Mit tegyek?

Hát az egész épphogy nem arról szólt, hogy ne nyugtalankodj. De a perfeljegyzést a biztositó figyelembe veszi. De Attilának még mindig igaza van, azt is, ha a férjed gyujtja fel, és akkor tuti nem fizet egy fillért sem.

Akkor ne nyugtalankodjak semmiért?
A biztosító először tulajdoni lapot kér ki, megnézi és aztán fizet? Nekem - egyenlőre csak - perfeljegyzésem van a házon, ez fogja őket érdekelni? Mi lesz most?

Ez tetszik:))) Látod? Én sajnos már nem lepődök meg. Nem mindig attól sztárügyvéd valaki, hogy nagyon okos. Van, hogy csak szerencséje volt, és van, hogy csak jónevü papája:))) (Bár tőlük is lehet tanulni. Legalább azt, hogy igy nem csinálnám.)

Egyébként látod igazad van. Tényleg vannak jó, becsületes ügyvédek is. Szerencsére nekik is vannak ügyeik. Hosszu távon: tényleg láttam egy pár fegyelmi eljárási eredményt az ujságban.

És abban is igazad van, hogy a tárgyi tudásuk nem a "sztárügyvéddé tett" felkapott ügyvédeknek van. A baj viszont az, hogy sok esetben eredményesen adják magukat elő pl. a közigazgatásban. Az ügyintéző hasraesik előttük, mert ők ügyvédek, és meg sem próbálja ellenőrizni, hogy igazat mondtak-e. Sajnos tudok ilyen ügyről. Aztán a hivatal előadja az ügyvéd baromságait, mint saját álláspontját. Pl. "a birósági gyakorlat szerint amikor a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás egybeesik, akkor nincs folyamatos."

Logikai bukfenc: a kapcsolattartás végrehajtása nem birósági hatáskör. Márpedig ha nem az, akkor birói gyakorlat sem lehet benne:))

a sztárügyvédek se nyernek meg minden pert ... egy per kimenetele nagyon gyakran bizonytalan, főleg ha egy fogósabb kérdésben (akár ténykérdésben, akér jogkérdésben) van vita... sok az olyan körülmény, amely nem az ügyvéden múlik, és azzal nem tud semmit sem csinálni.

Tárgyaltam sztárügyvéddel szemben, aki olyan elementáris anyagi jogi és eljárásjogi hibákkal teli gondolatsort adott elő, hogy meglepődtem. És amikor mondtam, hogy mi a bajom az érvekkel, úgy tűnt, hogy nem is érti, mit mondok. Mivel megcáfolni nem tudta, ezlért hajtogatta tovább csökönyesen a magáért, mintha nem is hallotta volna, amit mondtam -persze az ügyfél szemében ő volt a küzdő, aki megtesz mindent, aki kiáll mellette ... de hogy az mennyire jó szakmailag, azt nem tudja eldönteni az ügyfél úgyse ...

a legtöbb sztárügyvéd nem attól sztárügyvéd, hogy nagyon ott van a szakmailag a toppon (mély tiszetelet a kivételeknek, pl. Zamecsnik vagy Bánáti)hanem attól, hogy felkapta egy-két ügyét a média, és ha egyszer szerepelt valamelyik szenzicióhajszász bulvárújságban, meg mondjuk a tvben, akkor rögtön kikiáltják rá, hogy sztárügyvéd. De ettől még nem lett se nagyobb sem alaposabb a tárgyi tudása, és a rutinja sem ... és abban se vagyok biztos, hogy egy-két tévés szereplés után rohannak hozzá az ügyfelek ...

szóval szerintem minden ügyvéd maga dönti el, hol húzza meg a mércét morálisan és anyagilag. Biztos vagyok abban is, hogy vannak pénzsóvár szélhámosok, de szerintem sok a korrekt, az ügyvédkedést hivatásnak tekintő ügyvéd is, aki lelkiismeretesen dolgozik ... hosszú távon ezek maradnak fenn, mert a lelkiismeretes, kitartó munka és az alapos tudás az, ami hozza az eredményt is, és az ügyfelet is ... ezt azért írtam, hogy kiálljak az ügyvédek lelkiismeretes csoportja mellett - és egyetértve Derille, elítáljem a szélhámosokat

Attila: maximálisan egyetértünk. Sajnos a tapasztalatom más. Sok ügyvéddel találkozom, és a "sztárügyvédek", akikkel eddig találkoztam a pernyertességre mennek minden lelkiismeretfurdalás (lelkiismeret) nélkül. Semmi és senki nem számit, egyedül a pernyertesség bármiáron. Ettől az ő ügyfele elégedett lesz. Az emberek pedig gyarlók. Amikor választhatnak, hogy melyik ügyvédhez mennek: aki tuti mindig minden pert megnyer, vagy aki becsületes, tuti, hogy az elsőt választják, pedig az szokott a drágább is lenni.

És presztizskérdés is a dolog. Azok az ügyvédek, akik mindig, mindenáron pert akarnak nyerni attól sem riadnak vissza, hogy egyik ügyben ez a véleményük, mert az egyik eszme mellett állnak ki, másnap egy másik ügyben meg pont az ellenkezője mellett. Na ja. A dolgok néha változnak. De ennyire?

Láttam már sztárügyvédet, aki arról nyilatkozott a tv-ben, hogy milyen sokat számit a kapcsolattartási ügyben az ügyvéd, hogy egyezségre törekszik, ugyanakkor van olyan ügye, ami azért folyik évek óta, mert szándékosan folyamatosan rossz tanácsot ad ügyfelének, aki igen jól fizető ügyfél. Szándékosan félreértelmezi a végzést, hisz ha az ügy lezárulna, elesne a jó bevételtől. Ügyfelének már többször volt komoly megegyezési szándéka, de ügyvédje tanácsára ezek mindig elmultak.

Tehát sajnos az élet más. De olyannak kellene lennie, amilyennek leirod. Sajnos nem olyan. És ennek az ügyvédnek nagyon sok ügyfele van. És mindig az ügyfele oldalán áll. Vagy mégse?

ami meg az ügyvdeket illeti:

az a jó, ha az ügyvéd nem a saját érdekét nézi a perben (minél hosszabb a per, annál több pénz jön be a sok tárgyalásból), hanem az ügyfél érdekét - minél hamarabb megoldani az ügyet az ügfyél megelégedésére... aki a második esetet választja, annak jó a referenciája, és ragadnak rá az ügyfelek, sőt az sem kizárt, hogy az ellenérdekű fél jön át hozzá egy másik ügyben, mert tetszik, amit csinált. Aki az eslő esetet választaj, az feltehetőenm pénzzavarban van, kevés az ügyfele, a bevétel meg kell folyamatosan... de ez az ügyvéd más célokért küzd - nem az ügyfélért, hanem magáért, és ez nem OK

Egyébként nem tudom, hogy helyes -e pert nyerni minden áron. Ha törik, ha szakad. Ha kell, hamis tanúval, ferdítéssel, hazudozással, tények hamis színben való feltüntetésével. Ha igaza van az ügyfélnek, ha nincs. Presztizsből. Az ügyvédnek is herótja lesz pár ilyen ügy után a jogtól - akár nyer, akár veszít ...

Sokkal szimpatikusabb nekem az olyan megoldások keresése, amik nem az erőszakra, agresszivitásra építenek (szerintem agresszív megoldás a pereskedés is, ha támadólag használjuk, mint ebben az esetben), hanem a közös megoldásokra. Olyanra, amit mind a két fél el tud fogadni, amik nem csak a jogi megoldásokról szólnak, hanem az emberek közötti konfliktust csillapítják amennyire lehet, kölcsönös megelégedésen alapulnak - és ettől működnek... ez az út pedig a mediációhoz áll közelebb.

Sokkal inkább ettől a konfliktuskezeléstől jó egy ügyvéd, nem attól, hogy le tudodtt nyomatni a másik torkán valamit, és erről állami kényszerrel végrehajtható papírja van ...

Sziasztok,

azt hogy a ház közös -e, az dönti el, hogy

1. házassági életközösség alatt vettétek -e (tehát házasságkötés után - és ebből a szemppontból mindegy, hogy előtte éltetek e együtt). Ha nem, akkor nem lehet házassági életközösség címén igényt támasztani rá... Ez egy objektív tény, meg kell nézni az adásvételi szerződést...
2. ha a házasság alatt vettétek, akkor kérdés, hogy miből: ha a férj tudja bizonyítani, hogy különvagyona volt (korábbi ingatlan, amit eladott, megvan a bankszémla is ahova a vételárat tette, az új ingatlan adásvételi szerződése, annak a vételára, amit esetleg kipótolt még valami pénzzel stb.), akkor ez is a különvagyona lesz.

Más kérdést, hogy pert (viszontkeresetet) lehet indítani annak megállapítására, hogy ez közös vagyon, de azt el is lehet veszíteni ...

Na most ha valóban a férjé az ingatlan, és te ebben a helyzetben is követeled a felét - akár egy felbíztató rossz tanécs hatására - akkor teljesen megértem, hogy ideges lesz... Ez jó lehet arra, hogy utóbb kiegyezz vele: elállsz a pertől, csak egydon 3-4 milliót, és akkor ki is költözöl - csak akkor ezt kell neki mondani. Ez ugyan kihasználása a helyzetnek, de akármilyen per is van folyamatban az bizonytalanségot teremet, és a bizonytalanásg feloszlatása megérhet ennyit a férjednek - bár a módszere valahol visszaélés a kreált pozicióval. Feltéteéezem, hogy egy kicsit benne van ebben a bosszú a legjobb barátnőért is ...

A másik variációs lehetősége a férjednek, hogy kitart végig, és nem ad egy petákot se, szintén bosszúból - és akkor ha veszítes, lesz egy jó nagy perköltség a nyakadban.

Mindkét lehetőséggel felvállaltok egy hosszabb konfliktust, bizonytalanségot az életetekben, egy háborút, ami öli az energiát ... ezért jobb lenne - akár az ügyvédeken keresztül -

1. leülni, és beszélni egyet,
2. kérni egy korrekt összeget azért, hogy elmenj onnan és új életet kezdj (pl annyit, amiből befizethetsz egy önerőt, meg egy munkahely mellett a fizetésedre felvehetsz hitelt)
3. kifejezni azt a szándékot, hogy minél előbb zárjátok le végérvényesen ezt a konfliktust nagy vérveszteságet nélkül, elismerve egymás emberi (NEM JOGI) igényeit, és törekedve a megfoldásra

Bubo - annyiban egyetértek veled, hogy felhigult a szakma. De azért az ügyvédeknek presztizskérdés is a dolog, tehát igyekszenek pert nyerni. Márcsak azért is, mert akkor többet kaszálhatnak. Persze nem gyorsan akarnak pert nyerni, szép lassan. Nekik nem sürgős. Van azért kivétel is.

Azért ne csak engem olvass. Attila leirta (és nagyon jól), biztositási pénz nem lesz, ha kiderül a biztositó számára, hogy felgyujtotta a lakást. Márpedig a szándékosság könnyen kiderülhet - általában ki szokott - és Attilának abban is igaza van, hogy azért nem sürün fordul elő, hogy valaki a saját vagyonát is megsemmisiti, csak azért, hogy a másiknak se legyen jó.

Azon felül ha a biztositó mégis fizet, akkor nyilván annak a felére is igényt tarthatsz, hiszen ha leég a ház, nyilvánvalóan megkeresi az ügyvéded a biztositót is azzal, hogy csak a kettőtök kezéhez fizethetnek, mivel per alatt állt az ingatlan, és kettőtök tulajdona volt, csak a földhivatali nyilvántartás szerint nem.

Mindenesetre még mindig azt érzem ki a leveledből, hogy neked nem sok közöd van az ingatlanhoz. Ha mint alkalmazott mostál, főztél és takaritottál, ahogy irtad, akkor ezért nyilván fizetést kaptál, hisz ettől voltál alkalmazott. Vagy nem nála voltál alkalmazott? Ez ugyanis nem derül ki a leveledből. Ha ő ezért alkalmazott téged, akkor ezt nem hozhatod fel sikeresen indokként.

Egy ilyen ügyben kivülállóként, iratok ismeretének hiányában nehéz jósolni, azonban azt gondolom, hogy jelen esetben ő van jobb helyzetben, és ráadásul jogos is amit akar. De majd a per során kiderül, láttam már olyat, hogy egy jó ügyvéd képes volt a másikat megfosztani mindentől, amiért ő dolgozott meg.

Még annyit, hogy próbálta bizonyítani, de az ügyvédem beadott egy viszontkeresetet (?), miszerint, az amit ő ott állít, az valótlan.
Azzal akarja bizonyítani, hogy neki egy időben volt más állandó lakcíme és egy lakása, ami szintén csak az ő nevén volt. Ezt eladta és ennek a vételárát is felhasználta a ház vásárlására. Az ügyvéddel mi azt állítjuk, hogy ez a lakás is közös volt, csak tulajdonosként nem lettem ott sem bejegyezve.
Beadott egy bankszámlakivonatot is, miszerint abban az időben nagyobb összeget megfordultak a számláján. Az ügyvédem erre azt válaszolta, hogy ez nem bizonyíték, illetve, hogy ha volt számla, akkor azon közös pénzek mozogtak.
Engem most csak az érdekel, ha felgyújtja, benne minden ingóval, akkor kapok-e majd a biztosítási pénzből vagy abból ő majd új életet kezd - engem kikerülve. Ehhez kérnék segítséget. Köszönöm.

Derill!
Házasságkötésünk előtt már együtt éltünk 2-3 évet, kisebb-nagyobb megszakításokkal, amit jogilag nem lehet az életközösség megszakításának venni.
Ilyenformán a ház vásárlásához is közöm van, hiszen az én segítségem is kellett hozzá (mostam, főztem, takarítottam). Anyagilag nem tudtam segíteni, hiszen alkalmazott voltam.
Az ügyvédem pedig váltig állítja, hogy a fentiek miatt a fele engem illet.
Én attól azért félek, hogy - mivel eladni nem tudja és megegyezni sem fogunk - csinál valamit, mondjuk, amit korábban is írtam. Azt sem fogom tudni bebizonyítani, hogy ő volt és pénzt sem látok majd.
Most mit tegyek????

Vitatnám, hogy az ügyvédnek csak a pernyertesség fontos, szerintem neki csak a megbízója pénze kell, ezért minél tovább "viszi" az ügyet, annál többet kaszál.
Sajnos, felénk is vannak ilyen ügyvédek - Tiszát lehetne rekeszteni velük - akik nem beszélik le az ügyfelet az esélytelen pereskedésről, inkább bele-viszik, és kopasztják őket, amíg lehet. Úgy mondják, „felhígult”a szakma.
Üdv.

Az a gond ahogy elnéztem, hogy nem nagyon tudja a férj bizonyitani, hogy házasságkötés előtt. "A házasságunkat megelőzően - már együttélésünk alatt - vett egy házat. " Tehát lehet, hogy közös vagyonból, és erre apellál az ügyvéd. Az ügyvéd pedig azért erölködik, mert igyekszik kihajtani azt, amit az ügyfele akar.
Akkor is, ha nem jogos. Õt ugyanis ez hidegen hagyja. Neki a pernyertesség a fontos.

Én az egész leirásból azt vettem ki, hogy a feleségnek tényleg anyagilag sincs köze magához a lakáshoz, esetleg a bentlévő ingóságokhoz, de még abban sem vagyok biztos.

Tehát elég jogszerütlennek tartom a követelést, ami viszont nem jelenti azt, hogy nem lehet megnyerni a pert.

És ez a sajnálatos.

Szerintem, ha házasságkötés előtt már a férjé volt az ingatlant, akkor ez az ő különvagyona, tehát ebből nem szerezhetsz részesedést. Az ügyvédet sem értem igazán, miért ad olyan tanácsot, aminek nincsen alapja.

Na igen. De ezek szerint tényleg semmi közöd hozzá. Ha pedig tényleg semmi közöd hozzá, akkor érthető, hogy dühös rád. Szokásos női taktika, hogy a pasit teljes mértékben kifosztják a házasság után. A pasik persze ettől - teljes joggal - bedurvulhatnak. Te sem örülnél neki, ha dolgozol valamiért, és egyszercsak olyan személynek kell adnod belőle, akinek semmi köze hozzá.

Te találtál mást. Azt gondolom, már össze sem kellett volna házasodnotok, ez az "elvett feleségül" nem annyira állja a helyét, hiszen ehhez neked hozzá kellett menned. Tehát két emberen mulik.

Én a helyedben - ha egyszer semmi közöd ahhoz a lakáshoz - nem követelőznék, mert tényleg megbosszulhatja magát a dolog és őszintén szólva egyáltalán nem neked adok igazat. Igaz, az önhatalmuskodást sem kedvelem, de azt jogosnak tartom, hogy valamilyen módon meg kell védenie a saját érdekeit a férjednek. Ha ez birósági uton nem megy, akkor más uton, ha egyszer neki van igaza, és ráadásul ezt Te is tudod.

Nem tudom, mert ismerem a férjem, néha elég furcsa dolgokra képes. A munkahelyemre is állandóan leveleket küldözgetett, mindenfélét állít rólam - persze nem a saját nevében írta. Meg újabban fenyeget is, hogy megveret, meg ilyenek.
Ma voltam a biztosítónál, mondtam, hogy be szeretném fizetni a biztosítási díjat. A hölgy közölte, hogy nincs jogosultságom, mert a férjem kifizette, meg az ö nevén van a ház, így minden fizetnivaló az övé. Az igaz, hogy volt egy családi biztosítás is, de azt mondta, hogy arról levetetett. Nyilván utánam nem akar biztosítást fizetni. Mindenesetre ezen azért elgondolkodtam.
Most mi legyen, mit tegyek?

Attila kérdezted, hogy mióta éltünk együtt? Többször éltünk élettársként, majd szakítottunk és egy hirtelen fellángolásból elvett feleségül. Aztán én találtam mást....
A házat ő vette, nekem anno megmutatta csak. Én alkalmazott voltam, férjem meg vállalkozó, de szerencsére mindig nullás bevallást adott be az apehba, így ő sem tud bizonyítani semmit. Tavaly a városi bíróságon megnyerte a pert, de a megyeit hatályon kívül helyezték. Most újra kezdődik majd a városin. Beadott egy iratot, melyben olyanokat állít, hogy ez a különvagyona. Az ügyvédem azt mondja én ragaszkodjak hozzá mindenképpen.... A pénz nem jönne rosszul.

Nem ismerem a férjedet. De ha elmész a XVIII. kerület Ráday Gedeon utcába, ott láthatsz egy házat - szép családi ház volt - amit a férj felgyujtott. Amit tudok róla, az nem sok, de ugy tudom elkeseredésében tette amiért elveszitette a családját, gyermekeit, amiért tönkrement a házassága. Le is égett porig. Aztán évekig állt üresen kiégve. Most elkezdték felujitani. Hogy ugyanaz a család, vagy közben eladták, nem tudni.

Tehát azért jobb az óvatosság. Ettől függetlenül azt gondolom Attilának igaza van, ritka eset, hogy valaki tönkreteszi azt amiért egész életében dolgozott.

Hirtelen felindulásból az ember néha olyat mond, amit maga sem gondol komolyan.

Nyugi, nem teszi meg! Ez csak hiszti - mert jól a sarokba szorítottad, és érzi, hogy ezzel pozícióba kerültél. Te is dühös lennél a helyében...

mióta éltetek együtt, miből vette a házat? ez fontos, hogy megállapíthassuk tulajdnostársak vagyto -e vagy nem ...

a biztosítót meg felejtsd el. amúgy ha kiderül, hogy a férjed gyújotta fel, nem fizet a biztosító, és közveszélokozásért le is sittelik az embert - csak hiszitiről van szó...

Üdvözlök mindenkit! Egy vagyonmegosztásban kérnék segítséget: a férjemmel vagyonjogi vitánk támadt. A házasságunkat megelőzően - már együttélésünk alatt - vett egy házat. Szerintem a fele a házasságkötésünk miatt engem a válás után megillet. Keresetet adtam be és perfeljegyzést tetettem a házra. Õ egyfolytában fenyegetőzik azóta. Ma felhívott és azt mondta, inkább felgyújtja a házat, minthogy nekem adjon egy petákot a házból. Azóta azon filózok, ha megteszi, mi lesz? A ház kb. 50millióra van biztosítva a benne lévő dolgokkal, ami még nincs is elosztva. Ha megteszi, akkor a biztosító fizet majd? Vagy mi lesz?
Tudom, hogy ezt csak úgy nem lehet megtenni, de félek attól, hogy mivel a házat ő vette és én is ragaszkodom hozzá, tényleg csinál valamit.