Vagyonmegosztás az önkormányzattól vásárolt lakás

KBS

Jogos, ez elkerülte a figyelmemet, bocsánat!

Szomorú örökösnek: „mivel az ő nevén van a fele,”

1. Ha másképp nem megy. (Bár sokba fog kerülni mindkettőtüknek.)
2. Nemigen,
3. Az ingatlan forgalmi értékének a 3%-a az illeték. (De maximum másfél millió forint.) Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, de számolhatod azt is 3%-kal (kétszer). Ezekhez képest szinte apróság a néhány százezres szakértői díj. (Ha az érték is vitás.)
4. Persze. Majd végrehajtják állami kényszerrel.
5. Meggyőzöd.

Tudatlan10

Egy fontos dolgot elfelejtettél pontosan leírni: kinek a nevén van jelenleg az ingatlan? Ha egyedül a tiéden van, akkor elég nagy esélyed van egyedül eladni. Persze nyilván csak sejteni lehet a leírásodból, hogy kettőtök nevére írták, akkor azért nehezebb, de nem megoldhatatlan. Ha közös tulajdon megszüntetése pert indítasz - ha az exnejed nem egyezik bele az eladásba, azon esetben ez az egyik lehetőség - akkor nincs olyan, hogy győztes vagy vesztes, ott mindenki a tulajdonrésze arányban fizeti a perköltséget. A bíróság minden lehetőséget be fog vetni, akár úgy is, hogy egyikőtök megveszi a másik részét, akár pedig úgy is, hogy elárverezik végső esetben és úgy osztják fel a vételárát a tulajdoni részek arányában - levonva belőle a perköltséget és a végrehajtási költséget természetesen. Ha
az a bizonyos sárga csekk és a nyilatkozat még megvan, akkor esetleg a bíróságon be lehet vetni, hátha nagyobb részben neked ítélik majd, de valamennyit akkor is kell az exnejednek fizetni szerintem. Persze jobb lett volna ezt már akkor lepapírozni, amikor megvásárlásra került az ingatlan. Megpróbálhatod persze nyomott áron eladni kizárólag a saját tulajdonrészedet is, de ott is az exnejednek elővásárlási joga lesz.

Mindezek az én laikus véleményem és tudásom szerint lettek leírva, de ha valamit rosszul írtam, akkor majd az okosok segítenek.

Tisztelt Szakértők!
Mielőtt összeházasodtunk volt feleségemmel, egy önkormányzati lakás bérlője voltam már 6 éve (a nagymamámtól örököltem). A házasságkötés előtt a volt feléségemnek nem volt lakása, munkahelye altal biztosított szálláson lakott (többekkel egy szobában).
A  házasságkötést követően hozzám költözött. (Otthon volt 5 évig a gyermekekkel, utána 4 órában ment vissza dolgozni, lényegében egy fizetésből, az én fizetésemből éltünk. Eközben lehetőség adódott (a 90-es évek elején) az önkormányzati lakások igen kedvezményes, akciós, (az akkori piaci érték 10%-áért) a lakás megvásárlására.
Mivel közös negtakarított pénzünk nem volt, az édesapám fizette ki (a korábban kapott kárpótlási jegyeinek az eladásából), igy meg tudtuk venni a lakást az \"akció\" keretében.
A feleségem pár év elteltével beadta a válókeresetet. 2001-ben elváltunk, de a vagyonmegosztás sajnos nem történt meg. A válást követően a volt feleségem hasznalta a lakást a két gyermekünkkel, akik már felnőttek és azóta már elköltöztek.
Rövid időn belül a volt feleségem is elköltözött, egy másik férfihoz, akivel jómódban él.
Ez kb.18 éve volt. Én azóta szeretném eladni az ingatlant, ezt többször kezdeményeztem a volt feleségem felé, mivel az ő nevén van a fele, de ő nem hajlandó rá.

1./ Mit tegyek, hogy el tudjam adni a lakást és a pénzemhez jussak? Pereljem be?
2./ Ha pert kezdeményezek, akkor vitathatom-e az ő tulajdoni lap szerinti 50%-s tulajdoni részét, azzal, hogy a lakást én már a házasságom előtt béreltem, azt a nagymamámtól \"örököltem\". Továbbá az önkormányzattól történt megvásárláskor az akkori piaci értékének 10%-áért lehetett megvásárolni és azt is az édesapám fizette ki, tehát nem érzem közös vagyonnak sem.
Édesapám sajnos közben meghalt, de van egy írásos nyilatkozatom tőle két tanúval, hogy ő fizette ki az ingatlant. Az egyik tanú is meghalt közben, a másik él, már ő is idős.

2.1./ Ha pert kezdemenyezek, mit kell minimum kérjek illetve mit van értelme kérnem a bíróságtól, amire esély is van, hogy megítélik?
Nekem az a minimum, hogy el legyen adva az ingatlan. Ehhez mit kellene kérjek?
2.2./ A jelenlegi 50-50%-t vitathatom-e? Van-e arra gyakorlat, (netalsn jogszabály), hogy a házasságkötés előtti bérlői jogviszonyt figyelembe veszik?
2.3/ Azt, hogy édesapám fizette be (sárga csekken, címnek a lakás címet írta rá, mert azt kellett) arra a nyilatkozat mennyire elegendő?
2.4./ Számit-e, hogy a nyilatkozatot tanúként aláírók élnek vagy nem?

3./ Mennyit kell befizetnem a bíróságra és milyen további, nagyobb költségekkel kell számolni?

4./ A bíróság hozhat-e olyan itéletet, hogy pl.x időn belül (1 év?) el kell adni az ingatlant? Mi van, ha a volt nejem ezután sem lesz hajlandó?

5./ A pereskedés helyett tehetek-e valamit, hogy a lakás mielőbb eladásra kerüljön?