gyerektartás fizetésének megszünése

Tisztelt ÓbudaFan!

Ismételten a segítségét szeretném kérni.
Felnőtt lányaim,különösen a 26 éves után, 2évig fizettem tartásdíjat,úgy,h a bíróság most fogja megállapítani,hogy valójában nem volt rá jogosult(több helyről jövedelme van,amit ő is elimert)
Kérdésem a következő:vissza tudom-e követelni a kifizetett összes tartásdjíat?Úgy lértesültem,h nem csak fél évre van rá lehetőség,hanem az egész összegre.Kérem szíveskedjen válaszolni,s ha valóban így van,kérem írja meg azt is,hogy mely paragrafusok,ill. mi alapján követelhetem vissza.
Volt feleségem a teljes vagyonomból kiforgatott miután átirattam a céget a nevére,így minden egyes kifizetett forintomra szükségem van.
Maradok tisztelettel,megköszönve válaszát.

Az alperes, illetve a gyermek lakóhelye szerinti bíróságon kell megindítani.

Tisztelt Hozzáértők!

abban szeretném segítségüket kérni, hogy abban az esetben, ha én gyermektartás mérséklése iránti pert szeretnék indítani, köteles vagyok-e annál a bíróságnál a pert megindítani, ahol már korábban folyamatban volt maga a gyermektartás megállapítása iránti per, vagy élhetek a vagylagos illetékességi jogomnál fogva a választással és az alperes és felperes illetékessége szerinti bíróságnál is megindítatom-e?

Gyors válaszukat várva, köszönettel és tisztelettel:
moonlight

Nincs igaza.

Tisztelt Ügyvéd Urak! Kedves Mindenki!

Érdekelne, hogy vajon igaza van-e a volt férjemnek, amikor azt állítja, hogy megszűnik a gyerektartásdíj-fizetési kötelezettsége, amennyiben nekem egy élettársi kapcsolatom lesz (és egyáltalán, mi minősül annak, mik a kritériumai - netán elég, ha ő ezt állítja...)?

Előre is köszönöm a választ!

Nincs mit.

Köszönöm szépen.

Akkor nem.

Kedves ObudaFan,
már értem.:) Sajnos ez a végzés nincsen meg, de a bírósági panasznapon olvastam (végül nem kértünk róla másolatot, mert a jogosult maga kérte a megszüntetést)
úgy emlékszem, hogy tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni a jövedelme 20%-át.
Ha ápr. 30-cal megszűnik a kötelezettség, akkor májusi fizetésból vonhatják-e még?
Köszönöm válaszod!

Dehogy nincs. Nem a megszüntetésről , hanem a megállapításról.

Kedves Obudafan,
végzés egyelőre még nincsen.
Párom exneje jegyzőkönyvbe mondta, hogy kéri a gyerektartás végrehajtásának megszüntetését ápr. 30.-cal, mivel a gyermek befejezi az iskolát.
Köszönöm válaszod.

Murofigoj

Ha az örökbefogadó is nyilatkozott az örökbefogadási szándékáról, akkor véleményem szerint megszűnt a kötelezettséged.

tiszalany

Nem fogja a bíróság így jóváhagyni.

A másik szülő nem mondott le, a jelenlegi férje az örökbefogadó.

Tisztelt Fórum!
Segítségre volna szükségem! 2008 –ban a volt férjem megvette a ½ tulajdonomat, úgy hogy hitelt vett fel. Mivel a gyerektartást és a hitelt nem tudta volna fizetni, kötöttünk egy megállapodást hogy lemondok a gyerektartásdíjról, de évente 2 hízót, csirkét, kacsát tehát élelemmel, és iskola kezdéskor pénzel, besegít. Az ügyvéd közölte, hogy ezt nem írhatja le, mert akkor Bírósági jóváhagyás kéne. De azt bele írta, hogy a gyerekneveléshez, iskoláztatásához segítséget nyújt a volt férjem. Mivel semmivel nem támogatta a gyereket, végül Bírósághoz fordultam, Végrehajtás van a volt férjem ellen. De most ugyan az a ügyvéd, aki 2 éve nem akarta leírni hogy mit kérek cserébe,most jóvá akarja hagyatni a 2008- as megállapodásunkat, hogy a volt férjemnek semmi kötelezettsége ne legyen. Megteheti ezt? Állítólag az ügyvéd nem emlékszik rá hogy ilyen kérésem lett volna!

A másik szülő is lemondott?

Tisztelt ObudaFan!

2010 októberében nyílt örökbefogadás keretében lemondtam a gyermekemről (16 éves)a gyámhatóságon azt mondták a fizetési kötelezettségem onnantól szűnik meg, ahogy aláírom a nyilatkozatot, függetlenül attól, hogy mikor fogadja el a gyámügy az örökbefogadási kérelmet.
A kérdésem az lenne, hogy ez valóban így van-e?
Köszönöm válaszát!

Elméletben ezt szabályozza az ítélet vagy egyezség, ami a tartásdíjról szól. Abban mi áll?

Kedves ObudaFan!
Azt szeretném megkérdezni, a gyerektartás-levonás mindig az aktuális hónapra vonatkozik-e, vagy utólagos?
Pontosítom kicsit.:)
Párom gyerektartás fizetési kötelezettsége előreláthatólag ápr.30-án megszűnik.
A gyerektartást a munkáltató vonja és utalja is, minden hónap 10-én. A kérdésem az lenne, hogy ha a végzésben az szerepel, hogy ápr. 30 napján megszűnik a fizetési kötelezettség, az utolsó utalás ápr. 10-én vagy máj. 10-én lesz-e.
Köszönöm válaszodat.
ancsa06

Kedves ObudaFan!
Azt szeretném megkérdezni, a gyerektartás-levonás mindig az aktuális hónapra vonatkozik-e, vagy utólagos?
Pontosítom kicsit.:)
Párom gyerektartás fizetési kötelezettsége előreláthatólag ápr.30-án megszűnik.
A gyerektartást a munkáltató vonja és utalja is, minden hónap 10-én. A kérdésem az lenne, hogy ha a végzésben az szerepel, hogy ápr. 30 napján megszűnik a fizetési kötelezettség, az utolsó utalás ápr. 10-én vagy máj. 10-én lesz-e.
Köszönöm válaszodat.
ancsa06

Attól, hogy ő önkényesen magánál tartja a gyereket, még ő tartozik neked gyerektartással. Fordulj a gyámhatósághoz abban az ügyben, hogy a gyermeket magánál tartja, a gyermektartás ügyében meg a bíróságon kérj végrehajtást és a rendőrségen tartás elmulasztása miatt tegyél feljelentést.

Tisztelt fórumozók!
Szeretnék segítséget kérni.
Kislányom 13 éves, 7 éves kora óta én nevelem, közös megállapodás szerint. Az apa 20 000Ft-ot fizetett gyerektartást bírósági döntés alapján. Én megemeltettem ezt az összeget, mert az apa havi 250000-500 000Ft közötti havi jövedelemmel rendelkezik. Én pedig elég szar helyzetbe kerültem, megemelték a hiteleimet elég drasztikusan.
A pert megnyeretem, a bíróság 35 000Ft-ra emelte fel az összeget, visszamenőleg is.
Az apa megfenyegetett, ha megnyerem a pert, ő nem fizet semmit, és elviszi a lán yunkat, és n em láthatom.
Januárban megnyertema pert, és ő a lányunkat a karácsonyi láthatás óta nem hozta vissza.
Azóta úgy megromlott a kapcsolatunk lányommal, hogy hiába hívom telefonon, nem beszél velem, nem hajlandó hazajönni, szememre veti, hogy irassam rá a házam, mert neki pénz kell, el akarja adni, stb.
Az apa februárban beadta a bíróságra a gyermekelhelyezés módosítását, hogy nála helyezzék el a gyereket, és decembertől visszamenőleg fizessek gyerektartásra 30 000Ft-ot.Április 4-én lesz a tárgyalás.
Ilyen esetbe, ha januárban a bíróság megállapította az emelt tartásdíjat( amit persze a mai napig nem fizetett ki), akkor meddig jár ez nekem? És honnantól fizetek én gyerektartást?
Várom segítségüket!

Üdv! A fiam betöltötte a 18-at,de még tanul csak nem tudom, meddig. Szeretném megtudni, honnan tudom meg, hogy már nem kell tartásdíjat fizetnem? Kiértesítenek levélben valahonnan hivatalból vagy az exemen múlik?

Üdv! A fiam betöltötte a 18-at,de még tanul csak nem tudom, meddig. Szeretném megtudni, honnan tudom meg, hogy már nem kell tartásdíjat fizetnem? Kiértesítenek levélben valahonnan hivatalból vagy az exemen múlik?

BH1998. 344.

I. Az apaság vélelmét megdöntő jogerős ítélet olyan bírói határozat, amely a perújítás okaként figyelembe veendő tényt rögzít, így az alapperben vitás kérdések vonatkozásában a perújítás alapjául szolgál [Pp. 260. § (1) bek. a) pont].
II. A férj tartási kötelezettsége csak a vélelem megdöntését kimondó ítélet jogerőre emelkedésétől szűnik meg [Csjt. 35. § (1) bek., 69/A. §, Pp. 153. § (1) és (3) bek.].
III. A bentlakás értékcsökkentő hatása csak a közös kiskorú gyermek esetén áll fenn [Csjt. 77. § (1) bek., PK 10. sz.].
A bíróság az 1995. február 21-én elsőfokon jogerőre emelkedett ítéletével a felek házasságát felbontotta, az életközösségük alatt 1990. november 16-án született Viktóriát a felperesnél helyezte el, és az alperest 1995. január 1. napjától kötelezte a jövedelme 20%-át kitevő, legalább havi 2500 forint alapösszegű tartásdíj megfizetésére. Megállapította, hogy 1993. október 16-tól 1994. december 31-ig az alperest 36 250 forint gyermektartásdíj-hátralék terheli, melynek kiegyenlítésére részletfizetést engedélyezett, továbbá szabályozta az alperes és a gyermek közti kapcsolattartást. A felek egyenlő arányú közös tulajdonaként nyilvántartott volt közös lakáson fennállott közös tulajdont akként szüntette meg, hogy az alperes illetőségének megváltására 380 360 forint megfizetése ellenében a felperest jogosította fel. A felperest terhelő megváltási ár kiszámításánál az ingatlan forgalmi értékét a gyermek bentlakása miatt 10%-kal - 120 000 forinttal - csökkentett mértékben vette figyelembe.
A felek között már a bontóperben vitás volt Viktória alperestől való származása, ezzel kapcsolatban a felperes is előadta, hogy a fogamzási időben az alperesen kívül más férfival is nemi viszonyt folytatott, így lehetséges, hogy a gyermek vér szerinti apja nem az alperes. Erre a felperesi nyilatkozatra tekintettel az alperes a felperes által az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti keresetkiterjesztést követően tiltakozott az ellen, hogy az ingatlan forgalmi értéke a gyermek bentlakásával csökkentett mértékben kerüljön elszámolásra, és ezt az álláspontját a bontóperben mindvégig fenntartotta.
A bontóper folyamatban léte alatt az alperes apaságának megdöntése iránt megindult perben a bíróság a vér- és szérumcsoport-vizsgálat eredménye alapján a bontóper jogerős befejezése után hozott ítéletével megállapította, hogy a felek házasságából 1990. november 16-án született Viktória apja nem az alperes.
A származási per jogerős befejezése után a házassági bontóper alperese perújítási kérelemmel élt: kérte, hogy a bíróság a gyermektartásdíj-hátralékban való marasztalását mellőzze, állapítsa meg, hogy a perbeli gyermekkel szemben tartási kötelezettsége nincs, a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban pedig a gyermek bentlakása folytán előállott értékcsökkenést hagyja figyelmen kívül, és így a felperes által fizetendő megváltási árat 60 000 forinttal növelve, 440 360 forintban állapítsa meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a perújítási kérelemnek helyt adott, a bontóperi ítéletnek az alperes gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségére, a hátralékos gyermektartásdíj összegére és megfizetésére, továbbá a lakásingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban a megváltási ár összegére vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy 1993. október 16-tól 1996. április 26-ig fizessen meg Viktória után havi 2500 forint határozott összegű gyermektartásdíjat, mely kötelezettségéből az alperest - az időközi teljesítések folytán - 27 900 forint hátralék terheli. A felperest arra kötelezte, hogy az alperesnek az ingatlanon fennállott tulajdoni hányada megváltása címén fizessen meg 440 360 forintot, és az így még ki nem egyenlített pénztartozások beszámításával a felperest 32 100 forint megfizetésében marasztalta.
Az elsőfokú ítélet ellen mindkét fél fellebbezett.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a házassági bontóperben hozott jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Indokolása szerint az apaság vélelme mindaddig fennáll, amíg az arra jogosult keresete folytán a bíróság ítéletével a vélelmet meg nem döntötte. A felek házasságából született Viktória vonatkozásában az apaság vélelme az azt megdöntő ítélet jogerőre emelkedéséig: 1995. április 27-ig fennállott, eddig az időpontig Viktória a felek közös gyermeke volt, ezt kellett irányadónak tekinteni a házasság felbontásának és az ingatlanon fennállott közös tulajdon megszüntetésének a tárgyában korábban jogerőre emelkedett ítélet meghozatala időpontjában, ekkor a közös gyermekre tekintettel megállapított megváltási ár megfelelő ellenérték volt.
A gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséggel kapcsolatban kifejtette, hogy az apaság vélelmének megdöntése a tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett olyan változás, amely a tartási kötelezettség megszüntetésének a Csjt. 69. §-ának (1) bekezdése alapján előterjesztendő keresettel való igényérvényesítés lehetőségét teremti meg, a hátralékfizetési kötelezettség alól pedig a kötelezett azért nem mentesülhet, mert ilyen esetekben a gyermek tartására fordított összeget a másik szülő előlegezi meg. Álláspontja szerint tehát a felek házassági bontóperben elbírált jogvitája szempontjából az apaság vélelmét megdöntő ítélet a perújítás alapjául nem szolgálhat. A jogerős ítélet ellen a perújító alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben a Csjt. 31/B. §-a (2) bekezdésének a megsértésére hivatkozott azzal kapcsolatban, hogy a bíróság a nem közös kiskorú gyermek bentlakását a terhére számolta el, és ezzel kapcsolatban a gyermek származására vonatkozó bizonyítékot perújítási okként nem vette figyelembe, továbbá állította, hogy a tartásdíjhátralék megfizetésére sem köteles, mert Viktória nem tőle származik, a felperes a hátralékos tartásdíjat meg sem kapta, így nem fordíthatta a gyermek szükségleteire.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos.
A felek házasságából született gyermek tényleges származása olyan lényeges kérdés, mely az apa és a gyermek közti jogviszonyt meghatározza, illetve a házastársak közti jogviták egyes kérdéseiben döntő jelentőségű. Ezért rendelkezik úgy a Pp. 153. §-ának (1) bekezdése, hogy ha a per eldöntése ....gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, és ez iránt per van folyamatban, a tárgyalást annak jogerős eldöntéséig fel kell függeszteni.
Az alperes a házasságból született gyermek vonatkozásában az apaságát már a bontóperben vitatta, a gyermektartásdíj és az ingatlan tulajdonjogának megszüntetése folytán megállapítandó megváltási ár megállapítása kérdésében erre határozottan hivatkozott, ennek figyelembevételére azonban az apaság vélelmének megdöntése előtt a Csjt. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében nem volt jogi lehetőség.
A Pp. 260. §-a (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Az apaság vélelmét megdöntő jogerős ítélet kétséget kizáróan olyan bírói határozat, amely a perújítás okaként figyelembe veendő tényt rögzít, ily módon a perben korábban is vitás kérdések vonatkozásában a perújítás alapjául szolgál. A perújító alperes gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségével kapcsolatban a szülő-gyermeki jogviszonyt kell vizsgálni. A Csjt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint az apaság vélelmének megdöntéséig a gyermek apjának az anya férjét kell tekinteni, aki a gyermek tartására a Csjt. 69/A. §-a szerint köteles. A tartásdíj rendeltetése az, hogy az önmagát ellátni nem képes személy létfenntartását folyamatosan biztosítsa, így a gyermekkel szembeni kötelezettség alól a perújító alperes csak azt követően mentesülhet, miután a közte és a gyermek közti rokoni kapcsolat fennállásának hiánya kétséget kizáró módon megállapítást nyert. Az alperes tartási kötelezettsége csak a vélelem megdöntését kimondó ítélet jogerőre emelkedésétől szűnik meg. Ez az elv következik a Pp. 153. §-a (3) bekezdésének abból a rendelkezéséből is, hogy a gyermek tartása iránti indított pernek az (1) bekezdés alapján való felfüggesztése nem akadályozza, hogy a bíróság a gyermek részére ideiglenes intézkedéssel tartásdíjat állapítson meg. A perújító alperes a gyermekkel szembeni, törvényen alapuló tartási kötelezettségét annak esedékessége idején nem teljesítette, erre a jogellenes magatartására utóbb a hátralékos tartásdíj alóli mentesülése érdekében nem hivatkozhat.
A felperes és az alperes közti jogviszonyban viszont jelentősége van annak, hogy az apaság vélelmének megdöntésével a vélelmezett apa és a gyermek közti szülő-gyermeki kapcsolat nem a származási perben hozott jogerős ítélettel szűnik meg, a vérségi kapcsolat hiánya olyan tény, amely a gyermek születésétől kezdve hatályos, ennélfogva a gyermek anyja és a korábban apjaként vélelmezett férfi közti jogviszonyban döntő jelentőségű lehet.
Az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén a bentlakás értékcsökkentő hatását a főszabály szerint házastársak esetén is annak a tulajdonostársnak kell viselnie, aki az ingatlant használja (PK 10. sz. állásfoglalás, BH1993. 27.), kivéve, ha méltánylandó körülmények mást nem indokolnak. Ilyen eset lehet, ha az ingatlant az a bentlakó házastárs váltja magához, akinél a bíróság a közös kiskorú gyermeket elhelyezte. A kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása a Csjt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint mindkét szülő kötelezettsége. A gyermeknek azonban a házastársakkal, csak mint saját szüleivel szemben van jogos igénye arra, hogy a házastársi közös lakásban az elhelyezését biztosítsák, ezt a jogosultságot nem lehet kiterjeszteni a nem szülő házastársakkal szemben (BH1992. 764.).
A szülő-gyermeki kapcsolat hiánya már a bontóperben, illetve a közös tulajdon megszüntetése iránti igény elbírálásakor is fennállott, ezt a tényt azonban a bíróság a bontóperben nem vonta elbírálási körébe, mert annak bírói határozattal való megállapítása később történt meg. Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor a fenti körülményeket a perújítási eljárásban nem látta alkalmasnak a korábbi jogerős ítélet megváltoztatásához.
A fenti, részletes indokolással kiegészítve tehát az elsőfokú bíróság jutott helyes jogi következtetésre, amikor a perújító alperes kérelmének részben helyt adó döntést hozott. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a rendelkezésre álló adatok alapján az érdemben helyes elsőfokú ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv. II. 23 651/1996. sz.)

... az ingatlan is rámehet!