végrendelet

Természetesen ilyet nem akarunk csinálni, ez csak érdekelt volna. Nagyon köszönöm a hozzászólásokat, sok mindenről nem tudtunk amiről itt szó esett.

Bizonyára nem voltam világos: soha senkinek nem ajánlom színlelt szerződés kötését. Ezer meg egy okból nem...

És akkor mi van, ha én mint unoka vagy apám, mint fia adásvételi szerződéssel megveszem azt a házat? És ő a kapott pénzt feléli. Kereshetik a pénzt?

Igen, azt jelenti.(Ha kérik persze, csak akkor. De ki ne kérné?)

Azért, mert van egy olyan szabály, hogy az örökhagyó által ajándékba adott dolgok is beleszámítanak az örökségbe. (kivéve ha 15 év eltelt, de -bocsánat- ez jelen esetben szvsz nem valószínű)

"Az ajándékozás bukó a kötelesrész miatt"
Ez azt jelenti, hogy hiába édesapám nevén lesz a ház, és a nagyszüleim meghalnak, apámnak kell fizetni a köteles részt a ház értéke után? A meghalt testvér gyerekeinek ill. az élő testvérnek?

Az ajándékozás bukó a kötelesrész miatt, a tartási szerződésnél meg visszterhes vagyonátruházási illeték jáccik, ha jól tévedek.

De mennyél ügyvédhez, közjegyzőhöz!

Azért nem akkora nagy az a felület:)

egyébként a "gazdag" ápolásra, gondozásra szorulók nem is köthetnének tartási szerződést? /oké, életjáradékit nem:)/

Nem mai csirke de azér' hivatkozik rá:

BH1990. 157.
Tévedett a másodfokú bíróság akkor is, amikor meghatározó jelentőséget tulajdonított annak, hogy az egyik szerződő fél a másik felet saját jövedelme terhére tartja el. Az öröklési szerződésről, de a tartási szerződésről szóló törvényi szabályok a saját jövedelemből való tartás tekintetében kifejezett rendelkezést nem tartalmaznak. Erre is tekintettel adott esetben a személyes gondoskodás jelentősebb eleme lehet az öröklési, tartási szerződésnek, mint a tartás anyagi fedezetének biztosítása. A személyes törődésnek, ápolásnak különösen a súlyos, gyógyíthatatlan betegségek esetén* van kiemelt jelentősége. Az életviszonyok változására is figyelemmel ma már nem lehet - a korábbi bírói gyakorlathoz hasonlóan - olyan nagy jelentőséget tulajdonítani a gondozási és tartási szerződés megkülönböztetésének.

• simán be lehet helyettesíteni az "idős, 96 84 éves eltartottak esetén" fordulatot.

És mi a helyzet az ajándékozással? Mekkora az illeték, megtámadható-e ha életükben a házukat elajándékozzák?

Nem azt mondtam, hogy nem jöhet szóba - de elég nagy lesz rajta a támadási felület.
Átruházható az az ingatlan az ápolás, gondozás fejében is, az is visszterhes szerződés, az így juttatott vagyonelem sem számít bele a köteles rész alapjába. Azt legfeljebb a szolgáltatás-viszontszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága miatt lehet támadni - de szvsz adott esetben a bíróság analógiásan alkalmazná az alimentációs szerződések szabályait, és a szerencseelem miatt nem adna neki helyt.

Akkor a tartási szerződés se jöhet szóba? Nagymamáméknak nincs szükségük a pénzre,( ha apu állná a költségeiket, a nyugdíjukat egészen biztos odaadná nekik és az unokáknak) mindig hangsúlyozza, hogy neki mindene megvan, mindennel el vannak látva, félrevan téve több, mint ami a temetésükre kell, még különféle járadékokat is kapnak tsz-től, nekik annyi gondjuk van, hogy már nem szeretnek otthonról kimozdulni, idősek, nem tudnak fizikai munkákat elvégezni, és , hogy a házuk a családban maradjon.

És mivel vagyonátruházásról van szó, kell-e illetéket fizetni?

Nincs valami olyan előírás, hogy a szerződés megkötése után még 6 hónap a hatálybalépés ideje? - tehát ha ezen időn belül elhalálozik az eltartott, akkor...

(Előfordulhat hogy valami másra emlékszek.)

A megfelelő tartást teljes egészében az eltartónak kell biztosítania, különben szerződést szeg. Más kérdés, hogy amíg él, ezt csak maga az eltartott kérheti számon - harmadik személy nem. Viszonyt az, aki törvényes örökös lenne, az "eltartott" halála után erre hivatkozva támadhatja a szerződést.

Nem lettem meggyőzve:)

"A tartási szerződés érvényességének nem feltétele, hogy az eltartott a létminimumhoz szükséges anyagiakkal se rendelkezzen, illetőleg, hogy egészségi állapota miatt ápolásra vagy gondozásra szoruljon. Szabad szerződéskötési akarata folytán akkor is köthet ilyen szerződést, ha a szerződéskötés időpontjában még ápolásra, gondozásra nem szorul, illetőleg megfelelő jövedelemmel rendelkezik saját szükséges tartásához."

Az egy dolog, hogy valakinek van egy jaó nyugdíja, de attól fel kell vágni a fát, vizet kell hozni a kútról, be kell ágyazni, stb....

A legtöbb esetben pl. a nyugdíjas eltartott nyugdíját nem a tartásra használják fel? A szükséges elemek közül valamennyit tuti, h az eltartott fizet. Hol a határ? Ha az eltartott fizeti pl. az étkezését s a tüöbbit az eltartó az még tartás?

Obudafan:

Én is olvastam ezt a Bht, de szerintem a bíróság ott látja a legfontosabb különbséget, hogy az "otthon" javára nem történik a szerződés megkötésekor egyszeri vagyonátruházás....

Lewho: magad magyaráztad el az idézettel, miért nem tartás a szóban forgó magatartás. A "szlgáltat" és a "köteles biztosítani" kifejezések ugyanis implicit tartalmazzák azt a feltételt, hogy "saját költségén". Már tudniillik az eltartóén, és nem az eltartottén.
A tárgyalt esetben, mint azt nektár egyértelművé tette, a szülők maguk fizetik mindazt, amit tartás keretében a kötelezettől kellene megkapniuk.

Azért van különbség:

BH1997. 592.

I. A tartási szerződés és az otthonházban nyújtandó tartásra, gondozásra és ápolásra irányuló szerződés elhatárolása [Ptk. 586. §, 200. § (1) bek.].
A felperes keresetében a Ptk. 241. §-ának alkalmazásával a tartási szerződés életjáradéki szerződéssé való átalakítását kérte, követelésének lényege azonban az volt, hogy az alperes térítse meg részére azt a különbözetet, ami az otthonházban fizetendő térítési díj és a jelenlegi gondozásával felmerülő kiadások között jelentkezik. A kereseti kérelemhez kötöttség nem jelenti egyben a jogcímhez való kötöttséget is. A bíróság feladata a kereseti kérelem alapjául szolgáló jogviszony elbírálása, és a döntést nem akadályozhatja az, hogy a felperes követelésének jogcímét helytelenül jelölte meg (Pp. 215. §, PJD IX. 307.). A bíróság tehát nem sértett jogszabályt, amikor a felek között létrejött szerződés tartalmát vizsgálta, és ennek eredményeként megállapította, hogy köztük nem a Ptk. 586. §-ában szabályozott tartási szerződés jött létre, hanem a Ptk.-ban nem nevesített szerződés arra vonatkozóan, hogy az alperes a felperesnek térítési díj fizetése ellenében gondozási szolgáltatásokat nyújt [Ptk. 200. § (1) bek.]. Az alperes az sz.-i Z. utcai Otthonházban vállalta a felperes élete végéig nyújtandó gondozását, ez a szerződési feltétel a felperes számára - kora, egészségi állapota és körülményei folytán - a szerződéskötési szándékát döntően meghatározó tényező volt. Éppen ezért, amikor az alperes felajánlotta a gondozásnak a K.-i Otthonházban történő teljesítését, ezt a felperes a Ptk. 240. §-a értelmében nem volt köteles elfogadni, a teljesítés tehát a szerződés lényeges kikötése, a teljesítés helyében való megállapodás kérdésében lehetetlenült. A lehetetlenülés az alperesnek felróható, mert az a magatartás, hogy az alperes egy indokolás nélkül felmondható, de egyébként is csak ötéves határozott időre megkötött bérleti jogviszonyra alapította a határozatlan idejű, a felperes élete végéig szóló gondozási szerződést, nem minősül az általában elvárható magatartásnak. Az alperes kártérítési felelőssége tehát a Ptk. 312. §-ának (2) bekezdése és 339. §-ának (1) bekezdése alapján fennáll.

Sziasztok!
Igazából én sem értem, mi a különbség a tartás, és a gondozás közt, azért írtam "gondoskodást". Szerintem amit apám csinál, az gondoskodás, ápolásra egyik sem szorul. Pénzre sincs semmi szükségük a nagyszüleimnek,(el sem fogadnák) bőven elég mindenre a nyugdíjuk amit ketten kapnak. Sokszor a "felesleget" a dédunokák közt osztja szét. Ügyvédet pedig mindenképp felkeresünk, azt hiszem úgy lesz a legjobb.

Nem, nem ezt mondta. Szerintem vmit hiányol, csak nemtom' mit...

de van egy sanda gyanúm, hogy nemsokára megtuggyuk!

Kedves KBS,

szerinted a gondozás, ápolás nem tartozik bele a tartásba?!

„A tartási szerződés alapján a kötelezett mindazt köteles a jogosultnak szolgáltatni, ami megfelelő eltartásához szükséges. Köteles tehát élelmezni, lakást, fűtést, világítást, mosást, ruházatot biztosítani a számárabetegség esetén orvosi kezelésrőlgyógyszerellátásrólkorára és egészségi állapotára tekintettel rendszeres ápolásról, gondozásról gondoskodni és halálát követően illő módon eltemettetni.
”

„ilyenkor elvégez minden ház körüli munkát + bevásárlást, takarítást begyújtást mosást, segít fürdeni, orvosért megy, gyógyszert vált ki stb. Ebédet hétközben házhoz hordják az idősek otthonából, hétvégén édesanyám főz rájuk”

Mondjuk én még viszonylag keveset voltam eltartva, de mi tartozik akkor az alimentációs szolgáltatások körébe?

Miért nem? Mi a tartás?

Ez nem tartás. Ez gondozás, ápolás.

Mély tisztelettel: szvsz ez a tartás!

irány az ügyvéd vagy a közjegyző...

Nálunk így néz ki a gondoskodás: Napi 3-4 alkalommal megy édesapám a nagyszüleimhez, alkalmanként 1-2 óra hosszát van ott,(ez majdnem az egész nap) ilyenkor elvégez minden ház körüli munkát + bevásárlást, takarítást begyújtást mosást, segít fürdeni, orvosért megy, gyógyszert vált ki stb. Ebédet hétközben házhoz hordják az idősek otthonából, hétvégén édesanyám főz rájuk. Ez a szintiszta valóság, ezt az egész falu tudja, látja, és csodájára járnak, hogy még létezik ilyen szeretet.Mert ezért csinálja, nem az örökségért.