dajkaanya - lehetséges?

Kedves Kovács_Béla_Sándor, a sógorság rokoni kötelékeken alapszik, nem jogi fogalom.

Persze biztosan van ilyen jogi értelemben is, de attól még: a párom testvére az én sógorom, s az ő felesége az én sógornőm, mi pedig nekik ugyanígy a sógorságukat jelentjük - ez így van amióta a magyar nyelvben a sógorságot mint fogalmat használják.
(persze ebből a 4 emberből a párom és a testvére nem sógornak fogja szólítani egymást, hiszen ők testvérek)

:)

Tényleg örülnék ha valaki tudna feltételezésen túlmenő választ adni... :-/

Calligraphy,értelek én,és szép is tőled,amit tennél vagy teszel is a sógornődéknek,a döntés rajtad áll,és elnézést,hogy kivülállóként beleszóltam.... De én nagyon végig gondolnám az egészet,de ezt Te döntsd el!!! Különben,nem lehet gyerekük??? És miért nem a sógornődnek ültetik be az embriót? Vagy talán vele van a gond??

Kedves Kovács_Béla_Sándor, a technológiai eljárás ugyanúgy csak beültetéssel lenne lehetséges, ha belegondolsz hogy kivesznek egy érett petesejtet az anyukából, hozzáadják a papa spermáját, ezt tenyésztik kicsit, hogy pár napos osztódási fázisban lévő embriót ültessenek be, amin már látszik hogy "beindult nála az élet", tehát semelyikünk társa nem igazán kellene hogy öööö "irigykedjen" :)))
Sőt... maga a beültetés sem igazán kellemes eljárás, ami azt illeti...

Judmi, köszönöm a hozzászólásod, de bennem nem munkál semmiféle anyai ösztön, mint mondottam volt az eredeti levelemben - sosem gondolkoztam azon hogy gyereket kéne vállalnom, mivel túl kétséges hogy úgy tudnám felnevelni ahogy abból egy egészséges lelkületű gyerek/felnőtt váljék.

De ez nem is ide tartozik, alapvetően jogi tanácsért keresgéltem a neten.

Az erkölcsi/érzelmi részét megítélni egyedül nekem van "hatalmamban", hiszen én élek magammal :) Gondolom, te a saját anyai érzéseidből indulsz ki, ami teljesen természetes, csak vannak sokan még rajtam kívül, akik nem olyan egyértelműen és természetesen érzik ezt mint Te. Ezt kérlek vedd figyelembe - s hidd el, ha egy szemernyi kétely lenne bennem a gyereknevelést illetően, akkor nem mennék bele még gondolatban sem hogy pusztán "élő lombik"-ként kölcsönadjam egy testrészemet, abban felnövekedjen egy gyerek, majd a szülés és a 9 hónapnyi "együtt élés" után odaadjam valakinek, akié ő valójában :)

Abszolút mellesleg: hogyan lehet valakinek egy házaspár "sógora és sógornője", ha az illető maga nem házas?

Calligraphy! 9 hónapon keresztül,ha kihordanád a gyereket,nem hiszem hogy olyan könnyen túl adnál egy csöppségen,aki benned nevelkedett,nem kevés ideig. Szép dolog ami megfordult a fejedbe,de sztem ezen nagyon gondolkodj el,mert nem hiszem hogy jót tenne ez neked is lelkileg...

Cseresznye.

Sőt, még a valóban kissé körülményes nyílt örökbefogadás útján is csak olyan gyermeket tudnál "ajándékozni" a sógorodéknak, akinek csak egyikük a szüleje.

S nem vagyok benne biztos, hogy a létrehozáshoz szükséges, hmmm... technológiai eljárást az élettársad illetve a leendő örökbefogadó anya ugyanúgy élvezné, ahogy a leendő apa és te.

Kerestem itt a fórumon a dajkaanyaságra vonatkozó bejegyzéseket, de az egész jogiforum.hu-n is csak két 2003-as cikket találtam, a fórumban pedig semmit.

_____Pedig dajkaanyaságot szeretnék vállalni sógornőm és sógorom leendő gyermekével, de az interneten keresgélve csak egymásnak ellentmondó, rendezetlen jogi helyzetekről szóló leírásokat vagy fórumbejegyzéseket találtam.

_____Nekem úgy tűnik, hogy jelenleg Magyarországon nem,
vagy legfeljebb csak iszonyú jogi hercehurcával,
gyámügyi huzavonával lehetséges az, hogy ne a
gyermeket megszülő nő legyen a gyermek anyja, hanem
már rögtön a születés után az eredeti "genetikai
szülőpáros" nevén anyakönyvezzék a gyermeket, és akár
azonnal (azaz amilyen gyorsan azt egy csecsemő esetében lehet) magukhoz is vehessék a saját csecsemőjüket.

Olyat is olvastam valahol, hogy ha mégis vállalhatnám a gyermekük kihordását, lennie kéne már egy saját gyermekemnek is, ami teljesen logikátlan számomra, mert semmit nem garantál szerintem az hogy valaki szült már vagy sem, szóval remélem hogy nem így van...

_____Kérem, hogy világosítson fel valaki a jelenlegi
lehetőségekről, mert tényleg nagyon sokféle
információt találtam az interneten, és fogalmam sincs
hogy közülük mit kell komolyan venni. :-/

Nekem az is segítség ha valaki a jogtárból küld egy linket, de leginkább az egész ügy menete érdekelne, ha egyáltalán van rá lehetőség hogy egy saját gyerekkel nem rendelkező nő kihordja a rokonai
gyerekét, és aztán ne egy több évig tartó gyámügyi elbírálás után kaphassák "kézhez" a saját szülei a babát, egy örökbefogadási hercehurca után...

_____Fontosnak tartom itt elmondani, hogy én most 28 éves vagyok, rendezett párkapcsolatban élek, saját gyermeket nem tervezünk párommal, és immár 3 éve folyamatosan látjuk, hogy nekik (sógoroméknak) milyen fontos dolog a baba, mi mindenen keresztül nem mennek érte...

Gyerekvállalási terveimmel ellentétben én nem tartom "áldozatnak" azt a 9 hónapot az életemből (vagy akár az esetleges egészségügyi változásokat sem) azért cserébe, hogy ők viszont egy életre szóló örömforrással gazdagodjanak.
...Az örökbefogadás azért ugye, mégsem ugyanaz mint a SAJÁT gyerek...

_____Láttam azt is az interneten, hogy összemossák a
dajkaanyaság fogalmát a béranyaságéval, ami a mi
esetünkben eleve kizárt, főleg mert sógoromékat még
meg sem kérdeztem arról hogy számukra megoldást
jelentene-e ha kihordanám a magzatukat... Nem
akarok hiú ábrándokat ültetni beléjük egy kérdéssel, ha netán jogilag nem is megoldott a dajkaanyaság kérdése...

Arra egyáltalán nem vágyom ugyanis, hogy jogilag úgymond a "nyakamon maradjon" a gyermek és az összes felelősség, s ők pedig ne tudják holmi gyámügyi intézkedések miatt magukhoz venni a saját gyereküket...

Tudom-tudom, megoldás lehetne számukra egy teljesen idegen gyermeket örökbe fogadni, de ki az aki örkbefogadáson gondolkozik, amíg van egy csöpp esély arra, hogy a párjával SAJÁT, közös gyermeke legyen?...

_____Elnézést a hosszú témakifejtésért és az _{alulvonásokkal való tagolásért}, és reménykedem a megoldással kecsegtető válaszokban :)