vagyonmegosztás

Kedves ObudaFan!

Nagyon köszönöm a válaszodat.

Még volna az üggyel kapcsolatban néhány kérdésem és a véleményed ill. a tanácsod nagyon érdekelne.

Szeretnék a vidéki bíróságnak egy ajánlott tértivevényes levelet küldeni, amelyben leírnám a mondanivalóimat, többek között azt, hogy viszonylag idős ember vagyok már, de teljes szivemmel kötődöm , ahhoz a nyaralóhoz, ahol a fiatalságomat töltöttem, a szeretett szüleimmel együtt és én is szívesen megvásárolnám a felperes tulajdoni részét, még több pénzt is hajlandó lennék fizetni érte, mint amennyit ő kinált a keresetlevelében.
Nehezen mozdulok ki itthonról, de mindig úgy tervezetm, hogy nyugdíjasként a nyarakat a feleségemmel és a kisunokámmal majd ott töltjük.
A felperes fiatalasszony, a bátyám leánya, ő meg tudna szokni máshol is.
Valószínű azonban, hogy ő sem akarná a részét eladni nekem.
Így én akkor, - másodlagosan a természetbeni megosztást kérném a bíróságtól, hogy mégiscsak azon a telken lehessek öregkoromban.
Az ingatlan kb. 2000 nm-es. Abban a községben, ahol van, 600 nm a legkisebb építési telek nagysága, tehát szerintem megosztható.
A 148.§/2. -re hivatkozva - ráadásul a kisebb ingatlanok nm ára általában magasabb, mint az egyben lévő hatalmas telkeké.

Mit gondolsz, megírhatnám ezeket a bíróságnak és vajon hatna rá a kérésem?

Másik az, hogy télen, jan. végén, esetleg havas, jeges utakon nagyon nehezen tudnék a lakásomtól több mint 200 km-re lévő városi bíróság tárgyalásán megjelenni. Különösképpen, hogy délelőtt 11 órára van kitűzve, amihez hajnalban kéne indulnom, akár vonattal, akár kocsival mennék.
Kérhetném-e a bíróságot, hogy tűzzön ki egy másik tárgyalási napot - esetleg tavaszra, amikor is könnyebben oda tudnék utazni, vagy vajon elfogadja -e a bíróság a személyes megjelenésem helyett az ajánlott, térivevényesen küldött levelemet és ez vajon nem jelent-e hátrányt nekem? Mit gondolsz?

Vajon kérhetném-e a bíróságot, hogy a budapesti bíróságon a bátyámmal szemben folyamatban lévő - szintén az örökségünkkel kapcsolatos - öröklakás ügyében folyó perünk befejezősédéig függessze fel ezt a " közös használat megszüntetése" iránti pert, mert annak a másik pernek a kimenetelétől sok függ. Lehetséges, hogy egyikünk a lakást, másikunk pedig a nyaralót kapja kizárólagosan és akkor fölösleges most az átiratás és az esetleges ingatlan megosztatás.
Erről mi a véleményed?

Vajon, ha mindezet megírom és egyúttal kérem a bíróságot, hogy a januári tárgyaláson való részvételemtől tekintsen el, akkor ér-e valami hátrány, vagy jók az érveim, vagy mivel mással lehetne ezt a tárgyalást és az egész pert elodázni, hiszen én remélem, hogy a másik per kimenetele az egész családi ügyünkre megoldást hoz majd.

Minden ötletnek és segítségnek hálásan örülök és köszönöm.

Szíves válaszodat előre is köszönöm és elnézésedet kérem, hogy a bonyolult és kínos ügyemmel föltartalak.

Üdvözlettel
Barna

147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
(3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

„Az azért megnyugtató, és kérlek erősíts meg ebben, hogy jól értettem, amit írtál, hogy amennyiben a természetbeni megosztását kérem az ingatlannak, akkor a bíróság azt köteles elfogadni, vagy legalábbis elfogadja és megosztathatjuk.”

Nem feltétlenül.

„Ez a megosztatás, - mérnök általi telek-kiméretés stb. az én költségemre történik majd, vagy a tulajdonostársammal közösen kell, hogy álljuk?”

Minden költség nagy valószínűséggel meg lesz osztva.

„Gondolom, amelyik fél a házas részt kapja, annak kisebb telekhányad jár. Vajon hogyan dől el, hogy mekkora.”

Egyáltalán nem biztos, hogy megosztható úgy a telek, mert pl. a maximális beépíthetőség helyi szabályait sértheti.

Kedves k.b.s.!

Köszönöm a választ.
Szeretnélek megkérni, hogy írd meg nekem, mit takar a Ptk. 147 és Ptk.148/2. - ezekre ugyanis hivatkoznak az ellenem benyújtott keresetben.

Az azért megnyugtató, és kérlek erősíts meg ebben, hogy jól értettem, amit írtál, hogy amennyiben a természetbeni megosztását kérem az ingatlannak, akkor a bíróság azt köteles elfogadni, vagy legalábbis elfogadja és megosztathatjuk.
Ez a megosztatás, - mérnök általi telek-kiméretés stb. az én költségemre történik majd, vagy a tulajdonostársammal közösen kell, hogy álljuk?

Miután a telek elég nagy kb. 600 nöl, azaz több mint 2000 nm, így megosztható, de áll rajta egy nyaraló is.Gondolom, amelyik fél a házas részt kapja, annak kisebb telekhányad jár. Vajon hogyan dől el, hogy mekkora.
Én örülnék az üres teleknek inkább, mert az épületet az ellenfelem a népes családjával már anyánk halála óta is alaposan lelakta és persze semmit sem javíttatott rajta.
Bár ez külön vitatéma lesz majd.

Tehát a felperes bármennyire is szeretne inkább pénzzel kifizetni és a részemet megvenni, mégis sikerülhet a természetbeni megosztatást jóváhagyatni a bírósággal?
Ezügyben nincs más teendőm, mint ezt kérni a bíróságtól, akárcsak egy beadványban is?

Nagyon köszönöm a segítségedet.
Üdvözlettel
Barna

1. Igen. Más kérdés, hogy ha lehetséges, akkor a természetbeni megosztás az elsődleges. De nem ártana, ha ezt kérnéd is. Ismét más kérdés, hogy ha nem fogadod el a felperes által megjelölt vételárat, akkor a bíróság fogja megállapítani. Szakértővel, ami pénzbe lesz.
2. A két pert szerintem egyesíteni csak a felek közös kérelmére lehetne [Pp. 149. § (4)] Viszont a közös tulajdon megszüntetése a közös használat rendezését okafogyottá teszi. Lehet, hogy érdemes lenne vissza is vonni a keresetet. Az eddigi túlhasználat díját a megosztási perben is érvényesítheted.

3-4. Az alperes távolléte nem akadálya a tárgyalás megtartásának. Viszont akkor különösen fontos lenne írásos ellenkérelmet beadni.

• Rémlik, hogy már korábban is többen mondtuk, hogy ez nem az az ügy, amit tanácsos ügyvéd nélkül vinni. Jogi képviselő megbízásával az utazás, jelenlét problémája is megoldódna.

Ne haragudjatok, de egy momentumot nem írtam meg az előbbi bejegyzéseimben, - nevezetesen azt, hogy a bátyám 2007. novemberében az általa megörökölt 1/2 rész nyaralót elajándékozta a lányának, a saját haszonélvezeti jogának a fenntartásával.
Vajon egy per alatt álló ingatlant joga volt-e elajándékozni, - igaz perfeljegyzés nem keletkezett, de tudomása volt a perről, hiszen az elsaő tárgyalásra az idézést már korábban megkaptuk.

Másik ezzel kapcsolatos kérdésem pedig az, hogy érvényes marad-e a korábban beadott perünk a bátyám ellen nyaralóhasználat ügyében, ha közben elajándékozta a tulajdonjogot és ő "csak" haszonélvező maradt.

Köszönöm, hogy a sok kérdésemet elolvastátok és várom a választ.

Üdvözlettel
Barna

T. Fórumozók!

Az előbbi kérdéseimet kiegészítendő még azt szeretném megkérdezni Tőletek, hogy miként húzhatnám el az időt, odázhatnám el a vidéki tárgyalást , hogy a már korábban beadott per alapján a budapesti tárgyalás történjen meg előbb.

Továbbá kérlek világosítsatok fel, mert én korábban úgy hallottam, hogy az alperes lakhelye szerinti bíróság az illetékes egy ügy tárgyalására.
Miként lehetséges akkor, hogy mégis a vitatott ingatlan helye szerinti távoli bíróságon lett indítva a per.
Volna-e bármi mód arra, hogy valahogy Pestre fölkerüljön ez az ügy is?

Válaszotokat előre is köszönöm és izgatottan várom.
Üdvözlettel
Barna

T. Fórumozók!

Öörökösödési ügyemmel kapcsolatban kérném szíves segítségeteket.

Édesanyám 2005-ben hunyt el. Egy vidéki nagyvárosban egy öröklakás és egy balatoni ingatlan maradt utána.
Ketten vagyunk testvérek a bátyámmal. A hagyatéki átadás megtörtént

Sajnos mindkét ingatlan ügyében kénytelen voltam pert indítani a bátyámmal szemben, ugyanis mindkét ingatlanban ő van birtokban és birtokháborítással fenyegetőzik, ha én is használni szeretném a fél tulajdoni hányadomat.

A két per két különböző budapesti bíróságon folyik és tárgyalás még egyikben sem volt, de a nyaraló ügyében már van kitűzött tárgyalási időpont / tavaszra./

A nyaraló ügyében a folyamatban lévő per tárgya: "közös használat rendezése".

Most a bátyám pert indított ellenem a nyaraló ügyében egy vidéki bíróságnál, - azaz a nyaraló fekvése szerint illetékes bíróságnál, tárgya: "közös tulajdon megszüntetése".
A bátyám a keresetében azt kéri a vidéki bíróságtól, hogy a bíróság a tulajdonközösséget szüntesse meg úgy, hogy az 1/2 tulajdoni hányadomat .....Ft megváltási összeg ellenében adjam a tulajdonába.
A megjelölt össezg az ingatéan értékéhez képest szerintem rendkívül alacsony.

Nincs szándékomban a fél tulajdoni hányadomat eladni, - különösen az említett összegért. A természetbeni megosztatás, miután nagy telekről van szó és megosztható - előnyösebb lenne számomra.
De miután két korábbi per is folyamatban van, azok eredményétől is tenném függővé az esetleges peren kívüli megegyezést.

A két korábbi perben én vagyok a felperes, ez utóbbiban én az alperes vagyok.

A kérdéseim a következől lennének:

1./ Kötelezhet-e engem a vidéki bíróság, hogy a tulajdonom képező 1/2 ingatlan eladjam.

2./ Nem lehetne-e összevonni a nyaraló ügyében már korábban indított másik perrel ezt az újabbat / igaz, ez utóbbi esetben alperes vagyok/ - és itt Pesten tárgyalni, hogy ne kelljen télen messzi vidékre utaznom.
Idős ember vagyok már és nehezemre esik az utazás, fizikailag is és anyagilag is,- különösen télen.

3./ Amennyiben a 2. kérdésemre nemleges lenne a válasz, akkor hogyan menthetném ki magam a téli tárgyalás alól. Esetleg orvosi igazolással?

4./ Elégséges lenne-e az, ha a vidéki bíróságnak egy levélben megírnám az üggyel kapcsolatos észrevételeimet és mondanivalómat?

Szíves, mielőbbi válaszotokat nagyon várom.

Üdvözlettel
Barna

Ez két külön per lesz: az első perben meg kellene állapítani, kinek milyen tulajdoni hányada van. Ez viszonylag egyszerű lesz, ha minden itt leírt dolog bizonyítható, mert az ingatlan fele különvagyoni jellegű, másik fele közös vagyoni jellegű, ezért 3/4-1/4 az arány, azzal, hogy a továbbiakban is közösen kell a hitelt visszafizetni, és aki nem fizet, attól az exe, aki kifeizette helyette a részletet, követelheti azt.

Az ajándék vonatkozásában a következőket kell figyelembe venni. A házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándék - beleértve az un. menyasszonytáncpénzt is - általában a házastársi közös vagyonba tartozik.
A szülő vagy más rokon által adott jelentősebb értékű ajándékot viszont rendszerint az ő gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni.
A házassági vagyonjogi perekben sok esetben vitás az, hogy a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándékok a közös vagyonhoz vagy valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak-e. Ezt a kérdést az esetek többségében házassági vagyonjogi szerződés nem rendezi.
Ilyen szerződés eltérő rendelkezése hiányában a házasságkötés alkalmával adott ajándék: az ún. nászajándék esetén abból kell kiindulni, hogy annak célja a jövendő házasélet terheinek megkönnyítése, a házastársak közös boldogulásának az elősegítése. Ezért a nászajándék a Csjt. 27. §-nak (1) bekezdése alapján rendszerint a közös vagyonhoz tartozik.
Bizonyítható azonban, hogy az ajándékozó az ajándékot csak az egyik házastársnak kívánta juttatni. A bizonyítás sikere esetében a nászajándékot a Csjt. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megajándékozott házastárs különvagyonának kell tekinteni. Az ajándékozónak erre a szándékára mindenekelőtt az ajándékozás alkalmával tett nyilatkozatából lehet következtetni.
Ilyen nyilatkozat hiányában meghatározó lehet az ajándéktárgy jellege, így pl. a személyes használatra szolgáló tárgy (ruhanemű, ékszer stb.) vagy foglalkozás folytatását elősegítő dolog (pl. orvosi műszer) általában annak a házastársnak a különvagyona, aki azt használja.
A házasságkötés alkalmával adott ajándék egyik gyakori formája a menyasszonytánc alkalmával adott juttatás. Az említettekhez hasonlóan, ennek a juttatásnak is az a célja, hogy a házasulók részére közös otthon megteremtését elősegítse, így a menyasszonytáncpénz is általában közös vagyonnak minősül. Ez a juttatás ugyanis az esetek többségében az ajándékozó személyének és az összegnek a külön kiemelése nélkül kerül átadásra, és utólag már az sem állapítható meg, hogy ki, milyen összeget ajándékozott a házasfelek részére. Ezért a menyasszonytáncpénz közös vagyoni jellegétől csak kivételesen lehet eltekinteni, pl. akkor, ha valamelyik közeli rokon vagy jó barát más nászajándék helyett jelentős összeget nyújtott ezen a címen, kifejezetten az egyik házastárs részére.
A vagyontárgy közös vagy különvagyoni jellegének megítélésénél a fentieken kívül - jelentősége lehet az ajándék értékének és az ajándékozónak a megajándékozotthoz fűződő kapcsolatának is.
Abban az esetben ugyanis, ha a szülő vagy más rokon ad jelentősebb értékű ajándékot, ezt - az ítélkezési gyakorlat tapasztalatai szerint - általában saját gyermekének illetve rokonának szánja. Ilyenkor is jelentősége van természetesen az ajándékozáskor elhangzott nyilatkozatnak, de a vagyonjogi igények eldöntésénél a bíróságnak fokozott gonddal kell a nyilatkozat valódi tartamát vizsgálnia. Sok esetben ugyanis a szülő, illetve rokon eredetileg nem csupán gyermekét (rokonát), hanem annak családalapítását kívánja támogatni - közvetve tehát a másik házastársat is - szándéka azonban nem irányul arra, hogy az együttélés végleges meghiúsulása esetén az ajándék értéke ne gyermekét (rokonát) illesse meg, hanem az a másik házastársat is gazdagítsa, és közös vagyonként megosztásra kerüljön. Ilyen esetekben az ajándékot illetve a helyébe lépett értéket annak a házastársnak a különvagyonához tartozónak kell tekinteni, akiknek a szülője, rokona azt adta. Ez a megoldás elejét veheti annak, hogy utóbb az ajándékozó a másik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése iránt külön per megindítására kényszerüljön.
Másként alakul a helyzet akkor ha a mindkét házastárs részére történő ajándékozást okirat bizonyítja (pl. ingatlan ajándékozása esetén). Ekkor csak maga az ajándékozó érvényesíthet igényt bármelyik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése érdekében. Nincs azonban akadálya annak, hogy az ajándékozó szülő vagy más rokon ezt a követelést a Ptk. 328. §-nak (1) bekezdése alapján gyermekére (rokonára) engedményezze, és - ebben az esetben ez az igény a házastársak vagyonjogi elszámolásának keretében, a szülő (rokon) perbenállása nélkül is elbírálható.
Mindezekből következik, hogy az eset összes körülményének a vizsgálatára van szükség olyan esetben, amikor az egyik házastárs a házasságkötésre tekintettel adott ajándék közös vagyonba vagy különvagyonba tartozását állítja. A bizonyítékok mérlegelése során - a kifejtetteken túlmenően - jelentősége lehet a felek által követett helyi szokásoknak is.
Az említettek vonatkoznak arra az esetre is, amikor a házastársak a házas együttélésük alatt részesülnek ajándékban.

A második per a közös tulajdon megszüntetése lenne. A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, de ez itt nem jöhet szóba.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

A testvéred a bankban átveszi a feleség adóstárs-részét, amennyiben a bank ehhez hozzájárul. (Ha nem járul hozzá, akkor sajnos el kell adni a házat és a vételárból visszafizetni a tartozást.)

tius,

a fiatal házaspár vett x millió forintért egy házat, aholis a vételár egy bizonyos része a férj különvagyona az édesanyjától, a különbözet pedig banki hitelből 17 évig. A fiatalok SAJÁT önereje a vásárláskor = "0" Ft. Véleményem szerint a sogórnődnek csak az eddig felvett hitelnek a fele jár vissza, de még abból is levonva a testvéred javára a 9 hónap hiteltörlesztés "másik fele" melyet ő fizetett már egymaga.

Én nem tudom mit akar a fiatal nő, hiszen a háznak nagyrészt "a" tulajdonosa a bank - a kölcsönszerződés lejártáig. Tehát a még ki nem fizetett milliókat (...) a válás okán nem lehet elfelezni.

nE HARAGÚDJ, DE ELÉG NEHÉZ A FELFOGÁSOM.fORINTOSÍTSUNK. vEGYÜNK PÉLDÁNAK EGY 16 MILLIÓS INGATLANT. aMIBE ANYUKÁM ADOTT BELE 7 MILLIÓT A TÖBBI A HITEL, AMIT 3 ÉVE FIZETNEK. aKKOR ELMÉLETILEG MENNYI ILLETI MEG AZ ASSZONYT?

a BÍRÓSÁGTÓL MOST KAPTUNK EGY FELHÍVÁST, HOGY 30 NAPON BELÜL kERESETPONTOSÍTÁST KELL BENYÚJTANUNK, TANUKAT MEGNEVEZNI STB. mOST MIT CSINÁLJUNK?

vÉLEMÉNYEM SZERINT 3 ÉV ALATT CSAK A KAMATOKAT FIZETTÉK VISSZA. a HITEL SEMMIT SEM VÁLTOZOTT. eZEK SZERINT FEL KELL BECSÜLTETNI A HÁZAT, ABBÓL LE KELL VONNI A 7 MILLIÓ FORINTOT, A BANKI HITELT, AMI MARAD ANNAK A FELE ILLETI MEG AZ ASSZONYT? éS HA NEM MARAD SEMMI? AKKOR MI VAN?

A banktól kell kérni egy hitelegyenleget és megnézni, hogy mennyit fizettek ki az életközösség megszakadásáig, a még visszafizetednő összeg felét le kell vonni a feleséget megillető tulajdonrész összegéből, ami így marad azt kell kifizetni.

Magyarul a hitel felét kaphatja meg? Vagy ezt hogy kell érteni. A hitelt vissza kell fizetni nem? Az a bankot illeti nem a feleséget. Tehát én ezt úgy értelmezem, hogy a legtöbb, amit a testvérem tehet, hogy bead a bíróságra egy egyezségi kérelmet, hogy ő hajlandó kifizetni az asszony helyett a rá eső adósságot még 17 évig. És akkor rászáll az asszony 1/2-ed része?

A helyzet ugyanaz mint amikor a házasságba egyik fél nem visz anyagilag semmit mégis távozik a fél vagyonnal, amelyen pusztán a házasság miatt szerzett tulajdont. Csak itt hitellel kombinált és a 7M Ft-os tulajdonrésszel.

igen a tulajdonilapból úgy derül ki, hogy az egész házon

Az egész házon van anyukádnak haszonélvezete? Mert ha igen, akkor a csaj akarhat, amit csak gondol :-), de visszaköltözni nem tud.

abban a testvérem benne lenne, hogy a hitelt ő fizesse tovább, de pénz nem akar és nem is tud a feleségének fizetni

hülye kérdés, de a hitelt együtt vették fel, miért kéne még a testvéremnek fizetnie neki.

Ha ki kell fizetni akkor a 7 millió Ft feletti rész fele jár neki, és a hitelt át kell vállalnia a férjnek. Ő fizeti tovább az egészet.

a hitel rá eső részét sem fizeti már 9 hónapja

természetben akarja megosztani a házat. De édesanyám, mint haszonélvező nem egyezik bele.
A másik ha anyukám rakott bele az ingatlanba 7 milliót és a többi hitel, akkor mégis mi jár neki?

Annak nincs akadálya, hogy ha így tudnak megegyezni akkor a férj többet fizessen mit ami jár, de gondolom nem az a cél.

Ha nem tudnak megegyezni akkor Bíróságtól kell kérni a közös vagyon megosztását. Évekig tartó vagyonjogi per lehet belőle, az illeték a vitatott összeg 6%-a.

Visszaköltözni úgy akar, hogy ő fizeti ki a férjet vagy természetben gondolta megosztani a házat?

az ingatlanba vagy visszaköltözni akar, vagy a fele értékét, mit lehet tenni