ház közös öröklése

Kedves amatőr!

A nyaraló 1/4-ed része már 1996. óta, azaz édesapám halála óta a nevemen van, a másik negyede pedig a bátyám nevén. A 2005-ben elhúnyt édesanyánk nevén lévő 1/2 rész azonban még nincs a nevünkön, a közjegyző a hagyatéki eljárásban még nem adta át nekünk.
A hagyatéki eljárást a közjegyző felfüggesztette a másik, azaz lakóingatlannal kapcsolatos per lezárultáig. Ugyanis én azzal a kéréssel fordultam a közjegyzőhöz, hogy, ha megnyerem a pert, akkor az egyik ingatlant teljes egészében természetben kérem,/ kb. egyforma értékű a két ingatlan./ mert attól tartok, hogy a megosztatás, ill. eladás még évekig elhúzódna, ha a bátyámék húzni szeretnék az időt.
Sajnos már nem vagyok fiatal és még életemben szeretném kicsit élvezni az örökségemet.
Nagyon köszönöm a segítséget.
Üdvözlettel
Hegyi Barna

Elnézést, lehet, hogy már szó volt róla, de nem rémlik, ezért megkérdezem: ez a bizonyos nyaraló az ingatlan-nyilvántartásban a Te és bátyád nevén szerepel már? A közjegyző a hagyatéki eljárásban átadta Nektek?

Kedves amatőr, Traven és ObudaFan!

Köszönöm a válaszotokat, a perrel kapcsolatban megnyugodtam, viszont az alapkérdésem, ami nagyon bosszant az a nyaraló ügye. Ott nincs per és megörököltem anyám halálával a felét, de kizárólag a bátyám és népes családja, gyerekei, vejei, menyei és az unokák használják. Hiába van kulcsom, nem tudok ott nyaralni, mert mindig ott vannak.
Miután nem zárult még le a hagyatéki eljárás, a bátyám nem akar megállapodni abban, hogy a nyár melyik részében használhatnám én, azt üzente az ügyvédjén keresztül, hogy még korai ezt eldönteni, de mindenesetre addig is, amíg eldől az ingatlan sorsa, hogy eladjuk, vagy megosztatjuk, addig ők használják.

Ez ügyben nem tudom, hogy mitévő legyek, mert most egy újabb nyár jön, de veszekedni nem szeretnék odamenni.
Viszont a hagyaték eljárást a lakással kapcsolatos per végéig felfüggesztették és még 1-2 évig is elhúzódhat, mire az egész végére érünk.

Létezik ilyesmi, hogy addig ne használhassam, ami az enyém, illetve, milyen túlhasználati díjat lehetne kérni és hol kellene ezt kérnem. A bátyám biztos, hogy nem akar nekem fizetni semmit.

Előre is köszönöm a segítségeteket.
Üdvözlettel
Hegyi Barna

Traven kicsit pontatlanul fogalmazott, uis az érvénytelenségnek két fajtája van: a semmisség és a megtámadhatóság. Tehát nem kell aggódni amiatt, hogy az érvénytelenség megállapítása iránt indítottatok pert, mert az teljesen jó. Nyilván Ti semmisségre hivatkozva kéritek az érvénytelenség megállapítását, amire korlátlanul lehet hivatkozni, megtámadási ok miatti érvénytelenségre való hivatkozás esetén pedig 1 év a megtámadási határidő.

Azt viszont ne várd, hogy a bíróság előre "szóljon", hogy "nem megfelelő" kereseti kérelmet terjesztettél elő, mert ezt - ha így van - csak ítélethirdetéskor fogod megtudni.

Bocsáss meg érte, de javaslom továbbá, hogy igyekezz megbízni az ügyvédedben, ha viszont ez nem megy, fogadj másikat.

Kedves Traven!

Az adás-vételi szerződés édesanyám és a bátyám között 2002-ben köttetett, de miután hónapokig, sőt 2-3 évig is alkudoztunk a testvéremmel az engem illető fél lakás-értéken, közben 2005-ben meghalt az édesanyánk. A pert 2006. szeptemberében adtuk be ügyvédi segítséggel és abban a 2002-es szerződés érvénytelenítését kértük.
Hiánypótlásra /halotti anyakönyvi kivonat, az ingatlan tulajdonilapja/ ügyében felszólított már a bíróság, de arról nem írt, hogy lejárt volna a szerződés érvénytelenítésére rendelkezésre álló határidő.
A bíróságon telefonon érdeklődtem, csak az adminisztrátorral tudtam beszélni és ő azt mondja, hogy még nincs kitűzve a tárgyalás időpontja.
Hát most itt tartunk.
Kérem a segítségeteket, hogy lehetséges-e az, hogy sem az ügyvédünk, sem a bíróság nem árulta volna el nekünk, hogy nem érvénytelenséget, hanem semmisséget kellett volna kérnünk a bírósági perben?

Kedves Hegyi Barnabás!

Érvénytelenség esetén egy év a megtámadás határideje. Semmiséggre való hivatkozással viszont korlátlan időbeli lehetőség kínálkozik.
Javaslom, hogy az illetékes bíróságon személyesen érdeklődjél az ügy iránt.

Kedves ObudaFan!

A lakást édesanyám 2 évvel a halála előtt "formailag" eladta a bátyámnak, jelképes összegért, bizonyos örökösödési illeték megspórolási szándékkal, de azzal a kikötéssel, hogy a lakás fél értékét a bátyám fizesse meg nekem. Erre , még anyánk életében a bátyám tett 2-3 kisérletet és e-mailben több olyan kisebb összegű ajánlatot tett, amit nem tudtam a fél lakás értékeként elfogadni.
Alkudozásunk közben édesanyánk meghalt és a bátyám már nem akart egy fillért sem adni, mivel a lakás az ő nevén van.
Hát ezt a "színlelt" adás-vételi szerződést támadtam meg a perben, érvénytelenítés céljából, de még nem volt egy tárgyalás sem, pedig már 2006 szeptemberében beadtuk a keresetet.
Köszönöm a szíves érdeklődésedet és várom a választ.
Üdvözlettel
Hegyi Barna

És miről szól a lakás pere?

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a válaszodat, de valószínűleg rosszul fogalmaztam. Két ingatlan képezi az örökséget. Az egyik ez a bizonoys balatoni nyaraló, aminek az ügyében nincs per, csak éppen nem tudom használni a megörökölt fél részemet, mert a bátyámék szinte állandóan ott vannak.-
A másik egy városi lakás, azzal kapcsolatban van a per, de a per lezárultáig a hagyatéki tárgyalást is fölfüggesztették és így nincs hagyatéki végzés a nyaralóval kapcsolatban sem.

Használati díjat kérhetsz, ha valóban bebizonyosodik az, hogy a tulajdoni arányok rosszul vannak megállapítva. Ezt természetesen csak az éppen folyó perben lehet eldönteni. A használat vonatkozásában esetleg kérheted, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel rendezze az ingatlan használatát, az adott esetben nyárig megszülethet. Azonban ugye nem ismerem a per részleteit, így nehéz megmondani, van-e esélyed arra, hogy az ideiglenes intézkedést a bíróság elrendelje.

Kedves Fórumozók!

Az alábbi ügyben szeretném a segítségeteket kérni, hogy mitévő legyek.

Édesanyám 2005 nyarán meghalt. Egy balatoni nyaralót örököltünk fele-fele arányban a bátyámmal. Azonban a hagyatéki eljárás még nem zárult le, ugyanis édesanyám viszonylag nagyértékű lakóingatlanának fele örökrésze iránt kénytelen voltam pert indítani a testvérem ellen és annak lezárultáig a hagyatéki eljárás szünetel.

A nyaralót kizárólag bátyám és népes családja használja.
Többszöri ügyvédi levélbeli sürgetésre kulcsot ugyan kaptam tőle, de miután nem szeretnék vele közösen nyaralni, ami különösen a köztünk lévő perre tekintettel nem lenne kellemes, ezért azt kértem már korábban tőle, hogy beszéljük meg, hogy milyen időbeli elosztásban tudnánk külön-külön használni a nyaralót addig is, amíg a hagyatéki eljárás lezárul és esetleg eladjuk vagy megosztatjuk az ingatlant.
Erre az ügyvédjén keresztül levélben azt válaszolta a bátyám, hogy erről még korai beszélnünk.
Tavaly is egész nyáron ők használták a nyaralót és valószínűleg idén nyáron is ez lesz.
Mit tehetnék? Veszekedni nincs kedvem odamenni, - bár lehet, hogy ez megoldás lenne.
Tudom, hogy valami mód van arra, hogy bizonyos túlhasználati díjat kérjek, bár nem tudom, hogy ezt hol említsem , esetleg a hagyatéki eljárás folytatásakor és azt sem tudom, hogy kb. mekkora összeg lehet egy ilyen túlhasználati díj.
Kérem a szíves tanácsotokat, hogy mitévő legyek. A per és a hagyatéki ügy még 1-2 évig is elhúzódhat.

Szíves válaszotokat előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Hegyi Barna

Köszi a válaszokat!

De az nem lenne túlzás, hogy - gondolom, életfogytiglani - haszonélvezetet juttatni a nagybácsinak pusztán azért, hogy ő viselje a fenntartási költségeket? Ezt nem lehet szerződéses alapon úgy rendezni, hogy a nagybácsi az egész ingatlan használatának fejében magára vállalja a fenntartási költségeket, ill. gondoskodik az ingatlan állagának fenntartásáról, és mondjuk a szerződés bizonyos - előre meghatározott - időközönként felmondható? Vagy lehet határozott időre haszonélvezetet alapítani, és akkor "hosszabbítgatja" az ember? Nem igazán értem ezt a haszonélvezet-dolgot. Úgy látom, hogy arodet meg szeretné tartani az ingatlant (és így a közös tulajdont rajta a nagybátyjával), viszont jelenleg nem akarja használni, ill. tart attól, hogy közben az ingatlan fenntartásával kapcsolatos költségek egy csomó pénzt kihúznak úgy a zsebéből, hogy közben az ingatlant még csak nem is használta, hasznait nem élvezhette. És ekkor jött a nagybácsi javára alapítandó haszonélvezet ötlete, hogy így a fenntartási költségek ne őt, arodet-et terheljék. Viszont ez a haszonélvezet-dolog nem egy zsákutca? Engem arra emlékeztet, mintha az ember venne egy csillogó drágakövekkel kirakott markolatú XVI. századi arany dísz-szablyát, aztán bevonná az egészet alumíniummal azért, hogy ne kopjon.

A fenntartási költségeket a haszonélvező viseli, ha bent lakik az ingatlanban.

A haszonélvező nem tudja eladni a dolgot. De kizárólagosan használhatja, a tulajdonost megelőzően.

haszonélvezeti jog...... azért jutott eszünkbe, mert igazából nem akarjuk őt sem kirakni a házából, viszont így nem tudná eladni/elkölteni a mi részünket...vagy tévedek? Nem tudom , hogy pl. ebben az esetben is fizetni kéne a fenntartási költségek ránk eső részét?

„"Viszont ha a nagybátyátokkal már eleve rossz a viszony, és tartani kell attól, hogy az érdekeitekkel ellentétesen fog cselekedni a "közös tulajdonlás" során, akkor a későbbiekben (a hagyaték közjegyzői átadása után minél előbb) esetleg érdemes egy közös tulajdon megszüntetése iránti pert indítani.”"

Ez esetben a kétszeres illeték megfizetés elkerülése végett javaslom, hogy a hagyatéki eljárás keretében kössetek osztályos egyezséget.

• A haszonélvezeti jogot nem értem. Hogy kerül az ide?

Ha jól értem: a nagymamád és a nagybátyád egy ingatlan résztulajdonosai voltak. Az öröklés tárgya az ingatlan vonatkozásában csak a nagymamád tulajdoni része lehet.

Az öröklésről lemondás írásbeli szerződéssel lehetséges a törvényes örökös és az örökhagyó között. Tehát amennyire én tudom: az írásbeliség a lemondás érvényességi feltétele. Továbbá a lemondó (édesapád) leszármazóira (vagyis rátok, gyermekeire) a lemondás csak akkor terjed ki, ha a fent említett írásbeli megállapodás kifejezetten így szólt, vagy ha a lemondás legalább a kötelesrészt elérő kielégítés fejében történt. (Vagyis ha édesapátok legalább a kötelesrészének (a törvényes örökrésze felének) megfelelő összeget kapott a lemondás fejében. Ha ezen feltételek egyike sem áll fenn: akkor nem hat ki rátok a lemondás. Ha meg a lemondás szóban történt, akkor az szerintem már eleve érvénytelen, és tovább nem is kell vizsgálódni.

Ha a lemondás érvénytelen, vagy nem hat ki a leszármazókra (unokákra) : akkor ti az ingatlan résztulajdonosai lesztek.

Adósság, jelzálog, eladás: ezt a nagybátyátok csak a saját tulajdoni hányada tekintetében teheti meg, a tiétekkel nem rendelkezhet. A saját tulajdoni hányadát eladhatja, megterhelheti, de a tiéteket nem. Az egész ingatlannal kapcsolatos döntések (az egész ingatlan eladása) csak és kizárólag a ti beleegyezésetekkel történhet.

A többi tulajdonos indokolatlan költségekkel terhelése önhatalmúlag, a nagybátyátok által: ha nem állagmegóvással, -fenntartással kapcsolatos költségekről van szó, akkor ilyet egyoldalúan, a megkérdezésetek nélkül nem tehet. Ha a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról van szó, akkor ez csak az összes tulajdonostárs egyhangú határozatával lehetséges.

A rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak, és minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. Mivel a nagybátyád már eleve tulajdonos volt az ingatlanon és a nagymamád részének a felét örökli (ha jól értettem: ketten voltak testvérek édesapátokkal), akkor neki összességében nagyobb tulajdoni hányada lesz az ingatlan vonatkozásában, mint nektek unokáknak együttvéve, akik összesen a felét kapjátok a nagymamátok tulajdoni részének. Tehát szerintem a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a nagybátyátok fog szótöbbséggel rendelkezni, ha fennmarad a közös tulajdon. Viszont ha ezen esetben úgy hoz döntést a szótöbbsége birtokában, hogy ez az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. Kisebbség alatt titeket, unokákat kell érteni. Tehát a jog védi a kisebbség érdekeit is.

Viszont ha a nagybátyátokkal már eleve rossz a viszony, és tartani kell attól, hogy az érdekeitekkel ellentétesen fog cselekedni a "közös tulajdonlás" során, akkor a későbbiekben (a hagyaték közjegyzői átadása után minél előbb) esetleg érdemes egy közös tulajdon megszüntetése iránti pert indítani.

Ami meg a haszonélvezetet illeti: nem értem, hogy ezt miért kellene a nagybátyátoknak juttatni. Mármint hogy minek a fejében. Illetve ha neki juttatjátok: az miért jó nektek. Legyen szívességi használó a ti tulajdoni hányadotok tekintetében, ha az az elgondolásotok, hogy a nagybátyátok haláláig nem akarjátok használni-hasznosítani-birtokolni a ti tulajdoni hányadotokat, meghagyván a nagybátyátokat az ezen tulajdoni résszel kapcsolatos jogok élvezetében. Mert ha szívességi használatot engedtek: azt bármikor visszavonhatjátok; a haszonélvezet juttatásáról rendelkezó szerződés viszont a benne foglaltaknak megfelelően köt titeket, és a haszonélvezet nagybátyátoknak juttatása esetén a birtoklás, használat és hasznok szedése jogából így akkor is ki lennétek rekesztve, ha a későbbiek során meggondoljátok magatokat.

Ha valami butaságot vagy pontatlanságot írtam: majd jön egy jogász és kijavít.

Az a rossz egyébként, hogy nem lehet megegyezni nagybátyámmal arról sem, hogy akár egy jelképes összegért megváltson minket.
Jövőhéten lesz a közjegyzői tárgyalás, azért lenne fontos nekem, hogy tudjam milyen lehetőségeim és jogaim vannak.
Nem akarjuk őt kisemmizni, de azt sem akarjuk, hogy elherdálja a mi örökrészünket is.

Nagymamám januárban meghalt. Édesapám már korábban meghalt, így nagybátyám és testvéreim (unokák) lettünk a törvény szerinti örökösök. Nagybátyám mikor ezt megtudta kiakadt, hogy mi milyen jogon öröklünk bármit is, és kérte tőlünk, hogy minden örökségünkről mondjunk le .Az örökség ránk eső része fejenként max. 1 millió ft lehet, ami nagy részt egy ház résztulajdonjoga lenne. Mi még nem mondtunk le róla, nagy részt a nagybátyám követelőző stílusa miatt, valamint azért mert mi sem vagyunk anyagilag jó helyzetben. Annak idején, mikor nagypapám meghalt, apukám még élt, és ő lemondott az őrá eső összes örökségről nagybátyám javára, ezért várja ő el tőlünk is, hogy mi is így cselekedjünk. A ház, aminek egy részét örökölnénk nagy részt a nagymamám tulajdona, kis rész nagybátyám tulajdona volt.
De ő egy eléggé tékozló ember, attól félünk, hogy, ha lemondunk az örökségről, akkor elszórja az egész "vagyonát", viszont, ha nem mondunk le a ház ránk eső részéről, akkor adósságokkal jelzálogoztatja a házat, vagy költségekkel terheli majd meg (pl. tető csere), aminek "ránk eső" részért pénzt fog kérni tőlünk. Ha neki adjuk a haszonélvezeti jogot, akkor nekünk lesz ebből bármi költségünk? Ilyenkor mi van, ha pl. eladja a házat? A mi részünket ki kell fizetnie, vagy a másik házra menne át a haszonélvezeti jog?
Most enyni jutott az eszembe, köszi a válaszokat!