Öröklés - 2. házasságban, külön gyerekekkel?

drbjozsef,

Nagyon köszönöm a részletes választ, ez alapján megtaláljuk a megfelelő megoldást.

peterb,

Öröklés esetén a közös vagyon-külön vagyonnak nincs _önmagában_ jelentősége. Válás, vagyonmegosztás esetén számít, hogy kinek van - igazolható - különvagyona, de öröklés esetén az elhunyt vagyona egyben öröklődik. Ami az övé, az ő tulajdona, azt az örökösei kapják, a törvényes rend szerint ha nincsen végrendelete.
Ott lehet jelentősége a közös vagyonnak, hogy ha a házastársaknak az egyik fél nevén van a közös vagyon nyilvántartva (autó, számla, ingatlan), akkor a másik fél halála esetén az automatikusan nem kerül be a hagyatékba, arra az örökösöknek, vagy érdekelteknek hivatkozni kell, és vita esetén pereskedni, hogy a bíróság döntse el valójában hova tartozik. Az ő halála esetén (akinek a nevén van) meg szintén lehet per, ha túlélő házastárs, mint érdekelt (hiszen a fele az övé), pont hogy nem szeretné, hogy az elhunyt hagyatékába kerüljön minden, hiszen a fele őt illeti (ún. nyilvántartáson kívüli tulajdonos).
De egyébként öröklésnél a felek különvagyona minden további nélkül a hagyatékba kerül, és oszlik szét az örökösök között.

„Ilyen esetben mi a helyzet az örökléssel, ha egyikünk meghal és nincs végrendelete?”
Az elhunyt házastársa és két gyermeke 1/3-1/3-1/3 arányban osztozik minden vagyonon, amit az örökhagyó hagy (különvagyon+a közös vagyon fele), kivéve az utolsó közösen lakott lakást, azt 1/2-1/2 arányban a gyerekek öröklik, és a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezetet kap. Vita itt a fentiek alapján ugye az lehet, hogy mi tartozik pontosan a közös vagyonba. Minden, ami a nevén van, kevesebb, több? (megjegyzem, az, hogy "önálló jövedelemmel" rendelkeznek, főszabály szerint nem számít, az a közös vagyon része a házsasság alatt, ha nincs ettől eltérő házassági vagyonjogi szerződésük, akkor is, ha az egyik többszörösét keresi a másikénak)

„Elsősorban az érdekelne, hogy ilyenkor az elhunyt mellett a túlélő bank- és értékpapírszámláit IS bevonják-e a hagyatékba és így az összesnek, mint házasságban szerzett közös vagyonnak (az igazolható különvagyoni hányadokat leszámítva) veszik-e a felét és azt harmadolva kell kiadni a 3 örökös: az elhunyt 2 saját gyereke és a túlélő részére?”
A hagyatéki leltárba az elhunyt vagyona kerül be (kellene bekerülnie, ha mindent bejelentenek), ami nem az ő nevén van, az nem. Itt jön a fenti vita, megegyezés, vagy per, illetve fordított esetben ugyanez, ha olyan is belekerül, ami nem (csak) az elhunytat illette meg.

„Azaz a túlélő nevén lévő számlákról is fizetve az elhunyt gyerekeinek ÉS az elhunyt számláiról is fizetve a túlélőnek?”
Ha az azokon található összegek a közös vagyonba tartoznak, akkor igen, úgy kellene. A saját néven lévő bankszámlákon a jövedelmek főszabályként a közös vagyon része, a házasság alatt vett értékpapírok szintén.

„Továbbá mi a helyzet ilyen esetben az elhunyt gépkocsijával, befektetési célú lakóingatlan(rész)ével, egyéb jellegű ingatlannal (szántóföld, erdő, stb)?”
Lásd fent. Ha az elhunyt nevén voltak, bekerül a hagyatékba. Ha a másik nevén, akkor nem. De ha közös vagyonba tartoznak, akkor az érdekelt hivatkozhat rá, a hagyatéki eljárásban egyezséget lehet kötni ezek tekintetében, de ha nincs megegyezés, akkor bíróságon kell pert indítani, a hagyatéki eljáró közjegyzőnek ilyenben dönteni nincs hatásköre.

„A túlélőnek az élethosszig tartó haszonélvezeti joga gondolom csak az általa életvitelszerűen lakott ingatlanra vonatkozik.”
Igen. Minden más ingatlanvagyon mint normál vagyon öröklődik, esetetekben három felé.

Ha a külön vagyonokban közöttetek egyetértés van, és abban is, hogy azokat nem úgy szeretnétek a gyermekeitekre hagyni, ahogy törvényes szabályok szerint menne (pl. akinek sokkal több házasság előtti vagyona van, és azt szeretné a saját gyerekeire hagyni, és nem megosztani a házastárssal), akkor célszerű végrendelete(ke)t készíteni. Abban mindenki tetszőlegesen rendelkezhet a vagyonáról (a köteles részi igény mértékéig).

Ha közöttetek, és a gyermekeitek között sincs vita a vagyontárgyakról, akkor az örökösök a hagyatéki eljárásban is köthetnek ún. osztályos egyezséget a hagyatékról, és közös akarattal megváltoztathatják a törvényes rendet elég széles határok között, vagyis alakíthatjátok úgy, ahogy megbeszélitek előre - csak hát ugye vita bármilyen apróságon lehet, aztán borul minden, ha egyikőtök meghal, utána már nincs lehetősége kifejeteni az álláspontját..

Üdv,
Szerencsére még nem aktuális, csak szeretném tisztán látni az ebben a speciális helyzetben várható \"forgatókönyvet\", ehhez kérnék segítséget:
A jelenlegi mindkettőnk 2. házassága, az elsőből mindketten hoztunk külön vagyont (ingatlant, illetve ingatlan értékét) és mindketten rendelkezünk saját bérjövedelemmel, külön bank- és értékpapírszámlákkal, és mindkettőnknek van 2-2 saját felnőtt gyereke az előző házasságából, akik mind külön háztartásban élnek, közös gyerekünk nincs.
Ilyen esetben mi a helyzet az örökléssel, ha egyikünk meghal és nincs végrendelete? Elsősorban az érdekelne, hogy ilyenkor az elhunyt mellett a túlélő bank- és értékpapírszámláit IS bevonják-e a hagyatékba és így az összesnek, mint házasságban szerzett közös vagyonnak (az igazolható különvagyoni hányadokat leszámítva) veszik-e a felét és azt harmadolva kell kiadni a 3 örökös: az elhunyt 2 saját gyereke és a túlélő részére? Azaz a túlélő nevén lévő számlákról is fizetve az elhunyt gyerekeinek ÉS az elhunyt számláiról is fizetve a túlélőnek?
Továbbá mi a helyzet ilyen esetben az elhunyt gépkocsijával, befektetési célú lakóingatlan(rész)ével, egyéb jellegű ingatlannal (szántóföld, erdő, stb)?
A túlélőnek az élethosszig tartó haszonélvezeti joga gondolom csak az általa életvitelszerűen lakott ingatlanra vonatkozik.