Így örökölhetek - e???

Nincs mit.

Tisztelt ObudaFan!

Válaszát köszönöm!
Odaadó, lelkes munkájához sok egészséget kívánok!

Üdvözlettel: Drotostot

BH2002. 18
Érvénytelen a gyermeknek a törvényes tartási kötelezettség súlyos megsértésére alapított kitagadása, ha az örökhagyót a kötelezettség sorrendjében előbbre álló házastársa eltartotta [1952. évi IV. törvény 60. § (1) bekezdés, 63. § (1) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 663. § (1) bekezdés d) pont].
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesnek a kitagadás érvénytelensége megállapítására és kötelesrész megfizetésére irányuló keresetét elutasította, és a felperest elsőfokú perköltségben marasztalta.
A megállapított tényállás szerint az 1997. április 29- én elhunyt B. S.-né örökhagyónak az alperes a túlélő házastársa, a felperes az örökhagyó házasságon kívül született gyermeke. Az örökhagyó 1990-ben és 1991-ben agyvérzést kapott, ezek következtében tolókocsihoz kötött, egész napos ápolására szoruló beteg volt. Gondozását és ápolását az alperes biztosította 1992-től szociális gondozó igénybevételével. Az alperes művégtaggal rendelkezett, és 1992-ben szívinfarktus megbetegedésen esett át.
Az örökhagyó 1993. november 11-én írásbeli magánvégrendeletet alkotott, amelyben minden ingó és ingatlanvagyonát az alperesre hagyta, a felperest pedig - törvényes tartási kötelezettség súlyos elmulasztására alapítottan - a köteles részre is kiterjedően kitagadta. A hagyatéki eljárás során az örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatállyal az alperesnek végrendeleti öröklés jogcímén adták át.
A felperes keresetében a kitagadás érvénytelenségének megállapítását és kötelesrésze kiadását kérte. Arra hivatkozott, hogy az örökhagyó tartásra nem szorult rá, mert megfelelő jövedelemmel rendelkezett, és tartására házastársa: az alperes volt köteles. Ezért a felperes tartási kötelezettségét nem sértette meg. Hivatkozott arra is, hogy az örökhagyó a tartásra érdemtelen volt.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében a bizonyítékok mérlegelése alapján azt állapította meg, hogy az örökhagyó a család anyagi helyzete miatt ténylegesen pénzbeli tartásra nem szorult. Az örökhagyó megbetegedését követően a felperes felesége és leánya több esetben is felajánlotta az alperesnek, hogy az örökhagyó gondozásában segítenek. Az alperes e felajánlásokat nem fogadta el, illetve arra tartott volna igényt, hogy a felperes leánya a munkahelyét otthagyva ápolja és gondozza az örökhagyót. Ezt a felperes lánya nem vállalta, csak azt, hogy a nap egyik felében ő, másik felében édesanyja segít az örökhagyó gondozásában. Az alperes az ekképpen felajánlott gondozást visszautasította. A bíróság tanúvallomások alapján megállapította azt is, hogy az alperes erőn felül tett eleget gondozási kötelezettségének, olyan mértékű ápolás viszont tőle egészségi állapota miatt nem volt elvárható, ezzel szemben a felperes az örökhagyó betegségeit ismerve, ápolásában és gondozásában tevékenyen nem vett részt, ezért a bíróság álláspontja szerint kitagadása érvényes.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az örökhagyó végrendeletébe foglalt kitagadás a felperessel szemben érvénytelen, a felperes köteles részre jogosult. Az elsőfokú bíróságot a köteles rész mértékének megállapítására utasította. Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a kellően feltárt tényállás alapján téves jogi következtetésre jutott. Rámutatott, hogy az 1959. évi IV. törvény 663. §-a (1) bekezdésének d) pontjában írt kitagadási okkal kapcsolatban az volt vizsgálandó, hogy törvényes eltartási kötelezettségét a felperes megsértette-e. Utalt az 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 60. §-a (1) bekezdésére, amely szerint az örökhagyó eltartására elsődlegesen az alperes volt köteles. A megállapított tényállás szerint az örökhagyó tartását, gondozását az alperes gondozónő igénybevételével biztosította, így a felperes tartási kötelezettsége sem volt megállapítható, törvényes tartási kötelezettség hiányában pedig a kitagadása érvénytelen, ezért a köteles részre igényt tarthat.
A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet az ítélet hatályon kívül helyezése és - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása iránt. Álláspontja szerint a jogerős közbenső ítélet a Csjt. 60. §-a rendelkezéseit sérti, mert az alperes perben igazolt egészségi állapota miatt az állapítható meg, hogy az alperes maga is eltartásra szorult, ezáltal az örökhagyó tartásra kötelezhető házastársának nem tekinthető, a felperes tartási kötelezettsége fennállt. Téves ezért annak megállapítása, hogy a felperes kötelezettsége azért nem állt fenn, mivel a tartást az alperes a tőle elvárhatót meghaladóan erején felül teljesítette, és az örökhagyót az életét veszélyeztető helyzetbe nem hozta amiatt, hogy a felperes tartási kötelezettsége szóba kerülhessen.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a közbenső ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az 1952. évi III. törvény 164. §-ának (1) bekezdése alapján a végrendeletbe foglalt kitagadási ok fennállta, a felperes részéről az 1959. évi IV. törvény 663. §-a (1) bekezdésének d) pontjában írt törvényes eltartási kötelezettség súlyos megsértése az alperest terhelte. A Csjt. 60. §-ának (1) bekezdése - miként arra a jogerős közbenső ítélet is helyesen utalt - a törvényes tartásra kötelezettek között sorrendet állít fel, mely szerint a sorrendben a házastárs a gyermeket megelőzi. A felperes tartási kötelezettsége tehát csak az örökhagyó rászorultsága és tartásra kötelezhető házastárs hiányában állt volna fenn. Az alperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a tartási kötelezettséget magában foglaló ápolási tevékenység ellátásra csak erején felül volt képes, azaz e vonatkozásban teljesítőképessége csak csökkent mértékben állt fenn, ezért lépett előtérbe az alperes tartási kötelezettsége. A Csjt. 63. §-ának (1) bekezdése értelmében több egy sorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg. Miután a perbeli esetben az alperes és a felperes a tartásra nem egy sorban voltak kötelezettek, ezért téves az alperesnek a teljesítőképesség arányára alapított felülvizsgálati kérelemben foglalt érvelése.
A jogerős ítélet ezért anyagi jogszabályt nem sért, a Legfelsőbb Bíróság azt az 1952. évi III. törvény 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 22.967/1999. sz.)

Melyik szót nem érted?

Tisztelt ObudaFan!

Ki tudná fejteni és példával érthetőbbé tenni az Ön által említett:
„d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;” pontot?

Válaszát köszönöm!
Üdv: Drotostot

p_andrea!

Kitagadni pusztán ezért semmiképpen. Kizárni is csak akkor, ha még az ő életében a fia meghal, máskülönben csak a fiát tudja kizárni azzal, hogy adott esetben közvetlenül a többi unokára hagyja a vagyonát. Viszont ekkor is kötelesrészi igénye lehet a fiának.

Nincs mit.

óbuda fan köszönöm szépen a válaszodat,teljesen kielégítő volt :)

kitagadni? sehogy.
(elöször is még nem született meg, stb stb...)

Persze az anyós el tudja halála előtt "költeni" a vagyonát, tartási-öröklési szerződéssel, ajándékozással, és egyéb módokon.
(ajándékozással vigyázni! kötelesrészi igény a megajándékozottal szemben megmaradhat.)

Szia Obudfan!
Érdeklődnék egy kicsit faramuci helyzettel kapcsolatban. Párom elhagyott egy nőért, akiről elég sok dolgot előre meg lehet jósolni. Többek között azt is, hogy hajlandó a pénzért (jövőbeli tartásdíj, egyebek) gyereket szülni, ahogy ezt már megtette 2 esetben. Anyósom mindenképpen szeretné, ha ez a gyermek (ha megszületne) semmiképpen ne örökölhessen az ő vagyonából. Emberileg megértem az okát, mivel a gyerek nem szerelemből, kizárólag számításból jönne a világra, de ez ugye nehezen bizonyítható...
Szal a kérdés az lenne, hogyan tudná az anyók kitagadni ezt az esetleges gyermeket az örökségből. Mert az egyenesági leszármazott ugye a fia lenne, aki az én férjem volt, az ő vagyonából pedig örökölne ez a gyerek is...

Csak annak nem jár kötelesrész , akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
Kitagadásnak csak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosult

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
3. az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
5. erkölcstelen életmódot folytat;
6. jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.

A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.

Szia kali!

Köszönöm szépen a válaszod, hát én is hasonló képpen gondolom ezt a témát.És hát beszéltem is pár emberrel már erről az ügyről , és azt mondták, hogy ahhoz, hogy valakit kizárjanak az örökösödésből,nagyon súlyos dolgot kell tennie.Azért ha van még hozzászólás,kíváncsi vagyok mindenki véleményére .

Köszönöm:Szilvia

Van olyan hogy köteles rész ami akkoris jár ha egyébként írt végrendeletet amiben te nem szerepelsz.
Az egyik barátnőm is most van ebben a helyzetben, meghalt az apja, de a végrendeletbe semmit nem hagyott rá.

A Helyzet a következő, amiben a segítségüket szeretném kérni.Apám és édesanyám már pici gyermek koromban elváltak és semmilyen kapcsolatom nincsen az apámmal.Én egyszer felvettem vele a kapcsolatot, de a 2.felesége miatt ez nem sokáig tartott,és ahogy én láttam,jobbnak tartotta apám a családi béke kedvéért inkább velem megszakítani újra a kapcsolatot.Azt tudni kell, hogy nagyon befolyásos ember,eáadásul nem kevés vagyonnal rendelkezik,amit jelenleg felbecsülni sem tudok,így kívülállóként.Szóval a kérdésem az lenne, hogy honnan tudom én azt meg, ha apám esetleg kitagad,illetve ír egy végrendeletet,amikor is engem kizár az öröklésből,vagy egyáltalán van-e alanyi jogom valamihez??????Szóval pontos infót szeretnék a jelenlegi jogról ebben a témában...:)

Nagyon Szépen Köszönöm:Szilvia