Jogi lehetőségek

Kedves Fórumozók!

Egy jogi kérdéssel fordulnék Hozzátok, amelynek megfogalmazásához és általatok történő megválaszolásához mindenképpen szükséges az alábbi körülmények megismerése.
A. (feleség) és B. (férj) 8 évig házasságban éltek, amely házasság a megkötéstől számított 6. évtől kezdve már nem működött megfelelően, így A. és B. is külön utakon keresték immár a boldogságot, melynek eredményeképp A. megismerkedett C-vel.
A. ebben az időszakban teherbe esett, amely terhességből születő gyermeket B., mint vélelmezett apa a fennálló házasság miatt gyermekeként ismert el.
A. és B. a gyermek 1 éves korában felbontották házasságukat, mely során a gyermeket A-nál helyezték el, s A. és B. a gyermekkel való kapcsolattartásban illetve a gyermektartásdíj mértékében még a bontóper során megállapodtak.
C-nek a gyermek származásával kapcsolatban kétségei voltak a gyermek születésétől kezdve, amely kétségek eloszlatása céljából A-val megegyezve a gyermek 2 éves korában szakértői apasági vizsgálatot végeztettek el, melynél C. mint megrendelő szerepelt. Ennek a tesztnek az eredménye C. sejtését erősítette meg, miszerint a gyermek tőle származik. A teszt eredménye óta 3 hónap telt el, amely idő alatt C. minden hónap 2. hetéig az édesanyával megbeszélt összeget gyermektartásdíj címén átutalta, A. pedig B-vel tisztázva a helyzetet a bontóper során megállapított gyermektartásdíjat az eredménytől kezdve nem vette át, illetve mindhárman megegyeztek abban, hogy a gyermek érdekében mihamarabb rendezik a helyzetet, elsősorban C-re bízva a jogi megoldás keresését.

A kérdés ezzel kapcsolatos lenne, miszerint, C-nek milyen lehetőségei vannak arra, hogy immár bíróság útján is vállalhassa apai kötelességeit ezáltal megilletéssék apai jogai is? Megindíthatja-e C. a gyermek származását tisztázó bírósági eljárást? Illetőleg ha igen, akkor milyen formanyomtatványok, illetékbélyeg és milyen egyéb dokumentumok szükségesek ehhez? El tudja-e kerülni a szakértői DNS teszt hitelessége és egyértelműsége miatt az ügyvédi részvételt az eljárás során? A szakértői válaszokat nagyon köszönöm, Jancsi

Tisztelettel Gaál János

Nem.
Igen, de nem tanácsos.

És kicsit bővebben:

(3) A megtámadásra jogosult

1. a gyermek,
2. az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni,
3. a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész.

Esetetekben tehát B-nek van joga keresettel támadni az apasági vélelmet, mégpedig a gyermek valódi származásáról való értesülésétől számított egy évig.

A gyermek nevében - gyámhatósági engedéllyel - az anya (A) is keresetet indíthat.

Ha a megtámadás sikeres, akkor az üres apai státuszt teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal betöltheti C. Addig azonban ő semmit sem tehet.

Ügyvédet nem árt igénybe venni.

A gyámhatóság akkor fogja megengedni az apasági per megindítását, ha ez a gyermek érdekében áll. Ehhez igazolni kell, hogy A és B , illetve a gyermek és B között tényleges kapcsolat nincs.