végrendelet

Ha van rajta keltezés, és minden oldalát alá is írta, akkor ez az ő hagyatéka vonatkozásában elég. De a köteles részre a többi gyermek így is jogosult marad.

Az időközben elhunyt harmadik gyerekük után annak leszármazóit illeti az örökség-rész.

7 évvel ezelőtt kellett volna a nagyszülőknek egy eltartási/öröklési szerződést kötni az édesapáddal, most már vélem késő.

Azért nem feltétlenül késő. Tartási szerződést kell kötni, akkor a kötelesrész sem játszik.

7 évvel ezelőtt még a másik testvér és a meghalt testvér gyerekei nem voltak ennyire "nemtörődöm". A nagyszüleim most döbbentek rá, hogy nekik csak apám és anyám maradtak, rajtuk kívül senkire nem számíthatnak. Mi az a köteles rész? És ki kell a tartási szerződéshez? Ügyvéd? A kézzel írt végrendelet egyébként csak pár sor.

A leszármazó, ha nem örököl, kötelesrészre lesz jogosult, ami a törvényes örökrész fele. A visszterhes szerződéssel (pl. tartási szerződéssel) elidegenített vagyontárgy nem tartozik a kötelesrész alapjához. Ügyvéd által ellenjegyzett okirat szükséges.

Köszönöm a gyors választ de lenne még kérdésem.
Ha tartási szerződést kötnek, a másik testvér, és a meghalt testvér gyerekei pereskedhetnek-e ez ellen? És ha tartási szerződést kötnek, akkor már végrendelkezni sem kell?

Ha valaki szabad akaratából tartási szerződést köt azt harmadik személy bár megtámadhatja, de...

ObudaFan alant megválaszolta: "A visszterhes szeruődéssel (pl. tartási szerződéssel) elidegenített vagyontárgy nem tartozik a kötelerész alapjához." És hogy ügyvéd szükséges hozzá.

Tartási szerződés ingatlan átruházása fejében,
mintaszöveg:

http://www.magyarorszag.hu/…dokumentumok?…

Nyomtasd ki magadnak.

Idős nagyszüleidnek és az őróluk hosszú ideje gondoskodó szüleidnek mielőbb lépni tanácsos - a nagyszülők magas életkorára tekintettel.

A "gondoskodás" nem tartás. A tartási szerződés sikeresen támadható, ha bizonyítható, hogy a kötelezett nem tartotta el a jogosultat, a szerződés valójában ajándékozást leplezett, és a célja épp az volt, hogy a többi örököst megfosszák a köteles résztől is.

Nagyszüleim "legnagyobb gondja" az, hogy ha meghalnak, az a ház amiben leélték az életüket, a családban maradjon. Ezt pedig ha nem az apám nevén lesz, akkor az örökösök eladják, és ezt mindenképp meg akarják akadályozni. És szabad akaratukból döntöttek úgy, hogy a "többieknek" semmit sem szeretnének adni.
Köszönöm a segítséget.

Ettől félünk, hogy megtámadják a szerződést, pedig évek óta egyik sem érdeklődik ( telefonon csak ritkán) a hogylétük felől. Nagyon sajnálom a nagyszüleimet, mert állandóan panaszkodnak, hogy talán majd a temetésükre eljön a fiuk. És apám kifejezett kérésére sem tesz meg annyit, hogy néha meglátogassa idős szüleit.

„A "gondoskodás" nem tartás.” Ez ugyi attól is függ mit ért a laikus a gondoskodáson....

Az egy dolog, hogy megtámadják a szerződést (bármit meg lehet támadni, mindenkit be lehet perelni), a másik dolog meg a valóság, ill. annak bizonyítása.

Gondolkozhattok egyébként életjáradéki, öröklési szerződésben is.

Nálunk így néz ki a gondoskodás: Napi 3-4 alkalommal megy édesapám a nagyszüleimhez, alkalmanként 1-2 óra hosszát van ott,(ez majdnem az egész nap) ilyenkor elvégez minden ház körüli munkát + bevásárlást, takarítást begyújtást mosást, segít fürdeni, orvosért megy, gyógyszert vált ki stb. Ebédet hétközben házhoz hordják az idősek otthonából, hétvégén édesanyám főz rájuk. Ez a szintiszta valóság, ezt az egész falu tudja, látja, és csodájára járnak, hogy még létezik ilyen szeretet.Mert ezért csinálja, nem az örökségért.

Mély tisztelettel: szvsz ez a tartás!

irány az ügyvéd vagy a közjegyző...

Ez nem tartás. Ez gondozás, ápolás.

Miért nem? Mi a tartás?

„A tartási szerződés alapján a kötelezett mindazt köteles a jogosultnak szolgáltatni, ami megfelelő eltartásához szükséges. Köteles tehát élelmezni, lakást, fűtést, világítást, mosást, ruházatot biztosítani a számárabetegség esetén orvosi kezelésrőlgyógyszerellátásrólkorára és egészségi állapotára tekintettel rendszeres ápolásról, gondozásról gondoskodni és halálát követően illő módon eltemettetni.
”

„ilyenkor elvégez minden ház körüli munkát + bevásárlást, takarítást begyújtást mosást, segít fürdeni, orvosért megy, gyógyszert vált ki stb. Ebédet hétközben házhoz hordják az idősek otthonából, hétvégén édesanyám főz rájuk”

Mondjuk én még viszonylag keveset voltam eltartva, de mi tartozik akkor az alimentációs szolgáltatások körébe?

Kedves KBS,

szerinted a gondozás, ápolás nem tartozik bele a tartásba?!

Nem, nem ezt mondta. Szerintem vmit hiányol, csak nemtom' mit...

de van egy sanda gyanúm, hogy nemsokára megtuggyuk!

Sziasztok!
Igazából én sem értem, mi a különbség a tartás, és a gondozás közt, azért írtam "gondoskodást". Szerintem amit apám csinál, az gondoskodás, ápolásra egyik sem szorul. Pénzre sincs semmi szükségük a nagyszüleimnek,(el sem fogadnák) bőven elég mindenre a nyugdíjuk amit ketten kapnak. Sokszor a "felesleget" a dédunokák közt osztja szét. Ügyvédet pedig mindenképp felkeresünk, azt hiszem úgy lesz a legjobb.

Azért van különbség:

BH1997. 592.

I. A tartási szerződés és az otthonházban nyújtandó tartásra, gondozásra és ápolásra irányuló szerződés elhatárolása [Ptk. 586. §, 200. § (1) bek.].
A felperes keresetében a Ptk. 241. §-ának alkalmazásával a tartási szerződés életjáradéki szerződéssé való átalakítását kérte, követelésének lényege azonban az volt, hogy az alperes térítse meg részére azt a különbözetet, ami az otthonházban fizetendő térítési díj és a jelenlegi gondozásával felmerülő kiadások között jelentkezik. A kereseti kérelemhez kötöttség nem jelenti egyben a jogcímhez való kötöttséget is. A bíróság feladata a kereseti kérelem alapjául szolgáló jogviszony elbírálása, és a döntést nem akadályozhatja az, hogy a felperes követelésének jogcímét helytelenül jelölte meg (Pp. 215. §, PJD IX. 307.). A bíróság tehát nem sértett jogszabályt, amikor a felek között létrejött szerződés tartalmát vizsgálta, és ennek eredményeként megállapította, hogy köztük nem a Ptk. 586. §-ában szabályozott tartási szerződés jött létre, hanem a Ptk.-ban nem nevesített szerződés arra vonatkozóan, hogy az alperes a felperesnek térítési díj fizetése ellenében gondozási szolgáltatásokat nyújt [Ptk. 200. § (1) bek.]. Az alperes az sz.-i Z. utcai Otthonházban vállalta a felperes élete végéig nyújtandó gondozását, ez a szerződési feltétel a felperes számára - kora, egészségi állapota és körülményei folytán - a szerződéskötési szándékát döntően meghatározó tényező volt. Éppen ezért, amikor az alperes felajánlotta a gondozásnak a K.-i Otthonházban történő teljesítését, ezt a felperes a Ptk. 240. §-a értelmében nem volt köteles elfogadni, a teljesítés tehát a szerződés lényeges kikötése, a teljesítés helyében való megállapodás kérdésében lehetetlenült. A lehetetlenülés az alperesnek felróható, mert az a magatartás, hogy az alperes egy indokolás nélkül felmondható, de egyébként is csak ötéves határozott időre megkötött bérleti jogviszonyra alapította a határozatlan idejű, a felperes élete végéig szóló gondozási szerződést, nem minősül az általában elvárható magatartásnak. Az alperes kártérítési felelőssége tehát a Ptk. 312. §-ának (2) bekezdése és 339. §-ának (1) bekezdése alapján fennáll.

Lewho: magad magyaráztad el az idézettel, miért nem tartás a szóban forgó magatartás. A "szlgáltat" és a "köteles biztosítani" kifejezések ugyanis implicit tartalmazzák azt a feltételt, hogy "saját költségén". Már tudniillik az eltartóén, és nem az eltartottén.
A tárgyalt esetben, mint azt nektár egyértelművé tette, a szülők maguk fizetik mindazt, amit tartás keretében a kötelezettől kellene megkapniuk.

Nem lettem meggyőzve:)

"A tartási szerződés érvényességének nem feltétele, hogy az eltartott a létminimumhoz szükséges anyagiakkal se rendelkezzen, illetőleg, hogy egészségi állapota miatt ápolásra vagy gondozásra szoruljon. Szabad szerződéskötési akarata folytán akkor is köthet ilyen szerződést, ha a szerződéskötés időpontjában még ápolásra, gondozásra nem szorul, illetőleg megfelelő jövedelemmel rendelkezik saját szükséges tartásához."

Az egy dolog, hogy valakinek van egy jaó nyugdíja, de attól fel kell vágni a fát, vizet kell hozni a kútról, be kell ágyazni, stb....

A legtöbb esetben pl. a nyugdíjas eltartott nyugdíját nem a tartásra használják fel? A szükséges elemek közül valamennyit tuti, h az eltartott fizet. Hol a határ? Ha az eltartott fizeti pl. az étkezését s a tüöbbit az eltartó az még tartás?

Obudafan:

Én is olvastam ezt a Bht, de szerintem a bíróság ott látja a legfontosabb különbséget, hogy az "otthon" javára nem történik a szerződés megkötésekor egyszeri vagyonátruházás....

A megfelelő tartást teljes egészében az eltartónak kell biztosítania, különben szerződést szeg. Más kérdés, hogy amíg él, ezt csak maga az eltartott kérheti számon - harmadik személy nem. Viszonyt az, aki törvényes örökös lenne, az "eltartott" halála után erre hivatkozva támadhatja a szerződést.