vagyonmegosztás

Közös megegyezéshez meg kellene egyezni éppen ebben a kérdésben is, hogy mi legyen ezzel az összeggel.

ObudaFan, közös megyegyezéssel szeretnénk válni, és amennyire belelátok a kártyákba, 6-8 évig fog ketyegni a részlet:-) Annyi ideig csak nem válunk:-)

Másfelől - és most elnézést, de nem keresném vissza -, egyszer azt válaszoltad nekem, hogy ha a tudtom és beleegyezésem nélkül ad el valamit, akkor az eladáskori érték 50%-ával "jön" nekem. Még azt is hozzátetted, hogy szép kis szakértőiper lenne belőle...Akkor most tényleg nem értem.

Rendben nincs, csak nem sokat tudsz tenni ellene. Egyébként ne hidd, hogy vége lesz a bontópernek az utolsó részlet esedékességéig.

bocs, a kérdőjel lemaradt. szóval nincs semmmilyen kötelezettség?? és ha elkótyavetyéli 2 forintért, az rendben van??

Házastársak között nincs is ilyen kötelezettség.

„Amíg el nem váltatok, addig akkor sem szólhatsz egy szót sem, ha egy fillért se ad a vételárból.”

ezt értem. de bele kell egyeznem a részletfizetésbe? HA majd fizet??

Házastársak között nincs is ilyen kötelezettség.

csak még annyit - hátha fontos -, hogy tőlem ugyan nem kérdezte meg, hogy ilyen feltételekkel eladhatja-e a közös tulajdont. sőt, az eladásáról sem kérdezett meg.

Amíg el nem váltatok, addig akkor sem szólhatsz egy szót sem, ha egy fillért se ad a vételárból.

sziasztok. hátha tudtok segíteni. válás előtt állunk. a férjem eladott egy üzletrészt, a pénz 1/3-át kp. megkapta, a további megállapodás úgy szól, hogy a fennmaradó összeget részletekben fizetik ki neki. köteles vagyok én azt elfogadni, hogy nekem egyelőre csak a megkapott pénz felét fizesse ki, és a maradékot majd én is részletekben kapom meg? elég nagy összeg, és eléggé hosszú a lejárati idő. akár csődbe is mehet addig a cég, vagy az új vevő meggondolja magát, és egyszercsak nem fizet.

a választ előre is köszönöm.

Viszont, Wasp, 2% sikerdíjért ügyvéd nem fog közös tulajdon megszüntetési pert vállalni. (Ha vállal, akkor már ezért is célszerű óvatosnak lenni.) Még 2% fix is meglehetősen alacsony ár, ha azt vesszük, hogy egy ingatlan adásvételiért 1% körül van a piacon az ár, márpedig egy perben végzett munkát, felelősséget és kockázatot nehéz összehasonlítani egy adásvételi elkészítésével.

Az az igazság, hogy ez a kérdés így inkább csak újabb kérdéseket vet fel. :)

Nem ártana az összes létező okiratot egyben jogásznak megmutatni, mert ennyiből valóban annyi okosságot lehet csak elmondani, hogy az ajándék minden bizonnyal visszakövetelhető polgári perben.

Azért igencsak kiváncsi lennék, ha a gyenge 2%-os munkadíjat a hölgy csak sikerdíj formájában lenne hajlandó fizetni, akkor is ekkora kukaságokat igért volna-e az ügyvéd...

A cseresznye az nem meggy... (Elnézést.)

Én kérek elnézést, sajnos jogi dolgokkal hadilábon állok!

Tehát a válóper éppen folyamatban van.

A cseresznyét nem értem! :D

Az ajándék értékének felét, értem.

Köszi.

Várom a további, lehetőségeket!

„Amiben kérte a házasság érvénytelenítését”
A felbontását kellene...

„kapott olyan ajánlatot a hölgy hogy ki lehet perelni a férjet hogy térítse meg visszamenőleg a lakásra felvett hiteltörlesztő részletek felét.”
Cseresznye...

„az ajándékba adott pénzösszeget adja vissza, vagy polgári peres útra terelik az ügyet.
Ilyenkor mi a teendő? ”
Vagy most fizeti vissza a felét az ajándéknak, vagy majd az ítélet után. De akkor már perköltség is lesz. (Prejudikáltam, elnézést.)

Ja, és ügyvédet kellene megbízni. Lehetőleg nem azt, amelyik a "kiperlést" ajánlotta.

Tisztelt ObudaFan!

Egy nagyon kedves 3 gyermekes hölgy ismerősöm nevében kérnék jogi segítséget.
Megpróbálom vázolni a körülményeket, valamint a kérdéseket.

A hölgy a házasság előtt már rendelkezett egy ingatlannal, ami a hölgy nevén volt. Majd ügyvéd előtt hivatalos ajándékozási papír készült, ami alapján a férjnek ajándékozta a telek felét.
Lakásépítésbe kezdtek, majd mivel a férjnek nem volt bejelentett munkája, a hölgy vette fel a hitelt lakásépítésre és a szocpolt.
Tehát minden hitel az ő nevén fut.
A hölgynek már 2 lánya volt az előző házasságából.
A házasság 2004 márciusban történt, és decemberben már a férjtől jött a 3. kislánya.
Hitelfelvétel 2005 júniusban történt. Azóta is a hölgy fizeti a kölcsönöket.
A férj szülei jó módúak, és az esküvő után 400.000 Ft-ot adtak a családnak ajándékba. Papír nem készült róla.
A kölcsönökből felépítettek egy 87 négyzetméteres házat (20milliós értékű), 1 szintes nagy nappalis, amerikai konyhás, lakást, amiből 3 szoba nyílik. Minden lánynak 1-1-1.

A férj hűtlenségei miatt, valamint a hölgy ismerősöm többszöri brutális bántalmazása után a hölgy beadta a válókeresetet.
Amiben kérte a házasság érvénytelenítését, valamint a távoltartást, és a havi fix gyerektartást.

Mivel a kölcsönöket a hölgy álja, valamint a rezsit és minden idetartozó összeget, ezért ellehetetlenül a hölgy, mert ezek az összegek felemésztik havi keresetét.
A válóper még tart, nem született még döntés, valamint a vagyonmegosztás is akadozik.

Azt hiszem, kapott olyan ajánlatot a hölgy hogy ki lehet perelni a férjet hogy térítse meg visszamenőleg a lakásra felvett hiteltörlesztő részletek felét. A dijjazása a lakás értékének 2%- ez ekkora törlesztő részletek mellet neki lehetetlennek tűnik.

A férj nem lakik ott, de lelki terrorban tartja a hölgyet. Fenyegeti, valamint veszekszik vele. Többször rendőri segítségre is szükség volt, a férj eltávolítására.

A kérdések:

A férj szülei idézést küldtek, hogy az ajándékba adott pénzösszeget adja vissza, vagy polgári peres útra terelik az ügyet.
Ilyenkor mi a teendő?

A lakás és az ingatlannal hogyan lehet boldogulni?
Mi a teendő, hiszen minden kölcsön a hölgy nevén van. A férj törekszik az ellehetetlenítésre. Ebben az esetben mit érdemes tenni?

A hölgy megválna a lakástól, akár el is adná, a férj pedig kitenné a hölgyet a 3 gyerekkel, ha nem hagyja ott a lakást, tönkre teszi címszóval.

Előre is köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel:
Albatros.

Kedves ObudaFan!

Nagyon köszönöm a válaszodat. Valóban jócskán tanácstalan vagyok.
Privát e-mailt írtam Neked.

Üdvözlettel
Barna

Barnuska!

„Tehát úgy gondolod, hogy bármilyen nagy is a telek és az épület annak egyik sarkában áll, tehát technikailag jól megosztható lenne, valamint az egyik fél nem is tart igényt az épületre, - viszont értékarányosan nagyobb telekhányadra igen, - akkor sem osztható meg?”

Szerintem aligha lehet elképzelni olyan értékarányos megosztást, ahol az egyik felén áll csak épület. Nem nagyon lehet azt az értéket nagyobb telekkel ellensúlyozni ilyen körülmények között szerintem.

„Ha viszont nem osztható meg és a felperes csak egy kis összeget ajánlott a tulajdoni hányadomért, én pedig a felperes tulajdoni hányadát az ajánlott összeg másfélszereséért is megvenném, akkor gondolod, hogy a bíróság kedvez nekem?”

Ha igazolni tudod, hogy azt ki is tudod fizetni, akkor elképzelhető.

„Másik kérdésem, hogy per alatt álló ingatlan elajándékozható-e? ”

Igen, de az ajándékozás hatálya függeni fog a per végeredményétől.

„Amennyiben nem szeretném a közös használat rendezése tárgyában indított pert egyelőre visszamondani, akkor vajon módosítanom kell-e a keresetemet és egy új tulajdoni lap becsatolásával a bátyám leányát, azaz a mostani tulajdonost is perelni?
Ebben az ügyben már ki van tűzve a tárgyalás napja, vajon kérhetem-e sikerrel a módosítási beadványomban, hogy a kitűzött tárgyalást tartsák meg, legfeljebb az új tulajdonost is idézzék be arra az időpontra?”

Igen és igen.

És nem kérdezted, de hadd mondjam, hogy jobban jársz, ha jogi képviselővel futsz neki a dolognak, mert elég nagy értékről van szó, és elég tanácstalannak tűnsz.

Különvagyonba tartozik mindaz, amit az egyik fél öröklés útján szerzett. A másik fél viszont követelheti a különvagyonra a közös vagyonból történt ráéfordítások megtérítését.

Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni!

Szeretném megkérdezni, hogy örökölt lakás a vagyonmegosztásnál közös tulajdonnak számít?
A barátnőm 7 év együttélés után 2 éve férjhez ment, és most kerül sor a válásra.
Mamájától örökölt egy kis házat, ami az ő nevén van.
A férje kiköltözött a házból.
Én úgy hallottam, hogy az örökség nem képezi a vagyonmegosztás tárgyát. Igaz ez?
Vettek fel jelzálog hitelt felújításra, aminek a törlesztését a barátnőm számlájáról vonták le.
Gondolom, hogy mivel közös háztartásban éltek, amit már törlesztettek az feleződik.
Köszönöm a segítséget!

1. fizesd ki, hátha lemond a haszonélvezetről
2. használhatod az ingatlant, amennyiben ő nem használja
3. eladhatod, ha találsz vkit aki haszonálvezettel terhelten megveszi.

Értéke: a lakás forgalmi értékéne 20-ad részének 6 szorosa

Tisztelt Fórumozók!

Egy problémával kapcsolatban kérném segítségüket.

Kezdeném az elején.
1998-ban édesapám válóperes keresetet nyújtott be, de mielőtt a per befejeződhetett volna, édesanyám elhunyt. Az édesanyám tulajdonában lévő lakást (az anyai nagyanyám vette meg édesanyám részére) én örököltem. Az édesapám özvegyi jogon szerzett haszonélvezettel terhelte meg az ingatlant. 2000. áprilisától az édesapám élettársi viszonyt létesített egy másik hölggyel, azóta vele él, egy, a hölgy tulajdonát képező ingatlanban. Az én tulajdonomban lévő ingatlant édesapám nem lakja, a haszonélvezetéhez tartozó részben bútorokat tárol. 2000. szeptembere óta édesapám az én tulajdonomban lévő ingatlan fenntartási költségeihez semmilyen formában nem járult hozzá. Mindennemű számla az én nevem alatt fut azóta. 3 éve az édesapámnak egy másik ingatlan a saját tulajdonú lakása lett. Édesapám jelenleg 53 éves. Szeretnénk megtudni, hogy jelenleg mekkora hányadú a haszonélvezete az ingatlanomban (1999-ben 8/20 részről indult).

Kapcsolatom az édesapámmal az évek során megromlott.
2007. 01. 24-én férjemmel gyermekünk született, emiatt szeretnénk ebből a helyzetből, így az ingatlanból is kiutat találni, ezért kérdéseim a következők lennének:

• van-e mód arra, hogy az ingatlant az ő beleegyezése nélkül értékesítsem, letétbe helyezve számára a haszonélvezetének ellenértékét,
• illetőleg, milyen kiutat látnak ebből a helyzetből?

Válaszukat előre is köszönöm!

Kedves ObudaFan!

Nagyon köszönöm a felvilágosítást.
Bár a megoszthatóságot illetően elkeserítettél.
Tehát úgy gondolod, hogy bármilyen nagy is a telek és az épület annak egyik sarkában áll, tehát technikailag jól megosztható lenne, valamint az egyik fél nem is tart igényt az épületre, - viszont értékarányosan nagyobb telekhányadra igen, - akkor sem osztható meg?

Ha viszont nem osztható meg és a felperes csak egy kis összeget ajánlott a tulajdoni hányadomért, én pedig a felperes tulajdoni hányadát az ajánlott összeg másfélszereséért is megvenném, akkor gondolod, hogy a bíróság kedvez nekem?
MIT TEHETEK, ha semmiképpen sem szeretném eladni a tulajdoni hányadomat?
Ott voltam fiatal, rengeteg kedves emlék és élmény köt oda, apámmal mi ketten építettük szinte egyedül föl a nyaralót, sokat dolgoztam fiatalabb koromban a kert megművelésével is.

Ezért is gondolok a természetbeni megosztásra, hiszen akkor mégiscsak maradna valami nekem is abból az ingatlanból.

Másik kérdésem, hogy per alatt álló ingatlan elajándékozható-e?
Igaz nem volt az ingatlan tulajdoni lapján a per feljegyeztetve, de a bátyám már megkapta a másik perről az idézést, tehát deklaráltan tudott arról, hogy per alatt áll az ingatlan, amikor azt leányának elajándékozta.
Az általam indított másik per ugyanerre az ingatlanra, "közös használat rendezése" tárgyban indult.

Amennyiben nem szeretném a közös használat rendezése tárgyában indított pert egyelőre visszamondani, akkor vajon módosítanom kell-e a keresetemet és egy új tulajdoni lap becsatolásával a bátyám leányát, azaz a mostani tulajdonost is perelni?
Ebben az ügyben már ki van tűzve a tárgyalás napja, vajon kérhetem-e sikerrel a módosítási beadványomban, hogy a kitűzött tárgyalást tartsák meg, legfeljebb az új tulajdonost is idézzék be arra az időpontra?

Ne haragudj, hogy ennyi kérdéssel zaklatlak és előre köszönöm a válaszodat.

Szivélyes üdvözlettel
Barna

„Az ingatlan kb. 2000 nm-es. Abban a községben, ahol van, 600 nm a legkisebb építési telek nagysága, tehát szerintem megosztható.”

Viszont maga a felépítmény nem osztható meg (hacsaknem lehet társasházzá alakítani), éppen ezért a puszta természetbeni megosztás igen valószínűtlennek látszik.

„Kérhetném-e a bíróságot, hogy tűzzön ki egy másik tárgyalási napot - esetleg tavaszra, amikor is könnyebben oda tudnék utazni, vagy vajon elfogadja -e a bíróság a személyes megjelenésem helyett az ajánlott, térivevényesen küldött levelemet és ez vajon nem jelent-e hátrányt nekem? Mit gondolsz?”

Ilyen perekben a bíróság általában igényt tart a felek személyes meghallgatására. Ezzel együtt, ha a már kézbesített idézésben ez a kötelezés még nincs benne, akkor az első tárgyalásra elég az érdemi ellenkérelmet beküldeni, azt viszont be kell.

„Vajon kérhetném-e a bíróságot, hogy a budapesti bíróságon a bátyámmal szemben folyamatban lévő - szintén az örökségünkkel kapcsolatos - öröklakás ügyében folyó perünk befejezősédéig függessze fel ezt a " közös használat megszüntetése" iránti pert, mert annak a másik pernek a kimenetelétől sok függ. ”

Nem valószínű.