Örökség átadása

Köszönöm a tanácsokat.
A jelenlegi ügyvédünkben bízunk, meglátjuk, mire jutunk együtt.

Fellebbezés hiányában a közjegyző ellen kártérítési igényt nem igazán tudtok érvényesíteni. És ez csak a legnagyobb gond az igénnyel, az apróságokról nem beszéltem.

Van ügyvéded. Ha nem bízol benne, keress másikat.

Sziasztok!
ÓbudaFan azt írod, hogy a második ügyvédünk nem okozott kárt az időpontmulasztással, mert az eljárás perrel folytatódott.
Ez igaz, a gond csak az, hogy az eredeti közjegyzői végzésben a vállalkozás ideiglenes hatállyal került átadásra. Az üv. időpontmulasztása miatt azonban ez is véglegessé vált, vagyis a lányomra kiszabták a vállalkozással kapcsolatos adókat, illetékeket, iparűzési adót - vagyis csak a ráeső részt - úgy, hogy az egyéni vállalkozást özvegyi jogon az özvegy folytatta.
Karácsonyi ajándékként az APEH felszólítást küldött mindenféle vállalkozási járulék befizetésére. Az édes az volt az egészben, hogy megengedték, hogy az előző évi túlfizetést beszámíthatja a lányom, aki a vállalkozás közelében sem volt, nemhogy a könyvelésbe belenézhetett volna. Úgy gondolom, ha nincs ez a mulasztás, ezeket az adókat csak akkor rótták volna ki rá, ha a per jogerősen lezárul.
Szerintem ez károkozás. Az osztályra bocsátás megtagadása pedig a közjegyző műhibája, hiszen neki nincs mérlegelési joga. Beadtuk a közjegyző által hitelesített okiratot, amiben apa és fia megegyezett az osztályra bocsátás tényében. Ezt felülírhatja egy másik közjegyző, vagyis a közjegyzői iratok értéke nem egyenlő, akkor ki mondja meg, melyik helyes?
És azért nem a közjegyző tartozik kártalanítással, mert, mivel megtagadta a vállalkozásra kért biztosítási intézkedést, az özvegy a teljes vállalkozási vagyont magához vonta - csak a fele volt az övé, a másik felén csak haszonélvezete volt - és saját tulajdonaként értékesítette.
Végül egy utolsó kérdés: érdemes egyáltalán kártalanítási pert indítani ügyvéd vagy közjegyző ellen, vagy inkább maradjunk a fenekünkön?

Az elévüléssel csínján kell bánni, fel kell hívni őket, hogy mutassák be a szerződést és adják elő, szerintük miért nem évült el. Lehet, hogy pl. meg sem kezdődött az elévülés, mert ilyen régen kötötte a szerződést, de a törlesztőrészletek csak az elmúlt 5 évben lettek esedékesek. az is lehet, hogy fizetési felszólítások voltak, amelyek megszakították az elévülést.

Attól félek,hogy továbbra is küldözgetik a felszólítást és az összeg meg csak nőni fog!Nem kellene nekik is bizonyítani,hogy ő vette fel a hitelt és azt is,hogy mikor? Hihetetlen,hogy mi mindennel próbálkoznak behajtó cégek! azért ha lesz fejlemény ismét írok ide!

Ha, és ismételten is ha, édesanyádnak lett is volna bármiféle tartozása, a 10 év az kétszeresen is elévülést jelent.

Ki tudja hogyan-miként egy rég nem naprakész valamiféle adatbázisból előkerült az édesanyád neve és próbálkoznak...

Te a szükséges tájékoztatást feléjük megadtad, innentől részedről ad acta.

Üdv.mindenkinek! Segíséget szeretnék kérni de lehet,hogy nem jó helyre írok!
Édesanyám 10 elhunyt és februárban egy fizetési felszólítást kaptam a nevére,hogy hitel tartozását rendezze.A megbízást egy nyíregyházi OTP-től kapta a behajtó cég! Én válaszoltam a behajtó cégnek,hogy 10 éve meghalt és bizonyítás képp,elküldtem nekik a halotti bizonyítvány és örökösödési bizonyítvány másolatát.Ma ismét küldtek egyet,ami nekem jött,mint örökösnek,hogy fizessem be.Most ismét írtam nekik,hogy én nem tudok semmilyen hitelről,amit édesanyám vett fel,főleg olyanról amit Nyíregyházán vettek fel (Budapesti vagyok), ha valóban ő vette fel,akkor eddig ki fizethette? A hátralék pár ezer forint de én akkor sem értem az egészet!
A tartozás 5 év múlva pedig amúgyis elévül,nem?Velem nem vetettek át tértvivevényes levelet,csak a felszólítást kaptam!Mit tegyek ha továbbra is zaklatnak?Mi a teendő ilyenkor?
A segítséget előre is köszönöm!

Mivel polgári per van folyamatban, tulajdonképpen mindegy is, hogy a közjegyző mit végzett.

Szia! Kösz a tanácsot. Én nem akartam leváltani a bírót, nem is ismerem, de sajnos az elfogultság bejelentés sem érne sokat. De így az ügyvédünknek nagyon nehéz a dolga.
A mostoha fiam szerette volna, ha kimarad a vállalkozás a hagyatékból, de "sajnos" a Csjt. 27. §. segített, minden vagyon - magán és vállalkozói - házastársi közös tulajdon lett, tekintettel az egyéni vállalkozásra. Csak 1 fél év kellett ahhoz, hogy a közjegyző asszony megtalálja a törvényi hivatkozást, meg egy kis súgás, hogy ha nem figyelek, a közjegyző asszony "elfeledkezik a vállalkozásról", hiszen a vállalkozási vagyon felértékelését ugyan elrendelte az önkormányzat, de a közjegyző az igazságügyi szakértő értékelését, leltárát nem minősítette át közokirattá.

Az nagyon helyes, hogy a jogi képviselőd nem ad be arra kizárási indítványt, hogy szerinted a bíró nem felkészült. Erre a magyar jogtörténetben bírót még nem zártak ki, ezek után viszont nem biztos, hogy jóban is lennétek vele.
A 2. sz. üv. kárt valószínűleg valóban nem okozott, hiszen a hagyatékátadó végzésnek nincs anyagi jogereje, tehát elsősorban polgári perben kell megoldani a vitás kérdéseket.
Olyan kifejezett törvényi rendelkezés valóban nincs, hogy az egyéni vállalkozó vállalkozási és magánvagyona nincs elkülönítve, viszont ez abból vezethető le, hogy arról kellene külön rendelkezés, ha el lenne különítve.
Probléma lehet a cégvagyonokkal kapcsolatban: a Cégközlönyben megjelenáéstől számított 30 napon belül lehet megtámadni a bejegyző végzést. Ezzel együtt minimum kötelmi igény a berendezések felének haszonélvezettel csökkentett értékére fennállhat.

Sziasztok! Elnézést, hogy csak most jelentkezem ismét.
Valóban nem fogalmaztam pontosan. Ha valaki egy ügyben él 4 éve, ami okirat hamisítástól, veszélyes fenyegetésen keresztül ügyvédi mulasztásig elég sok jogsértést takar, nehezen fogalmaz világosan, de most megpróbálom.
Sasfióka!
A vállalkozást az özvegy 3 millió forintért adta el a lányom féltestvérének. Hogyan? Sorozatos átalakítások segítségével. Előrebocsátom, hogy csak a Cégbíróságon található okiratok ismeretében tudok a folyamatról.

1. A férje egyéni vállalkozását özvegyi jogon ő folytatta. Egyébként a cég 50%-a az övé lett házastársi vagyonközösség címén, míg a másik 50%-ot a két gyerek örökölte az özvegy haszonélvezetével.
2. Az egyéni vállalkozást átalakította egyéni céggé, jegyzett tőke: 30 000 Ft. Az alapító okiratot nem sikerült megszereznek.
3. Az egyéni céget átalakította egyszemélyes kft-vé, és természetesen beadta a Cégbíróságra az egyéni cég záró vagyonmérlegét, amiben érdekes módon minden, a hagyatéki végzésben felsorolt gép cégtulajdonként szerepel a 3 milliós jegyzett tőke mellett. A gépek 50%-a, haszonélvezettel terhelten a 2 gyerek öröksége, illetve a jogerős hagyatéki végzés szerint a tulajdona. Érdekes módon a cégiratban a kft. tulajdona mind, ez az éves beszámolóból is kiderül, a kft. tulajdonosa pedig az özvegy. Az örökösödési illetéket persze mi fizettük.
4. Ezt a kft-t adta el az özvegy a hagyatéki végzés megszületését követő napon a lányom féltestvérének 3 millió forintért. Az adásvételi szerződésben a gépek nem szerepelnek, de az új tulajdonos saját tulajdonaként tűnteti fel a cég következő éves beszámolójában, de az özvegy azt állítja, hogy ő csak bérbe adta a gépeket. A bérleti szerződést nem ismerjük. Az érdekesség az, hogy a szerződést az az ügyvéd készítette, aki a hagyatéki eljárásban is részt vett és vesz, tehát pontosan tudja, hogy a vállalkozás nem az özvegy 100%-os tulajdona.

A Cégbíróság mindent bejegyzett, és a legutóbbi cégkivonat egyértelműen kimutatja a jogfolytonosságot, vagyis, hogy az egyéni cég a kft. jogelődje. Azt már csak én tudom a bírósági iratokból, hogy az igazi jogelőd az egyéni vállalkozás (azonos az adószám).
Állítólag ez az eljárás bevett szokás „bizonyos körökben”.
Így lehet eladni olyan tulajdont is, ami nem az enyém. Az eljáró bírónő nem érti a folyamatot.
Mi ez, sikkasztás, okirathamisítás, vagy csalás? Én nem tudom.
Chutzpah: jelenleg a 3. ügyvédnél tartunk.

1. Az elsőtől akkor váltam meg, amikor egy egyezkedő tárgyaláson cserbenhagyott (én képviseltem a 20 éves lányom, aki ugyan nagykorú, de hogy tudna eljárni ilyen ügyben?).
Egy éve volt rá, hogy felkészüljön a megbeszélésre, és természetesen keresse ki azt a jogszabályt, ami kimondja, hogy az egyéni vállalkozó magán és vállalkozói vagyona nem különül el egymástól. Engedte, hogy az özvegy és a mostoha fiam ügyvédje a szemembe hazudja, nincs ilyen törvény, holott a mi ügyvédünknek a közjegyző a megbeszélés előtt néhány héttel még a paragrafust is megadta. Engem úgy tanítottak, hogy egy tárgyalásra fel kell készülni. Õt ezért vittem magammal, és nem azért hogy csak ücsörögjön mellettem.
2. A második ügyvéd határidőt mulasztott, ami miatt a közjegyzői hagyatéki végzés jogerőre emelkedett. A Kamara azt mondta, „enyje-bejnye”, de hát az ügyvéd úr 30 éve jó ügyvéd, és kárt nem okozott, - gondolom a Kamarának -. Különben is országszerte híres, neves. Még a honorárium visszafizetésére se volt hajlandó, pedig kétszer fordultam mediátorhoz. Szóban mindkettőnek megígérte, hogy kész az egyezségre, hiszen bírósági határozat mondta ki, hogy mulasztott, és a kérelmét visszautasították. Nem ért semmit.
3. Jelenleg a 3. ügyvédnél tartunk, aki végre annyit elért, hogy az özvegy beleegyezett az ingatlanok eladásába, de pl. a bankszámlák a mai napig nincsenek felszabadítva. Õ hiába ad be újra és újra pontosan megfogalmazott keresetleveleket, ha a bírónő nem készül fel a tárgyalásra, és enyhén szólva elfogult, de nem a mi javunkra. A mi ügyvédünk pedig nem szeretne elfogultsági kérelmet benyújtani.
Ezen túl még 4 pert indítottak ellenem és a lányom ellen. 1 lezárult, a javamra döntöttek.
Nekem nincs jogi diplomám, de van 3 másik, és nagyon hálás vagyok azért, hogy írtok nekem.
Nem várom el, hogy megoldjátok a problémám, de ha szóltok hozzám, adtok néhány tippet, már az is erőt ad ahhoz, hogy tovább folytassam. Azért sem adom fel.

Köszönöm, hogy meghallgattatok.

A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős.
Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.

Nyilván ha a pontos mértékről vita van, akkor a bíróság dönt.

Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. Hogy általában előre kérik, annak nagyon is racionális oka van: nem szerencsés, ha egy ügyvéd a saját ügyfeleivel kénytelen pereskedni - márpedig ez csak így kerülhető el.
Az ügyvéd a munkáját megbízás keretében végzi, ami nem eredmény-, hanem gondossági kötelem. Vagyis a díjat vagy annak egy részét visszakövetelni nem lehet arra hivatkozással, hogy valamely eredményt az ügyvéd nem ért el. Arra lehet hivatkozni, hogy szándékosan mulasztott vagy legalább felső gondatlanság terheli. Ez azonban szerencsére csak ritkán áll fenn.

Az esetleges követelést az ügyfél úgy próbálhatja érvényesíteni, mint bármely más tartozást: perrel.

Kedves Fórumozók !

Azt gondolom, hogy a laikus ügyfél nagyon nehezen tud ügyvédet váltani, ugyanis a legtöbb ügyvéd előre elkéri a honoráriumát, amelyet a tapasztalatalan ügyfél ki is fizet.
Teszi ezt részben azért, mert nem akarja a saját ügyvédje esetleges rosszallását kivívni, részben pedig azért, mert azt gondolja, hogy, ha ő ilyen nagyvonalú és előre fizet, akkor nagyobb odafigyeléssel és komolyabb erőbedobással fog az ügyvéd az ügyén dolgozni.
Sajnos ez általában nem jön be. Hanem épp az ellenkezője, felületes, határidőkből ki-kicsúszó, hiánypótlásokra okot adó, kellő odafigyelést fel nem mutató munkát végez az előre kifizetett ügyvéd általában.
A kérdésem a következő. Visszakövetelheti-e az ügyfél az előre átadott honoráriumot, vagy legalább annak egy részét. /általában nem csekély összegről, néha többszázezer forintos honoráriumról van szó/.
KI itéli meg, hogy az addig elvégzett munka, hány %-át teszi ki az egész honoráriumnak és mi van akkor, ha az ügyvéd azt mondja, hogy szerinte ez normális és jó munka, amit ő végez nem akar semmit sem visszafizetni?

Várom szíves válaszotokat, melyet előre is köszönök.
Barna

Csak úgy off mondom, miért nem vált imah ügyvédet, ha nem elégedett vele, miért hiszi, hogy látatlanban mi megoldjuk online? Az oroszok is amikor anno bejöttek, na, mit kérdeztek: dokument jeszty?

Éppen egy pontosabb fogalmazás vihetné talán előbbre a pert.

Vagy imah, hogy is mondjam... pontatlanul fogalmaz.

Hogy adhat el valaki egy olyan vállalkozást amely nincs (illetve csak részben van) a tulajdonában? Itt akkor okirathamisítás is volt? Vagy itt nem a vállalkozás lett értékesítve, hanem az eszközei?

SF

Azért egy jól megfogalmazott keresetlevél ezt nagyban segíti.

Nagyon köszönöm a választ. Berendezkedünk a következő néhány évre, és várjuk, hogy a bírónő októberben végre felkészülten érkezzen a tárgyalásra.

Tekintettel arra, hogy itt az ellentmondásra egészen biztosan számítani kell, így a fizetési meghagyás csak lassítana bármit is.

Elnézést, hogy bonyolult voltam. Természetesen van ügyvédünk, aki a megegyezést szorgalmazza, amire túl sok esély nincs.
Okok:

1. Van egy végrendelet, amelyben az elhunyt biztosítja feleségének minden ingóságon a holtig tartó haszonélvezetet, ráadásul azt a jogot, hogy a későbbi özvegy belátására bízza az örökség kiadását. Az özvegy egyik örökösnek sem az édesanyja.
2. Az örökség ingatlanokból és ingóságokból (ezek között egy vállalkozás) áll. A vállalkozást az özvegy az egyik örökösnek (a lányom féltestvérének) már eladta. A szükséges dokumentumok megvannak.
3. Az özvegy a már eladott vállalkozást akarja újra eladni a lányomnak, ami nonszensz. Azzal indokolja ajánlatát, hogy ő a vállalkozás eszközeit (teherautók) nem adta el, csak kölcsönadta, mint haszonélvező. A vállalkozás vagyonleltárában és az éves beszámolókban azonban szerepelnek ezek a gépek, mint saját vagyon.

Kérdésem: lehet-e kérni a bíróságtól - a folyó perből kivonva -, hogy az eladott vállalkozásból fizesse ki az özvegy a lányom örökrészét? Ha eladta, akkor már nincs rajta haszonélvezeti joga, ráadásul olyan tulajdont adott el, aminek csak a fele van az ő tulajdonában?
Úgy tudom, ezt fizetési meghagyás kibocsátásával lehet kérni. Talán ez hamarabb ér véget, mint a polgári per, ami már 2004 óta folyik, és még a tényállás sincs rögzítve.
3 éve különböző polgári és büntető perek folynak ellenünk, ami egyszerűen felőröl bennünket.
Az ügyvédünk rendőrségi feljelentést javasol, ami szerintem tovább tart.
Én csupán a véleményeteket szeretném tudni, ha lehetséges. Előre is köszönöm.

Erre tényleg legfeljebb annyit lehet válaszolni, hogy igen, polgári pert kell indítani, ha nincs esély megegyezésre.

Imah! Ugye nem akarod azt mondani, hogy ne, bíztatok meg ögyvédet a jogi képviselettel?