tardásdijemelés a felperes költségére?

Próbálj megállapodni a volt férjeddel hogy a nagylány angol tanulásához, az iskolához szükséges internethez valamint az egészségi probléma miatti rendszeres többletkiadáshoz stb., a t.díjon kívül mintegy önkéntes segítségként, x Ft/hó összeggel segítse a lányát. (Tehát nem bíróságon keresztüli kötelezésként, és nem is téged hogy "könnyebb" legyen az otthoni megélhetés, hanem a saját gyerekét támogatva. És ezt a pénzt már a felnőtt korú gyerekének adja oda rendszeresen.)

Értse meg és segítse a lányát a tanulásban, mert nem mindegy hogy az Életben hová - merre juthat majd el, azaz előbbre.

Ami az angolra a havi 6000 Ft-ot illeti, nos a szomszédom középiskolai angol tanárnő, és nála egy - egy prívát óra 3500 Ft, és van olyan diákja aki heti 2-3 alkalommal is jön...

A másik szomszédom eredendően angol nő, van két középiskolás lányuk, és azok osztálytársai hétvégenként "rajzanak" hozzá: ingyen és egész délután csakis angolul beszélgetnek.

Kinek milyen szerencséje van...

Annyit még, és ezzel kapcsolatban ObudaFan egyik-másik topicban már kifejtette véleményét: nagykorú gyerek a tanulmányai mellett akár dolgozhat is már, vagyis valamilyen módon jövedelemre tehet szert amivel könnyít a felsőfokú tanulmányok nem kevés kiadásain/költségein. (És ezen az alapon az apa akár kérhetné is a t.díj bizonyos mérséklését...)

Mi lenne ha a leányzó szombat/vasárnap beállna a butikba eladónak., kínálná- árulná a sportfelszerelési dolgokat stb., az apja a családi vállalkozásba valamilyen formában bevenné - vélem adókedvezményt érne el így -, ő pedig megdolgozna a pénzért, a fizetésért. Egyből nem körüladomány lenne az apai juttatás...

Kedves Monalisa!

A volt férjre nem lehetett és nem lehet számítani. Nem butikról van szó, hanem ha jól sejtem valami net-es szolgáltatásról és valami sportruházat forgalmazásáról, meg egy kis számlázási trükkről.Ahogy az elmúlt évek bizonyítják a lányomnak sosem volt helye az életében. Tömören, röviden mindennek nevezethető, csak apának nem.
A diákmunkával pedig már próbálkoztunk és próbálkozunk is, de nem olyan könnyú az iskolához igazítani.Hol van, hol nincs, így fixen nem lehet rá építeni. A számlák pedig sajnos midig jönnek és nem modhatom, hogy bocs, de ...
Végülis megtehetném azt, mint az apja, hogy háttérbe vonulok és magára hagyom,de nem hinném, hogy a mai világban ez célra vezető lenne. És ha most nem tanul, akkor előbb-utóbb úgyis kell valamilyen képzésen részt vennie, hisz komolyabb munkahelyeken már követelmény. Valamelyik okos kitalálta a tudásalapú társadalmat, ami miatt akkor vesznek emberszámba, ha van képzettek vagyunk.

A jelenlegi házastársa által az ő hozzájárulásával a háztartásba befogadott kiskorú gyermeket ő is köteles eltartani.

timus86:

Nem vagyok jogász, de pszichológiailag is ki lehet ebből a dologból indulni:

1.A lányod már felnőtt és el kéne engedned.
2.Miért akarod a bíróság előtt bizonygatni, hogy a volt férjed ilyen+olyan.Ez alapvetően nem vet rád jó fényt.
Persze jó lenne a lányodnak a diploma + minden, dehát kinek nem?
Nem mondom, hogy a 75e Ft olyan sok.
Személyes tapaszatalat, hogy jobban jár vki,ha nem diákszövetkezeten keresztül dolgozik.

És a lányod miért nem kért az apjától segítséget a tanulásához?Talán mert ő mást szeretne?

Kedves Inka!

Sajnálom, ha nem jött le neked, hogy olyan apától, aki soha nem tőrödött gyermekével,attól nem várható el semmi.A gyerek előtt minden kaput bezárt, így azt hiszem nincs mit tenni.Te kérnél egy olyan szülőtől segítséget, aki közli szép finoman veled, hogy nem tekint a gyermekének?
A bíróság előtt nem történt azon kívül semmi,mint,hogy igazán szóhoz sem juthattam. Amit meg mondtam csak arra volt reagálás, amit az édesapa állított,vagy épp a bíró kérdezett.Nem hinném, hogy ez rossz fényt vettett volna rám.
Ha Te így gondolod,akkor nagyon nagy baj van, mert akkor a hazugság és nem az igazság az érték a társadalomban ( ami persze részben igaz is, mert csak azok érvényesülnek, akik ki tudják játszani a jogszabályokat).
Nem tudom neked van-e gyermeked és hogyan élsz, de a legtöbb 20 éves még a szakközép padjaiban ücsörög, amit megis tehet 23 éves koráig (és még csp-t is fizet az állam utánuk)....,akkor miért lenne olyan nyerő a munkanélküliség mezejére kilökni? Sima érettségivel jó szakma és nyelv nélkül, ha nincs kapcsolat szinte kicsi az esélye,hogy normális helyen elhelyezkedjen.
20 évvel ezelőtt biztosan elengedtem volna a kezét nyugodt szívvel.