Örökbeadási és örökbefogadási nyilatkozat

Kedves fórumozók!

Úgy alakul az életem, hogy örökbefogadó szülő leszek.
Szeretnék kérni egy kis segítséget. Örökbeadási, és örökbefogadási nyilatkozat szövegére lennék kíváncsi, van-e erre formanyomtatvány, vagy egyedi nyilatkozatot kell készíteni? Hol? Ügyvéd, vagy gyámhivatal, vagy hol zajlik az ilyesmi? És a nyílát örökbefogadásnál van-e szülői alkalmassági?

Köszönöm előre is a segítséget!
Emilióóó

Nem nyílát, hanem nyílt. Bocs.
E.

Mindent el fognak mondani a gyámhatóságnál.

Köszönöm.

Ennél több információra lenne szükségem, tehát kérem azokat, akik tudnak segíteni, hogy néz ki egy ilyen nyilatkozat, mit kell beleírni, stb. azok legyenek szívesek válaszoljanak!
Köszönom. E.

Mondhatom hosszabban is: semmiféle nyilatkozatot nem kell előre írnotok. Beballagtok a gyámügyi előadóhoz, és majd előtte nyiltakoztok.
Kár lenne a többit elmondani, mert minek kétszer.

De ha kíváncsi vagy, persze csak kérdezz. De konkrétat.

Bocsánat, ha kicsit értelmetlen és értetlen vagyok, először csinálok ilyet :)

Nos: ha beballagunk a gyámhivatalba, akkor mi lesz? ElőzőApu megmutatja személyijét, és nyilatkozik, hogy lemond a szülői felügyeleti jogáról, ahhoz, hogy örökbeadhassa. KövetkezőApu meg nyilatkozik, hogy ő kívánja örökbe fogadni. Mi kell még?
Baba anyakönyvi kivonata? Anyu kell-e hozzá? Mindkét nyilatkozathoz hozzájárulást kell-e adnia? (Gondolom igen)
A KövetkezőApunak ebben az esetben kell-e szülői alkalmasságit bemutatnia, meg azt az alkalmassági tanfolyamot elvégezni?
És végül: mennyi idő mindez?
Köszönöm: E.

Az anyának is nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul az örökbefogadáshoz. Természetesen kellenek okiratok, hiszen a személyazonosságot, nyilatkozati jogosultságot igazolni kell.
Meghallgatás, környezettanulmány lesz, szerintem tanfolyam nincs. (Talán a nevelőszülőkkel kevered.)

Szvsz egy féléven belül lezárul az eljárás.

Köszönöm!
Tehát csak idejönnek, körülnéznek, és ha mindent rendben találnak, akkor nincs akadálya az örökbefogadásnak.
Ha jól értem, akkor nyílt örökbefogadásnál nincs tanfolyam, alkalmassági, ezek szerint nincs életkori, egészségügyi korlát se?
Ez azért fontos, mert van egy kis szívbetegségem, ami miatt leszázalékoltak (40%), de aktív életet élek, dolgozom.

De. Az életkori korlátok a családjogi törvényben rögzítettek, az egészségügyi állapot meg elutasítási ok lehet. Hiszen a gyámhatóság eljárása nem formális - érdemben döntenek arról, megadják-e a hozzájárulást.
A környezettanulmány nem pusztán a lakás megvizsgálását jelenti, bár azt is. Többnyire azonben része a leendő szülővel, az anyával való beszélgetés; esetleg annak megfigyelése, milyen a gyermek és a reménybeli szülő viszonya; milyen az anya és az örökbefogadni szándékozó viszonya...
De emlékeim szerint tanfolyam, vizsga nincs.

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
38. § (1) Az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására.
(2) Az örökbefogadás előtti eljárást a Magyar Köztársaság területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő. Ha az örökbefogadni szándékozó házaspár különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, az örökbefogadás előtti eljárás - egymás kölcsönös tájékoztatása mellett - bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál lefolytatható.
(3) A gyermekvédelmi szakszolgálatnál előterjesztett kérelemben - a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik

1. az örökbefogadási szándéka indokairól, valamint az örökbe fogadandó gyermek(ek)re vonatkozó elképzeléseiről, ezen belül

aa) az általa örökbe fogadni szándékozott gyermekek számáról, illetve arról, hogy vállalja-e testvérek örökbefogadását,
ab) az örökbe fogadandó gyermek(ek) koráról,
ac) arról, hogy vállalja-e egészségileg károsodott gyermek örökbefogadását,

2. a korábban kezdeményezett örökbefogadás előtti eljárás eredményéről,
3. arról, hogy alkalmassá nyilvánítása esetén hozzájárul-e a természetes személyazonosító adatainak az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartásába vételéhez,
4. annak tudomásulvételéről, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon történő eredményes részvétel.

(4) A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb 15 napon belül, írásban tájékozatja az örökbefogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és időpontban vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeiről a helyszínen győződik meg.
(5) Ha az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassági vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, illetőleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetővé, kérelmét visszavontnak kell tekinteni és az eljárást meg kell szüntetni.
(6) A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem beadásától számított 60 napon belül tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az alkalmassági vizsgálat eredményéről.
39. § (1) A gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy egyidejű értesítése mellett az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerint - ha az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye különböző gyámhivatalok illetékességi területén van, a választásuk szerint - illetékes gyámhivatalnak megküldi

1. az ügyfél kérelmét,
2. az általa elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét,
3. a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról,
4. az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot,
5. a környezettanulmányt,
6. a 38. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak figyelembevételével kialakított javaslatát.

(2) A gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében

1. az (1) bekezdésben foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok,
2. környezettanulmány, helyzetértékelés,
3. jövedelmi viszonyra vonatkozó igazolás,
4. az örökbe fogadni szándékozó személy és házastársa meghallgatása, valamint
5. szükség szerint egyéb bizonyítékok

alapján dönt.
(3) Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül a következőket tartalmazza:

1. az örökbe fogadni szándékozó személy hány és milyen korú gyermek örökbefogadására alkalmas,
2. az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmas-e testvérek, illetve egészségileg károsodott gyermek örökbefogadására,
3. az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatását arról, hogy a (4) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálatot értesítenie kell a lakóhelyében, a családi állapotában, a személyi és életkörülményeiben, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseiben bekövetkezett változásokról.

(4) Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal jogerős határozata alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt saját nyilvántartásába, és - a hozzájáruló nyilatkozat birtokában - továbbítja az adatokat az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartása számára.
(5) Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem indítható.
(6) A gyámhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozata annak jogerőre emelkedésétől számított 2 évig érvényes. Ha az érvényességi időn belül örökbefogadási eljárás jogerős befejezésére kerül sor, a határozat érvényességi ideje az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik.
(7) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy testvérek örökbefogadására való alkalmasságát megállapították, és az érvényességi idő lejártát megelőzően a testvér is örökbe fogadhatóvá válik, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik a testvér Örökbefogadási eljárásának jogerős befejezéséig.
(8) A határozat érvényességi ideje - az érvényességi idő lejártát megelőzően benyújtott kérelemre és a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára - legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, amennyiben 2 éven belül nem kerül sor örökbefogadásra és azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították, nem változtak. Ha az érvényességi idő lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, annak jogerős befejezéséig a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik.
(9) Ha a meghosszabbított érvényességi idő lejártáig sem került sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást - az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon való részvétel kivételével - az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni.
(10) A nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálat a (3) bekezdés c) pontjában foglalt körülményekben bekövetkezett változásról értesíti az alkalmasságot megállapító gyámhivatalt.
(11) Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat érvényességi idejének leteltével, ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elő, adatait a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásából, és erről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását, valamint az örökbe fogadni szándékozó személyt.
Az alkalmasság felülvizsgálata
39/A. § (1) Ha a 39. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti körülményekben bekövetkezett változás - akár a nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése, akár más személy, szerv bejelentése alapján - a gyámhivatal tudomására jut, a gyámhivatal az örökbefogadó alkalmasságát haladéktalanul felülvizsgálja. Lakóhelyváltozás esetén a felülvizsgálatot az örökbefogadni szándékozó személy új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal végzi.
(2) A gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének kialakítása érdekében

1. ha a családi állapotban, személyi és életkörülményekben, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekben következik be változás, az örökbe fogadni szándékozó személyt ismételt alkalmassági vizsgálaton való megjelenésre hívja fel,
2. lakóhelyváltozás esetén beszerzi a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatnál kezelt iratokat és környezettanulmányt készít.

(3) A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként az alkalmasság fenntartásáról vagy az örökbefogadásra való alkalmatlanságról a 39. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével határoz.
(4) Ha a gyámhivatal az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat érvényességi ideje nem változik. A gyámhivatal az alkalmasságot fenntartó határozatában ismételten dönt a 39. § (3) bekezdésének a)-b) pontjában foglaltakról.
(5) Az alkalmasságot fenntartó határozat alapján az örökbefogadni szándékozó személyt

1. a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat törli nyilvántartásából,
2. a lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat - az eredeti nyilvántartásba vétel időpontjával - nyilvántartásába bejegyzi,
3. az országos nyilvántartás az adatokban bekövetkezett változásnak megfelelően veszi nyilvántartásba.

(6) Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, az erről szóló határozat alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos nyilvántartás törli a nyilvántartásából az örökbefogadni szándékozó személyt.
Az örökbefogadás engedélyezésével kapcsolatos eljárás
40. § (1) Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul.
(2) A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket, kivéve, ha törvényes képviseletét hivatásos gyám látja el, az örökbefogadási eljárás alatt eseti gondnok képviseli, aki jogosult a gyermek nevében az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtására. Az eseti gondnok kirendeléséről az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal hivatalból rendelkezik, az örökbefogadni szándékozó személynek az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelme előterjesztését követően.
(3) A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az 1 hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idő lejártát követő 30 napon belül kell a döntést meghozni.
(4) A gyámhivatal eljárása során vizsgálja - a Csjt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján - az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora között fennálló különbséget.
(5) Házasságban élő örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni.
(6) Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az életkorkülönbség megállapításánál az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni.
41. § (1) A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadni szándékozó személy köteles az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor becsatolni:

1. az alkalmasságát tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot,
2. a szülő házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén

ba) az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát,
bb) az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot,
bc) az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt,
bd) a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról.
(2) A gyermek gondozásba történő kihelyezése előtt a gyámhivatal:

1. az örökbefogadni szándékozó személynél környezettanulmányt végez,
2. beszerzi a háziorvosi, szakorvosi igazolást a gyermek egészségi állapotáról, fejlődését befolyásoló betegségekről, valamint a 3 évesnél idősebb gyermek esetén a személyiségére vonatkozó szakvéleményt,
3. beszerzi az örökbefogadást közvetítő nem állami szerv közvetítői tevékenységre való jogosultságát igazoló iratot (működési engedélyt).

(3) Az örökbefogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt köteles becsatolni:

1. a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát,
2. a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl az örökbefogadni szándékozó személynek be kell még csatolnia:

1. a szülő házastársa általi örökbefogadás esetén - a 45. § (5) bekezdésének a) pontjára tekintettel - az (1) bekezdés bb)-bd) alpontja szerinti dokumentumokat,
2. rokon általi örökbefogadás esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat, amennyiben az örökbefogadandó gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezéséről - a 45. § (5) bekezdésének b) pontja alapján - nem kellett rendelkezni,
3. a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelő örökbefogadni szándékozó személy esetében az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról.

(5) A gyermek örökbefogadásának engedélyezése előtt a gyámhivatal beszerzi:

1. a gyermek 3 hónapnál nem régebben kiállított születési anyakönyvi másolatát,
2. a szülők halotti anyakönyvi másolatát, ha a gyermek szülei nem élnek, és ezen irat a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek ügyiratában nem található meg,
3. a szülői felügyeletet megszüntető, illetve a szülő cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezéséről szóló jogerős bírói ítéletet,
4. a gyámot kirendelő jogerős gyámhivatali határozatot, ha nem a vér szerinti szülő az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselője,
5. a gondnokot kirendelő jogerős határozatot, ha a vér szerinti szülő cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezték és cselekvőképessége általánosan vagy a szülői felügyelet tekintetében korlátozott,
6. a háziorvosi vagy szakorvosi igazolást az örökbefogadni szándékozó személy egészségi állapotáról, amennyiben ezt az örökbefogadási eljárás során indokoltnak tartja.

Meghallgatás
42. § (1) A gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:

1. az örökbe fogadni szándékozó személyt,
2. a 14. évét betöltött és a 14 év alatti ítélőképessége birtokában levő örökbefogadandó gyermeket,
3. a gyermek szülőjét, ha a szülő felügyeleti jogát a bíróság jogerősen nem szüntette meg, vagy ha a gyermeket a gyámhivatal nem nyilvánította jogerősen örökbefogadhatónak, továbbá, ha a szülő nem tett, a Csjt. 48. §-ának (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot,
4. a törvényes képviselőt, illetve az örökbefogadási eljárásban a gyermeket, képviselő eseti gondnokot,
5. a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személy vele együttélő házastársát.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti törvényes képviselő, a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetője, a nevelőszülő vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat eseti gondnoka nyilatkozatukat írásban is előterjeszthetik.
(3) Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket és a vérszerinti szülőt együttesen - tárgyalás keretében - az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal köteles meghallgatni.
Szülői hozzájáruló nyilatkozat jóváhagyása
44. § (1) A 6. életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a gyámhivatal a szülő a Csjt. 48. §-ának (4) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását a nyilatkozat napját követő 60 napon belül megtagadhatja. 60 nap elteltével - ha a gyámhivatal nem foglal állást - a nyilatkozatot jóváhagyottnak kell tekinteni.
(2) A gyámhivatal a szülő hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását az (1) bekezdés esetén akkor tagadhatja meg, ha a gyermek örökbefogadására életkora vagy egyéb körülmény miatt nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni. A gyámhivatal a gyermek örökbefogadásának valószínűsége kérdésében megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, illetve az országos nyilvántartást vezető szervet.
(3) A gyermeknek a Csjt. 48. §-ának (4) bekezdése szerinti egészségkárosodását az illetékes szakorvosi intézet szakvéleménye alapján lehet megállapítani.
Az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása
45. § (1) A gyámhivatal a 41. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt iratok, illetve az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének - gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és az eseti gondnok - kérelme alapján 15 napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről. A gyámhivatal a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatában a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját.
(2) Nyílt örökbefogadás esetén - kivéve a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében foglalt személyek általi örökbefogadást - a szülő hozzájáruló nyilatkozatának megtételével szünetel a szülő felügyeleti joga. Ennek megállapítását a gyámhivatal legkésőbb a gondozásba történő kihelyezésről szóló határozatban állapítja meg, ezzel egyidejűleg a 127. § (4) bekezdése alapján a gyermek részére gyámot rendel.
(3) A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, illetve gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek - a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kötelező gondozási idő alatti - családba történő beilleszkedéséről.
(4) Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a gyámhivatal a 39/A. § (1)-(2) és (4) bekezdése alapján intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt.
(5) Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, ha

1. az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, vagy
2. az örökbefogadó és a vér szerinti szülő meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy
3. a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelőszülői hálózat működtetője igazolta,
4. a hathetesnél fiatalabb, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket az örökbefogadó legalább egy hónapja saját háztartásában gondozza.

(6) Az örökbefogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni.
(7) Az örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek a gyámhivatal kötelező gondozási időre történő kihelyező határozatában megállapított időtartam eredményes eltelte után is az örökbefogadni szándékozó személynél maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig.
(8) A gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekre vonatkozó igazolásokat és szakvéleményeket a gyermekvédelmi szakszolgálat útján szerzi be.
(9) A gyámhivatal a kötelező gondozási idő letelte után nyilatkoztatja az örökbefogadni szándékozó személyt az örökbefogadási szándéka fenntartásáról, illetve ismerteti a (4) bekezdés, valamint a 41. § (5) bekezdése szerinti iratok tartalmát.

Szerintem a "fél"örökbefogadás nem ennyire ijesztő módon megy.

Elég lett volna csak a 41. §-tól másolnod.

Örökbeadás

Tisztelt Illetékes !

Sajnos arra az elhatározásra kellett jutnom, hogy szeretném örökbeadni születendő gyermekemet. Élettársi kapcsolatban élek, de nem a jelenlegi párom a gyermek apja. A gyermek apja igényt tartana a babára, de nem tudná felnevelni, ellátni rendesen, segítség hiányában, és lakása sincs. Így tőle vennék el a gyermeket. Én természetesen nem szeretném ha állami gondozásba kerülne, inkább szerető családhoz, akik feltudják tisztességesen nevelni. Kérdésem az lenne, ha nem mondom meg az apának, hogy örökbeadtam a babát, lehetnek-e jogi következményei, illetve rendőrségi elzárás? Beszéltem egy örökbadással foglalkozó alapítvánnyal, örökbeadhatom ha nem nevezem meg az apát, nem kell a beleegyezése, tőlük még azt a tanácsot kaptam, hogy azt kell mondani az apának, hogy komplikációk merültek fel a szülésnél, sajnos a baba nem maradt életben, természetesen ez is a születendő baba érdekében történne. Tud-e a biológiai apa ebben az esetben bármit is tenni, ellenem eljárást indítani, lecsukhatnak-e esetleg? 2 gyermekem van 5 és 16 éves. Apai elismerő nyilatkozat nincs, ha esetleg tudomást is szerez róla, nélkülem nem tudja aláírni. Ha megtudja esetleg, hogy létezik apai elismerő nyilatkozat, és én nem vagyok hajlandó bemenni vele a gyámügyre, számíthatok ebben az eseteben negatívumra? kérem segítsen nekem a születendő baba érdekében!!! Nem az a célom, hogy úgymond "kiszúrjak" a baba apjával, ezzel csakis a babának szeretnék jót!! A babát elvennék tőle mert nem olyanok a körülményei. Előre is köszönöm a válaszát, segítségét!

Bűncselekménynek ez szerintem nem bűncselekmény (bár a családi állás megváltoztatása felmerülhet, de szerintem nem az), viszont tetemes nem vagyoni kárigényt alapozhat meg az apuka részére. Emellett ha apuka nagyon szeretné a gyermeket, akkor kivitelezni is nehéz lesz. Nem ártana inkább a hatóságra bízni annak az eldöntését, hogy apuka alkalmas-e a gyereknevelésre.

Köszönöm a válaszát, még lenne kérdésem: Mit jelent,családi állás megváltoztatása,tetemes nem vagyoni kárigény, az örökbeadási és fogadási alapítványnál azt mondták, hogy nem kell a beleegyézese az apának ha nem nevezem meg. A hatóságok előbb-utóbb elvennék tőle, az anyagi helyzete és saját lakás hiányában. Ezért jutottam erre az elhatározásra, ha neki adom a babát, kell gyerektarást fizetnem? A mostani kapcsolatomat szeretném megtartani, 5 éves kisfiúnk érdekében, ezért is jutottam arra az elhatározásra, szerető szülőknél jobb helyen lesz.

Igen, akkor kellene gyermektartást fizetni. Ezzel együtt a jogszerű magatartás az lenne.

Mit jelent,családi állás megváltoztatá­sa,tetemes nem vagyoni kárigény, az örökbeadási és fogadási alapítványnál azt mondták, hogy nem kell a beleegyézese az apának ha nem nevezem meg. A hatóságok előbb-utóbb elvennék tőle, az anyagi helyzete és saját lakás hiányában. Ezért jutottam erre az elhatározásra, A mostani kapcsolatomat szeretném megtartani, 5 éves kisfiúnk érdekében, ezért is jutottam arra az elhatározásra, szerető szülőknél jobb helyen lesz. A gyerektartás persze természetes.

A családi állás megváltoztatása egy vétség.
A nem vagyoni kártérítés pedig a nem vagyoni kárt okozó jogellenes magatartás esetén a károsultnak fizetendő összeg.

sosem éltünk együtt, mint utóbb kiderült, arra ment ki az egész, hogy odaköltözhessen a saját lakásomba, egyik nap is ezzel hívott fel, hogy nincs hova mennie, pedig lenne albérlet, vagy szülők. Ebben az esetben is él a családi állás megváltoztatása? 2-szer is volt olyan kijelentése, ha nem engedem, hogy odaköltözzön, jön magától, és csak a rendőrök viszik el innen, vagy ha csenget és nem engedem be, akkor berúgja az ajtót. Ilyen emberre bízzak egy kisbabát? Köszönöm a válaszát és segítségét

Még egyszer: szerintem nem valósul meg a családi állás megváltoztatása, de annak egyébként semmi köze ahhoz, hogy volt-e együttélés.

A gyámhatóság, és nem az anyuka dolga az apuka alkalmasságának a megítélése.

Köszönöm szépen a segítségét, türelmét, válaszát ! Minden jót és szép napot önnek !

Nincs mit.

Picit vitába szállnék örökbefogadás ügyben. Főleg, hogy ketté kellene bontani a dolgot. Egyik dolog, hogy az anya nem köteles megnevezni a vér szerinti apát. A gyermek családi jogállását a gyermek 3 éves koráig bármikor rendezheti, akár képzelt személy apaként történő bejegyeztetésével is. A vér szerinti apának - ha mindenképpen akarja, hogy apai státusza bekerüljön az anyakönyvbe - lehetősége van pert indítani apaság megállapítása iránt, ehhez azonban tudnia kell a gyermek születési adatait. A vérvizsgálatnak, DNS vizsgálatnak igen tetemes költségei vannak.

Másik kérdés a konkrét örökbefogadás. Az anya már a gyermek megszületése előtt is lemondhat a gyermekről és hozzájárulhat az általa ismeretlen személy által történő örökbefogadásához. Ezt a nyilatkozatot bármelyik gyámhatóság előtt meg lehet tenni, és a baba hathetes koráig vissza lehet vonni. Utána már NEM, a picit örökbeadják. A vér szerinti anya nem tudhatja meg azt sem, hogy kinek, azt sem, hogy mikor adták örökbe. Ez az örökbefogadás titkos módja. (Az ilyen örökbefogadó szülők előzetesen már átestek egy ún. alkalmassági eljáráson.)Az ilyen lemondó nyilatkozat birtokában általában a kórházból már egyenesen az örökbefogadókhoz kerül a baba, és amennyiben a vér szerinti szülő a gyermek hathetes koráig nem vonja vissza a lemondó nyilatkozatot, egy-két nap múlva, már meg is történik az engedélyezés, és onnantól az örökbefogadók lesznek vér szerinti szülőként bejegyezve.

Természetesen nyílt örökbefogadás is lehetséges, ez esetben a szülő tudja és ismeri az örökbefogadó szülőket, együttesen kell megjelenniük a gyámhivatalnál, és megtenni a nyilatkozatokat. Ezt a nyilatkozatot azonban nem lehet visszavonni.

Még valami, ami kimaradt az előzőből: a nem vagyoni kártérítésnek az a feltétele, hogy "jogellenes magatartás" véleményem szerint nem áll meg, ugyanis nincs jogellenes magatartás. Az anyának a Családjogi törvényben biztosított joga, hogy lemondjon a gyermekéről, és hozzájáruljon az örökbefogadásához, jogellenességről tehát szó sincs.

Hmmm. Eltitkolni az apa elől a gyermekét nem jogellenes? Sajátos felfogás. Hogy nevezed? Extrafeminizmus?