Szabadon ki - bejárnak a házamba, megtehetik?

Adott egy ingatlan, családi ház, amelynek én vagyok 1/1 tulajdonosa, és a mostohanagymamám a haszonélvezője. Boldog, boldogtalannak, főleg rokonoknak, vagy kulcsa a házhoz.
Megyek haza, látom, megint járt ott valaki, mert eltűntek dolgok, elvittek, ezt-azt.

Tudom, hogy a haszonélvezet mivel jár, de megteheti a haszonélvező, hogy kulcsot ad, mondjuk a saját unokájának, a házamhoz, hogy az szabadon járhasson, ki-be?

Köszönöm!

Nem fogsz örülni, de még azt is megteheti, hogy tőled meg elveszi a kulcsot, és téged nem enged be.
(Te vagy az, akinek a kerítését a szomszéd bontani akarja?)

wers: Igen, én vagyok.
A nagypapám meghalt, és az egerek elkezdtek cincogni. :(

Csak rossz nézni, hogy lassan mindent elvisznek. Érdekes, hogy mindent véd a törvény. Ha lefényképezek egy tilosban álló autót, akkor a gazdája, ha rendszámot nem takarom ki, és felteszem a netre, beperelhet, de nekem végig kell nézem, ameddig, az amúgy a nagypapám által vásárolt cuccokat elviszik a házból. A szerszámait már elvitték. Akkor ezzel az erővel én is elvihetek mindent, mert ki tudja bizonyítani, hogy az ott volt egyáltalán, és azt, hogy azt ki vette, nem?

Nono! Az, hogy használhatja az nem azt jelenti, hogy elhordhatják az ingóságaidat. De majd jön nálam okosabb, aki ezt megerősíti. Szerintem még a használatból eredő karbantartás -ide értve festést, mázolást is neki kellene finszírozni.

wers: ok, de hogyan bizonyítom, hogy még a TV antennát is, amely a kocsibeállóra volt felszerelve, elvitték? Ma vettem észre. Kamerázzam be az egész házat, kívül-belül?

Fényképek, leltár értékkel, írja alá. Ha eltűnik fizessen. Esetleg tanuk.

Készíts egy leltárt, és közöld a haszonélvezővel, hogy anyagi felelőssége van a tárgyak épségéért, meglétéért. Fényképezz le mindent, gyűjtsd össze azokat a régebbi fotókat, amelyeken az eltűnt tárgyak vannak.
Az eltűnt szerszámokról nyújts be a számlát a haszonélvezőnek. Mindegy ki vitte el, ő felel érte. Talán ezután majd meggondolja, hogy kit enged be lejmolni.

Nem kell neked mindent bizonyítani, hogy ki vitte el. Nem vigyázott rá, kötelessége lett volna.

Lyonee: Mostohanagymamámat ez nem érdekli. A nagypapám laptop-ját , másnap, miután meghalt, az unoktestvéremnek odaadta, és azóta sem kaptam vissza, pedig kértem. Azt mondta az unokatestvérem, hogy majd visszaadja, ha a mostohanagymamám mondja.

Ilyen leltárt sosem írna alá. Sajnos nincs képem a korábbi dolgokról. Nem készültem én fel ilyesmire.

Lionking

Neki az INGATLANRA (és tartozékaira) van haszonélvezete.

Az ingóságaid vidd el onnan te...

nonolet, ő is ott lakik.

nonolet: Az én cuccaimhoz nem nyúlt. Csak ezek után már sosem tudom, hogy mire megyek haza. Én ha nekiáll, és elviszi a bútorokat is. Na mindegy. Azt hittem van erre valami jogorvoslati lehetőség. Legalábbis, ameddig a hagytéki tárgyalás meg nem lesz.

Nagypapám vett mindent, de persze ezt nem lehet bizonyítani.

Ha felesége volt a mostohanagymamád, akkor nem is számít, hogy ő vette.
Elvileg az ingóságokat ki örökölte? Nem is volt szó róla a hagyatéki tárgyaláson?

Az a baj az ingóságokkal, hogy nem hogy az értéküket, vagy a tulajdonosukat, de gyakran még a létezésüket is lehetetlen bizonyítani. Ami eltűnik, eltűnik, ha a tied, tehetsz feljelentést.

Ezért ingóságokra egy megoldás van : az marad meg, amit Te raksz el, vagy viszel el. Ezesetben a másik fél lesz kb. abban a cipőben, amiben most Te vagy.

A gyakorlatban ezzel a problémával jogi oldalról nem nagyon lehet mit kezdeni. Gyakorlati oldalról lehet, azt, amit az előbb írtam... :)

Másfelől meg, ugye, szerénység, Bástya elvtárs, mert a haszonélvező bármikor kipenderíthet az ingatlanból. Elvileg nem költöztethet be akit akar (mert elsőbbség illeti meg a tulajdonost harmadik féllel szemben), a valóságban azt nem olyan nehéz kikerülni.

Szóval a legjobb - ahogy mindig is - a megbeszélés, megegyezés. Csak néha nehezen megy.

Ja, nem volt még hagyatéki?
Akkor eleve fényképezz, dokumentálj mindent, elég, ha a mama tud róla, nem kell aláírnia, hátha az hat. De sokra azzal se igen fogsz menni, a mindennapi használati tárgyakat továbbra is ő használhatja majd feltehetőleg, és, ahogy elöször írtam, a kis értékű ingóságokkal nemigen fognak törődni. Nem nagyon tudsz érdemben sokat tenni.

Ja, nem volt még hagyatéki?
Akkor eleve fényképezz, dokumentálj mindent, elég, ha a mama tud róla, nem kell aláírnia, hátha az hat. De sokra azzal se igen fogsz menni, a mindennapi használati tárgyakat továbbra is ő használhatja majd feltehetőleg, és, ahogy elöször írtam, a kis értékű ingóságokkal nemigen fognak törődni. Nem nagyon tudsz érdemben sokat tenni.

drbjozsef: Köszönöm!

Nem volt még hagyatéki tárgyalás. A mostoanagymamám leköltözött a gyerekeihez. Az unokája meg garázdálkodik a házba. Azért törvény ide, vagy oda, szégyen, hogy az ember a saját tulajdonát nem tudja megvédeni, csak, mert van rajta egy haszonélvező. szegény nagypapám, ha tudta volna, hogy a haszonélvezet ezzel jár, biztosan nem iratja rá a nagymamámat haszonélvezőnek.

Na, akkor itt van lehetőséged :

„A haszonélvezet átengedése esetében azonban már korlátozza a törvény a haszonélvezőt, hiszen az átengedés tényéről értesítenie kell a tulajdonost, a tulajdonos pedig igényt tarthat azonos feltételek mellett a használatra, és ebben az esetben vele kell megkötnie a szerződést.”

Ha ott laksz - mondjuk, szívességi lakáshasználóként -, mert a nagymama nem kíván élni a haszonélvezeti jogával, akkor Te kizavarhatod az unokát a házból.

Lecserélheted a zárat, de kulcsot adnod kell a haszonélvezőnek, és mondhatod neki, hogy ha nem lakik ott, akkor ne adja ki másnak, mert Te használod.

A baj ezzel ugye az, hogy ha a mama nem hülye, vagy okosak súgnak a fülébe, akkor mondhatja, hogy ki akarja adni, takarodjál ki a házból, és legfeljebb bérelheted tőle, ha ő nem akar ott lakni. Ha talál valakit, aki aláírja, hogy 200.000.- Ft-ért bérbevenné, akkor neked jogod van belépni a szerződésbe, de fizetned kell, amennyit más is fizetne.

De ha Te ott laksz, a mama meg nem, akkor most tüntess el minden értéket, aztán fusson utána a mama ha akar bíróságon.

drbjozsef: A mamát azért kiokosították a gyerekei. A bérbeadás ténye már fel is merült, de mivel tudja magáról, hogy milyen, és a gyerekeinek is csak nyűg, meg nem is szeretne velük lakni, nem hiszem, hogy kiadja. Hacsak nem költözik le a telekre, ahol ő is résztulajdonos, de nekem nagyobb részem van, és sajnos ott is haszonélvezettel bír.

Ha elviszek mindent, akkor összeszedi a fél utcát, és viszi a bíróságra, hogy azok majd megondják, hogy márpedig mi volt ott és mi nem. :(

Akkor erre nincs hatékony jogi megoldás, csak az évekig tartó huzavona. Család ellen nincs orvosság (még ha nem is vérszerinti).

„ Elvileg nem költöztethet be akit akar (mert elsőbbség illeti meg a tulajdonost harmadik féllel szemben),”
Ezt honnan veszitek?

"veszitek"
Kiknek a többesszám?

drbjozesf

"a tulajdonos pedig igényt tarthat
azonos feltételek mellett a használatra"

HA... az a harmadik személy éppenséggel: bérlő.

Egyébként pedig szerintem nem tarthat.

Úgy van. A haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását akár ingyenesen, akár visszterhesen átengedheti másnak. És a tulajdonosnak csak előbérleti joga van.

Lionking

Én is anno hasonlóan jártam. A házam haszonélvezője vég nélkül osztogatta, adta el anyukám személyes holmijait, amelyekhez semmi köze nem volt, mert nem ő vette. Hozzá teszem, hogy mindössze 5 évig voltak élettársak, de ez se volt bejegyezve. Aztán egyszer csak jött egy zárcsere és közöltem, hogy mostantól nem fogja ezt tenni. Természetesen jött egy birtokvédelmi eljárás, ahol én személyesen előadtam, hogy a haszonélvező jogtalanul vitte és ajándékozta el, értékesítette harmadik személynek anyukám holmijait, azért tettem így. Persze nyilván mindenféle bírság és egyebek nélkül - a tények ismeretében döntött így a jegyző - ismét engednem kellett a bejutást számára a lakásba, de előtte módszeresen kitakarítottam onnan családi segítséggel minden mozdíthatót, amelyekhez az öregnek nem sok köze volt - sajnos így is már sok érték tűnt el anyukám hagyatékából. Persze ekkor is még bepróbálkozott, hogy eltűntek a "dolgai" a házból, de ekkor leírtam az ügyvédjének is, hogy azok anyukám személyes holmijai voltak és mint törvényes örököst, azok engem illetnek, ahhoz a haszonélvezőnek semmi köze nincs. Ekkor ebben a témában máris nem kaptam több támadást.

A vége az lett, hogy az öreg ki akarta adni bérbe az ingatlant. Persze úgy gondolta, hogy ő majd minden pénzt eltesz zsebre, amit a bérletért kap, én meg fizetem a rezsiköltségeket a bérlő felhasználása után - nem is értem, hogy gondolhatta ezt - de aztán normalizálódott a helyzet és a végén én vettem tőle bérbe az ingatlant - igen, a tulajdonos ebben előjogot élvez, ha ugyanazon feltételekkel igényt tart a lakásbérletre - aztán mivel a szerződés nem tiltotta, tovább adtam bérletbe másnak, így én választhattam ki azt, aki ott lakott, nem pedig a haszonélvező. Nem volt egyszerű meccs, de aztán békében váltak el útjaink. Lehet neked is egyszerűbb lenne vagy haszonélvezeti jog megváltását felajánlani a mostohanagymamádnak és kifizetni az érte járó összeget, vagy pedig bérleti díj fizetését megbeszélni vele, mert akkor akár már zárakat is cserélhetsz, hogy senki más ne járjon oda, csak akit te beengedsz.