Ajándékozás, kötelesrész, hagyatéki eljárás

Így, így.

Értem. Nem tudjuk persze, hogy van-e ilyesmi, csak próbálom körüljárni, miért ez a nagy csend. Kicsit tartok attól (inkább nagyon), hogy ha perre kerül a sor, akkor áll elő vele.. és akkor tényleg bukjuk a saját pénzünket is.
Köszönöm.
Van-e rá jogi út, hogy megtudjuk, létezik-e ilyesmi?

innuendos,

Én a helyedben még írnék egy levelet, jelezve, hogy pert fogsz indítani, és kérd, hogy ha bármilyen, a kötelesrészt érintő tényről van tudomásuk, akkor azt közöljék veled akkor is, ha a követelésedet nem ismerik el, fizetni nem akarnak. Tértivel, válaszhatáridővel (kézhezvételtől számítva).

Ez után, ha a perben előáll bármilyen olyan dologgal, ami az igényedet befolyásolja, olyan, amiről kellő gondosság mellett sem lehetett tudomásod, akkor joggal kérheted a bíróságtól, hogy vesztés esetén is az alperes fizesse a perköltségeket, és az egyéb perrel kapcsolatban felmerült költségeidet is, tekintve, hogy az alperes rosszhiszemű (vagy, súlyosan gondatlan, ha a levelek átvétele körül lesz valami bajuk) eljárása miatt voltál kénytelen pert indítani.

Esetleg ezen utóbbiakat is beleírhatod, hátha az az együttműködésüket jó irányba befolyásolja...

„Azt hol lehet megtudni, hogy van-e ilyesmi?”

A ház tulajdoni lapján (a teljes másolatot érdemes olvasni) látszik, hogy milyen jogcímen szerezte meg a házat a kérdező férjének a testvére. Az eredeti tényállásban ajándékozás volt, 2017-ben. Hogy jött elő a tartási szerződés, öröklési szerződés, meg a végrendelet, mint lehetőség? Akkor nem ajándékozás a szerzés jogcíme, hanem az előbbinél tartás, az utóbbi kettőnél öröklés. És az utóbbi kettőnél nem 2017-ben szállt volna át a tulajdonjog, hanem a kérdező anyósa halála után, évekkel később.

Mi van a tullapon?

Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlannak ráadásul ezt be is jegyzik a tulajdoni lapjára.

„Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlannak ráadásul ezt be is jegyzik a tulajdoni lapjára.”
Nem kötelező, de 99,9%-ban megtörténik (elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése), mert a leendő örökös alapvető érdeke.

„Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlannak ráadásul ezt be is jegyzik a tulajdoni lapjára.”
Ez egészen pontosan így van! Én is öröklési szerződéssel örököltem anyukám után. Elidegenítési és terhelési tilalom volt az ingatlanra bejegyezve az öröklés biztosítására. De nálunk ez egészen más célt szolgált, nem a tartást, hiszen erre külön ki is tért a szerződés, hogy anyukám ezt nem igényli. Amiről szólt, azt viszont maximálisan vállaltam a halála után. Inkább arra, hogy valaki más egészen biztosan ne tudjon simán örökölni, hiszen perelnie kellett volna érte. Édesanyám döntése volt ez, én pedig elfogadtam.

Köszönöm a válaszokat.
A tulajdoni lapon kizárólag az ajándékozás és a holtig tartó haszonélvezet szerepel.
Nem állítom, hogy van akár végrendelet, akár öröklési, akár eltartási szerződés. Nem tudjuk.
Találgatunk, mert semmilyen választ, reakciót nem kaptunk. Ez vagy nagy önbizalomra utal, aminek kell valami alapja legyen, például, az előbb felsoroltak bármelyike, vagy egyszerűen azt gondolja, írogassanak csak, majd elunják..
Persze, megy újabb levél, utána fmh, s végül a per.
Köszönöm mégegyszer, mindannyiuknak, higgyék el, sokat segítenek a válaszaik.

innuendos,

Ha az ingatlan tulajdonrész bejegyzésnél a szerzés jogcíme az ajándékozás, akkor bizonyosan nincs (nem volt) kötve se öröklési szerződés, se tartási, és ha volt is végrendelet, az erre az ingatlanra nem vonatkozott, hiszen az már nem volt az örökhagyó tulajdona. Ez ingyenes juttatásnak számít, amely 10 éven belül a kötelesrész alapjába számít és pont.

drbjozsef nagyon szépen köszönöm.

Tisztelt ügyvédek, hozzáértők!

A sógornőm, egy 2011-es Fundamentás értékbecslésre hivatkozva, ami szerint akkor 8700000-et ért az ingatlan, 800 ezer Ft-ot kínált kötelesrész kifizetésre, mondván, hogy 2017-ben ez alapján történt az ajándékozás, 4800000 Ft értékben.

Kérném a segítségüket, hogy mi az a jogszabály, ami alapján kérhetünk más értéket figyelembe venni, illetve, hogy mi az a jogszabály, ami alapján kamatot is kérhetünk?
Törvény, kúriai állásfoglalás hivatkozás, bármi..

Illetve arra hivatkoznak, hogy az általuk történt értéknövelő beruházások miatti értéknövekedés nem jogosítja a férjemet a jelen állapoti érték figyelembevételére.
Az ügyvédünk szerint viszont, mivel a férjem nem volt tulajdonos, így az értéknövelés költsége neki nem róható fel, rajta nem számonkérhető, hogy nem járult hozzá. Levelük 2/3-a az általuk véghezvitt értéknövelésről szól, ami az ügyvédjük szerint nem beszámítható az ingatlan értékébe, mert a férjem azokhoz nem járult hozzá.

@innuendos
lent drbjozsef már megadta erre a választ, olvasd el légy szíves. Benne van, hogy a hagyaték megnyílásakori értéken kell számolni a köteles rész alapját.

Mivel itt ajándékozásról van szó, az ajándékozás időpontjában számít az érték.

innuendos,

2025.06.15-én írtam ezt :

„Ptk.
7:80. §
(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).
(2) Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.”

A Ptk. kommentárja ezt írja :

„Ez alól kivételt jelent, ha valamelyik érdekelt azt kéri a bíróságtól, hogy a körülmények figyelembevételével más értéket határozzon meg, mert számára a juttatáskori értéken való számításba vétel súlyosan méltánytalan lenne. Az ilyen kérelmet megalapozhatja például a nagymértékű infláció vagy az ingatlanárak jelentős megváltozása. A kivételes szabály alkalmazása esetén a bíróság az adományt jellemzően a hagyaték megnyílásakor fennálló értékén veszi figyelembe.”

Szerintem az ingatlanárakra hivatkozhatsz, a felújítási munkákra nem. Szerintem az ügyvédednek nincs igaza.
Számolj ez alapján, vedd hozzá, hogy per nem lesz költségmentes, és próbálj megegyezni velük.

drbjozsef:
Miben nincs igaza az ügyvédünknek az értéknöveléssel? Kérem, hogy fejtse ki, mert nem értem.
Illetve más fórumokban olvastam a kamatról, azt milyen jogszabály szerint lehet alkalmazni? Mert az ügyvédünk szerint magánszemélyek között az sem kérhető..
És még egy dolog: hogy hivatkozhat egy 2011-es Fundamentás értékbecslésre, amikor a legrosszabb esetben is az ajándékozáskori érték amit figyelembe kell venni?

A felújítási munkákra nem mi hivatkoztunk, hanem a sógornőm, aki szerint annak értéknövelő eredménye nem növelheti a kötelesrész összegét, mert ahhoz semmi közünk...

innuendos,

„Miben nincs igaza az ügyvédünknek az értéknöveléssel? Kérem, hogy fejtse ki, mert nem értem.”
Amit utána írtál. Hogy értelemszerűen ahhoz semmi közötök. Mármint, az általuk ráköltött értéknövelő beruházások esetén - ha van ilyen (!). (Nem keverendő összes a mindennapi használathoz szükséges felújításokkal. Ahhoz sincs közötök, de azt nem is vonhatja le.)

„Illetve más fórumokban olvastam a kamatról, azt milyen jogszabály szerint lehet alkalmazni? Mert az ügyvédünk szerint magánszemélyek között az sem kérhető..”
Kamat szerződés, vagy törvény szerint jár. Kötelesrész esetén nincs ilyen, hogy is lenne.

„És még egy dolog: hogy hivatkozhat egy 2011-es Fundamentás értékbecslésre, amikor a legrosszabb esetben is az ajándékozáskori érték amit figyelembe kell venni?”
Arra hivatkozik, amire akar. Nem tilos hivatkozni. Te is teheted, hogy mondjuk arra hivatkozol, hogy ez méltánytalan és a Ptk.-nak sem felel meg.

drbjozsef:
Akkor ha jól értem, az állagmegóvásra irányuló munkálatok miatti értéknövekedés előtti, 2011-es állapot és ingatlanérték nem lehet alapja a kötelesrésznek.
Bár az ajándékozási szerződésben ez alapján van feltüntetve az ingatlan értéke. Ami már akkor sem 8 milliót ért, hiába írták a szerződésbe.
Azt mondja Ön, nem jár kamat. Ezt egy ügyvéd írta:
A kötelesrész iránti igény a hagyaték megnyílásával válik esedékessé, ezért – pénzben történő kiadás esetén – a kötelezett ezen időponttól kezdődően köteles késedelmi kamatot fizetni.
Ajándékozás esetén pedig az elhunyt halálának időpontjában válik esedékessé a kifizetés, a kamat is akkortól számítandó.

Akkor most mi az igazság?

Ezt írta az ügyvéd?
Kérdezd meg tőle, mi a különbség a hagyaték megnyílta és az örökhagyó halálának napja között.

Arról nem is beszélve, hogy a kötelesrész nem jár. Azt kérni kell. Amíg a jogosult nem kéri, addig semmiféleképpen nem járhat kamat. Amíg pedig megegyezés folyamatban van - jóhiszeműen, konstruktívan - addig se igen.

Tényleg nem tudok ehhez már többet hozzátenni, mint ami már többször is szerepelt.

Főszabályként az ajándékozáskori forgalmi érték az alap, méltánylást érdemlő esetben a bíróság ettől eltérhet. Van neked egy elképzelésed, van a kötelezettnek, vagy megegyeztek a kettő között, vagy elfelejted az egészet, vagy pert indítasz. Ott majd megállapítja szakértő (jó sok pénzért) az akkori forgalmi értéket, meg a mostanit is, a bíró eldönti, hogy méltánylást érdemel-e körülmények, és kihoz egy összeget, ami jár neked. Ha kevesebben, mint igényeltél, akkor perköltséget is fizetsz, legalább részben. Ennyi.

Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatása, dr Ribai Csilla elnök által:
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezése értelmében kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Hangsúlyozta, hogy a kötelesrészi igény nem öröklési, hanem

kötelmi igény, amely jogi természetéből következik, hogy csak az általános, ötéves elévülési időn belül – akár késedelmi kamattal együtt is – érvényesíthető a hagyaték megnyílásától számítva.

Akkor fordítsuk meg:

Négy és fél évig nem követel tőled senki semmit - pláne, hogy NEM is olyat, amely hivatalból, kérés és igény nélkül, törvény alapján járna neki -, majd valaki bejelenti, hogy mégis kéri, visszamenőleg négy és fél éves kamatokkal együtt. Te jogosnak tartanád a kamatokat?

„csak az általános, ötéves elévülési időn belül – akár késedelmi kamattal együtt is – érvényesíthető a hagyaték megnyílásától számítva.”

Egyébként ezt így kell értelmezni :

csak az általános, ötéves elévülési időn belül érvényesíthető a hagyaték megnyílásától számítva, akár késedelmi kamattal együtt is, ha a kötelezett annak jogos igénylésétől kezdve késlekedik annak megfizetésével. A "hagyaték megnyílásától számítva" itt az elévülési időre vonatkozik, nem a kamatra.