öröklés - elhunyt testvér gyermekei

Tisztelt hozzáértők!

Adott egy házaspár - legyen Éva és Ádám, a tulajdonukban van két értékes ingatlan. A szüleik már nem élnek, gyermekük nincsen.
Ádámnak van egy testvére, Évának kettő, és egy testvére elhunyt.

A kérdésem a következő: ha Ádámmal és Évával történik valami, végrendelkezés hiányában az elhunyt testvér gyermekei örökölnek-e az ingatlanokból, vagy csak Ádám és Éva élő testvérei az örökösök?
Tudom, a kérdés morbid, de sajnos a családban ez sok vita alapját képezi.

Előre is köszönöm a választ!

Törvényes öröklés alapján a kiesett testvér helyén örökölnek annak leszármazói. (azt nem írtad, van-e ági vagyon, ami itt külön problémát okozhatna)

A viták elkerülése érdekében célszerű lenne végrendeletet készíteni....

Sajnos fogalmam sincs, mi az az ági vagyon :)
A vita legnagyobb alapja, hogy a gyerekek az elhunyt apa után járó örökségről lemondtak annak élettársa javára, így nem egészen tiszta, hogy örökölhetnek-e.

Khmm...
Ha Ádámmal vagy Évával történik valami, akkor az özvegyen maradt házastárs a törvényes örökös. Tehát végrendelet hiányában se az életben lévő testvérek nem örökölnek, se az elhunytak leszármazói.

jaj
igaz :)

(viszont a kérdés: "ha Ádámmal és Évával történik valami" .... az "és" szerepét nemrég egy másik topicban vesézgettük)

:) Azisigaz. :))
Viszont ha egyszerre mindkettőjükkel történne valami, akkor már egy bonyolultabb kérdés is felvetődik, annak megállapíthatósága, ki halt meg előbb. Ha pedig ez megállapítható - vagy nem is egyszerre történik velük az a valami -, akkor az előbb elhalt fél rokonai nem is örökölnek egyáltalán.

Hűűű bonyolódik a helyzet. Akkor zárjuk rövidre: tételezzük fel, hogy Éva hal meg később. Adott két testvér, és a harmadik testvér gyermeki, akik lemondtak apjuk után való örökségükről. Ebben az esetben örökölnek-e?

ha a "két testvér és a harmadik" Éva testvérei, akkor örökölnek. A kieső helyén pedig a gyermekei.
Ági vagyon (még egyszer)!

(Ági vagyon lényegében az lesz, ami a házastárs családjától származik. Ez visszaháramlik majd a házastárs családjára.)

Ha Ádámnak van ági vagyona, akkor azt eleve nem Éva örökli Ádám halálakor.

De hogy tényleg rövidre zárjuk (megjegyzem, hogy eddig nem tettük, arról te tehetsz, kedves didike, kérdezni is tudni kell), szóval hogy rövidre zárjuk: a jogról való lemondást nem lehet kiterjesztően értelmezni. Tehát ha valaki egy bizonyos személytől ráháramló örökséget visszautasít, az nem jelenti azt, hogy azután már soha senkitől nem örökölhet. Így ha a testvér visszautasította az apai örökséget, az nem jelenti azt, hogy nem örökölhet a testvére után.

A félreértést és bizonytalanságot az okozza, hogy úgy tűnhet, hogy amikor valaki a testvérétől örököl, akkor azt az örökrészt kapja meg, ami a szülőjének járna, ha az még élne. De valójában ez nem így van, hiszen az örökös mindig közvetlenül az örökhagyótól örököl. (Megjegyzem, ezért kellett külön kimondani, hogy a testvértől örökölt dolog is ági vagyon - ezen szabály nélkül csak a felmenőktől örökölt lenne az.)

Köszönöm a válaszokat, valóban nem volt a kérdésem teljesen tiszta. Szerencsére nem vagyok járatos ilyen ügyekben, de válaszaitok alapján már értem a dolgot.
Még egyszer köszönöm.