Öröklés, végrendelet,köteles rész

„ Hol tudok ennek utánakérdezni?”

Ha az adott bíróságnak bemész a kezelőirodájába, akkor mint felperes, kikérheted a pered dossziéját.
Feltételezem, hogy ha az alperesed - vagy az ügyvédje - jelezte a bíróságnak, hogy lezárult a párhuzamos per, akkor annak a dokumentuma benne kell legyen a dossziéban. Ha nincs benne, akkor szinte biztos, hogy nem adta be.

Általában, főszabály szerint, a kitűzésre okot adó körülménytől számítva 4 hónapon belülre kell kitűzni a tárgyalást.

Kedves Segítők! Korábban már kértem a tanácsotokat, most újra hozzátok fordulnék. Öröklési szerződés-köteles rész témában felperes vagyok. Adott ingatlannal kapcsolatban egy másik per is folyamatban volt, ezért az én perem felfüggesztésre került addig. Annak lezártakor az én alperesemnek kötelessége bejelenteni a bíróságon, hogy az én peremet felélesszék, és kitűzzék a tárgyalást. Ez , a tőlem független per) március közepén lezárult, de én azóta sem kaptam értesítést, hogy kitűznék a tárgyalásom. Ügyvédem szerint csak várni kell.. De én szeretnék ennek utánanézni, mert nem biztos, hogy az alperesem ezt bejelentette, ahogy elő volt írva. Hol tudok ennek utánakérdezni? A másik kérdésem, hogy sehol sem találok olyan előírást, hogy a bíróságnak mennyi időn belül kell kitűznie egy tárgyalást. Tudnátok segíteni? Köszönöm

Laci67,

A betudás elengedése mindegy.

„A fiának járó köteles rész fizetést is szeretnék elkerülni, amennyiben ez lehetséges.”
Akkor az anya igyekezzék mielőbb megkötni az ajándékozási szerződést, és utána még tíz évig élni. A leánynak pedig érdemes elkezdenie takarékoskodni, mert a kötelesrészt pénzben kell majd kifizetnie.

Laci67,

Ajándékozás vagy végrendelet az ingatlan rendezéséhez, de a köteles rész nem kerülhető ki. Az jár (ha kéri a jogosult).

Köszönöm a választ.

Igazából az ingatlanrészen kívül nincs más örökölhető vagyon a lakásban található ingóságokon kívül. Nagy értékű ingóság nincs.Akkor a betudás elengedése ez esetben értelmetlen lenne?
A cél az lenne igazából, hogy az édesanyja halála után a testvérrel ne keljen az örökölt ingatlan további sorsán egyezkedni, mert a vele való tapasztalatok alapján ez lehetetlen.
Az édesanya kifejezett szándéka, hogy a lánya kapjon mindent, mivel csak rá számíthat ha segítségre van szüksége.
A fiának járó köteles rész fizetést is szeretnék elkerülni, amennyiben ez lehetséges.
A kitagadás nem opció, mert nem az a gond, hogy nem beszélnek, találkoznak egymással és nem is szeretné ezt az édesanyja.

Laci67,

Igen, követelheti. Ha más nem lesz a hagyatékban, és más ajándék nincs az anya halála előtti tíz évben, és az anyának más gyereke és házastársa sincs, akkor:

A nem megajándékozott gyereknek járó kötelesrész = Az egész ház tehermentes mai értéke * 1/2 * 1/2 * 1/3 * x.
Ahol x a haszonélvezet miatti értékcsökkenés a tehermentes értékhez képest, ha az Illetéktörvény 72. §-ból indulsz ki, akkor 0,6 - 0,8 közötti érték.

A betudást miért akarja az anya elengedni? Az elengedés növeli a megajándékozott (!) gyerek kötelesrész iránti igényét a nem megajándékozott gyerekkel szemben. De lenne neki ilyenje egyáltalán?
Az idézet 2. mondata biztosítja, hogy a nem megajándékozott gyerek minimum a neki járó kötelesrészre jogosult legyen, akár be kell tudni az ajándékot a megajándékozott (!) gyerek kötelesrészébe, akár nem.

Tisztelt Szakértők.
Tanácsukat kérem az alábbi esetben.
Feleségem édesanyjával 1/2 1/2 részben tulajdonos egy ingatlanban , ahol az édesanyja lakik. Feleségemnek van egy édes testvére.
Mivel édesanyja nem számíthat a testvér segítségére, szeretné a lányára hagyni az ő 1/2 tulajdonrészét.
Betudás nélküli ajándékozással és haszonélvezettel szeretnék rendezni.
A kérdés, hogy a testvér ilyenkor követelhet-e köteles részt és ha igen milyen mértékben, ha 10 éven belül elhalálozik az édesanyja?

"Az örökhagyó a betudást – kifejezett nyilatkozattal – elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti."
Ezt hogyan kell értelmezni ebben az esetben a fia szemszögéből.

osztap
... holnap átrágom magamban ezt a gondolatod, hogy 10%-20% eltérés is lehet az értékbecslésnél. Ez is hasznos infó/ötlet :-) Köszi a proaktivitást!

Kedves Kovács Béla Sándor és Osztap! Köszönöm szépen a szakértő válaszokat! Jó pihenést

Niki2025,

Arra azért számíts, hogy az ingatlan-értékbecslés nem precíz tudomány, 10-20% eltérés még teljesen átlagos családi házaknál is lehet két szakértő véleménye közütt. Ha pedig valami miatt nem az, pl. különösen kicsi/nagy/rossz állapotú/faluvégi/rózsadombi stb., akkor még több.
Az igazságügyi szakértő nem lesz ingyen, 300 ezernél olcsóbban nemigen csinál értékbecslést.

Akkor elnézést kérek, úgy nagyon is megvan a jogalap. Ha nem tudtok megegyezni az ingatlan értékében, akkor majd rendel a bíróság igazságügyi szakértőt. Igaz, csak indítványra.

Azt az 50k-t kell levonni az értékből, az lesz az alap.

Szép estét! Szerződéskötés után 2 hónappal hunyt el. Bár ez eredeti kérdésem még aktuális, és fontos, az említett Ptk. 7:80. § (4) nagyon érdekelne, mert még soha senkivel nem találkoztam aki ezt értette volna. Meg tudunk nézni egy konkrét ( bár fiktív ) történetet? Örökhagyó meghal 2 hónapra a szerződéskötés után. Ez idő alatt a szerződéses örökös ráköltött 50 ezer Forintot. ( valóságban semennyit egyébként) . Az ingatlan amire a szerződést kötötték, ér 10 milliót. Hogyan számolódik ki a köteles rész?

Az igaz.

„Hogy lenne nyerhető, ha hiányzik a jogalap.”

Érdemes volna megtudni, hogy az örökhagyó halála előtt két éven belül kötötték-e az öröklési szerződést:

„Ptk. 7:80. § (4) A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.”

„több ügyvéd szerint is ez megnyerhető per”
Hogy lenne nyerhető, ha hiányzik a jogalap.

A fizetési szándék összeg nélküli kinyilvánítása semmit nem ér, nem tekinthető elismerésnek. De még ha összegszerű lenne, az sem keletkeztetne kötelezettséget, mert amíg te el nem fogadod, addig az csak egy ajánlat.

Nem nagyon hiszem, hogy a bíró az anyagi pervezetés keretében ne hívná fel a felek figyelmét, hogy a kereset jogalapja hiányzik.

osztap,
A mama közjegyzőnél csináltatta a végrendeletet.Én azt gondolom hogy tudatnia kellett volna azzal az idős ügyféllel hogy ha a gyerekét mindenből kitagadja, attól még az unokáknák jár a kötelesrész.Ha tudta volna hogy ilyen törvény van,belefoglaltatta volna a végrendeletbe hogy őket kizárja.
Mint ahogy az előzőekben írtam,az unokáit is méltatlannak találta hogy halála után bármit is adjon nekik.
De ebben a helyzetben semit sem változtat!
Még egyszer köszönöm a választ!

szappeliza,

A kitagadáshoz súlyos ok kell, pl. az örökhagyó életére tör. Ezért a kitagadottnak sem örökség, sem kötelesrész nem jár. Ha az örökhagyó nem akart volna az unokáira sem hagyni semmit, akkor kizárhatta (nem kitagadhatta) volna őket végrendeletben, akkor örökség nem jár nekik, de kötelesrész igen. Miért jár kötelesrész? Mert így döntött a jogalkotó. Nem minden országban van kötelesrész.

osztap
Köszönöm szépen a választ!
Azt még megjegyzem hogy a közel 50 éves unokák gyakorlatilag nem ismerték a nagymamát.Akkor ők is ugyan olyan bűnösök mint a kitagadott édesapjuk. aki évtizedeken keresztül nem látta a mamát,még a temetésen sem búcsúzott el tőle mert nem volt ott.
Bocsánat,hangosan gondolkodtam.Ki kellett írnom magamból!

Tisztelt Kovács Béla ! Köszönöm a gyors választ ! tisztában vagyok vele:-) .., de több ügyvéd szerint is ez megnyerhető per, ezért tartok itt. Alperes leírta, aláírta, bíróságon is nyilatkozta a fizetési szándékot, de összeg nélkül.Tehát most induljunk ki abból, hogy jár a köteles rész. Kérdés változatlanul az összeg. Ha áron alul adja el az ingatlanrészét, nekem ezt tudomásul kell vennem? És ebből kapom az egyharmadot? Vagy ha kirendeltetek újra egy ingatlanszakértőt, aki megállapítja a hagyaték megnyílásakori értéket, akkor az lehet a köteles rész alapja? Köszönöm

szappeliza,

Sőt, ha valakit kitagad az örökhagyó, akkor a kitagadott személy gyerekei nemcsak a kötelesrészre jogosultak, hanem ők lépnek a helyébe törvényes örökösként is. A logika ebben az, hogy a kitagadott személy bűnei miatt ne lehessen büntetni a vétlen gyerekeit.

A törvény pedig a Ptk. 7:4. § (2), 7:55. § (3) és a 7:75. §
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Üdvözletem mindenkinek!
Egy számomra érdekes dologról szereztem tudomást.
Ha valakit kitagadnak az öröklésből és a kötelesrészből is,a kitagadott örökös gyerekei valóban jogosultak a kötelesrészre?
Önök szerint van ilyen törvény?
Köszönöm a válaszokat.
Eliza

Gyorsan írasd le vele az ajánlatot, és fogadd el, míg meg nem gondolja magát! (Az öröklési szerződéssel juttatott ingatlan ugyanis nem számít bele a kötelesrész alapjába.)

Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi ügyben kérek szépen tanácsot: Édesapám halála után örököltem ( volna) egy fél házat de ez egy öröklési szerződés miatt nem történt meg. A szerződéses örökössel nem sikerült megegyezni a köteles rész kifizetéséről, bár írásban többször nyilatkozta, hogy szándékában áll átutalni, de a konkrét összeget és határidőt tartalmazó egyezséget nem írta alá, így bepereltem. ( a per bizonyos okok miatt felfüggesztésre került, most indul majd újra) Most alperesem megkeresett azzal, hogy a ház másik felének tulajdonosa megvenné ezt a házrészt, és ő ebből az összegből kifizetne. De ők jóval alacsonyabb összegről beszélnek, mint amit én gondolok a ház értékéről, és kevesebbet fizetnének nekem, mint amennyi az igényem. ( én az értéket hivatalos értékbecslés alapján állapítottam meg) Kérdésem, hogy megtehetik, hogy most áron alul értékesítik, és ez alapján számolják ki a köteles részt? Én azt gondolom, hogy a hagyaték megnyílásának időpontjakori értéket kell figyelembe venni, és engem nem érint, hogy mikor mennyiért adják el ezt. Köszönöm előre is a választ

Erik

„Apánk nője(semmi élettársi papír nincs)”
Pontosan azért élettárs, mert semmilyen papír nincs róla. Ha papír lenne róla, akkor azt már házasságnak hívnák.

"Azért azt észrevettétek, hogy apátok meghalt?"
Mi észrevettük, de azt, hogy van két unokája 15 éve ő sajnos nem. :((