Öröklés

A kizárás nem kitagadás.

„ha házasságunk alatt további ingóságokat vásárolunk, például nagyobb értékű autót, és a férjem lesz a tulajdonos, akkor azt a gyermek örökli-e?”

Persze, de egyrészt hivatkozhatsz közös vagyonra, vagyis hogy az 1/2 hányada a tiéd, másrészt az özvegy haszonélvezetet kap mindazon, amit nem ő örököl.

(Ne urazz, mert visszaasszonyomzlak!)

Új vagyok a fórumon, a tanácsotokat szeretném kérni.
Feleségem édesapja tavaly júniusban elhunyt.
Volt egy élettársa akivel 13 évet éltek együtt.
A hagyatéki tárgyaláson örökölt feleségem egy telket, és 400.000Ft-t. A hagyatéki leltárban a közös szerzemények nem szerepeltek így azokból nem is kapott semmit. A pénzről lemondott az élettárs javára, élettársi vagyonközösség kielégítése címen. Ezután az előzetesen megbeszéltek szerint, próbáltunk az élettárssal megegyezni a közös szerzeményekről, ám ígéreteivel ellentétben ekkor már azt mondta nem jár semmi a feleségemnek. Tudomásunkra jutott azonban hogy van apósom nevén egy traktor (Értéke kb 1.500.000Ft),és kezdeményeztünk egy póthagyatéki éljárást. Ennek tárgyalásán az élettárs jogi képviselő útján tulajdoni igényt jelentett be a traktorra, arra hivatkozva hogy azt teljes egészében ő fizette. A közjegyző ideiglenes hatályú végzésben feleségem tulajdonába adta a traktort, de az élettárs pert indít ellenünk.
Mi úgy gondoljuk hogy mivel az élettárs megkapta a 400.000Ft-t, és egyéb közös szerzeményekből nem kérünk részt, ez a traktor talán jár a feleségemnek.
(Vettek autót is aminek az értéke kb 2.000.000Ft. Ez az élettárs nevén van. A traktor minden papírja apósom nevére szól.)
Nem tudjuk bizonyítani a szerzési arányokat, de az nonszensz hogy mindent az élettárs fizetett.
A kérdésem az lenne hogy milyenek az esélyeink, érdemes e pereskedni, mennyi ilyenkor a perköltség, mennyibe kerül ügyvédet fogadni, nem fog e többe kerülni a leves mint a hús?
A tanácsokat előre is köszönöm!

Üdv mindenkinek

Az élettársi jogviszony ideje alatt szerzett vagyon a szerzéshez való hozzájárulás arányában közös. Ha a szerzés arányai nem bizonyíthatóak, akkor 50-50%. Aki különvagyonra hivatkozik, annak kell bizonyítania.
Ha már így alakult, akkor én a helyetekben viszontkeresetet nyújtanék be az elszámolásra (feltéve persze, hogy ti vagytok pluszban), aztán hadd szóljon. A viszontkereset illetéke a követelt összegnek (tehát aminek a megfizetésére köteleztetni szeretnétek a felperest) a 6%-a, de legalább 10 ezer forint.

Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, de pernyertesség esetén a másik felet kötelezik a nyertes költségeinek, köztük az ügyvédi költségeknek a megtérítésére is.

Konkrét számítást nyilván a vagyonkataszter ismeretében lehetne végezni; esélyt jósolni pedig akkor, ha tudnánk, mire hivatkozva állít különvagyont a felperes, és milyen bizonyítékai vannak.

Jó napot kívánok!
Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben.
Édesapám nővérének a fia elhunyt. Unokatestvéremnek nem volt testvére, felesége, gyermeke. A szülei tesvérei sem élnek már.
Ma kaptam levelet a közjegyzőtől hogy én is örökös lettem, és még vagy 35-en.
Próbáltam beszélni a közjegyzővel, de 2 hétre elutazott.
Mivel az ingatlan 300km távolságra van, nem tartok igényt az örökrészemre, lemondanék róla.
Beszéltem az egyik örököstársammal, szeretnék a javára lemondani.
Ő azt a felvilágosítást adta,volt a közjegyzőnél és mivel mi anyaiágon vagyunk örökösök, nem örökölhetünk semmit.
Nem értem hogy akkor miért kaptam ezt a levelet, mely szerint 8 napon belül írásban nyilatkozzam hogy a törvényes örökrészemre igényt tartok-e vagy esetleg lemondok más javára!

Segítséget előre is köszönöm.

Ilyenkor a nagyszülők leszármazottai örökölnek, teljesen mindegy, ki melyik nagyszülő leszármazottja. (Az arányok szempontjából az nem mindegy, hogy egy-egy nagyszülőnek hány gyermeke, unokája van.)

Köszönöm a gyors válasz, bár egy cseppet homályos!:)Akkor én, mint első unokatestvér, örökös vagyok mégis?

Igen, de valószínűleg tényleg célszerű lesz visszautasítani az öröklést.

Azoktól kérem elsősorban a segítséget akik járatosak ebben a témába. Anyukám 2010 szeptember 22-én elhunyt. Van egy 7 milliós panellakás aminek a fele a bátyámé a másik fele pedig a 3 testvéré báty,hugom és jómagam. Na most én szeretném ha a lányom örökölné az én részememet azaz 1/6 részt A lányom 12 éves kiskorú. Az lenne a kérdésem,hogy kell-e utánna fizetnem valamiféle illetéket vagy egyébb más jogcimen valamit,mert ha nem kell semmit sem fizetnem akkor lemondok az ő javára. Ugyan voltunk már a közjegyzőnél de a hugom még nem engedte,hogy jogerőre emelkedjen mert még gondolkodik,tehát én még a közjegyzőnél megmásíthatom a döntésemet? Most volt május 3-án a hagyatéki tárgyalás. Kérem,hogy akik tudnak minnél elöbb irjanak. Előre is nagyon megköszönöm a segítség nyujtást.

Ha már elfogadta az örökrészét, akkor nem tudja visszautasítani, ha nem fogadta el, vissza tudja. De ha nem utasítja vissza, akkor sem kell illetéket fizetnie, és a lányának illetékmentesen ajándékozhatja, persze utóbbi esetben azért ügyvédi díjjal számolni kell.

„ utóbbi esetben azért ügyvédi díjjal számolni kell.”

Nem feltételül. Az új hagyatéki eljárásról szóló törvény megengedi, hogy az ilyen ajándékozást a közjegyző egyezségbe foglalja és jóváhagyja. [2010. évi XXXVIII. tv. 94. § (2)]

Azt is szeretném megtudni,hogy kell.e illetéket nekem vagy a lányomnak fizetni valamikor vagy semmiféle anyagi vonzata nincsen ha én átadfom a lányomnak a részemet.Kérem válaszolni sziveskedjenek minnél hamarabb,köszönettel Cservenák Károlyné

Szia KBS,

Oksi, nem urazok. És köszönöm a válaszokat, jó hogy van ez a fórum.

Az autóval kapcsolatban: azt írod, hogy a gyerek örököl, de ha a felére tarthatok igényt házastársi közös vagyon címén, a gyerek részére meg özvegyi haszonélvezetet érvényesíthetek akkor ez azt jelenti, hogy gyakorlatban használhatom tovább az autót???

Mert egy autónak azért két bejegyzett tulajdonosa nem lehet...

Köszi..

Azt jelenti.
Több tulajdonosa lehet egy autónak is, az üzembentartó az megint más.

Köszönöm a választ!

Kedves KBS!

Férjem a vagyon egy részét életbiztosításba és ezzel kombinált befektetésekbe tette. Lehet e ezt örökölni, ha nem én vagyok a kedvezményezett az életbiztosításnál; Elválik - e az életb iztosítás és a befektetés ezekben az esetekben, illetve házastársi különvagyon lehet e a befektetés;

A kérdés csak akkor kérdés, ha a biztosított a biztosítás lejárta előtt meghal. Akkor pedig a biztosítási összeg a szerződésben megjelölt kedvezményezetté, nem része a hagyatéknak.
Annak nincs gyakorlati jelentősége, hogy a biztosítás díját a közös vagyonból vagy különvagyonból fedezték-e, bár elvileg különbség, hogy előbbi esetben a házaspártól, utóbbiban csak egyiküktől kapta a kedvezményezett az összeget.

NemGonoszMostoha

Azért az autót lehetőleg ne törd össze (...) mert a gk. mint ingósági vagyoni érték csak felerészt a tiéd, tehát "esemény" esetén kártérítéssel tartozol a tulajdonostársnak.

Tisztelt segítő Jogtudorok!

A következő helyzettel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.

Édesapa és fia között 50-50%-os tulajdonrész áll fent egy házban. Édesapa hónapok óta elfekvőben van, önálló életvitelre képtelen, mentálisan zavart, évek óta nem beszél Ő és a fia. Jelenleg a ház üresen áll. A fiú szeretne hozzájutni az örökségéhez, magyarán el szeretné adni a házat, mert abba az apja az egészségi állapota miatt már nem fog tudni visszaköltözni, és így, hogy üresen áll, csak romlik az állaga. Van még 1 gyermek, akiről nem lehet tudni, hogy van-e bármilyen szerződés az örökséggel kapcsolatban.

Bármiféle tipp, tanács, ötlet, mielőtt ügyvédhez és bíróságra kerülne az ügy? Mennyi esély van az eladásra? A tulajdoni lap szerint az eredeti 50-50%-os állapot áll fent, nincs bejegyezve semmilyen tartás, vagy bármi. Amennyiben nincs semmilyen más irat az örökséggel kapcsolatban, az édesapa része a 2 gyermek között oszlik el? És ha van papír (végrendelet, vagy bármi más), hogy pl. az édesapa részét a másik gyerek örökli, attól függetlenül a 20% köteles részt lehet kérni az apai részből?

Előre is köszönöm a segítséget. Üdv.

A saját tulajdonrészét bárki szabadon eladhatja, a tulajdonostársnak elővásárlási joga van.

Ha a szülők házasok voltak, akkor az apának elvileg haszonélvezete kellene legyen a gyerek 1/2 tulajdoni hányadán. A másik gyerek apai féltestvér? Miért nem örökölt az anya után ő is?

A tippem egyébként az, hogy mielőtt ügyvédhez fordul, döntse el az a gyerek, hogy egyáltalán mit akar. Mert ezekből a kérdésekből az derül ki, hogy maga se tudja.

Tisztelt KBS!

Köszönöm a választ.
Számításaink szerint nem mi vagyunk plusszban.
Szerintünk papíron a volt élettárs több jövedelmet tud felmutatni. (Mindketten nyugdíjasok, és mellette az élettárs még dolgozott is. Apósomnak csak a nyugdíj volt papíron. Ami neki volt mellette az nem bizonyítható.)
De ezt mi nem is tagadtuk. Pont ezért próbáltunk többféleképpen megegyezni az élettárssal,sajnos mindenre nemet mondott.
Azt viszont mi tartjuk elfogadhatatlannak, hogy 100% : O% az arány.
Ebben az esetben is javaslod a viszontkereset benyújtását?
Most ebben a perben amit Ő indít ellenünk, csak a traktor szerzési arányát fogja eldönteni a bíróság, vagy kérhetjük azt is hogy minden közös szerzeményről állapítsák meg a szerzési arányt.(Arra gondolok hogy ha teszem fel azt mondja a bíróság 70-30 a szerzési arány a traktor esetében, akkor nekünk csak a traktor 30%-a jár...?)
Mi csak azért akarjuk teljes egészében a traktort megtartani, mert másra akkor nem tartunk igényt.
Vagy ez így nem működik?
Köszönöm előre is válaszod!

Üdv.: TZ

Korábban már kérdztem, most újra szeretnék.
Megtörtént a hagyatéki leltár, közjegyző előtt minden, azt mondta a világ legegyszerűbb dolga (lenne), egy törvényes örökös van, átadná az örökséget, oszt viszlát.
De: az örökhagyó barátnője benyújtott egy érdekeltségi? kérést, (kézzel írott, nem is ügyvédi pecséttel) h szeretne jelen lenni a hagyatéki tárgyaláson.
Azzal az indokkal, h 11 éve élettársak voltak.

Mellesleg, nem voltak élettársak, 11 éve még az örökhagyó felesége is élt. A barátnő házas volt, mai napig az.

Kérheti a törv. örökös, h ne legyen jelen a barátnő a hagyatékin. Ez mégiscsak magánügy.

Köszönöm a választ.

JDI

Zoli, ha nem terjesztetek elő viszontkeresetet, akkor csak a traktor lesz a per és az elszámolás tárgya. Vagyis az élettárs igényt tarthat akkora hányadára, amilyen arányban az élettársi közös vagyon szerzéséhez hozzájárult.
A viszontkeresettel kérhetitek, hogy a teljes közös vagyont vonják be az elszámolásba, és ott már helye lehet annak is, hogy a bíróság úgy ossza meg a vagyont természetben, hogy ti kapjátok a traktort. A többi már számolás, bizonyítás és meggyőzés kérdése.

Judit, te ezt félreértetted. A hölgy nem egyszerűen jelen akar lenni, mert kíváncsi, hanem igényt jelentett be, azt állítja, hogy a hagyaték kisebb a leltárba vettnél, mert egy része őt illeti élettársi közös vagyon címén. Akkor pedig joga van jelen lenni a hagyatéki tárgyaláson.
Egyébként szerinted mi történik ott, amit olyan nagyon titkolni kellene?

Tisztelt KBS!

A gyermek tudja, hogy mit szeretne, konkrétan leírtuk az előző hozzászólásban! Szerintem lényegtelen, hogy milyen úton-módon került az 50-50% a felek nevére - most ez a helyzet. Az ügyvédje (aki a korábbi ügyet intézte, és "képben van") jelenleg külföldön tartózkodik még 2 hétig, ezért szeretett volna korábban tájékoztatást kérni itt.

Azért őszintét! Egy fél háztulajdont megnéznék, hogy tud valaki is eladni!!! Bár, hallottam már olyat, hogy nagymamával együtt adták el a házat.

A történet röviden annyi, hogy tartási szerződés volt a szülők és a fiú között. A szülők ketten voltak a tulajdonosok. Az édesanya halála után az ház 50%-a a fiú nevére került. Ekkor lépett képbe a másik testvér (édestestvér), aki évekig nem járt haza, nem beszélt a szülőkkel (de a szülők korábban felépítettek neki egy több-száz m2-es házat, annak fejében, hogy a családi házat a kisebbik testvérre fogják hagyni), de most mégis pénzhez akart jutni. Megtévesztette az apát, és a még érvényben lévő tartási szerződést bíróságon töröltették. Így mivel vagy haszonélvezet, vagy tulajdonjog van, jelenleg 50-50%-ban apa-fia között oszlik el a ház.

Mint már korábban is írtam, az élő szülő nem beszámítható, elfekvőben van, tehát az elővásárlási jogtól eltekinthetünk. Pénze sincs. Nem tudunk gyámságról sem, vagy bármi szerződésről.

A kérdés továbbra is az, hogy így, hogy él a szülő, de nem fog, nem tud visszaköltözni a házba, mert önálló életvitelre alkalmatlan, milyen lehetőségek vannak??? Eladható-e (nyilván kell valamilyen bírósági per) a ház, hozzájuthat-e az örökségéhez a gyermek??? Az elő, beszámíthatatlan szülő részét pl. számlán fenntartják-e, amíg meg nem hal, vagy az is az örökség részét képezi a ház eladásakor azonnal? Gyakorlatilag mi lesz jelen állás szerint a másik 50%-kal?

Köszönöm a válaszokat.

Közös tulajdon megszüntetése iránt pert lehet indítani. Emellett célszerű felhívni a gyámhatóság figyelmét arra, hogy rendeljenek gondnokot.