Válóper!

Elnézést még annyit kérnék, hogy ha megillet a jog a pontos jogszabályhelyet legyen szíves megírni, mert a bíróság ezt kéri tőlem.
Köszönöm, Czné H. G.

Jónapot kívánok!
Szeretném megkérdezni, hogy ha Ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos vagyok jelzálog-hitel szerződésen, megillet e távozáskor a férjem nevén lévő ingatlanból a lakáshasználati jog? és annak ellenértéke?
A ház eladásra vagy elárverezésre kerül- a férjem akié a ház már elköltözött, én a gyerekekkel lakok jelenleg itt még.
Köszönöm válaszát, Czné H. Gabriella.
herczigbriell@gmail.com

Beadhatod. Mindketten fogtok kapni idézést a tárgyalásra. Önmagában ha ő annyit mond, hogy ő nem szeretne válni, az is lassítja, mert ebben az esetben a tényállást meg kell állapítani.

Kedves Monalisa,

Nagyon szépen köszönöm a kimerítő választ. Nagyon sokat segített. Sajnos azt sem tudtam hogy merre felé kell hogy megtegyem az első lépéseket.
Még egy kérdést szeretnék feltenni. A férjem nem szeretne válni de én magam bemehetek a "panasznapra" és beadhatom az indítványt igaz? Ki fognak értesíteni minket arról hogy mikor kell bemennünk a bíróságra?
Ha én minden közös vagyonról lemondok akkor ez már nem lehet vita tárgya és nem akadályozhatja vagy lassíthatja a válási procedúrát igaz?

Köszönöm a válaszát előre is és hogy szakított időt a problémámra.

Nagy tisztelettel: Mónika

Kedves Tiborimoni!

Ha azon azt kell érteni, hogy "a lakás az édesanyja nevén van", hogy a kedves mama a főbérlő és/vagy a tulajdonos, és az már akkor is így volt mielőtt önök összeházasodtak, akkor minden rendben van: a lakás vagy az önkormányzat tulajdonában van vagy az anyukája különvagyona., akár az egyik akár a másik, mint ilyen nem része a házasság alatt összejött közös vagyonnak.

Az anyukája járjon el az okmányirodán, hogy a kedves vője ki legyen jelentve a lakásból. (A mama szólíthatja fel a vejét, hogy a lakásból távozzon.)

Ami a válás dolgát illeti, tessék elmenni a lakhely szerinti városi bíróság un. "panasznapjára" - általában valamelyik hétköznap délelőtt van félfogadás -, és ott jegyzőkönyvbe mondani a válási szándékot. (A jegyzőkönyv egyben maga a keresetlevél is.) A megfogalmazásában a helyszínen segítenek.

Kell vinni 12 ezer forint illetékbélyeget - ez a válóper illetékköltsége -, valamint kell vinni az eredeti házassági anyakönyvi kivonatot.

Ami a házassági közös vagyon dolgát illeti, abban önöknek kell megállapodniuk és azt leírni, és mindkettőjük részéről aláírni, a bíróságnak jóváhagyásra átadni.

Ha nincs közös gyermek és a vagyoni dolgokban is meg tudnak egyezni, akkor akár már az első tárgyaláson kimondhatják a válást, de a másodikon már mindenképp.

Monalisa
laikus hozzászóló

Tisztelt Grád Úr!

Néhány információt szeretnék kérni Öntől. el akarok válni a férjemtől. 10 éve vagyunk házasok két gyerekünk született. A kapcsolatunk teljesen megromlott, lassan félek tőle. A férjem román állampolgárságú de van letelepedési engedélye. Ahol élünk a lakás az anyukám nevén van. Közös vagyonunk van egy két dolog de ha jól tudom akkor a lakás nem tartozik bele mert az édesanyám tulajdona. Kérem erősítsen meg. Ami pedig közös arról én lemondok csak szeretnék minél előbb elválni. Szeretném megkérdezni hová kell először mennem...hallottam hogy 3 példányba be kell adnom egy kérvényt erről hogy el szeretnék válni. Ez mit kell hogy magában foglaljon? Hová kell ezt a papírt leadni?
Kérem segítsen ezzel a néhány információval hogy mi ennek a menete.

Előre is nagyon köszönöm a segítségét.

Üdvözlettel: Mónika

Egy logikai láncszemet elmulasztottam beírni: Ellenfél kezdettől azt állította, hogy a beruházás még az összekerülésük előtt történt, egyedül ő csinálta. Ezért volt perdöntő, hogy ott volt az ügyfelem ruhadarabja az átalakítás előtt. Az ugyanis nem volt vitás, hogy az összekerülésük után már közösen gazdálkodtak.

Kedves Cat981!

A bíróságon szabad bizonyítási rendszer van és a bíróság is szabadon mérleges. Nem mondom, hogy tipikus, de előfordul, hogy egy-egy fénykép vagy video, mostanában mind gyakrabban hangfelvétel bizony hangsúlyos szerepet kap, és a bíróság hivatkozik rá a döntésében. Egyetlen, legutolsó (múlt heti) példa a saját praxisomból: A vita azon folyt, hogy az ellenfél különvagyoni ingatlanának átalakítása közös vagyonból történt-e. Az ellenfél tagadta, nekünk kellett bizonyítani a közös beruházás tényét. Mit ad isten, előkerült pár fénykép, amin rajta volt az ügyfelem egy igen jellegzetes, boltokban nem is forgalmazott ruhadarabja, miközben a lakáson látszott, hogy még nem volt átalakítva. (A ruhadarabot vittem a tárgyalásra, ellenfél gyanútlanul elismerte róla, hogy az ügyfelemé. Az meg nem volt vitás, hogy amint összekerültek, össze is költöztek.) Ellenfél égett, mint a rongy, még hálás lehet, hogy nem kértem pénzbírságot a Pp. 8.§ alapján erre hivatkozással. Szóval lehet ilyesmivel bizonyítani. Üdv:

Lehet hogy szélsőséges amit írok, de mível a házasság ideje alatt vagyonközösség van, így ami "a tiéd az egyben az enyém is", ennek alapján szerintem a távozni készülő- még nem elvált, csak a házasságból "kilépő" fél akár a szobát tök üresen is hagyhatja maga után - a hoppon maradt meg bizonyítsa be azoknak az aranyrúdaknak a meglétét...

Közben nem árt ha fél szemmel figyel az APEH-re...

Monalisa
laikus hozzászóló

Tisztelt Grád Úr!
Én értettem amit írt, a kérdésem az volt, hogy a bíróság vajon mennyire tekinti, bizonyítéknak, egyáltalán számításba veszi-e a videofelvételt, ami egyszerűen kijátszható. Az, hogy ez mennyire életszerű, arról Önnek kétségtelenül több tapasztalata van és annak csak örülni lehet, ha nem gyakran fordulnak elő ilyen ronda dolgok. Köszönöm a válaszát, tehát valamilyen mértékben számba veheti, így jó ha van.

Kedves Cat981!

Ismétlem: Én sem tartom helyesnek stb. ha valaki ahogy Ön írja "sunyiba" osztja meg a közös vagyont. Ha valamiért ezt mégis elengedhetetlennek véli, a videofelvétel se tökéletes biztosíték, de azért jobb, mint a semmi, és persze ha vágatlan, tehát az ajtó kinyitásának pillanatától a távozásig veszi, hogy mit vittek ki az ajtón. Elvben persze ettől még máskor titokban visszamehet, értem én, de azért lássuk be, hogy ez nem igazán életszerű, és az is látszik, hogy már a belépéskor mi volt a lakásban. (Megint: elvben előtte is odalopakodhatott, de akkor meg nem az látszana a lakáson, hogy "érintetlen".) Szóval a módszer természetesen nem tökéletes, ilyen módszer nincs is, csak a közös megosztás, talán még az sem, de legalábbis csökkenti a kockázatot.

"Valóban van olyan álláspont is a joggyakorlatban, gogy a közös tulajdont képező vagyontárgyak a másik tulajdonos-társra eső eszmei tulajdoni hányada nem tekinthető rábízott idegen dolognak. Ezzel az állásponttal én nem tudok egyetérteni."

Mindenki jogosan védhető szakmai álláspontját tiszteletben tartom, de mindaddig, amíg nem mutat valaki egy olyan ítéletet, amiben valaha is valakit is egyszer is elítéltek volna házastársi közös vagyon terhére elkövetett sikkasztás miatt, addig nem tudom elfogadni, hogy ilyen bírósági gyakorlat egyáltalán létezik, és ez nem csak ObudaFan - elvben védhető - magánvéleménye. Üdv:

Nem csak ez a baj a videofelvétellel. Az eleve szakértői kérdés, hogy mi mennyit ér, így tényleg a felét otthagyja-e az ember. Persze az ember maga nagyjából tudhatja, mi mennyit ér, de nem biztos, hogy egy videofelvételről is ez egyértelműen lejön. Más bizonyítékokkal (pl. tanúk) együtt már esetleg inkább.

a kérdésfeltevő azt hiszem már megkapta a kért választ, így bátorkodom kicsit OFF-olni a topic-ot azzal a kérdésemmel, hogy a videofelvételt mégis hogyan lehet hiteltérdemlően elkészíteni, illetve adott esetben szükség esetén egyértelmű és megtámadhatatlan bizonyítékként felhozni később a bíróságon? Azért a kérdésem, mert én is gondolkodtam több más helyzetben videofelvétel készítéséről, de rájöttem hogy adott esetben akár semmit sem bizonyíthat. Videofelvételnek nyilván csak úgy van értelme, ha azon még legalább két jól azonosítható személy (tanu)is szerepel, vagy jegyző van jelen, akik tanúsítják írásban is a film készítésének pontos helyét, időpontját, a film tartalmát, annak valódiságát stb. De még ez is édeskevés lehet akkor, amikor én az "aranyrudakat" filmkészítés előtt sézpen
elcipelem a helyszínről a tanúk tudta nélkül, tehát ha engem az aranyrudak ellopásával meggyanúsítanak nem védekezhetek azzal, hogy kérem ez nem igaz, hiszen ez nem látszik a videofelvételen. Vagyis semmit sem ér a videoszalag. Ezt a helyzetet szerintem lehtetlen bizonyítani, márcsak azért is, mert vannak dolgok/értéktárgyak, melyekről csak a férj és feleség tud és más senki. Ugyan ez fordítva is igaz, azt sem lehet bizonyíatni, hogy én loptam el az aranyrúdakat éppen amiatt mert senki más nem tudott róla, vagy nem tudja tanúsítani, hogy ott voltak ahonnan eltűntek. Ez egy lehetetlen helyzet, egyik oldalról sem bizonyítható egyértelműen dolog, még kamerafelvétellel sem, ezért szerintem sem jó ötlet a sunyiba történő lelépés és viszem amire azt gondolom az enyém megoldás.

Valóban van olyan álláspont is a joggyakorlatban, gogy a közös tulajdont képező vagyontárgyak a másik tulajdonos-társra eső eszmei tulajdoni hányada nem tekinthető rábízott idegen dolognak. Ezzel az állásponttal én nem tudok egyetérteni.

"A bírói gyakorlat szerint sikkasztást el lehet követni közös tulajdonú vagyontárgyra."

Azt nem tudom kétségbe vonni, hogy elméletben el lehet, azt viszont határozottan tudom állítani, hogy párszáz, ha nem párezer közös vagyon megosztáson már túl vagyok, de még a legdurvább esetében sem lett belőle soha még vád sem, nemhogy ítélet sikkasztás miatt, de úgy 25 év alatt még csak nem is hallottam soha ilyen ítéletről. Ha azonban valaki felhoz nekem egy konkrét ítéletet (nyilván anonimizálva), ahol egy házastársi közös vagyon bármilyen önkényes megosztása eredményeképpen a megosztót utóbb elítélték sikkasztásért, készséggel meghajtom a fejem.

Ezzel együtt nekem is az a a véleményem, hogy a házastársi közös vagyon megosztásának normális módja, ha a felek közösen leülnek és szétosztják, ha pedig ez nem megy,a bíróságra bízzák. Ha valaki erre nem képes, marad az általam említett videós-önkényes megosztás, de ilyenkor se értek egyet azzal, hogy valaki többet vigyen el a vagyon felénél. Üdv:

A bírói gyakorlat szerint sikkasztást el lehet követni közös tulajdonú vagyontárgyra. Az ingó vagyon megosztásáról vagy meg kell állapodni, vagy azt a bíróságra kell hagyni. Ennek hiányában a mindennapi használati tárgyak kivételével én nem javasolnék semmit elvinni. Éppen a bankszámlapénzt a legegyszerűbb megosztani: el kell felezni.

Segítséget köszönöm.
Az ingóságok felét elviszem azzal még nem lesz semmi jogi hátrányom belőle?Videofelvétellel bizonyítani is tudom.Ezek szerint érdemes levideóznom a hátra maradt értéket is, amit hátra hagyok?Férjem marad a házban én albérletbe, megyek nagyobb arányú vagyon nála, marad ilyenkor mi a teendő?Bankszámlák vagy bankszámláink ő nevén van, hogy lehet a készpénzi vagyont megosztani?Érdekel az egyszerűbb és a bonyolultabb megoldás is. Segítségüket előre is köszönöm.

Obudafan, én sem értek egyet a módszerrel, a Nyúlcipő című játszma önmagában is patológia, de ha el akar menni, egyikünk se fogja tudni visszatartani! Vigye a közös vagyon felét, ez derüljön ki egy videofelvételből, aztán a többi úgyis a bíróság dolga. A sikkasztással amúgy nem értek egyet, elítélem a közös vagyon önkényes megosztását, pláne ha többet visz el, mint ami jár neki, de szerintem éppen mert közös, nem lesz sikkasztás.

A jogban meg sokszor úgy hívják, hogy sikkasztás. Szerintem át kellene ezt gondolni, és a vagyonmegosztásban vagy megegyezni, vagy azt a bíróságra bízni.

Kedves Scout!

Amire éppen készül, azt a pszichológiában úgy hívják, hogy a Nyúlcipő játszma. Arról szól, hogy a felek képtelenek egymással megbeszélni a problémáikat, így aztán az csak gyűlik, gyűlik, mígnem egy reggel az egyik elmegy otthonról, hitvesi csókkal válnak el, és mire este hazamegy, a kiürített lakás közepén egy cetlit talál, hogy "Gyűlöllek, Te állat!"

De ha már menthetetlen a dolog, és úgy érzi, hogy mindenképpen elmegy, legalább nem ártana egy videofelvétel a költözésről, vágatlanul, máskülönben a majdani vagyonjogi perben meglepve fogja hallani, hogy több mázsa aranyrudat is magával vitt. Üdv:

Tiszteletem!

30 éves házasok vagyunk és el akkarok válni a férjemtől.Férjem el szokott menni hoszabb utakra és én ezt az alkalmat kihasználva ingosagokat összeszedve elköltöznék albérletbe így és a továbbiakba szóban megegyezünk a további vagyonról megoldható e?Bele merjek fogni igy és a továbbiakban meg majd valahogy megegyezünk "csak el otthoról".
Válaszát előre is köszönöm

Mivel nem lakik bent, így rezsi fizetésére nem kötelezhető. az ingatlannal kapcsolatos egyéb költségek megfizetésére, és különösen gyermektartásra igen.

Tiszteletem!

Március 10-én lesz a válóperem,2006 januárban volt az elsö tárgyalás azóta húzodik,közös megegyezés nincs,nem akar válni!Házasságunk elött vásároltunk egy 50m2 öröklakást 1/2 arányban,amit 2006 januárjában elhagyott,házasságunk alatt született egy közös gyermekünk! Amikor elment megegyeztünk a tartásdijban és a fele rezsi fizetésében,a mai napig ez az egyetlen fél tulajdona és az állandó bejelentett lakcime! A keresete elég magas összegü de már a szóban megegyezett összegeket sem fizeti! Kérdésem annyi,hogy kötelezhetö-e fele rezsi fizetésre,mivel a fele tulajdon az övé és állandó lakcime itt van?! A gyereket sokat mondok ha 3 havonta meglátogatja nem foglalkozik vele! 1 gyerekre kérhetek-e 30% tartásdijat? Köszönöm!