Segítsetek a válási egyezségben!

Értem már Obuda, így már tiszta. Tehát, ha mondjuk eddig a havi 40 ezer fejében ott volt a ház, és most felemelnék havi 60-ra, akkor onnantól apuka 20 ezret fog fizetni a házon felül.
Nagyon köszönöm a segítséget!

Semmilyen eljárás során nem kerül vissza a tulajdonába. Apuka a tulajdoni hányadáról azért mond le, hogy ezt a tartásdíjat ne kelljen fizetnie. Ha a körülmények a gyermek(et természetben tartó szülő) rovására változnak, akkor azért nem jár vissza ez a tulajdoni hányad, mert a bíróság annyi tartásdíjat fog megítélni, amennyivel az apa most többet fizetne annál az összegnél, amelynek a nem fizetése érdekében lemondott a tulajdoni hányadáról.

OK. Ha vetted a fáradtságot, hogy ezt a tudomásomra hozd, akkor írd már bele, hogy kinek melyik hozzászólásában találom az utolsó kérdésemre a választ?

Rosszul olvastad. Megesik.

Kedves KBS!

Tudok olvasni, és olvastam minden választ. Obuda válasza megfelelően alapos volt, és abból meg is tudtam, hogy anyuka igenis MEGTEHETI, hogy a körülményei komoly megváltozása miatt mégis kér pénzbeni tartást.

Amire NEM derült fény sem Obuda válaszából, sem senkiéből (nem háromszor, hanem egyszer sem...) az az, amit most is firtatok:

Megegyeznek a ház átadásában 20 évi tartás fejében. Akkor ugyan általában - Obuda írása alapján - arra az időre pénzbeli tartás nem kérhető, de, ha anyuka helyzete mondjuk úgy alakul, és bírósághoz fordul, akkor "a bíróság érvényes megállapodás esetén is kötelezheti a tartásra kötelezett személyt a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges."

Ha ez teszem azt mondjuk 10 év után jön elő, akkor még a fele idő hátra van, és így a fele tulajdoni hányad "nincs felhasználva". És onnantól nem is lesz, ha apuka onnantól havonta fog fizetni. Akkor apuka elbukta az 5 millióját? Anyuka meg röhög a markába?

Ha nem így van, akkor viszont HOGYAN, milyen eljárás szerint kerül a megmaradó tulajdonrész vissza apuka tulajdonába?

EZ az a kérdés kedves KBS, amire NEM kaptam választ, se tőled, se mástól, és megkérlek, ha mégis kaptam volna, mert te megtalálod, akkor másold már ide be, vagy legalább hivatkozd meg, hogy kinek melyik hozzászólásának melyik sorában kell keressem!

Már válaszoltunk. Olyan háromszor.

Itt nem arról van szó, hogy mennyire biztos, vagy bizonytalan a feleségében. De, hogy elejét vegyem a fölösleges "köröknek", röviden a helyzet:

A házat úgy építették, hogy apuka eladta a saját városi lakását, anyuka meg örökölt egy telket parasztházzal, amiről a házat elbontották, és oda kezdték meg az építkezést apuka lakásának az árából. Mivel banki hitelt nem tudtak felvenni, a pénz meg nem volt elég, anyuka bátyjától kértek kölcsön még 10 millió forintot. Ezután a bátyusnak törlesztettek éveken keresztül, de persze még jócskán van felé tartozásuk.

A ház elkészült, belekerült vagy 30 millióba, mert nagyon igényesek voltak- főleg anyuka - (tetőgerendázat trailerrel svájcból hozatva, vörösfenyőből, 700 ezer forintos feljáró lépcső az emeletre, fából faragott, gyönyörű,és sorolhatnám,) de a piaci értéke legfeljebb 20 millió, mivel falun van, és, mivel ezeket az extrákat senki nem fogja megfizetni.

Most a család - anyuka, és főleg a bátyus - nyomul, hogy úgy lépjen ki a házasságból, hogy a házban NE legyen tulajdoni hányada. Erre ajánlották fel az általam vázolt verziót, hogy ne fizessen tartásdíjat rendszeresen pénzben, és, hogy "korlátlan láthatás" - de cserében mondjon le a tulajdonrészéről. Ebben az esetben - és csakis ebben az esetben - a bátyus nem firtatja a további kölcsöntörlesztést sem.

Így már láthatjátok, hogy nincs értelme azt javasolni nekik, hogy inkább fizessen, és az anyuka meg őt fizesse ki - mert ebbe nem fognak belemenni, sem anyuka, sem a családja. A házat nem akarják eladni, és apuka is azt szeretné, ha az övék maradna, hiszen éveken át, saját kétkezi munkájával csinosítgatta, tervezgette, szépítgette, mire készen lett.

A kérdés mégis felvetődik - és kérnék rá egy jogásztól szakszerű választ - hogy mi van akkor a mondjuk 9 milliós házrésszel, ha valami miatt anyuka mondjuk 2 év múlva kéri a rendszeres, pénzbeli tartás fizetését. Akkor az milyen módon kerül az apuka tulajdonába vissza, vagy esetleg keresztet vethet rá?
Esetleg lehet ennek kivédésére olyan megegyezést kötni, hogy mondjuk a tartásdíj fejében minden évvel az apa tulajdoni hányada 2,5%-kal csökken, azaz 20 év alatt teljesen elfogy?

Ha annyira bizonytalan a feleséget illetően a jövőre nézve (...), akkor inkább fizesse a tartásdíjat, és amikor már mindkét gyerek nagykorú, kérje a bíróságtól a volt házassági ingatlanvagyon megosztását. (Végül is ha számol, a tartásdíj összege kontra az ingatlan évenkénti több-kevesebb felértéklődése, végül lehet hogy nem is jön ki olyan rosszul a dologból.)

Csildi!

Apuka egyértelműen jóval többet szeretné látni a gyerekeit, mint a kéthetenkénti egy hétvége, plusz a szokásos bla-bla ünnepekre, stb.

Azért kértem kreatív ötleteket, hogy a "korlátlan láthatás" nevű kivitelezhetetlen és végrehajthatatlan ötletüket valami kivitelezhető formába öntsük. Erre az nem megoldás, hogy "kéthetente hétvége, plusz......"

Tudom - mert én is elváltam, és vannak iskolás korú gyerekeim - hogy a gyerekeknek és a gondozó szülőnek nem érdeke az összevissza láthatás. Ez iskolaidőben nem is lenne túl hasznos.

De továbbra is keresik - és próbálok nekik segíteni itt - azt a megoldást, ami közelebb áll a "korlátlan láthatás"- hoz, mint a törvényi minimumhoz (a kéthetente bla-bla-bla)

Szóval, ha neked, vagy másnak jobb ötlete van, írjon!

Akkor most mi van abban az esetben, ha az apa és az anya között létrejött egy egyezség, hogy az apa a cc. 10 milliós házrészt adja a tartásdíj fejében.
Obuda írásából azt vettem le, hogy az anya, ha a körülményei jelentősen megváltoznak, akkor kérheti a bíróságtól, hogy mégis állapítsanak meg rendszeres, pénzben fizetendő tartásdíjat.
Ha most pl. 2 év elteltével (ami alatt az apa egyéb esetben mondjuk fizetett volna cc. 1 millió forintot tartásdíjként) az anyának ezt megítéli a bíróság, akkor mi lesz a ház apára eső részének maradék 9 milliós értékével? Azt nem nagyon tudom elképzelni, hogy akkor azt bukta és kész. Ilyenkor mi az eljárás?

Az gáz. Elnézést kérek.

A tartásra kötelezett személy és a gyermeket tényleg eltartó, gondozó személy megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségnek kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad a jogosultnak. A bíróság azonban a tartásra kötelezettet ilyen megállapodás esetében is kötelezheti a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.
A Csjt. 65. §-a szerint a kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges, a leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.
A Csjt. 69/B. §-a úgy rendelkezik, hogy a gyermektartásdíjról a bíróság a szülők megegyezésének hiányában dönt. A Csjt. 69/C. §-a értelmében pedig a gyermektartásdíjat a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, továbbá a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekre és a gyermek saját jövedelmére is tekintettel általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani.
A jogszabályok tehát rendelkeznek a tartási kötelezettség mértékéről, ez azonban nem akadálya annak, hogy az érdekeltek e vonatkozásban a jogviszonyukat megállapodással rendezzék. Ez következik abból az előbb említett szabályból, amely szerint a bíróság a gyermektartásdíj összegét megegyezés hiányában állapítja meg, továbbá a Csjt. 69. §-ának (1) bekezdéséből is, amely szerint a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni, ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be.
A jogszabályok nem tiltják olyan tartalmú megállapodás létesítését sem, amely szerint a tartásra kötelezett a tartási kötelezettségének kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad át a gyermeket ténylegesen eltartó, gondozó személynek a gyermek részére. Az ilyen megállapodás bírósági egyezségbe foglalható, de létrejöhet peren kívül is.
Ha a felek a megállapodásukat bírósági egyezségbe foglalják, a Ptk. 19. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság bírálja el, hogy a megállapodás megfelel-e a gyermek érdekének.
Ha a megállapodás peren kívül jön létre, érvényességéhez a Ptk. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Ha a felek a megállapodásuk jóváhagyását a gyámhatóságtól nem kérték, per esetén a bíróság maga bírálja el, hogy a megállapodás a gyermek érdekének megfelel-e.
A bíróság érvényes megállapodás esetén is kötelezheti a tartásra kötelezett személyt a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.

Az alább idézett szabály viszont, hogy a kiskorú az illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg, és e fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt, csak az öröklési illetékre alkalmazható, de már az ajándékozásira sem, nemhogy az itt fizetendő visszterhes illetékre.

Nyusz66
Látom, hogy senki nem ajánlotta ezt a megoldást, de Én azért próbálkoznék. Szerintem az, hogy lemond a gyerekek javára a fele házról tök jó, de nem megoldás az általad felvetett anyuka részéről előfordulható problémákra. Ugyanis attól még a gyerekeket nem fogja tudni eltartani, ha nincs miből. A Gyámhivatal erre nem fog endgedélyt adni, a ház eladására. Szerintem a hagyományos utat kellene bejárni: vagy eladni a házat és osztozni, vagy tartsa meg (lakjon benne anyuka a gyerekekkel), de apuka fizessen. A lakhatást úgyis anyukának ítélnék, ha nála lesznek a gyerekek! A láthatás tekintetében szerintem nem járható az akkor, amikor akarja (papíron), mert az évek alatt sok minden változhat, ráadásul a gyerekek érdeke nem biztos, hogy épp a váratlan felbukkanok, suli stb. közben. Ezt nem is lehet végrehajtani és a gyámhivatal így nem kérheti számon, ha apuka nem láthatja a gyerekeket. Itt is meg kellene határozni pl. egy általánost vagy attól eltérőt. Mondjuk a kéthetente hétvége, ha elmarad pótlással de megeggyezés szerint, legfeljebb 1-2 hét csúszással. Vagy apuka egy hétig otthon van és "besegít" a suliba, oviba hurcolásba, értük megy stb. A szünetekre is meg kell állapodni, mert valamihez mindenkinek tartania kell magát. Az csak jó, ha ettől eltérően (ami le lesz írva) másképp csinálják, de működik, azt viszont hivatalosan nem lehet számon kérni. Lehet nagyobb teret adni, de meg kell gondolni.

Kell, 18 éves koruk után. ha hamarabb megfizetik, kedvezményt kapnak.

Tehát akkor az említett esetben a "tartás vagyonjuttatással történő megfizetése" azt fogja jelenteni, hogy a Földhivatalban bejegyzik a gyerekeket, mint tulajdonos? (Bocs, ha hülyeségeket kérdezek, de ez egyelőr nem tiszta.) Kell nekik majd illetéket fizetniük?

Rosszul tudod. A tartásdíjra a gyermek jogosult.

Akkor most a "tartás vagyonjuttatással történő megfizetése" azt jelenti, hogy az apa a saját tulajdonrészét egyben AZ ANYA részére juttatja? Jól értelmezem? Hiszen az anya lenne a jogosult a tartásdíjra, amit így neki kell valahogy saját magának kigazdálkodnia - tehát a juttatás is az övé lesz, és nem a gyerekeké. Jól értettem?

Ahogy én számolom, ha mondjuk havi 40 ezerrel számolok a 2 gyerekre, akkor ez kb. 20 évnyi tartásdíj, tehát elvileg lefedi azt az időszakot, amíg tartásra jogosultak.

Kapcsolattartásra valami kreatív ötlet?

nemcsak megelőzött, de a helyes megoldás is nála volt :o)

Béla megelőzött...

Lehet hogy most marhaságot mondok, de...

Ha az anya utóbb valamely okból nem rendelkezik elegendő bevétellel/jövedelemmel, akkor ezt "sírja" el a gyámhatóságnak. És ekkor ESETELEG szóba jöhet az ingatlan gyámhatósági engedéllyel történő értékesítése, de csak olymódon - vélem én -, hogy a bevételből a SAJÁT tulajdoni hányada hátrányára kell gondoskodnia a gyerekekről.

Mert ahol gyerekek vannak adott esetben nem csak az apának kell meghúznia magát...

Vagyis "a" lutri akár a nőre nézve is visszafelé sűlhet el.

Nem ajándékozásról van szó. A tartás vagyonjuttatással történő megfizetése történik, méghozzá bíróság által jóváhagyott egyezséggel. Az egyezségben szereplő időtartamra tartásdíj nem követelhető.

Egy valami eszembe jutott ahhoz, hogy "ez lutri". Ha mondjuk teszemazt a volt feleség 3 év múlva úgy dönt, hogy önhibáján kívül nem tud elég pénzt keresni, és így mégis kéri a tartásdíjat - akkor a gyerekeknek ajándékozott rész nem követelhető vissza azzal, hogy a feltételezés, amir alapozva az ajándékozás történt, meghíusult?

Nyusz66 jól tudod.

Eddig úgy tudtam, hogy kiskorú illetékfizetésre kötelezett esetében nem jelzálog kerül az ingatlanra, hanem a nagykorúságig haladékot kapnak a gyerekek. Bár ez nem jelentős része a problémájuknak.
(Megjegyzem ismerve a helyzetüket, nem igazán hinném, hogy "dalolva" lépne ki ezek után a házasságából....)

Az ingatlanrésznek a gyerekei javára történő ajándékozással haszonélvezet a saját részére nem köthető ki. Az ingatlanrész felett onnantól kezdve a gyámhatóság felügyel, éppen hogy az anya el ne kótyavetyélhesse ami nem az övé hanem a két gyereké.