványomat és sajnos nem vagyok vele tisztában, hogy ott most a nettó vagy a bruttó bért tüntetik-e fel. Ugyanis nekem a szerződésben szereplő brutto 80 000 helyett 72 000 van beírva.
Kérem mielőbbi válaszukat!
Előre is köszönöm.
Anita

Válasz:

Az állami szerv TB. kifizetőhelye jogszerűen járt el akkor, amikor a „jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításáshoz“ elnevezésű nyomtatványra csak a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet tüntette fel.

A vonatkozó adó jogszabály alapján a megbízási szerződés bruttó összegéből 10% költséghányad elszámolható (adó és járulékalapot csökkentő tényező)amely után nem, csak a maradék 90% után kell Peb. járulékot fizetni.

A 80.000 Ft. 10%-a 8.000 Ft.- (ez költségként pl. utazási költség metrójegy, villamosjegy, ceruza, papír, szemléltetőeszköz kiadása stb. tehát a megbízással kapcsolatos bárminemű kiadás fedezetére szolgál amiről még számlát sem kell bemutatni...)80.000 - 8.000= 72.000 Ft.-

Ez lesz tehát az a járulékköteles bruttó bér, ami után járulékot kell fizetni és amiből járulékot kell vonni.

Üdv. :)

nita6 # 2010.01.27. 09:53

Tisztelt Szakértők!
A problémám amiben segítséget szeretnék kérni az a következő lenne. Megbízási szerződéssel dolgoztam egy állami szervnél. A szerződésben brutto 80 000 ft volt megállapítva. Na most. A szerződésem lejártával megkaptam a "jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításáshoz" szóló nyomtatványomat és sajnos nem vagyok vele tisztában, hogy ott most a nettó vagy a bruttó bért tüntetik-e fel. Ugyanis nekem a szerződésben szereplő brutto 80 000 helyett 72 000 van beírva.
Kérem mielőbbi válaszukat!
Előre is köszönöm.
Anita