Jogi lehetőségek

A gyámhatóság akkor fogja megengedni az apasági per megindítását, ha ez a gyermek érdekében áll. Ehhez igazolni kell, hogy A és B , illetve a gyermek és B között tényleges kapcsolat nincs.

És kicsit bővebben:

(3) A megtámadásra jogosult

1. a gyermek,
2. az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni,
3. a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész.

Esetetekben tehát B-nek van joga keresettel támadni az apasági vélelmet, mégpedig a gyermek valódi származásáról való értesülésétől számított egy évig.

A gyermek nevében - gyámhatósági engedéllyel - az anya (A) is keresetet indíthat.

Ha a megtámadás sikeres, akkor az üres apai státuszt teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal betöltheti C. Addig azonban ő semmit sem tehet.

Ügyvédet nem árt igénybe venni.

Nem.
Igen, de nem tanácsos.

Kedves Fórumozók!

Egy jogi kérdéssel fordulnék Hozzátok, amelynek megfogalmazásához és általatok történő megválaszolásához mindenképpen szükséges az alábbi körülmények megismerése.
A. (feleség) és B. (férj) 8 évig házasságban éltek, amely házasság a megkötéstől számított 6. évtől kezdve már nem működött megfelelően, így A. és B. is külön utakon keresték immár a boldogságot, melynek eredményeképp A. megismerkedett C-vel.
A. ebben az időszakban teherbe esett, amely terhességből születő gyermeket B., mint vélelmezett apa a fennálló házasság miatt gyermekeként ismert el.
A. és B. a gyermek 1 éves korában felbontották házasságukat, mely során a gyermeket A-nál helyezték el, s A. és B. a gyermekkel való kapcsolattartásban illetve a gyermektartásdíj mértékében még a bontóper során megállapodtak.
C-nek a gyermek származásával kapcsolatban kétségei voltak a gyermek születésétől kezdve, amely kétségek eloszlatása céljából A-val megegyezve a gyermek 2 éves korában szakértői apasági vizsgálatot végeztettek el, melynél C. mint megrendelő szerepelt. Ennek a tesztnek az eredménye C. sejtését erősítette meg, miszerint a gyermek tőle származik. A teszt eredménye óta 3 hónap telt el, amely idő alatt C. minden hónap 2. hetéig az édesanyával megbeszélt összeget gyermektartásdíj címén átutalta, A. pedig B-vel tisztázva a helyzetet a bontóper során megállapított gyermektartásdíjat az eredménytől kezdve nem vette át, illetve mindhárman megegyeztek abban, hogy a gyermek érdekében mihamarabb rendezik a helyzetet, elsősorban C-re bízva a jogi megoldás keresését.

A kérdés ezzel kapcsolatos lenne, miszerint, C-nek milyen lehetőségei vannak arra, hogy immár bíróság útján is vállalhassa apai kötelességeit ezáltal megilletéssék apai jogai is? Megindíthatja-e C. a gyermek származását tisztázó bírósági eljárást? Illetőleg ha igen, akkor milyen formanyomtatványok, illetékbélyeg és milyen egyéb dokumentumok szükségesek ehhez? El tudja-e kerülni a szakértői DNS teszt hitelessége és egyértelműsége miatt az ügyvédi részvételt az eljárás során? A szakértői válaszokat nagyon köszönöm, Jancsi

Tisztelettel Gaál János