végrendelet

Nincs valami olyan előírás, hogy a szerződés megkötése után még 6 hónap a hatálybalépés ideje? - tehát ha ezen időn belül elhalálozik az eltartott, akkor...

(Előfordulhat hogy valami másra emlékszek.)

És mivel vagyonátruházásról van szó, kell-e illetéket fizetni?

Akkor a tartási szerződés se jöhet szóba? Nagymamáméknak nincs szükségük a pénzre,( ha apu állná a költségeiket, a nyugdíjukat egészen biztos odaadná nekik és az unokáknak) mindig hangsúlyozza, hogy neki mindene megvan, mindennel el vannak látva, félrevan téve több, mint ami a temetésükre kell, még különféle járadékokat is kapnak tsz-től, nekik annyi gondjuk van, hogy már nem szeretnek otthonról kimozdulni, idősek, nem tudnak fizikai munkákat elvégezni, és , hogy a házuk a családban maradjon.

Nem azt mondtam, hogy nem jöhet szóba - de elég nagy lesz rajta a támadási felület.
Átruházható az az ingatlan az ápolás, gondozás fejében is, az is visszterhes szerződés, az így juttatott vagyonelem sem számít bele a köteles rész alapjába. Azt legfeljebb a szolgáltatás-viszontszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága miatt lehet támadni - de szvsz adott esetben a bíróság analógiásan alkalmazná az alimentációs szerződések szabályait, és a szerencseelem miatt nem adna neki helyt.

És mi a helyzet az ajándékozással? Mekkora az illeték, megtámadható-e ha életükben a házukat elajándékozzák?

Nem mai csirke de azér' hivatkozik rá:

BH1990. 157.
Tévedett a másodfokú bíróság akkor is, amikor meghatározó jelentőséget tulajdonított annak, hogy az egyik szerződő fél a másik felet saját jövedelme terhére tartja el. Az öröklési szerződésről, de a tartási szerződésről szóló törvényi szabályok a saját jövedelemből való tartás tekintetében kifejezett rendelkezést nem tartalmaznak. Erre is tekintettel adott esetben a személyes gondoskodás jelentősebb eleme lehet az öröklési, tartási szerződésnek, mint a tartás anyagi fedezetének biztosítása. A személyes törődésnek, ápolásnak különösen a súlyos, gyógyíthatatlan betegségek esetén* van kiemelt jelentősége. Az életviszonyok változására is figyelemmel ma már nem lehet - a korábbi bírói gyakorlathoz hasonlóan - olyan nagy jelentőséget tulajdonítani a gondozási és tartási szerződés megkülönböztetésének.

• simán be lehet helyettesíteni az "idős, 96 84 éves eltartottak esetén" fordulatot.

Azért nem akkora nagy az a felület:)

egyébként a "gazdag" ápolásra, gondozásra szorulók nem is köthetnének tartási szerződést? /oké, életjáradékit nem:)/

Az ajándékozás bukó a kötelesrész miatt, a tartási szerződésnél meg visszterhes vagyonátruházási illeték jáccik, ha jól tévedek.

De mennyél ügyvédhez, közjegyzőhöz!

"Az ajándékozás bukó a kötelesrész miatt"
Ez azt jelenti, hogy hiába édesapám nevén lesz a ház, és a nagyszüleim meghalnak, apámnak kell fizetni a köteles részt a ház értéke után? A meghalt testvér gyerekeinek ill. az élő testvérnek?

Igen, azt jelenti.(Ha kérik persze, csak akkor. De ki ne kérné?)

Azért, mert van egy olyan szabály, hogy az örökhagyó által ajándékba adott dolgok is beleszámítanak az örökségbe. (kivéve ha 15 év eltelt, de -bocsánat- ez jelen esetben szvsz nem valószínű)

És akkor mi van, ha én mint unoka vagy apám, mint fia adásvételi szerződéssel megveszem azt a házat? És ő a kapott pénzt feléli. Kereshetik a pénzt?

Bizonyára nem voltam világos: soha senkinek nem ajánlom színlelt szerződés kötését. Ezer meg egy okból nem...

Természetesen ilyet nem akarunk csinálni, ez csak érdekelt volna. Nagyon köszönöm a hozzászólásokat, sok mindenről nem tudtunk amiről itt szó esett.