Öröklés, végrendelet,köteles rész

jucus1974,

Ja, egyébként : a törvényes öröklés rendje nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, ezért ilyen esetben a nem földműves is szerezhet tulajdont, és a megengedett méret is túlléphető, ezzel szemben a végrendeleti öröklés az Fftv. hatálya alá tartozik, és csak földműves örökölhet az alapján. Ha ennek ellenőrzését az örökhagyó és a végrendeleti örökös elmulasztotta, az az ő hibájuk.

Szerintem a föld öröklésére a hagyaték megnyíltakor fennálló állapotokat kell nézni, tehát az örökhagyó elhunytakor kellett volna földművesnek lennie a végrendeleti örökösnek.

Ezért a közjegyző helyesen jár el, ha a végrendeleti örökös nem örökli a földet, és azt a törvényes örökös, az unokahúg kapja. Nem az állam. Nem hiszem, hogy ilyen szerepelt volna abban az ítéletben.

jucus1974,

„Most a közjegyzőnő felülbírálta a törvényszéket és az unokahúgnak akarja adni a földeket ,úgy ,hogy testvéremnek az 1 ha-t sem adta. Érdemes fellebbezni?”

Ilyet egészen biztosan nem tehet, de nem is tesz. Valamit félreértettél. Egészen biztosan jól értelmezted azt az ítéletet?

Üdvözlök mindenkit! A kérdésem a következő lenne. Adott egy végrendelet ,törvényes örökös ( UNOKAHÚG) támadt. Ingatlanokat rész hagyatékban átadta a közjegyző ,mivel föld is volt így megkereste a kormányhivatalt ,aki szerzésképtelenséget állapított meg. Ezután a tesóm elvégezte az aranykalászost,a közjegyző ezután át akarta adni neki a földeket. A törvényes örökös a Törvényszéken megtámadta. Az ítélet ,hogy a törvényes örökös semmit nem örökölhet de az öcsém sem kaphatja meg a földeket ,csak az állam ( a hagyaték megnyíítakor nem volt szerzőképes ,indokkal) . Most a közjegyzőnő felülbírálta a törvényszéket és az unokahúgnak akarja adni a földeket ,úgy ,hogy testvéremnek az 1 ha-t sem adta. Érdemes fellebbezni? Tud valaki arra egy paragrafust írni ,hogy a hagyatéki eljárás alatt kell megszerezni a szerzőképességet és nem a halál időpontjában? Köszönöm a választ előre is!!!

Majordomus!
A férjem szülei sokáig egy településen éltek még a válás után is. Még a kapcsolatot is kerülte a kisfiával!
Az Apa terstvérei , szülei is ott éltek, tudtak egymásról!
Volt, hogy látták egymást,pl vidéki falusi vásárban, de mégis mit tehet egy 4-5 éves gyerek, ha az apja elkerüli?
Miért is a gyerek keresse, az őt elhanyagoló apját? Aki elég mély sebeket hagyott a fiában!
Az én édesapámtól több szeretet kapott a férjem, mint a sajátjától 3 év alatt!
Amúgy köszi, nem vagyunk rászorulva a pénzére, eddig is boldogultunk nélküle, és ezután is fogunk!
Ez inkább amolyan "erkölcsi" elégtétel lenne!

"mindjárt jönnek majd az erkölcscsőszök is, hogy milyen haszonleső semmirekellő, a pénz kéne, de le se szarta, csak szólok.)"

Erkölcscsősz1
.
Azért én 62 év alatt csak megkerestem volna az apámat.
És nem érném be azzal a -néha egyoldalu -képpel amit az anya fest az eltünt apáról.
.
De valóban igy gondolom. Az apa 62 évig nem hiányzott,de a pénze jó lenne?

Ebben a helyzetben nem lenne pofám odamenni a hagyatéki tárgyalásra!
.
Ha közjegyző előtt végrendelkezett,akkor valószinűleg felkészült erre az esetre is és teljes joggal. A közjegyző valószinűleg tájékoztatta a lehetőségekről,az új családja pedig igyekezett "kivédeni" a többlet örökös esélyeit.
Szintén teljes joggal.
Felejtős.

Lovaszne Patkos Eva,

Kizárni az örökségből a törvényes örököst egyszerűen lehet, nem kell hozzá indoklás sem, elég egy végrendelet.
Ilyen esetben a t.örökösnek köteles rész járhat.

Kitagadni az öröklésből valakit viszont csak sokkal szigorúbb feltételekkel lehet. Konkrétan fel van sorolva, és azt igazolni is kell. Ez esetben a t.örökös nem jogosult semmire.

Esetetekre azt mondanám, hogy a Ptk. 7:78.§(1) "a" és "f" pontja lehet indoklás. Ha kölcsönösen nem keresték egymást, tehát a férjed sem az apját, évtizedeken át, akkor elég jogos a felvetés, hogy érdemtelen az öröklésre. Ilyen esetben nincs nagyon értelme megtámadni a végrendeletet.

Azért érdemes elmenni a hagyatéki tárgyalásra, és megismerni a végrendelet tartalmát, mert ha konkrét indoklással nem tagadta ki a férjedet, akkor érdemtelenségtől függetlenül is jogosult lehet a köteles részre.

Ha kitagadás van benne, én nem támadnám meg. Etikailag se igen látom a jogosságát, de szerintem értele sincsen. Persze, ha a férjed tudja igazolni, hogy időről időre megpróbálta felvenni az apjával a kapcsolatot, de az utasította el, akkor az megdöntheti a kitagadást. Ha ilyen nem volt, akkor így járt.
(mindjárt jönnek majd az erkölcscsőszök is, hogy milyen haszonleső semmirekellő, a pénz kéne, de le se szarta, csak szólok.)

A férjem szülei 3 éves korában elváltak. Ő azóta nem látta az apját. Most kapott értesítést, hogy ez év februárjában az apja elhalálozott, és elindult az örökösödési eljárás.
Az iratokból kiderült, amit persze előre sejtettünk, hogy közjegyzőnél végrendelkezett.
Természetesen nem ismerjük a tartalmát, de mivel 62 éve nem érdeklődött az első házasságából született fia után, így nincsenek illúzióink.
A kérdésem az, hogy mint vérszerinti örökös, kizárható-e az öröklésből, és ha az örökhagyó így rendelkezett, a végrendelet megtámadható-e?
Mennyi az esélye, hogy sikeresen meg lehet-e támadni, és ezek milyen költségekkel járnak?

katalinkiss82,

Egy hagyatéki eljárás fél-1 év, fél éven belül az első tárgyalást se igen szokták kitűzni.
Türelem. (már, ha nem telt el már egy év mondjuk. Az sok.)

Arra számítsanak, hogy a végrendelet ha érvényes (és ügyvédi közbenjárás esetén ez szinte biztos), akkor ők örökölnek majd, és nekik kell fizetniük majd a hagyatéki eljárás díját, illetve öröklési illetéket is, ingatlanra 9%, minden másra 18%.

A törvényes örökösöknek igényük nem lehet, köteles rész sem, mert az unokahúg-unokaöccs esetén az nem jár.
(ha tudnak a végrendeletről, jó eséllyel meg sem fognak jelenni a tárgyaláson)

katalinkiss82

„Erdeklodtek a kozjegyzonel, hogy all az ugy, es mondtak, felkerestek 2 rokont, unokaocs es egy unokahug,
akik szinten ertesitve lesznek a hagyateki targyalasrol, ok nem is ismertek a nenit, kapcsolat nem volt kozottuk.”

Azért lesznek ott, mert ők hivatalból örökösnek számítanak, de nem kizárt, hogy ha a végrendelet a közjegyzőnél van már,
akkor ott előtte fogják megtudni, hogy nem örökölnek. De ezt így nem lehet előre tudni. Az az egy év gondozás nagyon kevés idő szerintem.

Udvozlok Mindenkit. Kerdesem lenne. Szuleim gondoztak egy idos, egyedulallo nenit. Fekvobeteg volt, egy even keresztul apoltak. Vegrendeletet irtak, melyben megneveztek oket, illetve, hogy rajtuk kivul senkit nem szeretne, hogy orokolne. A vegrendelet ugyved altal irt es 2 ugyved volt a tanu .Tavaly meghalt a neni, azota varjak, hogy mi lesz. Erdeklodtek a kozjegyzonel, hogy all az ugy, es mondtak, felkerestek 2 rokont, unokaocs es egy unokahug, akik szinten ertesitve lesznek a hagyateki targyalasrol, ok nem is ismertek a nenit, kapcsolat nem volt kozottuk. Mire szamithatnak anyumek a hagyateki targyalason? Koszonom a valaszt!

esocsepp12,

A köteles rész alapjából nem, mert az nem a köteles részhez tartozik. Hiszen a most igényelt köteles rész pont egy olyan vagyonelemen alapul, amely nem része a hagyatéknak.

Köszönöm szépen drbjozsef a segítséget! A temetési költség is levonandó vagy az nem, mert későbbi, mint az ajándékozás?

(természetesen a tulajdoni hányad arányos összeget kell venni)

" akkor azt le kell vonni belőle" = a megajándékozáskori időpontban fennálló tartozás összegét.

Tehernek számít egyébként a haszonélvezeti jog is, úgyhogy az akkori értékét (édesanyád ajándékozáskori életévével számolva) is le kell vonni, számítás módjára az Itv. vonatkozó rendelete az irányadó.

esocsepp12,

Öröklésnél a hagyaték tiszta értéke a hagyatéki vagyonból levont hagyatéki terhek.
Analógiaként használva, és tekintve, hogy a kötelesrész - főszabály szerint, ha ez nem súlyosan méltánytalan valamelyik félnek - alapját a juttatáskori értéken kell figyelembevenni, ezért véleményem szerint a jutattatáskori tiszta értéket kell nézni, ha terhelte az ingatlant akkor a jelzálog miatt tartozás, akkor azt le kell vonni belőle.
Ha az azóta eltelt idő alatt nem a megajándékozott fizette tovább a tartozást, akkor az polgári jogi igényként külön érvényesíthető az elévülési időn belül.

Szeretnék tanácsot kérni kötelesrésszel kapcsolatban. 5 éve ajándékozási szerződést kötöttünk, ahol édesanyám 1/2 részét és testvérem is1/2-ed részét ajándékba adta nekem és haszonélvezete maradt Anyumnak az egész ingatlanon. Az ingatlanra önálló zálogjog volt bejegyezve. Hagyatéki vagyon nem maradt Anyu után. Halálát követő 3 év után a testvérem köteles részt kér tőlem, mivel 10 éven belül volt az ajándékozás. Kérdésem lenne, hogy a szerződésbe írt ingatlan forgalmi értékét kell nézni vagy ebből le kell vonni az akkor fennállt hitel összeg fele részét, mivel Anyunak fele része volt az ingatlanban, így fele házzal felelt a tartozásért.Jogszabály juttatáskori tiszta értéket írja,de nem tudom ez, hogy jön ki, mit lehet levonni az ingatlan értékénél.

Üdvözletem!

Az ajándékozáskor fennálló hitelt közösen fizették, az örökhagyó és a feleség. Egy háztartásban éltek. A hitel várható visszafizetése tavaly november volt, egy talált bankkivonat alapján. Azt, hogy ténylegesen vissza lett-e fizetve csak remélni tudom. Van egy bankszámlaszám ami az örökhagyó nevén van, de azt nyilván nem tudjuk meg mi van rajt. Erről a számlaszámról nem találtam semmi hasznos papírt.
Ügyvéddel mindenképp egyeztetni fogunk. Az özvegynek csak a nyugdíja van, csak részletekben tud fizetni. Ő is szeretne békében megegyezni.

Nagyon el lehet csúszni hibás lépéssel,tehát mindenképpen ügyvéd javasolt.

Kérdés hogy milyen jövedelme van az özvegynek?

Nyugdijból sokáig fog tartani.

BaraAngi,

A legjobb, amit tehettek, az, amit drbjozsef írt: jelentse be a fiú a kötelesrész iránti igényt a közjegyzőnél, minél előbb. Ha gondoljátok, s hagyatéki tárgyalás előtt keressetek egy ügyvédet, aki a papírokat átnézve kiszámolja, hogy szerinte mennyi jár. Aztán, a hagyatéki tárgyalás után eldöntitek, hogy indítotok-e pert.

Az egyik kulcskérdés szerintem a 6,2 mFt kölcsön sorsa lesz. Visszafizette azt az örökhagyó (pénzben)? Vagy ma is fennáll, azaz özvegynek követelése van a hagyatékkal szemben, ami csökkenti a kötelesrész alapját? Vagy éppen az ajándékozás (részben) színlelt volt, mert részben a hitel visszafizetése történt meg vele, és ezért a kötelesrész alapja megint csak kisebb?

„Az elején vagyunk, csak szeretnénk tudni mire számíthatunk.”

Idézni fogják a férjed minden bizonnyal a hagyatéki tárgyalásra 3-6 hónap múlva.
Örökös lesz, a teljes hagyatékra felesben az özveggyel (ha testvére nincs).
(Tekintve, hogy az utolsó közösen lakott lakásban az örökhagyónak már nem volt tulajdonrésze)
Ha van más hogyaték.
A helyi (elhunyt utolsó lakóhelye) önkormányzat állítja össze a hagyatéki leltárt, tőlük érdeklődhet is, mit jelentett be az özvegy, de bejelenthet ő is vagyontárgyat, vagy akár tartozást, ha van ilyenről tudomása (az ingatlan ugye nem ilyen, lásd fent).

A hagyatéki tárgyaláson, de akár a közjegyzőnek előbb is (a mokk.hu oldalon meg tudja keresni, és fel tudja hívni, hagyatéki eljáráshoz van kereső, az elhunyt halálának ideje és utolsó lakóhelye kell), bejelentheti, hogy köteles részi igénye van egy 9 évvel ezelőtti, az örökhagyó által ingyenesen juttatott ingatlan után.
Tekintve, hogy a Ptk. 7:94.§ szerint a köteles részi igény is hagyatéki tehernek számít, ezért vagy megegyeznek a közjegyző előtt, ekkor végleges hatállyal átadja a hagyatékot a közjegyző, vagy ha nem tudnak megegyezni, akkor a közjegyző felfüggeszti az eljárást, és határidőt tűz a férjednek a per indítására. Ha elindítja időben, akkor vagy nem is adja át a hagyatékot (ha van), vagy ideiglenes jelleggel adja csak át. Ha lezajlott a per, aszerint hozza meg majd a végleges hatályú hagyatéki végzést.
Ez már években lesz mérhető, ha az özvegy nem együttműködő.

BaraAngi,

Semmi új tényt nem írtál.
A 10 éven belüli ajándékozás miatt az ingatlanfél beletartozik a köteles rész alapjába. Azt kérheti a leszármazó.
Az jár neki akkor is, ha már nincs a megajándékozottnál az ingatlan, nem számít, mert a köteles rész az egy kötelmi igény, nem az ingatlant kell visszaadni, hanem pénzt fizetni.
Ha nincs vagyona az özvegynek, az persze cifrább, ha nem lehet végrehajtani (és magától nem fizet), az szívás - itt lehet megpróbálkozni az osztap által is írt eltartási szerződés megtámadásával. Nem is teljesen esélytelenül, de persze látatlanban, a körülmények ismerete nélkül tippelni sem igen lehet.

Kedves Osztap!

Tudom , nem túl egyszerű a helyzet. Ma átnéztem pár régi papírt. Úgy kezdődött, hogy az örökhagyó 2000-ben elvált, megegyezésképpen lemondott egy budapesti ingatlan haszonélvezetéről, plussz a mostani felesége, mostmár özvegye megvette a jelenlegi ingatlan felét, és fizetett ki 6,2 Millió forintot, a volt feleségnek. Az örökhagyó innentől kezdve a fiával sem érintkezett.
2014.-ben az özvegy lett a másik fél ingatlan tulajdonosa, ajándékozással. (Azért adta át a feleségének, hogy a fia ne kapjon utána semmit. ) Az idén márciusban az özvegy átadta a nevelt fiának az ingatlant eltartási szerződéssel. Nemsokra rá meghalt a férj. A fia pedig a temetés után szólt, hogy igényt tart a részére. Még csak most ment át az önkormányzatból az ügy a közjegyzőhöz. Az elején vagyunk, csak szeretnénk tudni mire számíthatunk.
Köszönöm szépen!

Majordomus,

Ahogy Szomorú örökös írja. A halál előtt legfeljebb tíz évvel adott ajándék a kötelesrész alapjába beszámít.

Majordomus

„Lehet én értek félre valamit -késő van- de ha az örökhagyó a halálakor már nem volt tulajdonos,akkor milyen köteles részről beszélünk?
Csak hadzonélvezete volt,azt meg nem lehet örökölni.”

Szerintem azért beszélnek köteles részről, mert 2014-ben történt az elajándékozás, az pedig még éppen 10 éven belül van.

Osztap .
Lehet én értek félre valamit -késő van- de ha az örökhagyó a halálakor már nem volt tulajdonos,akkor milyen köteles részről beszélünk?
Csak hadzonélvezete volt,azt meg nem lehet örökölni.