gyerektartás fizetésének megszünése

Tisztel Jogi Fórum!
Átfutottam az eddigiek, de nem találtam egyértelmű választ a problémámra:
„Ptk.
4:220. § [A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultsága]
(1) A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel."

Kérdésem, hogy a 21 éves, még mindig gimnáziumi tanuló gyerek is ebbe a kategóriába esik, azaz ha sikerül elhúznia a gimnáziumi tanulmányait 25 éves koráig, akkor a tartásra kötelezett szülő addig köteles fizetni a gyerektartás?

Én nem értek hozzá, de szerintem a "szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében" kitétel egy vizsgálandó feltétel.

Ha nyelvi előkészítő év + egy év külföldi oktatás + egy év halasztás betegség miatt + satöbbi satöbbi, tehát érdemi okok miatt nyúlt meg a tanulmányi idő, akkor járhat.

Ha hiányzások, lógások miatt halasztott, ha évet ismételt mert nem tanult rendesen, hasonlók miatt, akkor ez egy nem akceptálható igény, ezért ezesetben nem biztos, hogy kötelezni fogják a különélő szülőt a tartásdíj fizetésére.

Tisztelt Jogi Fórum!
Gyermekem tavaly érettségizett illetve felvételizett felsőoktatási intézménybe, de nem vették fel. Állandó munkát nem vállalt, készült, hogy idén újra felvételizzen, ezért volt tantárgy, amiből újra érettségizett, illetve még fog is, be is adta a jelentkezését (tehát dokumentált, hogy valóban készült és tovább kíván tanulni).
Volt házastársam írt, hogy hat hónapra visszamenőleg fizessem vissza a tartásdíj különbözetet (másik gyermekem nála van elhelyezve).
Én úgy értelmeztem a Ptk 4:220 paragrafusát, hogy a nálam elhelyezett nagykorú gyermeket megilleti a tartásdíj, attól függetlenül, hogy most éppen nem jár iskolába.
Jól értelmeztem-e a szabályozást?

Hát nem egészen.
Mit kell az alatt érteni, hogy újra érettségizik?

A mostani rendszerben lehet újrta érettségizni, ha valaki nem elégedett a pontszámával, tehát tegyük fel magyarból 75%-ost írt (ami mondjuk az érettségi bizonyítványában 5-öst ér), ez 75 pont, de ha újra érettségizik és 95%-ot ér, akkor 95 pontot kap. Ebből lesz új pontszáma, amit ebben az évben a felvételin figyelembe vesznek. Az érettséginél többféle szint létezik, az egyes szakokra jelentkezésnél előírják hogy emelt érettségit kell tenni bizonyos (mondjuk úgy a felvételi) tantárgyakból, az nem olyan mint a sima, az 'alap', hanmem nehezebb.

A tanulmányok folyamatossága lehet kérdéses, de a rövid idejű megszakadás még nem jár a tartásdíj megszüntetésével.

Ez az időszak nem a tanulmányok folytatása. A tanulói jogviszonya megszűnt már, sikeres érettségi vizsgát tett. Szintemelő, kiegészítő, ismétlő, vizsgára nem a középiskolai tanulmányok során készül fel, hanem egyénileg, felnőttként. Ha sikerül a felvételi, akkor lesz kb. 1 év kihagyás a tanulmányokban, de ez még odább van.

Lyonne: A tanulói jogviszony nem szerepel sehol kitételként a törvényben. Attól, hogy valakit nem vesznek fel egyetemre, a tanulmányi szándéka, az életpálya kialakítása (annak akarata) nem szakad meg. Az pedig, hogy közben vizsgázott ezt éppen igazolja.
Szerintem nem véletlenül szól a tv az életpálya kialakításról, ami a mai viszonyok közt sokféle módon folyhat le (pl. nem mindig sikerül a felvételi elsőre).
Egyébként a gyerek évek óta nem módosított a céljain, tehát az anya nem most szembesült, hogy a gyerek hova igyekszik (és azt is tudja, hogy ide nehéz bekerülni, nagyon magas a pontszám).
Az érettségi manapság nincs külön a felvételitől a kötelező tantárgyak tekintetében. Tehát mindenki érettségizik matematikából, legalább alap szinten. Ebből kap egy jegyet, és a százalék alapján egy pontszámot. Nem a jegy, hanem a pontszám (százalék) játszik. Ha elmegy újra érettségizni, akkor az érettségibe írta jegy nem változik, de a pontszáma igen, az új eredményének megfelelően. Tehát éppen hogy köze van a továbbtanuláshoz, az életpálya kialakításhoz az újra vizsgázásnak.

A tanulásban általában egy éves a ciklus, hiszen új felvételi, új tanév, ez így működik. Egy ciklus számomra pedig rövid idejűt jelent. Több éves kihagyás már valószínűleg nem.
De nem tudom, hogy a bírói gyakorlat mi ezzel kapcsolatban.

KBS válaszára is kiváncsi lennék.

A Ptk. XXII. fejezetének már a címe is az, hogy A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása.
A 4:220. § (2) bekezdésére alapított gyakorlat a "továbbtanulót" viszonylag szűken értelmezi. Nem igen fér bele az, aki az érettségi után nem vállalt munkát, hanem mindenféle intézményes oktatáson kívül készül rá, hogy esetleg javítson az érettségi eredményén.

(Hasonló esetekben mindig megkérdezem, most sem állom meg: ha úgyis jobban tudod, akkor miért kérdezted meg itt?)

„(Hasonló esetekben mindig megkérdezem, most sem állom meg: ha úgyis jobban tudod, akkor miért kérdezted meg itt?)”

Bizonyára igazolást, megerősítést vár, mint sokan mások, hogy a sarki fűszeres tudj-e jobban. Vagy a Blikk.

Tisztelt KBS!
"(Hasonló esetekben mindig megkérdezem, most sem állom meg: ha úgyis jobban tudod, akkor miért kérdezted meg itt?)"
Én leírtam a saját értelmezésemet, erre várom, hogy mi a vélemény erről. Nem ismerem a bírói gyakorlatot, ami fontos lehet. Illetve reflektáltam egy válaszra (Lyonee), hogy abban én mit nem látok helyesnek. Ez nem jelenti, hogy jobban tudom, csak érveket hoztam fel.

A továbbtanuló fogalma számomra a magasabb szintű képzést, illetve gimnázium után szakképesítés, szakma megszerzését jelenti számomra.
A felvételi jelentkezését beadhatná a tavalyi eredménye alapján, de ez nem biztos hogy sikert jelentene. Tehát az újra vizsgázás (új felvételi vagy érettségi írása), épp a továbbtanulás érdekében tett esemény, mely tanulás nélkül nem képzelhető el.
A továbbtanulás tehát egy folyamat, ami nem a szeptemberi beiratkozással indul, hanem egy folyamat előzi meg, a felvételire felkészülés (tanulás), a felvételizés folyamata.
A továbbtanuló gyermek fogalma (ugye ezt kellene pontosan körülhatárolni) tehát nekem csak nem a beiratkozott gyermeket jelenti, hanem már azt is, aki annak érdekében tesz valamit, hogy beiratkozhasson, hiszen ez a folyamat része, ami a beiratkozáshoz vezet.

Ezt tanulmányozva mi deríthető ki?

http://jogarchiv.hu/…14_lap4.html