tardásdijemelés a felperes költségére?

Kedves Inka!

Sajnálom, ha nem jött le neked, hogy olyan apától, aki soha nem tőrödött gyermekével,attól nem várható el semmi.A gyerek előtt minden kaput bezárt, így azt hiszem nincs mit tenni.Te kérnél egy olyan szülőtől segítséget, aki közli szép finoman veled, hogy nem tekint a gyermekének?
A bíróság előtt nem történt azon kívül semmi,mint,hogy igazán szóhoz sem juthattam. Amit meg mondtam csak arra volt reagálás, amit az édesapa állított,vagy épp a bíró kérdezett.Nem hinném, hogy ez rossz fényt vettett volna rám.
Ha Te így gondolod,akkor nagyon nagy baj van, mert akkor a hazugság és nem az igazság az érték a társadalomban ( ami persze részben igaz is, mert csak azok érvényesülnek, akik ki tudják játszani a jogszabályokat).
Nem tudom neked van-e gyermeked és hogyan élsz, de a legtöbb 20 éves még a szakközép padjaiban ücsörög, amit megis tehet 23 éves koráig (és még csp-t is fizet az állam utánuk)....,akkor miért lenne olyan nyerő a munkanélküliség mezejére kilökni? Sima érettségivel jó szakma és nyelv nélkül, ha nincs kapcsolat szinte kicsi az esélye,hogy normális helyen elhelyezkedjen.
20 évvel ezelőtt biztosan elengedtem volna a kezét nyugodt szívvel.

timus86:

Nem vagyok jogász, de pszichológiailag is ki lehet ebből a dologból indulni:

1.A lányod már felnőtt és el kéne engedned.
2.Miért akarod a bíróság előtt bizonygatni, hogy a volt férjed ilyen+olyan.Ez alapvetően nem vet rád jó fényt.
Persze jó lenne a lányodnak a diploma + minden, dehát kinek nem?
Nem mondom, hogy a 75e Ft olyan sok.
Személyes tapaszatalat, hogy jobban jár vki,ha nem diákszövetkezeten keresztül dolgozik.

És a lányod miért nem kért az apjától segítséget a tanulásához?Talán mert ő mást szeretne?

A jelenlegi házastársa által az ő hozzájárulásával a háztartásba befogadott kiskorú gyermeket ő is köteles eltartani.

Kedves Monalisa!

A volt férjre nem lehetett és nem lehet számítani. Nem butikról van szó, hanem ha jól sejtem valami net-es szolgáltatásról és valami sportruházat forgalmazásáról, meg egy kis számlázási trükkről.Ahogy az elmúlt évek bizonyítják a lányomnak sosem volt helye az életében. Tömören, röviden mindennek nevezethető, csak apának nem.
A diákmunkával pedig már próbálkoztunk és próbálkozunk is, de nem olyan könnyú az iskolához igazítani.Hol van, hol nincs, így fixen nem lehet rá építeni. A számlák pedig sajnos midig jönnek és nem modhatom, hogy bocs, de ...
Végülis megtehetném azt, mint az apja, hogy háttérbe vonulok és magára hagyom,de nem hinném, hogy a mai világban ez célra vezető lenne. És ha most nem tanul, akkor előbb-utóbb úgyis kell valamilyen képzésen részt vennie, hisz komolyabb munkahelyeken már követelmény. Valamelyik okos kitalálta a tudásalapú társadalmat, ami miatt akkor vesznek emberszámba, ha van képzettek vagyunk.

Mi lenne ha a leányzó szombat/vasárnap beállna a butikba eladónak., kínálná- árulná a sportfelszerelési dolgokat stb., az apja a családi vállalkozásba valamilyen formában bevenné - vélem adókedvezményt érne el így -, ő pedig megdolgozna a pénzért, a fizetésért. Egyből nem körüladomány lenne az apai juttatás...

Próbálj megállapodni a volt férjeddel hogy a nagylány angol tanulásához, az iskolához szükséges internethez valamint az egészségi probléma miatti rendszeres többletkiadáshoz stb., a t.díjon kívül mintegy önkéntes segítségként, x Ft/hó összeggel segítse a lányát. (Tehát nem bíróságon keresztüli kötelezésként, és nem is téged hogy "könnyebb" legyen az otthoni megélhetés, hanem a saját gyerekét támogatva. És ezt a pénzt már a felnőtt korú gyerekének adja oda rendszeresen.)

Értse meg és segítse a lányát a tanulásban, mert nem mindegy hogy az Életben hová - merre juthat majd el, azaz előbbre.

Ami az angolra a havi 6000 Ft-ot illeti, nos a szomszédom középiskolai angol tanárnő, és nála egy - egy prívát óra 3500 Ft, és van olyan diákja aki heti 2-3 alkalommal is jön...

A másik szomszédom eredendően angol nő, van két középiskolás lányuk, és azok osztálytársai hétvégenként "rajzanak" hozzá: ingyen és egész délután csakis angolul beszélgetnek.

Kinek milyen szerencséje van...

Annyit még, és ezzel kapcsolatban ObudaFan egyik-másik topicban már kifejtette véleményét: nagykorú gyerek a tanulmányai mellett akár dolgozhat is már, vagyis valamilyen módon jövedelemre tehet szert amivel könnyít a felsőfokú tanulmányok nem kevés kiadásain/költségein. (És ezen az alapon az apa akár kérhetné is a t.díj bizonyos mérséklését...)

ObudaFan!

Az egy dolog, hogy 4 gyermek van a háztartásban, de 3 szülő köteles az eltartásukról gondoskodni. És nem hinném, hogy más szülők gyermekének az eltartásáról kéne gomdoskodnia a vérszerinti gyermekét megelőzve. Mivel a jelenlegi feleség (akivel nincs közös gyermeke) a szüleinek vállalkozásában dolgozik, ami nem egy rosszul menő vállakozás, azért nem éheznek. Szívesen laknék velük és mennék velük Egyiptomba , Franciaországba és Londoni körútra. Szivesen autókáznék Volkswagennel vagy Sarah Picassoval (remélem jól írtam).Nem tudtam, hogy a szegénység itt kezdődik...És akkor még a családi Bt-ből befolyó jövedelemről már ne is beszéljünk.Persze én sosem fogom elérni ezt a szintet, mivel nem írhatok le semmit az adómból, nem sumákolhatók, mert állami alkalmazott vagyok- és ez rohadtul bosszantó. Egyébként nem érdekelne hogy milyen jól élnek, ha nem a gyermekemtől szednék el a pénzt, pusztán csak azért, mert a gyermek nem a családja és fölös pénz kidobás. (Valóságban itt nem megélhetési probléma van a háttérben, ez csak a jogi kivitelezése. De ezzel sajnos nem tudok szembe szállni.)
Úgy tudtam, hogy a rokontartásnál nemcsak az eltartott kiskorúakat kell figyelembe venni, hanem az eltartásra kötelezhető életkörülményeit, terhelhetőségét, valamint a gyermek szükséges kiadásait is. De nekem nem ez jött le.

Tehát jelenleg 4 kiskorú gyermeket tart el. Emellett a nagykorú gyermek tartását valóban nem olyan lehetetlen, hogy nem tudja finanszírozni. Ennyi.

Kedves Béla!

Viccnek tök jó, de baromi síralmas. Márcsak azért is, mert gyermekek életéről van szó. Azt mondtam, hogy rendben, rajtam át lehet gázolni, de a gyereket hagyjuk ki, ő nem tehet semmiről sem. És ezt nemcsak magamra értem, hanem általánosságban is.
Egyébként már gondolkoztam azon, hogy be kéne nekem is vonulni, így legalább megoldódnak az anyagi gondjaim:-)))

Rövidebben? Valahogy így: "vesztettem".
A pervesztesektől nem is várja el az ember, hogy azt mondják, győzött az igazság.
(Ad notam: a börtönök teli vannak ártatlan elítéltekkel.)

Kovács Béla Sándornak és ObudaFannak!

A gyermekem a szakközép után felvételt nyert a
főiskolára (nappali, államilag finanszírozott), amiről az édesapa is tudott és akkor nem ellenezte. Sőt még a jelenlegi párja még buzdította is. Bár anyagilag nem álltunk fényesen, de úgy gondoltam, hogy valahogy kihúzzuk ezt a 3 évet. Beszálltunk az Internetbe (a suli csak így érintkezik a diákokkal) és járattam angolra a nyelvvizsga miatt. Azzal az összeggel számoltam,amiből eddig is meg kellett élnünk, így váratlanul ért, mikor áprilisban szembesülnöm kellett, hogy az édesapa bírósági úton kérte a tartásdíj megszüntetését, azzal,hogy a gyermek befejezte a tanulmányait. Amennyiben erre nincs lehetőség, a másodlagos kérelmében kérte a tartásdíj 8000.-Ft-ra történő leszállítását arra való hivatkozással, hogy a második házasságából származó két gyermekéről (17 és 15 éves) és a jelenlegi (harmadik) feleségének két gyermekéről (15 és 13 éves) ő gondoskodik. "Ebből következően Tímea utónevű gyermekem esetleges tartására a négy tartásra szoruló kiskorú gyermekről való gondoskodási kötelezettségem mellett még abban az esetben sem jutna a munkáltatómtól származó összes jövedelmem 20 %-a, ha a lányom a t. Bíróság megítélése szerint valamely okból tartásra még jogosult lenne."

Én három hónapos óta nevelem a gyermeket. Annak idején 20%-ban került megállapításra a tartásdíj, mely letiltás útján került végrehajtásra, mivel nem lehetett rábízni, hogy kézbe fizessen. Ezen felül semmi másra nem számíthattunk. Próbálkoztam időszakonként, hogy valamilyen kapcsolat kialakulhasson köztük, de minden hiába.

Õ jelenleg nős. A négy gyermekre kapnak csp.-t. Az első tárgyaláson tett nyilatkozat szerint sem a volt felesége, sem a jelenlegi feleségének volt férje nem fizet tartásdíjat-„ők erre vonatkozóan megállapodást kötöttek, tehát elszámolták” (ekkor nem feszegette a bíró, hogy miért nem fizetnek). II. tárgyaláson a beadványom alapján végül a bíró rákérdezett, hogy a volt feleség miért nem fizet tartásdíjat, mire azt válaszolta, hogy amire szükségük van a gyermekeknek, azt megveszi és a sportolással kapcsolatos költségeket is ő állja ( I. tárgyaláson még azt nyilatkozta, hogy a gyermeke egyesületbe jár, melyért havi 5000.-Ft-ot kell fizetnie+ a felszerelés költsége. A bíró megkérdezte, hogy az kb. milyen összeget jelent, amire a válasz, hogy nem tudja és ennyivel le volt rendezve.
Jelenleg a felesége tulajdonát képező sorházban laknak, mely egyszer az I. tárgyaláson 130, II. tárgyaláson már csak 110 nm (a neten eladásra hirdetik 169 nm-rel)- egy kicsit rugalmas ez a lakás, de kit érdekel….

A szüleitől kapott egy lakást, melyet 8 millió Ft-ért eladott és bevallása szerint ebből 4,5 millió Ft pénzintézetbe került elhelyezésre. 2 éves Volkswagen gépkocsival rendelkezik.
A feleség szülei vállalkozásában áll alkalmazásban havi 130.000.-Ft-ért. És mivel szeretjük a 130-as számot még a rezsi is 130.000.-Ft (ebből 77000.- Ft hiteltartozás, ezt még a jelenlegi feleség vette fel).A 17 éves gyermeke még az első évfolyamot sem végezte el, abba hagyta a tanulmányait. A II. tárgyaláson már azt mondta az édesapa, hogy már beiratkozott iskolába és átmenetileg az édesanyjához költözött. (Nekem egy kicsit zavaros, de a bírónak így is jó volt.) A feleségnek Balatonon van üdülő ingatlana.

Annak ellenére, hogy nagy érdeklődést nem mutatott a gyermek iránt, még is azt hazudta, hogy rendszeresen látogatta őt (8 és 14 éves kora közötti időszakban kicsikart látogatások száma 4-5 alkalom / év, előtte és utána szinte semmi).”16 éves koráig rendszeres kapcsolatot tartottam vele, utána elhatároztam, hogy amennyiben a gyermek keres engem, szeretne velem találkozni és azt jelzi, akkor találkozunk, de én nem keresem vele a kapcsolatot.”

A tartásdíj összege a per indításakor átlagban havi 35.000.-Ft volt. Mondtam a bírónak, hogy értetlenül állok az egész dolog előtt, mivel az édesapa jelenlegi anyagi helyzete megengedi, hogy továbbra is ezt az összeget fizesse, hiszen még tudomásom van arról is, hogy külföldre is utazgatnak. A II. tárgyalásra véletlenül tudomásomra jutott, hogy a feleségével 1,5 éve Bt.-t üzemeltetnek (sportruházatot is árulnak), melyet mélyen elhallgatott. Lehet, hogy itt hibáztam, mert elfogadtam a 30.000.-Ft –os bemondott jövedelmét (ezt is a bíró kényszerítette ki belőle, mert mellé akart beszélni)- úgy gondoltam, hogy APEH felé sem a valóságot vallotta, be, minek húzzam ezzel is az időt.

Nekem a lakáson és a gyermekemen kívül semmim sincs. A gyermek 10000.-Ft ösztöndíjat kap jelenleg. Kiadásainkról tett nyilatkozatom : 40-45000.-Ft rezsi, az angol óra havi 6000.-Ft, Net havi költsége 5000.-Ft, sportolásra 2-3000.-Ft/hó (ez az anyagi lehetőségeinktől függött) és a kozmetikai kezelés havi 5000.-Ft ( melyre az aknes bőre miatt szüksége van – a bőrgyógyászati diagnózisról becsatoltam az igazolást) És ami nem került szóba: az étkezés, tisztálkodás és a tankönyvek.
Sajnos nem került jegyzőkönyve, hogy az édesapa kútba veszett pénznek tartja a lányát (vagyis egyáltalán nem akar fizetni).
„Én azt mondom, hogy továbbra is kérem a megszüntetést, és akkor, hogyha a gyereknek más lenne a viszonya én hozzám, ha keresne felvenni a kapcsolatot és kérne tőlem támogatást, akkor biztos, hogy nem tagadnám meg tőle.” Erre 3 –szor próbáltam reagálni, de a bíró mindig leállított, amit nem igazán értettem.3. alkalommal végül sikerült utalni, arra, hogy az amit állít az édesapa nem felel meg a valóságnak, de ez érdekes módon nem került be a jegyzőkönyvbe, csak az, hogy az édesapa milyen rendesen tartotta a kapcsolatot a gyermekével.
/Amit nekem mondott, amikor próbáltam vele beszélni: felnyitották a szemét és ezért nem akar tovább fizetni. És különben is ő a családjának akar élni és Tímea nem a családja, csak a lánya./
Az I. tárgyaláson a bíró megkérdezte, hogy vettünk-e igénybe diákhitelt. Erre válaszoltam, hogy nem sok jót halottam róla, ezért nem szeretnénk felvenni. II. tárgyaláson az ügyvéd megpiszkálta ezt a részét, melyre a bíró azt reagálta, hogy ha ilyen szegényesen élünk, akkor vegye fel a gyermek a hitelt.

A jövedelem a becsatolt igazolások alapján az alábbiak szerint került megállapításra: az édesapa jövedelme 156.328.-Ft és 206.796.- Ft között változik; az enyém átlagolva lett 106.484.-Ft-ra, pedig felhívtam a bíró figyelmét, hogy tavaly a választások miatt volt több bérkifizetés, juttatások nélkül a tiszta nettó havi bérem 75000.-Ft (erről becsatoltam az igazolást).

A végzés alapján 15000.-Ft összegben került megállapításra a tartásdíj, mivel az édesapa képes ezzel az összeggel hozzájárulni a gyermek tartásához.. „Ugyanakkor az alperes által igényelt havi 35000.-Ft felperes jövedelmével arányban nem álló, kiskorú gyermekei eltartását nehezítő kötelezettség lenne. A bíróság az összeg megállapításánál figyelembe vette az iskola által nyújtott támogatást, ösztöndíjat is. Utal a bíróság arra, hogy a nagykorú gyermek diákmunka vállalásával vagy diákhitel igénybevételével segítheti az eltartásának alperesre háruló terhét.”

Ezzel csak az a baj, hogy olyan volt tavaly az órarendje, amivel nem tudta volna vállalni a munkát. Pl. volt hostess munka meghirdetve úgy, hogy egymást követő 3 nap reggeltől estig, vagy a Mc’ Donalds-nál úgy lehet dolgozni, ha tudja teljesíteni a heti 20 órát. A fennmaradó szabadidejében pedig angolra járt (most helyette, ha talál, munkát mehet dolgozni, mert a nyelvórát már nem tudom így megfizetni).

A bírónak mondtam, hogy a kollégáim is vettek fel diákhitelt és most komoly anyagi gondjaik vannak- pedig ők már dolgoznak ( 20 évre kapták havi 16000.-Ft törlesztéssel- szerintem ez igen komoly teher egy kezdő fizetésűnek). Én meg nem szeretném, ha valamilyen oknál fogva a gyermekem nem tudna rendesen elhelyezkedni, és ezáltal a fizetési kötelezettségének eleget tenni, hogy ebből már kezdőként gondjai származzanak belőle.

Mivel az első tárgyaláson úgy éreztem, hogy kevés vagyok az igazamért egyedül kiállni, ezért kértem, hogy biztosítsanak jogi képviselőt, melyről semmiféle választ nem kaptam.
Valahogy furcsa volt számomra, hogy már az első tárgyalásnál le kellett állni, mivel a bíró elfelejtette az édesapa jövedelemigazolását bekérni. Majd a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben (mely május elején kelt) elrendelte a bíró a környezettanulmányt. Türelmesen vártam a jogi képviselővel kapcsolatos válaszra és a környezettanulmányra. Mivel egyikkel kapcsolatosan sem történt semmi, elkezdtem érdeklődni. A válasz: ítélkezési szünet, egyébként is mit akarok. A jogi képviselővel kapcsolatban kérdeztem a polgári irodán, mi a határidő, hogy választ kapjak, melyre csak annyi volt, hogy nincs. A bíró jegyzőjével is felvettem a kapcsolatot, aki azt mondta, hogy majd biztos a tárgyalás napján dönti el a bíró….Jó polgárként vártam tovább…Július 25-én felhívtam ismételten a bíróságot, amikor a környezettanulmánnyal kapcsolatban azt a válasz kaptam a polgári irodán, hogy az anyagban valóban nincs nyoma a kt. kérésnek, majd ismét felvettem a kapcsolatot a bíró jegyzőjével, aki megkért, hogy fél óra múlva hívjam vissza, utána néz. Természetesen a válasz, rendben van minden, csak a Gyámhivatal ül rajta. Ennél már csak az volt jobb, hogy vártam még mindig türelmesen, majd a tárgyalást megelőző héten felhívtam a Gyámhivatalt, ahol kiderült, hogy július 25-e után került hozzájuk a kt .kérés (ezt megelőzően ismét felhívtam a bíróságot és elmondtam, hogy mi a problémám, melyre az volt a válasz, hogy szeptember 4-én lesz bent a jegyző és a bíró sincs bent- ezzel már természetes meg volt pecsételve a sorsom).
Mivel tudtam, hogy már segítségre nem számíthatok, ezért gondoltam, hogy majd rákérdezek a tárgyaláson, hogy miért nem kaptam jogi képviselőt. De annyira mindenre oda akartam figyelni, hogy ez teljesen „kiment a fejemből”.

Sajnos nem tudom, hogy lehetne röviden és érthetően leírni a történetemet, ezért egy kissé hosszúra sikeredett.

Hát túl sok konkrétumot nem tartalmaz a hozzászólás. Valahogy úgy érzem, hogy a per elesztésének is hasonló oka lehetett.

Ehhh... Vesztettél?

Aranyalma!

Nem akarlak elkeseríteni, de én is hasonló cipőben járok. Valami iszonyú nagy zűr van a jogunkkal! Én kértem ügyvédet (az édesapa, aki éhen akart halni ügyvéddel jött),de még válaszra sem méltattak.Az én szavaimat a bíró megkérdőjelezte, mig az édesapa hazudozásaira nem is reagált.
Én szemét dolognak tartom, hogy az ő érdekeit képviselő ügyvédnek a költségeihez is hozzá kell járulni, amennyiben igényt tart rá.(hála a jó égnek erre nem tartott igényt)De kiakadtam ettől a gondolattól.Nem elég, hogy elvesznek a gyermektől pénzt, aminek egy része az ügyvéd zsebeibe vándorol, még további veszteséggel kell súlytani a már amúgy sem könnyű helyzetben lévő szülőt is! Azt hiszem ez a jogrendszer már nem a normális embereket védi, hanem a pofátlan pénzes embereket...
Mehetnék II. fokra, de már a gyomrom felfordul az egésztől... ( Ja és így még esélyem sincs, hogy egy kis pénz összekaparjak rá.)Amit átéltem, szinte olyan volt mintha bűnösként kezeltek volna.
Szóval van egy jogrendszerünk, ami nem az igazságosságot és a becsületességet szolgálja (ezek már nem értékek).

Lehet.

KBS: megértettem a magyarázatot!:-) köszi.
Még egy kérdés:A perköltségre lehet részletfizetést kérni?

Monalisa. Az exemnek mióta elváltunk,nimcs bejelentett munkahelye! Ezért keresetit sem tud felmutatni.A biróság felszólitására sem tette meg! A tárgyaláson ellent mondásba keveredett. Környezet tanulmánya szerint heti 40000Ft-ot keres. Közölte,hogy elirták mert ez havi szinten van! Egy kicsit később a tárgyalás folyamán elhangzott a kérdés,hogy naponta mennyit keres? mire a válasza napi 5000Ft. A következő kérdés igy hangzott,hogy akkor havonta mennyit keres? Nem tudom!-volt a válasz. A birónő felszolitotta,hogy mondjon egy összeget,mire ő közölte,hogy havi 60000Ft! Ami már több mint a 40,arrol nem is beszélve,hogy a napi 5000x mondjuk 20 munkanappal= 1000.000.Munkáltatói nincs! Honnan fog kiderülni,hogy mennyit keres? Én egy évre visszamenőleg csatoltam a keresetemet.Közalkalmazotti bértábla,E katagória...ne soroljam:-( És ami még a legszebb,hogy juniusban eltört a keze.Ezért kérte a keresőképtelenség megállapitását! Valamint az ujboli környezettanulmányt,mert elirták a keresetét.Tehát elrendelte a biróság a kereset felülvizsgálatát,valamint a szakorvosi vizsgálatot! Remélem azt nem nekem kell fizetni!

Nem rossz az a példa, aranyalma!
Tudniillik a pernyertesnek lényegében a pervesztes felróható magatartása (az alaptalan perindítás) miatt kell a fizetnie az ügyvédjét - ahogyan a vétlen autósnak a balesetet okozó miatt kell szerelőt fogadnia.
S ahogyan a kártérítési kötelezettségedet nem csökkenti az, hogy te magad kalapálod ki a lökhárítót, nem csökkentheti a megtérítés kötelezettségét sem, hogy érzed magadban az erőt egy per házilagos kivitelezéséhez.

A 2:1 arány ahhoz az összegszerűséghez tartozik, amit Te magad írtál.

Ha kérsz 30.000-t és abból megkapsz 20.000-t, akkor a követelésed 2/3-a (20.000/:30.000=2/3) tekintetében vagy pernyertes, míg 1/3-a tekintetében (10.000:30.000=1/3) pervesztes, aminek az aránya egymáshoz 2/3:1/3) 2:1.

A perköltség összegét a bíróság állapítja meg, az exed kérelmét is figyelembe véve.

Maga a t.díj módosítása iránti eljárás tárgyi költségmentes, tehát a bírósági eljárás kvázi ingyenben van., fizetni a saját költségeket kell: pl. a felkért/meghatalmazott ügyvéd, valamint - és esetleg - a pervesztesség esetén a másik fél jogi képviselőjének munkadíját, de csak abban a mértékben ahogy a bíróság elrendeli.

aranyalma,
véleményem szerint egy kellő rutinnal rendelkező válóperes bíró csak el tudja dönteni, hogy bármennyire is tiltakozik a kötelezett a t.díj felemelése ellen, a becsatolt jövedelmi igazolások/bizonyítékok/elmondások alapján tudja-e majd fizetni a kért emelést vagy sem, valamint hogy ki és milyen mértékben fizeti a per végeztével az ellenfél ügyvédjének munkadíját. Mert könnyen előfordulhat: a díj is emelve lesz meg a másik ügyvédjének munkadíját nem is fog kelleni megfizetned.

Kérheted a bíróságot, hogy hivatalból rendeljen ki melléd ügyvédet., sokat tőle ne várj, de a semminél azért több. És költségmentes, vagyis az állam fizeti.

KBS ezt a 2:1-hez arányt nem értem,mint főszabályt. Légyszi fejtsd ki!esetleg példaként összegszerűsitsünk! köszi:-)S ha már összegnél tartunk. A perköltség összegét a biróság határozza meg,vagy az exemék? Van rá példa,hogy ez mennyi lehet? Kezdem ugy érezni,hogy én ebből jól már nem jöhetek ki:-(

:-))) Kedves KBS a példa nem találó :-) az összetört autónak semmi köze (szerintem:-) a tartásdijhoz. Ha elnézed a stop táblát,egyértelműen te vagy a hibás. Tehát vagy fizetsz,vagy adsz egy betétlapot.hogy utána mit csinálsz a kocsiddal ahhoz nekem mi közöm? :-)Nem látom az összefüggést a két esett között.:-))
De a dologban a legszebb,hogy tegnap mikor idegesen jöttem haza a tárgyalásról,ütköztem egy kocsival:-( Figyelmetlen voltam. Adtam egy betétlapot:-)Mert ezt méltányosnak itéltem! Én horpadt kocsival járok s a másik felet nem érdekli.:-)

„A %-os arányt ,hogy számolják ki? pl ha 30.000 kérek s csak 20.000 itélnek ”
Az 2:1-hez. Ebben az arányban köteleznek a perköltségek viselésére. Főszabályként.

:))

Elnézek egy stoptáblát, és összetöröm az autódat. Ugye, ha én nem javíttatom meg az enyémet, akkor nem méltányos, hogy te követeld tőlem a tiéd javíttatásának a költségét? Hiszen ha én járhatok horpadt karosszériával, te is megteheted. És különben is, minek vettem olyan drága autót.