Öröklés

„Milyen fellebbezési mintát lehet használni”

Na, azt sürgősen felejtesd el! Vagy a vakbelét is kiveszed otthon a konyhaasztalon, ha úgy alakul?

„vagy a párom által megszerzett vagyonnal is ”
Is.

De különböztetni kell a végzés rendelkező és indoklási része között.

Egyáltalán milyen végzés ez? Ki hozta, mi a tárgya?

Üdv!
Párom nem rég kapta meg a végzést az édesapja után örökölt tartozás végrehajtása ügyében. A tartozásra a fedezet az ingatlan volt, 1/4 részben örökölte a tartozást. Egyéb vagyontárgya az elhunytnak nincs, viszont az ingatlan nem fedezi a teljes tartozást. A végzésben szerepek egy olyan rész, hogy "az örökös öröksége erejéig egyéb vagyontárgyaival is felel." Ez azokat a vagyontárgyakat takarja, amiket párom még örökölhetett az apjától, vagy a párom által megszerzett vagyonnal is felel a tartozásért?

Milyen fellebbezési mintát lehet használni ez ügyben? Mi szerepeljen benne?

Előre is köszönöm!

Rencsi88,

Jogi szempontból az elhunyt jogutódja vagy mint örökös, ezért igen, ezeket is meg kell fizetned főszabály szerint.

Az, hogy ezek esetleg elévültek-e, az más kérdés. Lehetséges (sőt valószínű, de biztosra nem tudhatod).

Ezekre még a régi Ptk. vonatkozik, a fizetési felszólítás is megszakítja az elévülést (ha még nem indult végrehajtás persze) - de ezt ha hivatkozol rá, a jogosultnak igazolnia kell. Sima levélben küldött küldeményeket nem fog tudni.

Egyelőre legfeljebb egy levelet érdemes írni nekik (én tértivel tenném), hogy álláspontod szerint a követelés elévült, azt megfizetni nem óhajtod, és bejelenteni a mostani címedet, hogy itt keressenek ha szerintük nem, küldjenek igazolást vagy a fizetési meghagyást ide címezzék.

Aztán figyelni a könyvelt küldeményeket, időben átvenni, és ellentmondani neki. A sima levelekkel nincs teendőd.

Jó napot kívánok!

Abban szeretnék segítséget kérni,hogy én lettem a néhai férjem örököse,aki 1,5éve hunyt el,de csak két hete volt a hagyatéki tárgyalás,végzés átadás.
Rengeteg tartozás maradt utána,amelyekről tudtam,nincs is problémám,viszont jelentkeztek olyan tartozással kapcsolatban követelés kezelők,amiken meglepődtem.Pl 2006évi vodafone tartozás(még ekkor nem is ismertük egymást),2008as Invitel tartozás,aruhitel tartozás.Mindegyik minimum 10éves.
Azzal kapcsolatban érdeklődnék,hogy ezeket is köteles vagyok megfizetni?
A pénzügyeket nem intéztem,de annyit biztosan tudok,hogy az utóbbi években semmilyen megleresés nem érkezett ezekről a helyekről.
Amit kaptam értesítést,nem is ajánlva érkzetett,csak sima levélként.

Segítségét előre is köszönöm!

Mert bármikor érkezhet rá bárhonnan utalás, ami a haláleset miatt nem lehet hozzáférhető. Beutalni lehet, kiutalni, fizetni (a zárolás erejéig) ne lehessen.

Teljesen felesleges ezt ragozni, ha egyszer üres volt a bankszámla, miért kellett volna zárolni?

drbjozsef

„Bejelentetted a halálesetet a banknak?”

Ez szerintem nem az ő dolga lett volna, hanem a közjegyzőé. De mivel közös a számla, sok joga a kérdezőnek nem is lett volna erre, max. a házastársnak, akinek ugyanolyan jogosultsága volt akkor arra a közös számlára - lehet ez a számla még mindig megvan, csak már egy személy kezeli.

És egyébként is azok után, ahogy kezdődött a kérdés - „Édesapám 10 évvel ezelőtt meghalt” - már sok mindenről nem igazán lehet beszélni, főleg arról nem, hogy akárhanyad részére igényt tartana a kérdező 10 év után annak a számlának az egyenlegéből. Ezt már te is leírtad neki. :-)

berke,

„a bankszamlat zarolni kellett volna”

Bejelentetted a halálesetet a banknak?

berke

„ujra utana olvasva a neten arra jutottam, hogy a bankszamlat zarolni kellett volna,ehhez kepest a bankszamla a hagyateki vegzesen sem szerepelt.”

Ezt meg honnan vetted? Ha az a házastársak közös számlája volt, akkor vajon milyen alapon zárolták volna azt úgy, hogy a másik, még élő fél se férjen hozzá, akinek ugyanolyan joga volt a közös számlán levő pénzt használni, felvenni, stb? drbjozsef nagyon jól leírta, hogy ilyen esetben a fél számlát zárolják, de a semminek a fele is semmi marad. Főleg akkor nincs igazán jogod ezt firtetni, hogy mint kiderült most, még az elhunyt életében történt ugyebár az utolsó pénzfelvétel.

csodás a stílus, ami maga az ember.. azért köszönöm :)

Újabb infók csöpögnek? Hogy lehet így válaszolni értelmeset szerinted?

A „bankszámlán utána maradt összeg nem került bele a ahgyatéki végzésbe, mivel anyám levette ezt” nagyon nem ugyanaz, mint hogy a „a bankszamla a hagyateki vegzesen sem szerepelt”

A többit nem is igen értem.

De lényegében mindegy, a pénzkövetelésed 5 év után feltehetőleg elévült (hacsak nem voltál 6+ évet kómában).

Hmm...a bank ezt kiadni tudja gondolom... a szamlamozgast az utolso honapban. A tortenet ugy merult fel ujra, hogy az osszeget beszamoltak papiron lakasvetelarhoz, hogy ujra eladaskor ne kelljen annyi vagyonosodasi illeteket fizetni. Emlekeszem a regi valaszokra, koszonom, de ujra utana olvasva a neten arra jutottam, hogy a bankszamlat zarolni kellett volna,ehhez kepest a bankszamla a hagyateki vegzesen sem szerepelt.

Berke!
Ezt a kérdést már megválaszolták kb. 3 héttel ezelőtt.
KBS válasza:"Csak ha az örökös bizonyítani tudja, hogy az összeg a hagyaték megnyíltakor még megvolt." De előtte leírtad, "Ha az elhalálozott és házastársának közös számlája volt, melyről a rendelkezésre álló összeget a házastárs a számlatulajdonos halála előtt pár nappal megkopasztott így az egyenesági örökös egy üres számlát talált,"

berke,

Honnan tudhatnánk mi azt?

Ha az a kérdés, a halál napján esedékes bankszámla egyenleg kellene a hagyatéki végzésbe kerüljön (függetlenül a zároláskori értéktől), házastárssal közös számla esetén a felét zárolják (ma már ritka az ilyen számla).

Követelni követelheted, megegyezés híján pert indíthatsz.

(Ha ugyanaznap vette le, akkor elszámolási kötelezettsége van az összeggel. Ha nem tud, jó eséllyel az elhunytat megillető része a hagyaték többi részének átadása szerint öröklődik.)

Tíz éve? Mondjuk akkor szerintem már rég elévült.

Gerin,

ne több helyen.

Sziasztok!

Édesapám 10 évvel ezelőtt meghalt. A bankszámlán utána maradt összeg nem került bele a ahgyatéki végzésbe, mivel anyám levette ezt azelőtt, hogy bejelentve lett volan az elhalálozás. Végrendelet nem készült. Jogosan tarthatok igényt az összeg felére/ egészére?

Köszi: berke

Jó napot kívánok, egy gyor kérdés lenne feletek.

Áprilisban kézhez kaptam a hagyatéki végzést 6 hónap várakozás után és a pappirban fel van tüntetve a reszesedesem, 14/28 és hogy mennyit ér az ingatlan.

Megtudnátok mondani hogy mikorra lesz kitűzve a hagyatéki tárgyalás? Mert április 8 óta megint áll az egész.

Vagy ilyenkor mi kovetkezik.
Legalabb kulcsot mikor kaphatók mert rajtam kívül még 2 családdal osztozom. És azok elakarjak adni a házat de van végrendelet az apám után amit még nem ismerek.

Köszönöm a válaszokat előrre is.

Békéséva

„akkor nem kötelező elfogadni a " köteles " részt, vissza lehet utasíani a végrendelkezés szerinti másik családtag javára.??”

Nem érted! Nem fogják neki felajánlani, hanem ha köteles részt akar az, aki a végrendelet alapján nem örököl, akkor igényelnie kell hivatalosan. Tehát a lényeg, hogy ha nem akar köteles részt - mert ha jól értem, nem szeretné, hogy azt is elvigyék az adósságok fejében - akkor szimplán nem jelzi rá az igényét.

Igen. ez volt a kérdés, hogy akkor nem kötelező elfogadni a " köteles " részt, vissza lehet utasíani a végrendelkezés szerinti másik családtag javára.??

A köteles rész egy igény. A jogosultja maga dönti el, hogy érvényesíti vagy nem.

De mintha nem ez lenne az igazi kérdésed.

Kedves Fórumozók!
Örökléssel kapcsolatos lenne a kérdésem.
Végrendeletet írt a hugom, azzal, hogy az egyik lányára hagyja minden vagyonát. A másikra nem akar semmit hagyni., amiben meg is egyeztek közösen, mert a másiknak adóságai vannak és nem akarják,hogy elvigye a végrehajtó.

A lényeg, az igazi kérdés, hogy ilyenkor a köteles részt" azért meg kell,hogy kapja?

Kedves Fórumozók!
Örökléssel kapcsolatos lenne a kérdésem.
Végrendeletet írt a hugom, azzal, hogy az egyik lányára hagyja minden vagyonát. A másikra nem akar semmit hagyni., amiben meg is egyeztek közösen, mert a másiknak adóságai vannak és nem akarják,hogy elvigye a végrehajtó.

A lényeg, az igazi kérdés, hogy ilyenkor a köteles részt" azért meg kell,hogy kapja?

„Ahhoz, hogy pert tudjak indítani, szükség van az anyja nevére és a születési nevére?”

Személyes adatokra, igen. Perindításhoz név, lakcím.
Amúgy a "nem létező" félreérthető volt, már nem élő ember sem perképes. (aki nem létező, mert mesefigura, az mlg pláne nem) Már csak a lakcím hiánya miatt sem...

„Ez hogyan derülhet ki? Ki deríti ki?”

Azért az államnak rendelkezésére áll az anyakönyvi hivatal az ő adatbázisával. Abból sok minden kikereshető hozzávetőleges adatok alapján is. De nem tudom mi az eljárás. A holttá nyilvánítási eljárás indításához is kellenek az adatai.

„Ekkor feltételezem póthagyatéki eljárást sem lehet indítani, jól gondolom?”

Szerintem nem. Mág az illetékes közjegyzőt sem tudod anélkül.

Ami ötlet még esetleg : kifejezetten egy ingatlanforgalmi szakjogászt keress. Egy ilyen ügyvéd szinte bizonyosan találkozott már a tiedhez hasonló esettel.

„A Magyar Állam ellen lehet elbirtoklási pert indítani?”

Esetedben igen.

Ha Lászlónak nem volt leszármazója, akkor a szülői örökölnek, ha ők nem élnek, akkor az ő helyükön a leszármazói - vagyis lényegében ha volt testvére, és azok közül valakinek leszármazója, akkor lesz örökös.

Ismerni kellene a családfát, de nagyon durván és pontatlanul azt lehet mondani, hogy ha valaki a nagyapai generációban van, akkor neked a másodunokatestvéreid (és akár te is) lehetnek az örökösei is akár. Szóval nem olyan lehetetlen az, hogy találnak.

Ha nincs örökös, akkor igen, a magyar állam örököl végső sorban.