Öröklés

Tisztelt fórumozók!

A kérdésem az lenne, hogy ha adott 3 testvér meg 2 elvált szülő. Az anya 2008-ban az apa 2009 februárjában halt meg. Az anya háza x helyen volt, ahol az egyik gyerek él. Az apa háza y helyen van, ahol a másik gyerek él. Az anya halálakor ez a két gyerek megegyeztek egymással, hogy egymás javára lemondanak a másik városban lévő házrészükről. Így a harmadik gyereknek mindkét házból 1/3-ad rész jut, ami idáig rendben is lenne. De az a testvér aki most örökölte meg az apa után a ház 2/3-ad részét, követeli a harmadik gyerektől az 1/3-ot akár polgári peres úton is azzal az érvvel, hogy ő gondozta mindkét szülőt a haláluk előtt, ezért a harmadik gyerek nem jogosult az örökségből. (Viszont az anyai örökség 2/3-át megkapó testvér se gondozta egyik szülőt sem.) De ez nem "hivatalos" ápolásként történt. A kérdésem az lenne, hogyha tényleg perre viszi a dolgot, akkor jogosnak ítélhetik-e meg a követelését.
Válaszukat előre is köszönöm!
S. Bea

Szerintem az elhunyt szülők össz ingatlan vagyoni értékü hagyatékát kell a testvéreknek egymásközt harmadolni, ha ez természeben nem megoldható akkor közösen el kell adni a házakat és a pénzt arányosan elosztani.

Ha a szülők gondozásáról nincs szerződés akkor így utólag ezen a címen külön pénz nem követelhető - az más dolog, hogy mindhármójuknak közös erkölcsi kötelességük lett volna a szülőket istápolni. (Ha valami konkrét költség- kiadás megült fel mely számlával igazolható, az a másik két testvértől arányosan követelhető.)

Csupán megjegyzem: a gondozás mint tevékenyéség Ft/óradíj összegben elég jól behatárolható - természetesen legfeljebb néhány száz forint értékben -, és ezt kell napi/heti/havi óraszámra ill. forintra kivetiteni, összegezni. Mert ami számszerűen kijön az valószínűleg messze nem annyi mint a követelt 1/3 tulajdoni arány. És ha mégis kéri a fáradozásai megtérítését akkor ezt is harmadolniuk kell...

Ha nem tudnak megegyezni sajnos bírósági ügy lesz a dologból mely elhuzódó és költséges.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Ha semmilyen megállapodás még szóban sem volt erről apukával, akkor nem. Ha valami volt, és ez bizonyítható, akkor az ápolás ellenértékéig lehet jogos a követelés.

Köszönöm szépen a gyors választ!
Tisztelettel:
S. Bea

Tisztelt Szakértő!

Amennyiben egy gyermek a szüleivel eltartási szerződést köt, öröklés esetén milyen mértékű örökösödési illeték terheli az ingatlan örökséget?

Üdvözlettel: G.E.

EL kelenne dönetni, hogy eltartási szerződés vagy öröklés. A kettő egyszerre nemigen fog menni.

Tisztelt Kovács Béla sándor!

Az eltartási szerződés 2008-ban lett megkötve a szülőkkel. A szülők halála utána az eltartási szerződés értelmében a lakás az eltartotóé lesz. Ilyen esetben tehát olyan szabályok érvényesek mint egy oylan eltartó esetében aki nem vérszerinti gyermek? A másik kérdésem, hogy bár az eltartási szerződés megkötésre került, de figyelmen kívül lehet e hagyni ha majd az öröklésre sor kerül, tehát kérhető e olyan hagyatéki eljárás lefolytatása, mintha gyermek jogán örökölne? Az eltartási szerződés megkötésére azért került sor, mert a testvér már kapott egy másik lakást, tehát, hogy a szülői lakásból biztosan ne kelljen örökölnie. Viszont ha a két testvér megegyezik és lemond a másik az öröklési jogáról, ez megtehető e úgy hogy már megvan az eltartási szerződés. Temélem érthetően fogalmaztam meg kérdésemet.

Üdvözlettel: G. E.

Akkor az nem eltartási szerződés, hanem valami más.
De egyebekben is nagyon zavaros, amit írsz. Annyit megjegyeznék, hogy a tartási szerződések arra hivatottak, hogy ellenszolgáltatás - többnyire ingatlan - fejében biztosítsák a rászoruló jogosult tartását. Egyéb célra nem alkalmasak, arra meg kell keresni az adekvát megoldást. (Leplezett, színlelt szerződéseket kötni általában sem ajánlatos.)

Ha jól értem, hogy tulajdonképpen mi is a problémátok, akkor arra valószínűleg az lett volna a megfelelő eszköz, ha a testvér az örökhagyóval még életében kötött megállapodásban lemond az örökségről. De ezt megkérdezni egy kicsit késő most, amikor már megkötötték az eltartási szerződést.

Tisztelt Kovács Béla Sándor úr!

Egészen pontosan a szerződés megnevezése Öröklési szerződés. A szerződésben az örökhagyók kijelentik, hogy a szerződéses örökös a gyermekük. A szülőknek még egy ygermekük van, aki köteles részre jogosult.
Az ingatlan jogának megszerzése, hagyatéki eljárás során kerül a szerződő gyermek tulajdonába. A szerződő gyermek vállalta, hogy anyagilag valamint természetben ( mosás, főzés, takarítás) támogatja a szülőket. Ha hagyatéki eljárásra kerül a sor, és a másik tetstvér nem mond le a részéről, akkor ki kell fizetni a neki járó köteles részt? Nem tudom ilyen szerződés esetén jelenleg kell e örökösödési adót fizetni. Az ingatlan értéke 15 millió ft. Ha az örökösödési szerződés nem lenne, akkor úgy tudom ekkora értéknél még nem kell illetéket fizetni. Ilyen szerződés megléte esetén azonban, nem tudom mi az irányadó.

Üdvözlettel G.E

Mivel az öröklési szerződés visszterhes szerződés, így nem öröklési illetéket, hanem visszterhes szerzési ileltéket kell fizetni, 4 M Ft-ig 2%-ot, az efeletti részre 6%-ot. Viszont az öröklési szerződéssel elidegenített vagyontárgy nem számítható a kötelesrész alapjához.

Kérdéseim:

1. Hagyatéki eljárás során az öröklés tárgyát képező feles tulajdonú lakásingatlan felbecsléséról szóló dokumentumot láttam, és aláírtam, ugynakkor a másik, szintén közös ingatlannal kapcsolatos értékbecslést nem (telek), és gyakorlatilag így került át a közjegyzőhöz. Jogosan kifogásolhatom ezt? (Nem én vagyok az örökös, hanem élettárs és tulajdonostárs.)
2. Összeállítottam egy számítógépen készített anyagot a hagyatékkal kapcsolatos terhekről (pénzkölcsön, ápolási díj, megélhetési költségeink vázlata); ezt ügyvédem magához vette. Én ezt egy "munkaközi" anyagnak tekintettem, hiszen a konkrét szerződések, dokumentumok egy részét nem is csatoltam be,csak egy listát készítettem róluk. Végül ügyvédem ezt a hagyatéki osztálynak odaadta. Most az ügyvéd meglepetésére ezt az anyagot átküldték a közjegyzőnek, holott én ezt nem tartottam véglegesnek.

Ez szabályszerű?

3. A hagyatéki osztály kiadta ügyvédem nevét, és minden bizonnyal betekintést engedett az ellenérdekelt félnek ezekbe a kézjegyemmel el nem látott papírokba, melyek kvázi okiratként kezdték meg önálló életüket a közjegyzői eljárás elindulásával. Ez nem kifogásolható?

Végül a közjegyző a hagyatéki eljárásban már becitálhatja a hagyatéki terhet bejelentő szerződéses feleket?

Köszönöm előre is a választ!

Azt írod, van ügyvéded...

1. Jogszerű.
2. Jogszerű, de a közjegyző előtt is bejelentheted a további követeléseket.
3. Nem.
4. Igen, de nem kötelező megjelenni.