Hagyatéki eljárás

Azt te tudod - mi nem.

Négy évvel ezelőtt édesapám és édesanyám kérésére, - aminek akkor még nem értettem az okát - megvettem a lakásukat, mivel annyira erősködtek. Természetesen anélkül is támogattam őket mindenben (anyagilag is), de ők így gondolták, megtettük.
Most édesapám halálakor szembesültem azzal, hogy van egy régi szép emléke papának a katonaság idejéből, aki a féltestvérem. Természetesen J. a temetésen megjelent és a kapcsolatot is igyekszik felvenni velem, bár gondolom nem a testvéri szeretet vezérli.
És most értettem meg miért kellett megvennem a szüleimtől a lakásukat, tőle féltették azt, amit 40 év alatt közösen szereztek.
A kérdésem az, hogy bele tud-e kötni a dolgokba vagy sem?

Köszönöm!

Remélem ezek alaplán mostár jó döntést fognak hozni.

A másik két gyermek nem ezzel az adásvétellel veszít, hiszen a házat egyébként elárvereznék. A leányt és a barátját pedig nem lehet kényszeríteni a szerződés aláírására. Ha megteszik, és emiatt valóban tönkremenne az életük, akkor azt maguk tették tönkre.

Aki egy kérést önként teljesít, az később ne a kérőt tegye felelőssé.

Köszönöm a válaszát.
De ez szerintem eléggé ki.bszás a a másik két gyerekkel szenben, hogy akaratuk ellenére ez fog történni és az említett lányuknak és a barátjának pedig tönkre teszik az életét.

Ha ő is akarja, miért ne? Nem tiltja semmi, hogy hozzátartozók egymás között adásvételi szerződést kössenek. Hát még, ha a vevő nem is hozzátartozó.

Üdvözletem!

Egy olyan problémával fordulok önökhöz, hogy ismerősömék kölcsönt vettek fel egy banktól és most ott tartanak, hogy több mint 4 millós tartozásuk van és a házat el fogják árverezni. A házat már lefényképezték. Õk kitaláták, hogy a saját lányukkal megvetetik a házukat (a lány 19 éves és pillanatnyilag munkája sincs) és abból kifizetik az adósságokat. Ez nem igazán akar sikerülni nekik, mert nincsen még munkahelye a lánynak, ezért áttértek arra a "megoldásra", hogy a lány barátjával próbálnak felvetetni kölcsönt és majd abból veszi meg a házukat. A srác még csak most helyezkedett el egy munkahelyen.
Szóval azt kérdezném, hogy mennyire lehetséges ez a megoldás? Szinte kitagadják a lányukat és megvetetik vele a saját házát. Ezt igy meg lehet csinálni annak érdekében, hogy a szülei ne kerüljenek utcára?

• van még két kiskorú testvére is.

Annyit lehet tenni, hogy a törvényi sorrendben utána lehet menni a követeláéseknek, és megegyezni a kielégítésről, hogy tényleg csak a hagyaték erejéig legyen veszteség, ne kelljen ezen felül perköltséget fizetni.

pontosabban a saját vagyonával is felel a hagyaték tárgyainak illetve hasznainak értékéig ha azok már nincsenek meg a követelés érvényesítésekor

Nem kell semmit sem tenni. A helyzet nem változna akkor sem ha visszautasítja az öröklést, mert az örökhagyó tartozásaiért csak a hagyaték erejéig, értsd annak értékéig felel, a saját vagyonával nem.

Sziasztok!

Eset: Annak idején apa meghalt, utána örököltek a gyerekek, plusz az anya haszonélvezetet. Anya, mint törvényes képviselő volt jelen a hagyatéki eljárás során és képviselte a gyerekeket. Mindenki egyenlő arányban örökölt, leginkább tartozást...
Ez most derült ki, több évvel ezelőtt történt mindez. Az is kiderült, hogy valójában anya akkor már nem volt törvényes képviselője az egyik gyereknek, aki gyámság alatt állt már ekkor. A gyám (azaz a kiskorú törvényes képviselője) is most tudta meg az egészet.

Mit lehet ilyenkor még tenni? (Ha tudott volna róla akkor, visszautasította volna az örökrészt).
Köszi, ha van tipp!

gondolkozni kell... érdekellentét áll fenn közöttük?
aztán rá jössz hogy a jogban sokat kell majd agyalnod

ObudaFan, köszi az újabb BH-t, "műkedvelő" joghallgatóként hátha egyszer még hasznát is vehetem!
Csak kínos, mikor az ismerősök jogi kérdésekkel bombázzák az ember lányát, aki kétségbeesetten próbálja végigpörgetni az agyában az egyetemen tanultakat, no meg a házikönyvtárát és egy "egyszerű" gyakorlati kérdésre sem tud megfelelően értelmesen válaszolni, mert kiderül, hogy a jog az életben teljesen másképpen működik, mint ahogy azt a katedráról tanítják.Na de ettől olyan szép! Nem igaz?

Egy újabb BH, nem hagyatéki ügyben, de jelzi, hogy a gyámhatóságnak elég széles mérlegelési lehetősége van (persze azzal, hogy a döntésével szemben fellebbezés , és bírósági felülvizsgálat is nyitva áll):

BH1995. 243
Törvénysértően jár el a cégbíróság, ha az olyan betéti társaság cégbejegyzés iránti kérelmét, amelynek beltagjai a szülők és kültagja a kiskorú gyermekük, a közöttük fennálló esetleges érdekellentét feloldásával kapcsolatos hiánypótlási eljárás mellőzésével elutasítja [1989. évi 23. tvr. 16. § (1) bek., Ptk. 225. § (1) és (4) bek., Ptké. 43. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a bejegyzési kérelmet anélkül utasította el, hogy a kiskorú kültag és a törvényes képviselő beltagok közötti esetleges érdekellentétek vagy az így előállott jogi helyzetek tisztázását megkísérelte volna. A cselekvőképtelen kiskorú és a törvényes képviselő tag között esetleg felmerülő ellentét a fentiek szerint feloldható, de a gyámhatóság döntési körébe tartozó kérdés, hogy ténylegesen fennáll-e az ellentét vagy sem, és szükség van-e a gyámhatóság közreműködésére. Az ezzel kapcsolatos eljárás lefolytatása után lett volna abban a helyzetben az elsőfokú bíróság, hogy megnyugtató módon állást foglaljon a cég bejegyzése vagy a bejegyzési kérelem elutasítása tekintetében. Törvényt sértett, amikor a fenti eljárást elmulasztotta. Ennek megfelelően jogszabálysértő a másodfokú bíróság határozata is.

Rite,
rászolgáltál a csillagokra!
Még egyszer köszönöm!

szívesen
azért nézd át a hagyatéki eljárási im rendeletet alaposan
a 44. § például a bh óta változott
de a lényeg az hogy nincs automtikusan ellentét
ha kéri az idősebb testvér akkor majd eldönti a gyám hiv

Thanx a kimerítő és szakszerű válaszért!:-)))
Minden jót kívánok!
Kevés ilyen segítőkész emberrel találkozom!

A BH-ból....: A Ptk. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, míg a Ptk. 225. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, ha a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. A Ptk. 225. §-ának (4) bekezdése értelmében a szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám és a gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek ki.
Ezekből a jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy abban az esetben, ha a túlélő házastárs a hagyatéki eljárás során az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlanra, továbbá az ingó vagyon fele részére házastársi vagyonközösség jogcímén igényt tart, közötte és az általa képviselt kiskorú örökös között ebben a kérdésben érdekellentét állhat fenn. Ezért rendelkezik a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM. sz. rendelet 15. §-a (1) bekezdés nek c) pontja akként, hogy ha a leltározás alkalmával a leltárelőadó azt állapítja meg, hogy a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el, a szükséges intézkedések megtétele végett a gyámhatóságot a leltár egy példányának megküldésével egyidejűleg értesíti. Ugyanennek a rendeletnek a 44. §-ában foglalt rendelkezés szerint pedig ha a gyámhatóság a gyám, illetve gondnok kirendeléséről az értesítés, illetve megkeresés ellenére nem intézkedett, a 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben az örökös részére a közjegyző jelölhet ki ügygondnokot, feltéve hogy emiatt a tárgyalást nem kell elhalasztani.

azaz automatikusan nincs ellentét és az anya biztos nem fog úgy viselkedni amiből az derülne ki hogy lenne

az örökségéről természetesen nem szeretne lemondani, de az örökhagyónak volt egy előző házassága, amiből szintén született egy gyermeke, aki most kb.30 éves.Így összesen két leszármazó törvényes örököse van(lesz)az örökhagyónak.Az igazi ellentét tehát a felnőtt korú gyermek és a kiskorú gyermek + anyja között áll fenn, aki - mármint a nagyfia - valószínűleg mindent meg fog tenni, hogy a hagyatéki eljárás ne lgyen szimpla ügy.

éán nem tudom nincs gyakorlatom a a hagyatéki eljárásban de sztem nem biztos hogy önmagában fennáll az érdekellentét elég sok ilyen ügy lehet sztem
igen 1 hátrányos egyzeségkötésnél biztos jelentené a közjegyző de amúgy nem hiszem... miért kellene... úgy se mondhatna le örökségről

rite csillaggal
Köszi a gyors utánanézést és a bh-t!
Még nem rendeltek ki semmilyen gondnokot, ugyanis még az örökhagyó sem távozott az élők sorából, csak a jövőbeni várható dolgokat zongorázzuk végig.
Az érdekellentét önmagában fennáll attól, hogy az anya a haszonélvező - a gyermeke pedig örökös? Magyarán automatice kirendelik az ügygondnokot vagy csak ha valamilyen jognyilatkozatot szeretne "tenni" a kiskorú a hagyatéki tárgyaláson, teszem azt valamiféle egyezségkötés megkísérlése a másik örökössel pl.

de nézd itt 1 bh
evvel lehet hogy beljebb vagy
BH1977. 115.
Ha a hagyatéki eljárás során érdekellentét áll fenn az örökhagyó kiskorú gyermeke és a túlélő házastársa között, az állami közjegyző akkor jár el helyesen, ha megkeresi a gyámhatóságot eseti gondnok kirendelése végett, illetőleg - ha a gyámhatóság nem intézkedett - ügygondnok kirendelésével gondoskodik a kiskorú örökös megfelelő képviseletéről [6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 15., 39., 44. §, Ptk. 18. §, 225. §].

miért már kirendeltek gondnokot? gondolom itt eseti gondnokra gondolsz.... érekellentét... ptk 225§
amúgy nem tudom de gondolom ha aközjegyző értesíti a gyámhivatalt hogy érdekellentét van a szülő és a kiskorú közt akkor igen hivatalból ha nem értesül meg nem kérik akkor lehet hogy nem

Ha az egyik törvényes örökös még kiskorú, a túlélő házastárs (a kiskorú édesanyja)pedig a haszonélvezetet öröklő, ilyenkor a kiskorúnak hivatalból rendelnek ki ügygondnokot érdekei védelmére vagy az édesanyja, mint törvényes képviselője továbbra is ellátja azt?