Bírósági eljárás

Ha megegyezés van, akkor a 2. tárgyaláson mindenképpen el lehet válni. Az átlag meg bíróságfüggő.

köszönöm a válaszokat - a jogszabályt én is olvastam. A lényeg az lenne, h két tárgyalás alatt sikerülhet-e, vagy a bíróság csavarhatja még tovább? Illetve kb. átlagban mennyi ideig tarthat, a papírok beadásától?

Nem is neked mondtam, hanem DrAttikának.
Te inkább bemásolod a teljes táblázatot a Föld 100 legmagasabb hegycsúcsáról. :)

Azért nem. Juditt esetében van kiskorú gyermek, ha jól értem, ő nem nagyon fog tudni válni az első tárgyaláson.

Ez a különbség köztünk. Ha azt kérdezik, hány méterre van a tengerszint felett a legmagasabb pontja a Földnek, én azt mondom: 8848. Te viszont azt válaszolod, hogy "ha nem Ázsiában van, akkor 6959."
Biztos a gyakorlat teszi...

Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot.

Az első tárgyaláson érdemben lehet azonban tárgyalni, és ítéletet lehet hozni a következő esetekben:

• nincs kiskorú gyermek, vagy
• valamelyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy
• a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.

Ha kk. gyermek van és a felek nem élnek külön legalább három éve, akkor a két tárgyalás a minimum.

Hát ha valamiben biztos lehetek egyáltalán. :))) Kétszer váltam, és mind a kétszer egyetlen tárgyaláson.

köszönöm Béla, de biztos vagy benne, mert úgy hallottam, hogy megpróbálnak békíteni, tehát egy békítő tárgyalás van és utána legalább még egy. Hogy van ez?

1.

Nem akarok elkeseredni, de tényleg meddig tart egy közös megegyezéses válóper? És egyáltalán hány tárgyalás van minimum?

Ezt nem tudhatjuk, mert a hetente két napot tárgyaló bírók- a hét többi napján otthon készülnek fel- nem érnek rá tárgyalni. Gyakorlati tapasztalat. 2007. július 16-i első tárgyalás után következő tárgyalás 2008. február 04.

Sziasztok!
Szeretném megkérdezni, hogy közös megegyezés esetén leghamarabb a keresetlevél beadását követően mikor zárulhat le egy válóper? Köszönöm előre is.

Ha egy tanú hazudik, vagy egy peres fél, az két igen különböző dolog. Az előbbi bűncselekménym, az utóbbi meg nem az, csak legfeljebb a polgári per keretein belül bírságolható magatartás.

Morgok, mert muszáj, de nagyon köszönöm a választ. Ha tetszik, ha nem, a lényeg az, hogy segít.

A morgásra most nincs mit válaszolni, azonban, mivel mostanában tele vagyok kérdőjelekkel, sokszor kérdeznék még. Nem vagyok sértődős, szóljatok rám, ha rosszul gondolkodom, és éppen jobban teszem, ha az aktuális zseniális ötletemet elfelejtem!
Mégegyszer köszönöm!

Köszönöm, a tapasztalatokra voltam kíváncsi én is.
Ha viszont ezt a gyakorlatot nézem, oda lyukadok ki, hogy nagyobbat, hihetőbbet - és ártatlan képpel - kellene, még a másik előtt hazudnom. Mert ugye, az mégiscsak lehetetlen, hogy folyamatosan az áldozat szerepét vállaljam.
Ha a másikra nézve ez semmilyen hátránnyal nem jár, a bíróság nem foglalkozik vele, az ellenfél meg jobban jár, ha hallgat, ugyanez mehet fordítva is.
A világért sem akarlak piszkálni, tudom, hogy jók a válaszaid, de a „visszavonható” c. topicban felvetett vita ugrik be, bizony, én is kaptam olyan tájékoztatás, hogy aki több tanút visz, az a nyerő, ugyan ki jár utána, hogy ez hazugság volt-e, ha ügyesen és összehangoltan csinálják. Nem felbujtás, csak „iránymutató” történet volt. Tegyük hozzá, ha az ügyvéd csupán történeteket mesél, nem tett semmi rosszat. A többi az én dolgom lenne - gondolom.
(Ráadásul itt van az a béna helyzet, hogy a családtag, barát nem is teljes értékű tanú. Csakhogy, családi vitában nincs más. Akinek kevesebb van, vesztes lesz. Bár ezt nemigen értem, ugyanis, ha tanúként előadok valamit, azt kell feltételezniük, az igazat mondom. Akár rokon vagyok, akár nem. Ha nem, büntessenek meg, de nem hallgathatnak meg úgy, hogy eleve azt feltételezik, ferdítek. Vagy, itt is ferdítek rögtön 2-szer akkorát, így ha felezik, még mindig jó vagyok :))

Azért kukacoskodom, és keresgélek, mert akkor sem vagyok képes erre, ha tudom, hogy nem büntetnek meg érte. Ez típus/jellem függő. Egyszerűen muszáj az összes törvényes lehetőséget megtalálnom és igénybe vennem, különben vesztésre állok.
Gondolom, elég annyi, hogy az ellenfelem a Végzetes vonzerő Glenn Close-ának és a kedves Magdolna1-nek a keveréke. Veszélyességét tekintve, talán a kettő között. Rengeteget hibázik, a versenyt mégsem vehetem fel vele, mert ő él azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel tisztességes ember nem. Látványosan teszi, mégis úgy tűnik tehetetlen vagyok.
A jogi képviselők természetesen mindíg elérhetetlenek. Eljönnek a tárgyalásra, megdícsérnek az anyagaim miatt, sajnálkoznak fölöttem, azonban ötletek, tanácsok, igazi segítség - nincsenek. Magam találom ki, hogy ezzel, meg azzal kezdhetünk valamit. Hát gyűjtögetek. Lesz ami lesz, már nem cserélek.

Bírságolni nagyon ritkán szoktak ezért. Írod, hogy van jogiképviselőd az ügyben, azt tanácsolom, hadd tudja ő jobban, hogy célszerű lesz-e erre felhívni a bíró figyelmét. Nekem az a tapasztalatom, hogy teljesen felesleges, és inkább negatív hatása van.

Köszönöm, ilyesmit gondoltam logikusnak.
Már csak az a kérdés, a bíróságnak magától kell észrevennie, hogy a peres fél "valótlant állít", "alaptalanul hivatkozik", "elhallgat", vagy mint "Mószer Eleknek", nekem kell folyton figyelmeztetnem erre.
Esetleg az ügyvédemet bökdössem, hogy tegyen valamit ez ügyben? Mikor? Mindíg a következő tárgyalásra benyújtott kiegészítésben, vagy ott helyben?

Az alapesetben, tárgyalásról-tárgyalásra hazugságok hangzottak el, ill. lényeges tényt hallgatott el, majd tagadott le a másik fél. Én a jkv. és a beadványai alapján, tételesen cáfoltam az állításait, mindegyikhez csatolva a bizonyítékokat. Ez ment folyamatosan. Hatalmas, rosszindulatú, beteges, rágalmazó hazugságok voltak, egyrészt csupán a bosszú eszközeként (rágalmak), ezekre nem is nagyon reagáltam, de a többség kifejezetten és jól felismerhetően kizárólag "nyereségvágyból kitalált hazugság. Soha, semmilyen reakció ezekre nem történt.

Szóval, a továbbiakban, kérhetem a bíróságtól, hogy a "bűnöst" legalább egy ejnye-bejnyével feddje meg, mert így kifejezetten bátorítva érezte magát az ilyesmire.

Pp. 8. § (1) A bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevője jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek.

(2) A bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, így azt, amely a per elhúzására irányul, vagy erre vezethet. A bíróság a feleket a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemű pervitel következményeire is.

(3) A bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból:

1. az ügyre vonatkozó oly tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy valótlan, vagy az ügyre tartozó oly tényt tagadott, amelyről bebizonyult, hogy igaz,
2. olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentős, vagy
3. nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra.

(4) A bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja azt a felet (képviselőt), valamint más perbeli személyt, aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, vagy azt felhívás ellenére sem teszi meg és ezáltal a per befejezését késlelteti.
(5) A bíróság azt a felet (képviselőt), aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határidőt vagy határnapot mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, a törvény értelmében a költségek megtérítésére való kötelezésen felül - pernyertességére vagy pervesztességére tekintet nélkül - pénzbírság megfizetésére kötelezi, továbbá a felet a törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.

Bocsánat a túltengésért, de mostanában szinte percenként történik valami, ami lépésre kényszerít.

A tárgyalások során felmerült bennem, hogyan lehetséges, hogy hivatalos eljárásban, bíróság előtt valótlanságokat állít a per résztvevője (felperes), ez ki is derül, de még csak nem is észrevételezi senki.
Nagyon naivan, azt képzeltem, ha hazugságon kapnak egy eljárás során, legalábbis figyelmeztetnek, de valami negatív hatása biztosan van.
Ha valaki hamisan tanúskodik, akkor gondolom, annak, aki ezt bizonyítani tudja, és érdekében is áll, feljelentést tehet. Mi van az alperessel és felperessel?

Mit kellene tennem, ha egy eljárás során, a felperes folyamatosan hazudik, én, tárgyalásról-tárgyalásra bizonyítékokkal tudtam minden állítását megdönteni, ugyanakkor soha, senki nem tette szóvá, hogy az állításai valótlansága miatt, egy gyermektartásdíj megállapítására vonatkozó per is 5 tárgyalásig húzódott. Mert, hogy az állításokból a bíróság mit vett figyelembe, mit nem, az nem derült ki.
Csak józan paraszti ésszel: költségeit tekintve sem keveset ró a másik félre a hazudozás, nem mindegy, hány tárgyalás van. Az idő tényező is lényeges, hiszen, a végleges ítéletig akkora összeget kellett fizetnem, hogy a végén semmi nem maradt, vissza pedig csak apránként kapom.
Ami miatt eszembe jutott és fontosnak tartom – hiszen a két éves herce-hurca alatti meglepetésekhez már hozzászoktam -, most jön a neheze. Válás, vagyonmegosztás.
Semmilyen törvényes akadálya nincs annak, hogy valaki valótlan állítások bevetésével kényszerítse a másik felet a folyamatos bizonyításra, és amikor „lebukik”, egyszerűen beveti a következőt, mert megtanulta, hogy szankció nincs.
Esetleg van? Nem akarom elhinni, hogy nincs.

A többi között az is megdöbbentett, hogy a bíróság most tényleg figyelembe veszi a csp. ősszegét is, de miközben ezzel foglalkozik, nem ismeri az összegeket. Megkérdezték a felperest, 2 gyerek után mennyit kap, a „nélkülöző” pedagógus pedig azt válaszolta, nem tudja, mennyit kap, úgy 15e Ft körül. A bíróság úgy döntött, annál több lehet, így 20e Ft-ot vett figyelembe (az összeg januárig 26.e, aztán több). Mégiscsak érdekes, hogy bíróságon a hivatalos összeg „bemondásra” változik. Az én fellebbezési kérelmemben benne volt a pontos szám – ha már a gyermekek eltartásához szükséges összegeket megállapító hivatalos személyeknek nem kell mindent pontosan ismerni, ami a munkájuk és a Csjt. része. (idegesítően precíz vagyok, de nincs mit tenni, „Szűz”-nek születtem.)

Előbb-utóbb majd csak túl leszel az egészen.
Próbáld a saját életedet élni!
Kívánok minden jót.

Kedves ÓbudaFan!
Köszönöm a választ, az irodán próbálkoztam, udvarias érdeklődésre udvariatlanul hajtottak el. Ez van. Tudomásul veszem.

Kedves Monalisa!

A Te válaszodat is köszönöm, a válás csak most következik. Esettanulmányokból, emberismeretből, pszichológiai könyvekből, és előadásokból mára már túlképzett vagyok, ezért viszonylag jól bírom a „kiképzést”.
A jogi segítségre és mások tapasztalataira viszont nagy szükségem van, mert az is nyílvánvaló mára (5 tárgyalás és néhány ügyvéd után), hogy az alapvető dolgoknak magamnak kell utánajárnom, ill. az általános emberismeretem a jog gyakorlóival szemben, eddig cserben hagyott.
Mégegyszer köszönöm a türelmet és a válaszokat!

Köszönöm.
Akkor az általami első bekezdés kérve törlendő...

A bírói tanács egyik tagja sem fogja őt személyesen fogadni ezért tárgyalási napon kívül sem. A másodfokú bíróság polgári irodáján lehet érdeklődni az ügy állásáról.

A birótól magától személyesen, tárgyalási napon kívüli napján, vagy a titkárságán napközben. A II. fokú itélet a kihirdetéskor jogerős már, csak annak irásbeli megszövegezése és az ügyfelekhez történő postai eljuttatása...

A válással a két ember jogilag bár elvált egymástól, de a közös gyerekek okán "igazából" jó ideig még nem...

Az ex-ed majd csak akkor fog változni ha talál magának új társat, bár akkor sem valószínű, hogy zökkenőmentes lesz a kapcsolatod vele a továbbaikban.

Szerintem nem okvetlenül szükséges minden iskolai táborban a részvétel, stb., főleg hogy mint írtad: a lányok még kicsik.

A t.díjat fizesd pontosan, de ha azon felül a továbbaikban mást már nem finanszírozol (...), a kigyót-békát kiabálás egy idővel az ex-ed környezetének fárasztó lesz., rájönnek hogy mennyire követelőző a nő.

Az anyai szentírás mondás valódiságáról- mint a gyereket befolyásolása -, a rokonságomból tudnék én is példát mondani...