Házastársi közös vagyon - e?

„Most válásnál ő állítja, hogy nem jár nekem semki egyéb, csak a „beadott“ 4000000 forint. Ez az ő „közös megegyezése“ velem.
Ő beszélgetett az ügyvédjével, és biztos a dolgában”
Az jó, ha az ügyvéd biztos a dolgában. Én mondjuk nem lennék olyan biztos, de hát ő tudja.

Meg kell majd vizsgálni, hogy az értéknövekedés mennyiben származott a feleséged által befizetett pénzből.

Nem tudom pl. mennyibe került a felújítás (legyen mondjuk egymillió forint) Ebből a te tulajdoni hányadodra esne durván 220.000 Ft. Ha a tulajdonrészed értéknövekedése ezt meghaladja, akkor a feleséged feltehetően többel tartozik, mint az eredeti 4 millió.

Természetesen figyelembe lehet venni a természetben végzett munkát is: tehát, hogy betont kevertél, stb, már ha volt ilyen egyáltalán.

Szóval korántsem olyan egyszerű, hogy "visszajár a berakott pénz és jóccakát. vagy "a tulajdoni hányad alapján szétdobjátok az árát".

Itt lenne a(z utolsó értelmes) pillanat, hogy ügyvédhez fordulj, és ne mindenféle vadidegen fórumozó szedettvedett véleményére hallgatva csinálj valami nagy marhaságot.

Segítsetek, ha tudtok, légyszíves.
8 év után válunk, két gyerekünk van.

Meg szeretnénk egyezni a vagyonelosztásban, de nem megy.

Feleségem apja 2006-ban odaajándékozta a családi házának a felét (18/18-böl 9/18-ad részt) a lányának.
Amúgy a 8 év alatt is itt laktunk, csak a szülők nem voltak itt.

Én kaptam 4000000ft-ot tetvéremtől, mert megvette tőlem a részemet egy lakótelepi lakásból.

Ezzel a 4000000 forinttal tulajdonrészt szereztem - feleségemmel történt adásvételi szerződés útján - a 9/18-ad részéből.

Tehát a jelenlegi házban 4/18-ad részben tulajdonos vagyok.

Az évek alatt a házat tökéletesen felújítottuk kívül-belül. Ez 95 százalékban a feleségem - nagyrészt házasságunk előtt - szerzett vagyonából származott.

Most válásnál ő állítja, hogy nem jár nekem semki egyéb, csak a "beadott" 4000000 forint. Ez az ő "közös megegyezése" velem.
Mintha nem is éltem volna itt, nem lett volna fizetésem..stb.

Kérdésem:

Jár-e nekem a ház jelenlegi értékének - ha felbecsülnénk most - a 4/18-ad része, tehát a 4000000 forintom + az értéknövekmény?

Ha nem, miért nem?
Ha igen, miért igen?

Ő beszélgetett az ügyvédjével, és biztos a dolgában. Én meg parázok, hogy igaza lesz.

Annyira nem egyértelmű nekem ez a "közös vagyon", "külön vagyon", "együtt szerzett" kifejezések.

Egyáltalán mit takar egy házban a 4/18-ad tulajdon?
A ház 4/18-ad része?
Vagy a ház+a bútorok, ingóságok 4/18-ad része?

Az értékbecslőz érdeklik-e a bútorok, vagy csak a ház?

Szóval mi jár nekem váláskor ebből a 4/18-ad tulajdonjoggal?

Köszönöm

att

próba

De mi van akkor,ha a "nagyok "követelnek a "kicsitől?
15%a hitel,ami az én nevemen van.
...nincs az elhunyt után hagyaték...
Szóval hál'istennek nem te vagy a nagyapám,a szövegértésem meg álitólag jó.Örökölni meg a szüleid után csak a közös gyermek fog,a "nagyok"csak apjuk után.Az illeték az örökösök dolga,majd elrendezik.

Drága Lajoska!
Nemtom miért szólsz bele, ha nem tudod miről van szó... Ez esetben én vagyok a nagyapád, és eszem ágában sincs azt gondolni, hogy a férjem élősködő, sőt ha ez megnyugtat nem is akarom kitenni :-). A nagy gyerekeivel is jóban vagyok, nem arra játszom, hogy ők ne örököljenek semmit, hanem arra, hogy a lakásunk (amibe sem a férjem, sem én nem tettünk túl sokat, az én szüleim dolgoztak meg érte), a közös gyermekünké, vagyis az ő unokájuké legyen.
Valószínű, hogy szóban mi is meg tudunk állapodni, csakhogy az senkit nem fog érdekelni, amikor majd adót meg egyéb dolgokat kell fizetni. Az öröklésről való lemondás ugyanis ajándékozásnak számít. Csupán ezért érdekel a dolog, hogy már most olyan helyzetet tudjunk létrehozni, hogy senki se járjon rosszul. Mielőtt még fölöslegesen etikai vitákba bocsájtkoznánk...

...mert ugye nincsen utánna hagyaték...

..azt a micsoda pasi!Ennyi éven keresztül csak magára költötte a fizetését,nem nyírta le a füvet,nem vitte le a szemetet,nem festette ki az előszobát!Ellenben használta gondolom az autódat,elvitette magát nyaralni!Kirúgni most rögtön!Élősködjön ezentúl más nyakán!
Na komolyan.Nagyapám ezt úgy oldotta meg,hogy kettesben leült nagyanyám lányával(aki mégcsak nem is élt velük)és megbeszélték mit kap.Megkapta.A ház a közös gyerekeké lett.Mindenki jól járt.(kivéve az ügyvédeket)A Papám tisztelte a Mamámat,és nem felejtette el,hogy gyermekes nőt vett el,aki 18 éves kora után is a gyereke maradt.(azt senki soha nem tudta mennyit,mit kapott,ez az ő dolguk maradt,ja a ház csak a Papáé volt,Mama csak "beköltözött"és dolgozott ott 30évet)

Vagyis utóbbi esetben, a köjyegyző foglalkozik-e azzal, hogy a férjemnek volt-e nyilvántartáson kívüli tulajdona a lakásban? Ez itt a fő kérdés. A többit azt hiszem értem. Ha nincs az elhunyt után hagyaték, a nagyobb gyerekei fellebbezhetnek, és akkor nekem kell bizonyítanom. (Ez egyébként pontosan mit jelent? Mi számít bizonyítéknak?)

A jogszabály egyértelmű, csak ismerni kell :-). Ahhoz képes elég jól elvitatkoztok rajta.
És még mindig nem vagyok biztos benne, hogy értem amit mondtok (ami szerintem is sok ponton ugyanzaz).
Köznapi nyelvre lefordítva: ha én meghalok, a közjegyző a tulajdoni lap alapján a gyerekemnek adja át a tulajdont, de ez ellen a férjem felleblezhet. Nem kell pert indítania, ez esetben a közös gyermekünknek kell bizonyítania, hogy az ingatlan az én ajándékból származó tulajdonom volt.
Ezek szerint ha a férjem nem tesz semmit, a gyerekem az örökös? (Ez esetben ő még haszonélvező sem lesz?)
Na és mi van akkor ha a férjem hal meg előbb? Szeretnék biztos lenni abban, hogy nem fogják a lakás negyedét az előző házasságból élő gyermekei nevére írni. Rengeteg bonyodalmat okoz egy közös tulajdon, erről sajnos már van tapasztalatom.

Akkor hogyan is szólíthatunk ezután, kedves... izé... ?

A korábbi beírásomból idézek: A hagyatékátadó végzés ellen benyújtott fellebbezésben igazolhatja az ingatlan-nyilvántartáson kívüli birtoklást. Ha ez nem ugyanaz amit te írtál, akkor ne legyen a nevem Gábor.

Na és a 4 bekezdés alapján ki indítja meg a pert... Én is ezt mondtam.

A kérdező elsősorban arra kíváncsi, hogy mely jogszabályhelyek támasztják alá az álláspontját, és azt milyen eljárásban, hogyan érvényesítheti. Nem bírói ítéletet, vagy tudományos értekezést akar olvasni a fórumon.

Ja Istenem... Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.

6/1958. (VII. 4.) IM rendelet
a hagyatéki eljárásról
64. § (3) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlanra vagy annak egy részére a túlélő házastárs vagyonközösség jogcímén igényt tart és igényét az örökösök elismerik, vagy az igény jogossága egyéb körülményekből valószínűnek mutatkozik, az igényelt ingatlant vagy ingatlanrészt a hagyatékból ki kell hagyni. Ebben az esetben meg kell állapítani, hogy az igényelt ingatlan vagy ingatlanrész vagyonközösség jogcímén a túlélő házastársat illeti és a tulajdonjognak a javára történő bekebelezése iránt a hagyatékátadó végzésben intézkedni kell.
(4) Ha a házastárs igényét az örökösök nem ismerik el, a közjegyzőnek megfelelő határidő engedélyezésével módot kell nyújtania a házastársnak igénye per útján történő érvényesítésére. Ha a házastárs igényét az engedélyezett határidő alatt perrel érvényesíti és ezt a közjegyzőnél igazolja, az eljárást a per jogerős befejezéséig függőben kell tartani. Ellenkező esetben a hagyatékot a bejelentett igényre tekintet nélkül teljes hatállyal át kell adni az örökösöknek. Az 59. § (5) bekezdése ilyen esetben is irányadó.

Tehát ha a házastárs és az örökösök nem tudnak megegyezni, a per végéig nem lesz átadva a hagyaték, mert függőben lesz tartva az eljárás.

szaan!
A jogszabály egyértelmű, csak ismerni kell. A te szempontodból annyi a lényeg, hogy neked kell tudni bizonyítani, hogy ez a vagyontárgy ajándék volt.

Az a javaslatom, hogy kérdezzen meg személyesen egy közjegyzőt. Egyébként a hagyatéki eljárásról szóló rendelkezések egyértelműen úgy fogalmaznak, hogy a tulajdoni lap tartalma alapján adja át a hagyatékot a közjegyző. Az ellenérdekű fél a hagyatékátadó végzés ellen benyújtott fellebbezésben igazolhatja az ingatlan-nyilvántartáson kívüli birtoklást. A jogrendszer továbbra is egynemű, amit kimond az Inytv., az a Csjt. szerint is úgy van.
Az ön által tapasztalt civakodás nem nélkülözi a metajurisztikus mozzanatokat.

???

Na, ez egyre szebb. Éljen az olyan polgárjog, amit egy polgárnak esélye sincs megérteni.
Kérdezem én, akkor mi jelentősége van annak, hogy kinek a neve szerepel a tulajdoni lapon? Tudjuk jól, hogy egy csomó vállalkozónak azért nincs ingatlan a nevén, nehogy adóba vagy tartozásba behajtsák. Ilyen esetben nincs vagyona, öröklés esetén meg van?
És milyen alapon örökölnek a szüleimtől (ha áttételesen is) olyan gyerekek, akikhez nekik semmi közük nincs?
Akkor még egyszer kérdezem: hogyan lép érvénybe az a teljesen jogos elvárás, hogy a szüleimtől örökölt ingatlant kizárólag a közös gyermekünk örökölje?

?

a

Ne haragudj Mohos kolléga, de a bírói gyakorlatban egyértelmű, hogy az a házastárs köteles a különvagyoni jelleg bizonyításra, aki erre hivatkozik, függetlenül a tulajdoni lapon szereplő adatoktól. HA egy kicsit figyelmesen elolvasod a Csjt. Kommentárt, akkor nyilvánvaló lesz az a - törvényből amúgy is következő - szabály.

„A vélelem nem az állampolgár vélekedése, hanem egy feltételezés, amit bizonyítani kell, ”

Jogi alaptan: elégtelen. Utóvizsgát tehet.
(A legszeb, hogy még nagyképűsködsz is, miközben egyre nagyobb zöldségeket mondasz.)

Eleve rosszul látod a jogi probléma lényegét. Ki vitatta, hogy az ingatlannyilvántartása bejegyzett személy tulajdonos? Senki. Miért kellene hát bizonyítania a tulajdonosi mivoltát? Nem kell bizonyítania.

Ugyanakkor a törvény [Csjt. 27. § (1)] erejénél fogva tulajdonos a házastárs is; ahogyan nagyon helyesen mondtad: nyilvántartáson kívüli tulajdonos. S aki az ő tulajdonjogát vitatja, vagyis különvagyonra hivatkozik, annak bizonyítania kell - hiszen törvényi vélelmet akar megdönteni.

Ha úgy jobban érted: azt természetesen nem kell a bejegyzett tulajdonosnak bizonyítania, hogy ő tulajdonos - de ha azt már igen, ha állítja, hogy a házastársa nem az.

A lényeg az, hogy a közös szerzést igazoló többlet tényállási elemek igazolása nem annak feladata, aki az ingatlan bejegyzett tulajdonosa. A kérdező kérdése arra irányult, hogy halála esetén ki örökli az ingatlant. A hagyatéki eljárásban a közjegyző nem tud mást csinálni, mint hogy a tulajdoni lap alapján adja át a hagyatékot. Akinek ellentétes az álláspontja az a vélelmet BÍRÓSÁG előtt támasztja alá. A vélelem nem az állampolgár vélekedése, hanem egy feltételezés, amit bizonyítani kell, ha az iratok az ellenkezőjét mutatják. Hiába béla ez még mindig így van.

Vezessed le, de hivatkozzál jogszabályra. Aki be van jegyezve a tulajdoni lapra az miért bizonyítsa azt, hogy ő a tulajdonos ? Miért? Ha ezt elmagyarázod, megkapod a nobel-díjat.

Te tévedsz, Mohos doktor. Ami azt illeti, nem először.