Hogy lehet rávenni a volt feleségemet a GYT. .behajtására?

Vagyis melyik családjogi törvény be nem tartásával lehet a volt feleségemet ,,megfogni\"?
A történet a következő:
Elvállt vagyok egy gyerekkel. Fiam az anyjával él egy háztartásban. Időközben UGYANEBBE A HÁZTARTÁSBA megszületett fiam féltestvére aki után nem fizetnek gyerektartást. Pedig az apja él, dolgozik, bejelentett jövedelme van stb. vagyis meg lehetne ,,fogni\" !
(Nem érti senki mi az oka hogy nem lép az ügyben !!)

A családjogi törvények a gyerek védelme érdekében a következőket írják:

A.) Törvény szerint az anya nem kötelezhető a 2. gyerek apjától a gyerektartás behajtására..... ???

B.) Az átutalt gyerektartást teljes egészében a célszemélyre kell hogy költse, más személyre és célra nem költhető.

C.) Nem védekezhet azzal, hogy kipótolja a saját jövedelméből a hiányzó részt hisz a családjogi törvény szerint neki is kötelessége a saját jövedelmét a gyerekekre költeni, még a sajátmaga veszélyeztetése árán is.

A B.) és C.) alapján kötelezhető-e a gyerektartás behajtására vagy nem ? Hiszen a B.) pontban vét a gyerekem ellen (és a másik gyerek ellen is) és a C.) megoldást sem fogadja el a T.Bíróság..... ? ! ? !

Benkő Laci

Nem tudom ezeket hol olvasta. Egyetlen családjogi törvény van: 1952. évi IV. törvény (Csjt.)
Abban pedig ilyenek nincsenek, sőt más olyan jogszabályról sem tudok, amiben ilyeneket irnának.
Örömmel venném, ha közölné a jogszabályhelyet.

Már megválaszoltam Önnek a szabályokat egy másik részben. A lényeg, hogy csak akkor avatkozik bele a hatóság, ha a gyermek ellátatlan, ezt pedig a Gyermekjóléti Szolgálatok vizsgálják. Kérheti ugyan a biróságtól, hogy a vagyonkezelési jogot Ön kapja meg, de egyrészt a tartásdij nem minősül vagyonnak, másrészt a tartásdij miatt kétlem, hogy megkapja a vagyonkezelési jogot, ugyanis annak az is a feltétele, hogy az anya ne megfelelően lássa el a vagyonkezelési felügyeleti jogot. (A vagyonkezelési jog a szülői felügyeleti jog egyik jogositványa.) Jelen esetben tehát szerintem semmit nem tehet. Ha az anyának ugyanis 20 gyereke születik, de például egyiknek sem nevezi meg az apját, tehát nem kerül bejegyzésre az anyakönyvbe, akkor mind a 20-at a meglévő jövedelméből (saját jövedelme, és ha valamelyik gyermek után kap tartásdijat az, plusz támogatások) fogja eltartani. Ha be van jegyezve apa, akkor annyi a különbség, hogy általában a támogatások nem járnak addig, amig a tartásdij igényt nem érvényesiti. De ha a támogatások nélkül is el tudja tartani a gyermekeket (tehát nem éheznek, járnak iskolába, van ruhájuk), akkor nem avatkozik bele az állam, és nem kötelezi a tartásdij más apáktól való behajtására.