Kitagadasi nyilatkozat

Akkor elég lehet.

Nem kolcsonos. Csak o perel, ragalmaz, stb. En nem. Akkor sem eleg?

Ha ilyen rossz a viszony, akkor viszont annyit érdemes elmondani, hogy a kölcsönös rágalmazás, becsületsértés viszont általában kitagadásra nem elég.

Nagy segitseg mindez, megegyszer koszonom. A "kommentar" az ugye Ptk kommentar?
A megbocsatasrol annyit, h en meg elek, de a nagyobbik lanyom maris beperelte a kisebbiket, aki egy evvel ezelott vett egy lakast. A szerzodes megsemmisiteset keri, mert szerinte szinlelt ajandekozas es az a celja, h ot apai oroksegetol megfossza. Mar evek ota nagyon rossz a viszonyunk, nem is beszelunk, csak birosagokon, mert mindegyre beperel, feljelent,meglopott stb. Szoval, nem tudok es nem akarok megbocsatani, es talan jobb is, h meg eletemben lejar ez a mocskolodas, hanem biztos kicsinalna halalom utan a nejemet s a kicsit.Borzaszto, h idaig fajultak a dolgok.
Minden tovabbi segitseguket elore is koszonom.

kommentár

„2. Súlyos bűncselekmény
Ez a kitagadási ok megvalósul, ha a kötelesrészre jogosult olyan - egyébként érdemtelenséget nem eredményező - bűncselekményt követ el az örökhagyó sérelmére, amely súlyosnak minősül. Nem szükséges, hogy a bűncselekmény miatt eljárás induljon, vagy annak elkövetését büntető bíróság jogerős ítélettel megállapítsa. A bűncselekmény megfogalmazásból következik, hogy az lehet bűntett és vétség is. A bűncselekmény súlyosságának megítélése körében a bírói gyakorlat egységes azonban abban, hogy e törvényi rendelkezés nem büntetőjogi kategória, ezért azt mindig az örökhagyó és a kötelesrészre jogosult egymás közötti viszonyában kell elbírálni. Így például a gyermek és szülő közötti kapcsolatban a tettlegességet az emberi szempontok és rokoni kapcsolatok alapján kell megítélni (BH1996. 39.; BH1992. 463.). A gyakorlat az örökhagyó élete, testi épsége, jó hírneve, személyes szabadsága, vagyona elleni bűncselekményeket súlyos bűncselekménynek minősíti.

Bh 1992.463.

A Ptk. 663. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében kitagadásnak van helye, ha a köteles részre jogosult az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el. Az eljárt bíróságok e jogszabályhely értelmezésénél helyesen mutattak rá arra, hogy a bűncselekmény meghatározásból következően ez a kitagadási ok nem csupán bűntettnek, hanem vétségnek minősülő cselekménnyel is megvalósítható. A törvény azonban súlyos bűncselekmény fogalmára közelebbi eligazítást nem ad. Az ítélkezési gyakorlat egységes a tekintetben, hogy nem a cselekmény büntetőjogi megítéléséből kell kiindulni, hanem azt kell megvizsgálni, hogy az az örökhagyó és a köteles részre jogosult közti viszonyra tekintettel milyen súlyosnak minősül.
Köteles részre az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói, a vele legszorosabb családi kapcsolatban álló személyek jogosultak. A törvényben számukra biztosított e különleges jogosultság azonban egyben azt is jelenti, hogy egymás iránti magatartásuk, cselekményeik az átalagostól eltérő megítélés alá esnek. A gyermek és szülője közötti kapcsolat a legszorosabb vérségi kapcsolat, amelyet a családjogi jogszabályok különleges védelemben részesítenek, meghatározva a szülő és gyermek jogait és egyben kötelességeit is. Ebben a viszonyban a gyermek szülője iránt tiszteletteljes magatartást köteles tanúsítani, szülőjét becsülnie kell. Ha nem ezt teszi, ellenkezőleg, a szülőjét tettleg bántalmazza, a legszorosabb családi kapcsolatra tekintettel a kitagadás szempontjából súlyosnak minősülő bűncselekményt követ el.
”

Nem, akkor is lehet, ha eljárás nem is indult./bár lényegesen egyzserűbb a bizonyítása/

Nem szükséges még az sem, hogy eljárás induljon - de a magánindítvány hiányát könnyen a megbocsátás jeleként lehet értelmezni.

Mindenkinek nagyon szepen koszonom. Meg egy kerdesem lenne:olvastam, h az ororkhagyo serelmere elkovetett sulyos buncselekmeny -mint kitagadasi ok- lehet buntett v vetseg. Tehat elegendo pl a ragalmazas v sulyos becsuletsertes is. Erre csak akkor lehet hivatkozni, ha ezt mar birosag jogeros iteleteben megallapitotta v annelkul is?

Ha van érvényes kitagadási ok, akkor még a végrendelet kötelező alakszerűségeinek kell megfeleljen, ezek pedig a következők.
A végrendelet lehet szóbeli, vagy írásbeli. Szóbeli végrendeletet csak az életet fenyegető rendkívüli helyzetben, két tanú előtt lehet tenni; amennyiben ez a helyzet elmúlik, és a végrendelkező 3 hónapon belül nem foglalja írásba a végrendelkezést, az hatálytalanná válik.

Az írásbeli végrendelet lehet közvégrendelet, vagy magánvégrendelet. Közvégrendeletet közjegyző, vagy bíróság előtt lehet tenni. Közjegyző előtt tett végrendelet csak akkor közvégrendelet, ha rendelkezik a közjegyzői okiratok kötelező alakszerűségeivel. Bíróság esetén a helyi bíróság illetékes, egyes bíró, vagy titkár veszi fel. Nem veheti fel az a közjegyző, bíró, vagy titkár, aki a végrendelkezőnek, vagy házastársának hozzátartozója. Érvénytelen a juttatás, ha azt a végrendelkező a közvégrendelet elkészítésében közreműködő személynek, vagy egyes hozzátartozóinak teszi.

Az írásbeli magánvégrendelet három fajtája az allográf, a holográf és a közjegyzőnél letett végrendelet. Ezeknek vannak közös alakszerűségi szabályai. Csak olyan nyelven lehet tenni, amelyen a végrendelkező ért és írni-olvasni tud. (Akár holt nyelven is; ebből azonban önmagában is következne, hogy írásbeli magánvégrendeletet írástudatlan személy nem tehet.) Közönséges írással lehet tenni, gyorsírással, stb. érvényesen nem. Érvénytelen a végrendelet nyelvétől eltérő betűk alkalmazása is. A végrendeleti minőségnek, a keltezés helyének, idejének magából az okiratból kell kitűnnie. (Ez egy meghatározott nepot kell, hogy jelentsen, de nem kell hónap-nap szerint megjelölni; pl. érvényes: 2005. húsvét másnapján, érvénytelen: nyaralás előtt.) Amint később szó lesz róla, holográf végrendeletnél a keltezés is saját kezű írás kell, hogy legyen. A végrendelekzőnek a végrendeletet alá kell írnia. Általában a teljes név szükséges, azonban ha természetesnek tűnik pl. a megszólítottak alapján ez, kivételesen elfogadható csak családi név, vagy csak keresztnév. A több különálló lapból álló végrendeletet számozni kell és minden lapot a végrendlkző - allográf végrendeletnél mindkét tanú - aláír. Ennek elmulaztása esetén csak az utolsó lap lehet érvényes. A végrendelet késztésében közrműködő ill. hozzátartozója javára szóló juttatás csak akkor érvényes, ha az örökhagyó ezt a részt saját kezűleg írta és aláírta, illetve a végrendelti tanú , vagy hozzátartozója javára szóló juttatás akkor is, ha van két nem kedvezményezett tanú is.

Holográf végrendelet az, amelyet az örökhagyó teljes egészében maga ír és aláír. Ez természetesen csak kézírással képzelhető el.

Allográf az a végrendelet, amelyet az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláír, vagy ha már aláírta, két tanú előtt azt a saját aláírásának ismeri el. Ez a két tanú a végrendelkező személyazonossága tanúsítására képes kell hogy legyen (vagy ismerjék őt, vagy pl. személyi igazolványt kérjenek), ne legyenek kiskorúak. Az okirat tartalmát azonban nem kell ismerniük. A két tanú neve, címe, aláírása szerepeljen az okiraton. Allográf végrendeletet korlátozottan cselekvőképes személy is tehet.

Közjegyzőnél letett végrendelet az, amelyet az örökhagyó leír, aláír és - akár nyílt, akár zárt iratként - közjegyzőnél személyesen végrendeletként letétbe helyez. Ha a közjegyző őrizetéből az okirat kikerül, akkor marad hatályos, ha vagy az allográf, vagy a holográf végrendelet szabályainak is megfelel.

hoppá az elejét ne nézd, benne volt a CTRL-C:(

kommentár

80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.
A képmással és a hangfelvétellel való visszaélés nemcsak a (2) bekezdésbe ütköző módon, tehát az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal útján valósulhat meg, de - egyebek mellett - a felvétel készítésével is, ha valaki az érintett engedélye nélkül, illetéktelenül hatol be a személyiségi érdekkörbe, így például ha rejtett kamerával, titkos lehallgatással készít felvételt. Visszaélésnek minősül az engedéllyel készült felvétel rendeltetésétől eltérő célú felhasználása, vagy adott esetben a nyilvánosságra hozatal módja is, amennyiben például az ábrázolt személy azáltal nevetségessé válik.
A kitagadás érvényességéhez az alábbi feltételek szükségesek:

1. A kitagadás csak végintézkedésben történhet.
A törvény végintézkedést említ, ebből következően kitagadás történhet végrendeletben, öröklési szerződésben és halál esetére szóló ajándékozásban is. Tekintettel arra, hogy a végrendeletnek nem kötelező tartalmi kelléke az örökösnevezés, az akkor is érvényes, ha csak kitagadást tartalmaz. A kitagadás azonban osztja a végintézkedés jogi sorsát, ily módon ha a végintézkedés érvénytelen, a kitagadás is érvénytelen; ha utóbb hatálytalanná válik, a kitagadás is hatályát veszti. A kitagadást ebből következően nem csak azon az alapon lehet érvényteleníteni, hogy arra nem volt ok, hanem azon az alapon is, hogy a végintézkedés valamely okból érvénytelen. Megdől a kitagadás, ha a végintézkedést tartalmi hibák miatt eredményesen megtámadja az arra jogosult. Részleges érvénytelenség, hatálytalanság esetében azonban a kitagadás akkor dől meg, ha a kitagadás vált érvénytelenné, vagy hatálytalanná, de a végintézkedés egyébként érvényes, hatályos maradt. Részben válik érvénytelenné a végintézkedés, ha a kitagadást a kitagadott eredményesen megtámadja. Ilyen esetben a volt kitagadott a kötelesrészre igényt tarthat.
2. A kitagadás akkor érvényes, ha annak okát a végintézkedés kifejezetten megjelöli.
Nem elegendő tehát, ha a végintézkedés csupán a kitagadást tartalmazza, annak okát azonban nem. Az érvényes kitagadás oka viszont csak az lehet, amit a Ptk. 663. § kifejezetten megjelöl. Ez nem azt jelenti, hogy az örökhagyónak azokat a kifejezéseket kell a végintézkedésben használnia, amit a törvény tartalmaz, hanem azt, hogy érvényes kitagadási okként a végintézkedésben más okot nem lehet megjelölni, mint amit a törvény felsorol. Az sem szükséges, hogy a végintézkedés magát a kitagadás szót használja. Elegendő, ha a végintézkedésből az örökhagyó akarata egyértelműen megállapítható (például akként, hogy a végintézkedés utal - az ok megjelölése mellett - az örökhagyó azon akaratára, hogy semmiféle részesítést nem szán például a leszármazójának).
A kitagadás okának megjelölése az örökhagyó kizárólagos joga, helyette azt más nem pótolja. Amennyiben az örökhagyó által megjelölt kitagadási ok valótlannak bizonyul, a kitagadás érvénytelen még akkor is, ha a kitagadás érvényessége esetén öröklő állít és bizonyítani is tud más, de a végintézkedésben nem szereplő kitagadási okot. Amennyiben a végintézkedés a kitagadás okát nem jelöli meg, az ugyancsak érvénytelen akkor is, ha a kitagadás érvényessége esetén öröklő bizonyítani tudja a törvényben felsorolt valamely okot.

tehát nem önálló nyilatkozat, hanem pl. a (z érvényes)végrendelet része.

Mongyuk leírtad, h ki mit örököl, és aztán "XY. nevű ekkor meg ekkor született gyermekemet kitagadomm, azér mer az életemre tört, amit a ABC bíróság jogerős ítéletével meg is állapított." esetleg beleírhatod, h nem bocsátottál meg neki.

Kedves Monalisa1!Szinte biztos vagyok benne, h a kitagadas a kotelesreszt is erinti. Azert koszonom hogy hozzaszolt.

Hát kitagadni valakit az örökségből nem egykönnyű... De ha mégis megáll a kitagadás (?) a kötelesrész akkor is megilleti., mindennek a fele amit egyébként örökölt volna.

Jogász majd a többit...

Tisztelt Ugyved Ur! Szeretnem megkerdezni, hogy hogyan kell kinezzen, milyen felepitesu kell legyen egy kitagadasi nyilatkozat, ahhoz, h megtamadasa eseten is megalljon. Annyit tudok h indokolni kell a tv.ben felsorolt okok vmelyikevel. Válaszát elore is koszonom!