Öröklés

Tisztelt Fórumtársak,

Tanácsra lenne szükségem a következő ügyben. Feleségem szüleitől 2012-ben 10m Ft támogatást kaptunk, hogy a párommal lakást tudjunk venni, melyet 24m Ft értékben meg is vettünk abban az évben.
Párom öccsének még nincs lakása, de lassan venne egyet. Úgy gondolja, hogy anno mi kb. egy fél lakás árát kaptuk, úgyhogy neki mai áron jár egy fél lakásnyi támogatás, kb. 30m Ft. Igazából még nincs szó örökségről, hisz hál'Istennek a nagyszülők még élnek, mégis tanácsra lenne szükségem, hogy mi ilyenkor a korrekt elszámolás. Igazságtalannak érzem 8 év különbséggel a 3x-os összeget. Mégis lakáshoz kell jutnia. Van erre bevett gyakorlat?

Kedves Drbjozsef és Cabron!

Értem, nem több milliós tételről van szó.
Köszönöm szépen a tájékoztatást!

#szornyike

Én nem, mint jogáasz, hanem, mint "matekos" kotyogok bele. Kicsit túlbonyolítod te ezt.

Ha jól értettem, te vagy a haláleseti kedvezményezett, az nem örökség. Kiveszed a számlán lévő pénzt, leveszed belőle a temetési költséget, amit megelőlegeztél, a maradék felét meg odaadod annak, akinek szánta az elhunyt. Ennyi.
Jól mondja drbjozsef, ha több milliós tételről van szó, akkor érdemes ajándékozási szerződést kötni, az illetéket is felesben fizetitek, és végeztetek.

„Jól értem? Duplán fizetünk?”

Igen. Ez két külön ügylet, nem csoda.

„Úgy nem lehet, hogy bemegyünk, elfelezzük és ki-ki a maga része után 18-18%-ot adózik?”

Nem. Ha bementek, csak neked adják oda azt a pénzt, nyilván, hiszen te vagy a h.e. kedvezményezett. Hogy te mit csinálsz vele UTÁNA, az már nem rájuk tartozik. Persze, ha TE kéred, egyből utalhatják is az általad megajándékozandó számlájára, de ez magán a jogügylet megítélésén nem változtat.

Amúgy meg hogyan is mondjam... ha nem tízmilliókról beszélünk, akkor bizonyos értelemben nem nagyon érdekel senkit, mit csinálsz a pénzeddel. Főleg, ha készpénzben költöd.

„Nem vagyok jó matekos, de ha az előzőekben általam leírtak alapján számolok, akkor az általam megajándékozott fél többet kap a pénzből, mint én.”

Akkor keress valakit, aki kimatekozza, hogy mindenki egyformán jól járjon. Ha most úgy matekozod ki, hogy te kevesebbhez jutsz akkor ne ajándékozz annyit. Szabad kevesebbet is. (ahogy KBS már írta, azután drbjozsef is)

Nem vagyok jó matekos, de ha az előzőekben általam leírtak alapján számolok, akkor az általam megajándékozott fél többet kap a pénzből, mint én.

Kedves Drbjozsef!

Ezt nem értem pontosan.

Bocsánat, de azért írom le most ilyen lebutított módon, hogy ha lehet ilyen lebutítva kérek szépen választ:

Tehát bemegyünk a bankba, megkapom az x Ft-ot, amiért én mint megajándékozott (halálozási rend. miatt) leadózom a 18 %-ot az egész összegre, s utána még az általam tovább ajándékozott (teljes összeg felét), az általam megajándékozott személy is leadózza (illeték tudom) 18 %-kal? Jól értem? Duplán fizetünk?

Úgy nem lehet, hogy bemegyünk, elfelezzük és ki-ki a maga része után 18-18%-ot adózik? Azt gondoltam, hogy a szerződést is azért írjuk (többek között), hogy bizonyítást nyerjen, nem az egész összeg marad a birtokomban.

szornyike,

Szerződést írhattok magatok is, ez nem mágia speciel. Két tanú esetleg nem árt.

Nem jól érted, nem mint ajándékozónak kell bejelentened. Hanem mint megajándékozottnak, a haláleseti rendelkezés miatt, az egészre fizetsz 18%-ot, majd ha a felét elajándékozod, akkor neki is arra a félre még 18%-ot.

A temetési költség első helyen hagyatéki teher, elsőnek azt meg kell kapnod a hagyatékból, annak értéke ezzel lényegében csökken, mármint illetékfizetés szempontjából.

Ha csak ezt öröklöd, akkor a temetési költség felével kevesebbet is adhatsz ajándékba, de ez a te döntésed, ahogy kbs írta, ez nem jogi természetű kötelezettség (bár rémlik, mintha egy ingatlanról is lett volna szó. Ha az jóval többet ér, mint ez a pénz, akkor talán nem etikus kevesebbet adni a pénzből)

Az nem jogi természetű kötelezettség.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Annyiból köt, hogy megígértette velem, hogy minden pénzt elfelezünk, s tartani szeretném magam hozzá. De akkor ezek szerint így jártam.

Köszönöm szépen a tájékoztatást!

Mivel téged nemigen köt a néhai kívánsága annyi pénzt adsz a nem örökös harmadik személynek, amennyit jónak látsz.

Kedves Drbjozsef!

Most kapcsolok!

A temetés ellenértékét meg kellett előlegeznem (szerencse, hogy volt rá módom), mivel gyorsan történt minden. A Nagynéném azt mondta anno, hogy a temetésre el van különítve pénz. Úgy gondoltam, hogy ez a bizonyos 25% az, amire vonatkozik az elhalálozási rendelkezés. Akkor most nekem le kell adóznom azt a pénzt, amit úgymond visszavennék majd a megelőlegezett temetési költségekre? Ez nagyon igazságtalannak tűnik, vagy rosszul értem?

Kedves Drbjozsef!

A szerződést írhatjuk magunk is pl. internetről minta alapján vagy feltétlenül szükséges ügyvéd vagy közjegyző közreműködése?
Nagyon sokat elvisz a 18 %, azért kérdezem.

Jól értem, ha felezünk (nem egyenesági) s írunk szerződést, akkor nekem mind ajándékozónak is be kell jelentenem a NAV-nál és jó, ha tudom bizonyítani, hogy "csak" a felére fizetek illetéket, s bizonyítékként a szerződést becsatolom, ill. a megajándékozott is bejelenti, vagyis így 18-18% mindkettőnknek?

„de erre nem árt emlékeztetni a végrehajtást kérőt.”
A végrehajtót. Hogy a végrehajtást kérő mit gondol, mit hisz, az mellékes.

szornyike,

A haláleseti rendelkezés esetén a számla nem kerül a hagyatékba, szabadon rendelkezhetsz vele.

Ugyanakkor jogilag ez ajándékozásnak minősül, ugyanúgy 18% az illeték rá, mint az öröklésre.

És ha ezt vagy ennek egy részét továbbajándékozod nem egyenesági rokon/testvér/házastársnak, akkor az is ugyanúgy (újra!) 18% illetékfizetés alá esik.

Kivéve : 150.000.- Ft alatt).

Szerződést érdemes írni, bár nem kötelező. Az a biztos. (Ha írtok, akkor 150ezer alatt is illetékköteles).

A megajándékozottnak 30 napon belül be kell jelenteni az ajándékot a NAV-nál ha illetékköteles.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi örökösödési ügyben felmerült kérdésben szeretnék jogi segítséget kérni!
Apai nagyapánk édesapánk halálát követő évben, 2006-ban elhunyt. Nagyapánk halála után, a hagyatéki eljárás során kiderült, hogy eltartási szerződést kötött egy helyben lakóval, aki a szerződés értelmében nagyapánk ingatlan vagyonának jelentős részét örökölte. Az eltartási szerződés megkötése és nagyapám halála közötti kevesebb, mint egy év telt el, ugyanakkor az így örökölt vagyon 2006-os árakon kalkulálva is több tízmillió forintos, mai 100 millió forintnál is értékesebb mezőgazdasági ingatlanokat takar. Az eltartási szerződésről nagyapánk nem beszélt, akik ismerte az eltartási szerződés megkötésének körülményeit, állítják, hogy nagyapánkat itatták, valószínűleg nem volt vele tisztában, hogy mit ír alá. Nagyapám halálakor én még kiskorú voltam, így fel sem fogtam, hogy kisemmizték a családomat, ma is nehezen tudok a témáról beszélni, ezért is fordulok írásban jogi segítségért.

A fentiekkel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel bennem:
• Ilyen időtávlatból van jogi lehetőség az eltartási szerződés felülvizsgálatára?
• A hagyatéki eljárás dokumentációját, esetleg az eltartási szerződést kinek és mennyi ideig kell megőriznie? Ezekhez milyen úton tudnék hozzájutni?
Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat!

Üdvözlettel,
NI

Kedves Drbjozsef!

Szeretnék megkérdezni, hogy:

nagy valószínűséggel én fogom Nagynéném pénzét örökölni. Van viszont az elhunyt férjének egy lánya, aki nem volt közös, de anno az volt a kérése Nagynénémnek, hogy osszuk meg egymás között a pénzt, ideje már nem volt ezt rögzíteni. Így is szeretnék eljárni, s azt szeretném megkérdezni, hogy mivel az én nevemre szól a számlához tartozó "elhalálozási rendelkezés" 100%-ban, milyen módon osszuk meg a pénzt úgy, hogy jogszerű legyen, s ki-ki a maga részét adózza le? Az elég, ha készítünk egymás között egy ún. ajándékozási szerződést, vagy feltétlenül ügyvéd vagy közjegyző szükséges ehhez? Vagy milyen egyéb módot javasol? (fele-fele arányban osztanánk)

Köszönöm szépen előre is!

Nagyon köszönöm a segítséget!!!

Anett0927,

Igen, de erre nem árt emlékeztetni a végrehajtást kérőt.

Saját vagyonával nem felel a férjed. Minden örökölt vagyonnal igen, azaz azzal is, amit "nagyapai" résznek neveztél, hiszen az az adós vagyona lett ezek szerint, ő felelt azzal is a tartozásaiért, most felel azzal a jogutódja, a párod is.

Előbb a nagyapa, majd az édesapa halt meg. A mama még él.

Akkor nem kell tennünk semmit, ameddig az örökség futja addig foglalnak.
Az a lényeg, hogy saját vagyonával nem felel, mert korlátozott a felelősség.

Jól hámoztam ki ugye?

Igazából nincs teljesen rendben ez a végzés, de fellebbezni valószínűleg tényleg felesleges. A lényeg a korlátozott felelősség: amíg megvan az az ingatlan, addig a végrehajtó csak azt foglalhatja. (Valószínűleg le is van már foglalva.)

„Igen, meg van még, valamint nagyapja részét is megörökölte az apja révén.”

Mármint, előbb hunyt el az édesapja, és egy részét a még élő nagyszülője örökölte, és utána tőle a párod?

„Ezt a felajánlást írásban kell megtenni?”

Bárhogy megteheti, de eléggé érdeketek, hogy igazolható módon tegye, erre még mindig a tértivevényes ajánlott levél a legjobb megoldás. Ha a füstjeleket is tudjátok konzerválni és közjegyzővel hitelesíttetni, akkor akár az is jó.

Igen, meg van még, valamint nagyapja részét is megörökölte az apja révén.

Ezt a felajánlást írásban kell megtenni?

Előre is köszönöm!

Anett0927,

Nincs miért fellebbezni, nincs is értelme, nem kell.

„Erre tekintettel a közjegyzőhelyettes megállapította, hogy a jogutód felelőssége korlátozott.”

Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint csak az örökölt vagyonnal felel a tartozásért, elsősorban annak tárgyaival, és a saját vagyonával csak különleges esetben (pl.: rosszhiszeműen járt el)

Megvan méga 2010-ben örökölt 1/4 tulajdonrésze a párodnak?

Ha igen, akkor ezt ajánlja fel a végrehajtást kérőnek. Ennyi. Más teendője nincs. Legfeljebb mellékelje neki is ezt a végzést, felhívva a végrehajtást kérő figyelmét, hogy mivel örökös jogutód, ezért a Ptk. szerint csak ezzel a vagyontárggyal felel a tartozásért (ha más nem volt a hagyatékban).

Végzés

A közjegyzőhelyettes megállapítja, hogy BN 14. napján elhunyt BB adósnak és zálogkötelezettnek, a végrehajtási
eljárásban érvényesített követelés, ügyszámú közjegyzői
okiratban foglalt követelés tekintetében - jogutódja, de a jogutód felelőssége néhai BB tartozásaiért az általa örökölt hagyaték tárgyaival és annak hasznaival - Bné túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten - áll fenn a
végrehajtást kérő felé, amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy
hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb
vagyonával is felel.
A közjegyzőhelyettes megállapítja továbbá, hogy a ügyszámú közjegyzői okiratba foglalt követelés jogosultjának, az ERSTE Bank Hungary
Zrt.-nek (szerződéskötéskori elnevezése: ERSTE Bank Hungary Nyrt.) az okiratban
foglalt adóssal szemben fennálló követelés az azt biztosító valamennyi mellékkötelezettséggel
együtt jogutóda az INTRUM Zártkörűen Működő Részvénytársaság (korábbi elnevezése:
Intrum Justitia Zrt.) végrehajtást kérő.
A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezni lehet. A fellebbezést az
ügyben eljáró közjegyzőnél, írásban 4 példányban kell előterjeszteni. A fellebbezés
illetékköteles, a fellebbezési illeték 10.000.-Ft. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett a
fellebbezést elektronikus úton az eljáró közjegyzőhöz a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
(MOKK) gépi hivatali tárhelyén keresztül [hivatal neve: Magyar Országos Közjegyzői Kamara
(gépi), rövid név: MOKKIT, KRID: 342479118] a MOKK által erre rendszeresített űrlap
(elérhető: www.mokk.hu) használatával nyújthatja be.
Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett a fellebbezést, írásban 4 példányban papír
alapon terjesztheti elő, a fellebbezési illetéket illetékbélyegben kell lerónia, elektronikus úton
előterjesztett fellebbezés esetén a fellebbezési illeték összegét a Debreceni Törvényszék
Kincstárnál vezetett 10032000-01012413 számú illeték-bevételi számlájára kell átutalni, az
átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a fellebbezéssel támadott határozat ügyszámát
törve a határozat sorszámával, valamint a befizető nevét (elnevezését) és lakóhelyét
(székhelyét) és a közjegyző nevét, az illeték megfizetését a fellebbezés előterjesztésével
egyidejűleg a közjegyzőnél igazolni kell.

Indokolás

A végrehajtást kérő 2021. április 28. napján végrehajtás elrendelése iránti kérelmet terjesztett
elő BN adóssal szemben a ügyszámú közjegyzői okirat
alapján, és a kérelemhez csatolta dr. Csaba debreceni közjegyző által BB adós és zálogkötelezett hagyatéka ügyében Debrecenben, 2010.
január 14. napján meghozott és 2010. január 14. napján jogerőre emelkedett
ügyszámú hagyatékátadó végzést, mely szerint a
17 helyrajzi szám alatt felvett, 14. szám alatt található
ingatlan 1/4 tulajdoni illetőségét az örökhagyó gyermeke, BN örökölte a túlélő
házastárs, Bné özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten.
A BB halálakor hatályban lévő régi Ptk. 679. §-ának (1) bekezdése akként
rendelkezik, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival
felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai
nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
Erre tekintettel a közjegyzőhelyettes megállapította, hogy a jogutód felelőssége korlátozott.
A végrehajtást kérő csatolta továbbá a Budapesten, 2020. február 04. napján kelt „Nyilatkozat
Kölcsönkövetelés átruházásáról szóló Szerződés Létrejöttéről” elnevezésű okirat egy
példányát. A becsatolt dokumentumból megállapítható, hogy az ERSTE Bank Hungary Zrt.
(szerződéskötéskori elnevezése: ERSTE Bank Hungary Nyrt.) az adóssal szemben fennálló
követelést - beleértve a kifizetés napjáig járó járulékokat is -, az azt biztosító valamennyi
mellékkötelezettséggel együtt adásvétel jogcímen átruházta a 2016. október 28. napján kelt
követelések adásvétele és engedményezése tárgyában létrejött szerződéssel az INTRUM
Zártkörűen Működő Részvénytársaságra.
Az engedményezés folytán az INTRUM Zrt. 2016. november 10. napján az ERSTE Bank
Hungary Zrt. helyébe lépett, és átszálltak rá a követelést biztosító zálogjogból eredő jogok is.
A közjegyzőhelyettes a végrehajtást kérő által becsatolt iratok alapján igazoltnak látta a
jogutódlást, a jogutódlást tényét és a jogutódlás terjedelmét a végrehajtást kérő által becsatolt
,,Nyilatkozat Kölcsönkövetelés átruházásáról szóló Szerződés Létrejöttéről” elnevezésű okirat
és a ügyszámú jogerős hagyatékátadó végzés alapján állapította meg.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 39. §-ának (1)
bekezdése szerint, ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a
végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (közjegyző), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság dönt
a jogutódlás kérdésében.
A fentiekre tekintettel a közjegyző a Vht. 39. -ának (1) bekezdése alapján a rendelkező részben
foglaltak szerint határozott.
A jogorvoslat lehetősége a Vht. 39. §-ának (la) bekezdésén alapszik.