Nos akkor sorban. Akadályozhat, amig nem volt gyermekelhelyezési per. Ha a per során a gyereket neked itélik, akkor elegendő a jogerős birói végzés erről. Ezt kell bemutatni az okmányirodában, és ez esetben nem kell az apa hozzájárulása. Az nem igaz, hogy egy fél életen keresztül görcsölhetsz, ugyanis ha meg van az utlevél, oda mész, ahova akarsz. Egyet nem tehetsz, nem akadályozhatod a kapcsolattartást, tehát a kapcsolattartás időpontjára vagy itthon kell lenned, vagy meg kell egyezned a gyermeked apjával abban (előre), hogy mikor fogod pótolni a kapcsolattartást a külföldi nyaralás, utazás miatt.
A biróság nem pótolja az apa hozzájáruló nyilatkozatát, mert erre csak akkor lenne lehetősége, ha joggal való visszaélés miatt nem adja az apa a hozzájárulását (márpedig lehet, hogy komoly indoka van erre, mondjuk neked külföldi rokonaid, vagy barátod van olyan országban, akik nem csatlakoztak a hágai egyezményhez). A másik ami miatt nem pótolja az, hogy van más ut, ez pedig a gyermekelhelyezési per, amit fent irtam.
Béres Urral nem tudok egyetérteni a fenti okok miatt sem, és azért sem, mert nem hinném, hogy a gyereket kellene felhasználni ilyen célokra, ez ugyanis egyértelmüen a gyermek apa ellen nevelésének esete lenne. Hiszen az apa nyilvánvalóan nem fogja elmagyarázni a gyermeknek, hogy anyukád külföldre akar szökni x-y-nal, hanem egyszerüen csak nem irja alá a kérelmet. Lora nagyon jól érzi, hogy egyetlen lehetősége - ami előre is viszi, és a gyermekének sem árt - ha ő próbál megegyezni a gyermek apjával. Az, hogy ők elváltak, egy dolog. Nem tudnak együtt élni.
De a gyermeknek akkor is az a férfi az apja, és ugyebár az ő oldalát nem ismerjük, tehát nem kellene látatlanban itélni, főleg nem elitélni. Amennyiben ugyanis a kapcsolattartás és a viszony jó a szülők közt - és ez szinte mindig, és szinte teljes mértékben a gyermeket nevelő szülőn mulik, hisz ő van helyzeti előnyben - nyilvánvaló, hogy a másik szülő sem fog keresztbe tenni. Amennyiben viszont rossz a viszony, akkor nyilván fog.
Bizmutkása: kell, a vér szerinti apa aláirása, ha nem volt gyermekelhelyezési per. A férjé nem, mert neki a gyerekhez szinte semmi köze. Gondozószülő, ami bizonyos jogokat ugyan keletkeztet - pl. ha tartja, akkor tartásdijra tarthat igényt stb.), de utlevél kérdésben a vér szerinti apa nyilatkozata kell. Tehát itt is a gyermekelhelyezési per a megfelelő megoldás. A baj azzal az, hogy általában eltart 1-2 évig. Kivétel, ha meg tudnak egyezni a gyermek elhelyezésének kérdésében, ugyanis a Csjt. szerint csak akkor dönt a biróság a gyermek elhelyezéséről, ha a szülők nem tudnak megegyezni. Ez egy kicsit joghézagos, ugyanis ha meg tudtak egyezni, akkor nem kell birósági döntés. Az utlevélről szóló jogszabály viszont ragaszkodik a birói határozathoz, tehát ez esetben kénytelenek lesznek az egyezséget birósággal jóváhagyatni. Szerintem mellesleg megérne egy alkotmánybirósági panaszt az utlevéltörvény, mégpedig több vonatkozásban is.
Big téved abban, hogy: "Amíg az anyakönyv szerinti apa szülői felügyeleti jogát meg nem vonják, addig kell a hozzájárulása az útlevélhez." Csak amig közös a szülői felügyelet, addig kell a hozzájárulás, de akkor sem kell, ha szünetel, és tényleg akkor sem, ha megvonták. De a kettő nem ugyanaz. Szünetel, ha másnál helyezik el. Megvonni pedig akkor szokták, ha pl. sulyosan bántalmazza a gyermeket, tehát ez egy sulyosabb eset, legtöbbször ilyen esetben kapcsolattartási joga sincs.
Timpa is itt téved, nem a válási papir kell, mert az senkit nem érdekel. A gyermekelhelyezési jogerős határozat kell. Ez lehet végzés, ha egyezséget hagy jóvá, vagy ideiglenes intézkedés, és lehet itélet, ha végleges döntést tartalmaz.
Tehát Bignek abban igaza van, hogy a szülői felügyelet jogosultjának kell a személyes hozzájárulása, ezt megteheti az okmányirodán, de megteheti a gyámhatóságon is, vagy az ügyfélszolgálati irodán, illetve közjegyzőnél. De ha már valahova elmegy, egyszerübb tényleg az okmányirodára mennie. Viszont ha nem járul hozzá személyesen, elegendő a gyermekelhelyezésről szóló jogerős határozat.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
