Öröklés

oligaliga,

Köszönöm a választ!

„elindíthattok egy holttá nyilvánítási eljárást, utána egy hagyatéki eljárást”

Ha meg is tudnám szerezni László adatait - amire jelenleg nem sok esélyt látok - és holttá nyilvánítanák, majd elindítanám a hagyatéki eljárást, ki lenne az örökös? Bár valahogyan nekem is rokonom, de annyira oldalágon és távolról, hogy nem vagyok benne biztos, hogy én egyáltalán benne lennék bármely parentélában. Mivel senki nem tud róla semmit, leszármazókról sincsen tudomásom, esetleg a Magyar Államot tudom elképzelni, mint szükséges örököst. A Magyar Állam ellen lehet elbirtoklási pert indítani?

drbjozsef,

Köszönöm a részletes választ.

Próbáltam a családban érdeklődni, de egyetlen ember van aki hallott Lászlóról, mindenki más meghalt, aki tudhatna róla valamit. Elkezdtem családfát is kutatni, elég kevés a rendelkezésre álló megbízható és konkrét információ, ezenkívül a leggyakoribb magyar családnevek közt kell kutatni. Ez a vonal elég reménytelennek tűnik.

Lenne még pár kérdésem azzal kapcsolatban, amit írt:

„nem létező személy nem perelhető”

Ahhoz, hogy pert tudjak indítani, szükség van az anyja nevére és a születési nevére? Azt a perindításnál nekem kell bizonyítanom, hogy él-e még?

„Márpedig "László" 1948-as tulajdonszerzéséből elég valószínűen következik (hacsak nem volt akkor nagyon fiatal), hogy már nem él.”

Nyilván nem írtam le minden részletet, de valószínűleg 5-10 éves korában örökölhette a tulajdonrészét az anyja halála után. Az apja összesen háromszor házasodott, illene a történetbe, de ez csak feltételezés. Az biztos, hogy a tulajdoni lapon szerepel, hogy László örökléssel szerezte a tulajdonrészt. Illetve a házban találtam egy Lászlónak szóló levelet, amit a földhivatal 1985-ben küldött és azt írják, hogy "az 1972. évi 31. sz. tvr. alapján elrendelt ingatlannyilvántartás szerkesztése idején a tulajdonában álló ingatlan a rendezésből kimaradt." és érdeklődnek a születési éve és az anyja neve után.

„Ha pedig kiderül, hogy László már nem él”

Ez hogyan derülhet ki? Ki deríti ki? Feltételezem a bíróság magától nem kezd nyomozásba, hogy megtudja, hogy ki is ő. Vagy ha mégis nyomozásba esetleg azt az egy embert tudja megkérdezni, akit én is. És mivel már mindenki meghalt, a rendelkezésre álló dokumentumokból pedig ezek az infomációk hiányoznak, hogyan derítheti ki?

„egy póthagyatéki eljárást kell lefolytatni, hogy meglegyen László örököse, akit aztán már lehet perelni az elbirtoklásra.”

Tegyük fel, hogy nem lesznek meg László személyes adatai. Ekkor feltételezem póthagyatéki eljárást sem lehet indítani, jól gondolom?

Tisztában vagyok vele, hogy eléggé problémás az ügy, még egyszer köszönöm a rám szánt idejét és segítségét!

Borsoszem

Az életbiztosítás alapján járó összeg halál esetén a kedvezményezetté, nem kerül be a hagyatékba. Édesapád a pénzével életében szabadon rendelkezik. Ha meghal, a számláján lévő pénz az örökösöké, ugyanúgy, ahogy a tartozás is.

Sziasztok!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy most került tudomásunkra, hogy édesapánk életjáradékot kötött egy "lakásmaffiával".
A ház,amiben lakik már be van jegyezve a nevükre és azt is kikötötték,hogy a temetést ők nem állják.
Viszont édesapánk kötött egy életbiztosítást,amiben a kedvezményezett a testvérem.

Ugye ez a pénz semmiféleképpen nem lehet "az illetőké",ezt csak a testvérem kapatja meg?

Valamint ha apánkkal bemegyünk a bankba és a számláján lévő pénzt leveszi a számláról és elosztja közöttünk, ahhoz sem lehet semmi közük?

Ezek mellett édesapánknak tartozása is van két helyre,ezt mi örökölhetjük, ha amúgy semmit nem öröklünk vagy esetleg az "illetők"-re ezt rá lehet terhelni?

Segítségét előre is köszönöm!

Kinar

Ha meg tudjátok szerezni László adatait, akkor elindíthattok egy holttá nyilvánítási eljárást, utána egy hagyatéki eljárást, majd a végén a bejegyzett örökössel szemben egy elbirtoklási pert.

Kinar,

Lehetséges, de nem lesz se egyszerű, se pedig gyors.

A jogutód ugyanúgy kérheti az elbirtoklás megállapítását akkor is, ha az a jogelődje birtoklása alatt következett be. Ez esetetekben nem kérdés.

Az első baj az, hogy ez nem "sima" eljárás : elbirtoklási pert kell indítani. Csak bíróságon lehet megállapíttatni az elbirtoklást.

A második baj az, hogy nem létező személy nem perelhető. Ha ismeretlen helyen tartózkodik, az nem baj, annak lehet ügygondnokot rendelni, de a halott tulajdonos nem perelhető. Márpedig "László" 1948-as tulajdonszerzéséből elég valószínűen következik (hacsak nem volt akkor nagyon fiatal), hogy már nem él.

Meg lehet próbálni kikérni a földhivataltól azt az 1948-as okiratot, ami alapján bejegyezték László tulajdonjogát. De ez sem egyszerű, mert ha létezik is, csak annak adják ki, aki igazolja az érdeket, amihez neki arra szüksége van.

Ha elindítjátok a pert, akkor már jogosan lehet kikérni, de lehet, hogy nincs meg.

Ha pedig kiderül, hogy László már nem él, akkor először egy póthagyatéki eljárást kell lefolytatni, hogy meglegyen László örököse, akit aztán már lehet perelni az elbirtoklásra. Ha több leszármazója volt, meg nekik is több, akkor lehet, hogy sok rokon között fog eloszlani az a fél ingatlantulajdon.

Egyszóval : pert kell indítani, amihez érdemes amúgy is ügyvédet fogadni, úgyhogy keressetek egy ilyen ügyben esetleg járatosabb ügyvédet.

Nincs jó ötletem az adatok kiderítéséhez. Esetleg a tágasabb családban érdeklődni? Hátha tud mondani róla valaki valamit. Esetleg egy családfakutatással foglalkozó oldal? Lehet még a leszármazók is meglesznek...

Kedves Fórumozók!

Az unokatestvérem 2020-ban meghalt és én öröklöm meg a házát. A ház tulajdoni lapjából kiderült, hogy az unokatestvérem csak a ház felének tulajdonosa, a másik tulajdonos az unokatestvérem nagyapjának másik házasságából született fia, akinek a tulajdonjogát 1948-ban jegyezték be (a továbbiakban László néven hivatkozom rá).

A szomszéd, illetve egy távolabbi idős rokon (aki albérlőként pár évig lakott a házban) elmondása alapján a 70-es évek eleje óta nem látták Lászlót, a tulajdoni lapon nincs rögzítve a születési éve sem az anyja neve, nem tudni róla semmit.

Az unokatestvérem anyja 1975-ben örökölte a ház felét, az apja halálakor. Azóta a férjével a halálukig ott laktak. Az unokatestvérem az anyja halálakor, 2007-ben örökölte meg a tulajdonrészt, aki születésétől haláláig ott lakott.

A kérdésem: lehetséges-e visszamenőleg az unokatestvérem anyukája "nevében" elbirtokolni Lászlótól a ház másik felét? 1975 és 2007 között kétszer is eltelt az elbirtokláshoz szükséges 15 év. Indítható-e ilyen eljárás?

Előre is köszönöm a segítséget!

Cabron_

Elnézést, elkerülte a figyelmemet.

#oligaliga

Köszönöm szépen az infókat!

"Kedves Fórumozók!

Apósom elhunyt. Felesége, férjem és férjem két testvére a törvényes örökösök. Férjem vissza kívánja utasítani az örökséget.
Nekünk gyerekünk nincs, férjem egyik testvérének van 2 gyermeke. Apósom szülei, testvére nem élnek, a testvérének van egy élő lánya.

Kérdésem, hogy ha a férjem visszautasítja az örökséget, ki lép a helyébe?"

Innen indultunk. Úgy összességében nem érdekel minket a hagyaték, csak képben szeretnék lenni, illetve a visszautasítás módja költsége, ami valóban érdekel.

Cabron_

Visszaolvastam a hozzászólásaidat, nem találtam erre utalást, ezért kérdeztem.

#drbjozsef

Ilyesmiről nincs szó.

Egyelőre azt sem tudjuk, hogy az ingatlanon kívül van-e egyéb, nem avattak be, ezt előtte megkérdezzük. Jó lenne úgy járulni a közjegyző elé, hogy van a férjemnek halvány lövése arról, hogy mi a hagyaték.
De az biztos, hogy érdemleges dolog nincs. Sejtésünk van arról, hogy esetleg lehet üdülési jog, az meg csak megerősít a visszautasításban. :)

#oligaliga

Lejjebb már erre a választ megkaptam, férjem, mint gyermek az örökös, nekünk nincs gyerekünk.

Cabron_,

Esetleg még annyi kiegészítő infó, hogy ha bármilyen szempontból egy leendő örökös akár csak ráutaló magatartással használ, elvisz, birtokbavesz (ingatlannál : beköltözik, kiadja, rendelkezik vele), akkor elveszítheti a visszautasítás jogát.

Cabron_

El van nézve.

„Az örökség visszautasításának ugye az a módja, hogy közjegyző előtt kell megtenni ezt a nyilatkozatot, felteszem legkorábban akkor, amikor az önkorményzat benyújtotta a hagyatéki leltárat.”
Pontosabban, legkorábban akkor, amikor az önkormányzat összeállította a hagyatéki leltárat.

„Ennek gondolom van egy díja, majd utánanézek.”
A visszautasításnak nincs díja, legfeljebb postaköltsége.

„A kérdésem, hogy ebben az esetben is meg kell fizetni a teljes hagyaték után az örökösre eső részt, vagy mivel az örökös kiesett az örökségből, az sem terheli?”
Aki visszautasítja a hagyatékot, az nem örököl, tehát illetéket sem fizet.

Kérdés: Ki lenne részetekről az örökös, és annak van-e gyermeke? Ha van, akkor a gyermek kiskorú vagy nagykorú?

Elnézést, még lenne egy kérdésem.

Az örökség visszautasításának ugye az a módja, hogy közjegyző előtt kell megtenni ezt a nyilatkozatot, felteszem legkorábban akkor, amikor az önkorményzat benyújtotta a hagyatéki leltárat. Ennek gondolom van egy díja, majd utánanézek.

A kérdésem, hogy ebben az esetben is meg kell fizetni a teljes hagyaték után az örökösre eső részt, vagy mivel az örökös kiesett az örökségből, az sem terheli?

#drbjozsef

Köszönöm, ezek az infók sokat segítettek, most már meg tudom rágni és kiköpni ezt a köteles rész dolgot.

Az érzelmi-erkölcsi részen már túl vagyunk, igazából a további viszonyulás miatt lettem volna rá kíváncsi, hogy ez mennyire volt tudatos, ugyanis semmi értelmét nem látom annak, hogy miért a 2/3-a került "ráíratásra", és miért nem az egész. Így a most fennmaradó örökrésszel semmit nem lehet kezdeni. Persze, ha az ember nem akarja magát szívatni osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló perrel. :)

Kérdezni senkitől semmit nem szeretnén, már eldöntöttük, hogy visszautasítjuk az örökséget, és ez mindentől független. Csak kíváncsi voltam.

Még egyszer nagyon köszönöm!

„hagyaték tiszta értéke: Az adó- és érétkbizonylaton feltüntetett érték?”
Nem : a teljes hagyatéki vagyonból a hagyatéki terhek levonása utáni érték.
Ha nincs más vagyon a hagyatékban, és nincs hagyatéki teher (de pl. a temetési költség legalábbis az), akkor igen.

„ingyenes adomány tiszta értéke: esetünkben az ingatlan 2/3-ának juttatáskori értéke?”
Szerintem igen. (kivéve, ha ez valamelyik félnek méltánytalan elszámolást eredményezne, de ha pár éven belüli az ajándékozás, akkor nagyon nagy eltérés valszeg itt nincs. Egy 2013 körüli ajándékozás, az ingatlanpiac mélypontján már esetleg számíthatna.)

Mondjuk az igaz, hogy ha a juttatáskori értéket nézzük, amikor nem volt haszonélvezettel terhelt az ingatlan, akkor kijöhet olyan kötelesrészi alap, hogy még járna néhány százezer forint köteles rész...

„A végkifejlet szempontjából mindegy, de érzelmi, erkölcsi szempontból jó lenne tudnom, hogy igazam van-e.”

Mármint mibed? Hogy ezért történt így az ajándékozás, hogy ne járjon köteles rész?

Pusztán számszakilag ez jön ki : pont nem jár köteles rész.

(Ha jól számolok : 13,34M az ingatlan haszonélvezettel terhelt értéke, ennek 1/3 része a hagyatéknak, az 4,45M, ez oszlik 3 felé az örökösök között : 1,45M. A kötelesrész alapja a 13,34M, ebből minden örökösnek 4,45M járna, vagyis a köteles rész ennek a harmada, tehát pont az 1,45M)

De hogy "erkölcsi szempontból" ez tényleg így van-e, azt senki nem fogja tudni megmondani neked - ha a megajándékozó már elhunyt, akkor legfeljebb a megajándékozott, de hát ő nem nagyon fogja... bár miért ne? Veszíteni valója nincs, kérdezd meg, és akkor érzelmileg megnyugodhatsz talán.

#drbjozsef

Köszönöm válaszod. Igazából nem tudjuk, hogy mi volt a "ráíratás" jogcíme, csak feltételezem, hogy ajándékozás.
Pár fogalmat szeretnét tisztázni:

• hagyaték tiszta értéke: Az adó- és érétkbizonylaton feltüntetett érték?
• ingyenes adomány tiszta értéke: esetünkben az ingatlan 2/3-ának juttatáskori értéke?

Példámnál maradva, legyen mondjuk az adomány értéke 12 millió. Mennyi lenne a köteles rész:

10 éven belül történt, és azt tudom, hogy nincs köze a haszonélvezethez.

#wers

Köszi. Nem tudni, mikor történt az ajándékozás, pár éve. Úgy vélem, hogy ha az ajándékozáskori értéke (ez tűnik logikusnak) a köteles rész alapja, az biztosan valamicskével kevesebb, mint a mostani érték. Azt sem tudni, hogy az ajándékozás milyen értéken történt. Gondolom, ha a az adó-és értékbizonyítványban szereplő összegtől jelentősen eltér, akkor még támadható is lenne. Minimális értéknövelő beruházás történt az ingatlanon.

Nekem ez a köteles rész elég bonyolult, egyszer szeretném megérteni. Az az érzésem, hogy itt az történt, hogy legyen annyi örökölt érték (amivel semmit nem tudnánk kezdeni), mint a köteles rész, hogy ne igényelhessük azt. :) A végkifejlet szempontjából mindegy, de érzelmi, erkölcsi szempontból jó lenne tudnom, hogy igazam van-e.

Cabron_

„Ptk.
7:80.§(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).

7:81.§(1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke;”

Ha a köteles rész lenne a kizárás célja, akkor papíron nem ajándékozni kell, hanem visszterhesen eladni.

Ehhez egyébként a haszonélvezetnek semmi köze nincsen.

Logikailag sincs ez rendben. Ha a köteles rész alapja a tényleges hagyaték lenne, akkor törvényes öröklés esetén soha fel se merülnea köteles részi igény. Márpedig elég gyakran felmerül. Gyakran pont azért, mert tényleges hagyaték nincs is.

„A köteles rész alapj csak ez.”

Szerintem nem. Az ajándék beleszámít a kötelesrész alapjába. Sőt, még az is lehet kérdés, hogy milyen értékkel kell figyelembe venni, az ajándékozás kori értéken vagy a örökléskori értéken.