bongyorka49,
Egyébként meg a mindenkinek legjobb megoldás, ha összesíted, szerinted mivel tartozik a testéred, és leültök, megbeszélitek. Neked se jó, ha pereskedned kell, neki se jó, ha akadályozod a lakás eladását (bár ő is bármikor kérheti a bíróságtól a közös tulajdonotok megszüntetését).
A legjobb mindig a közös megegyezés. Próbáljatok kompromisszumot kötni.
bongyorka49,
Az iratok és a végzés pontos ismerete nélkül csak általánosságban lehet megválaszolni : minden olyan összeget követelhetsz a testvéredtől, amit igazolhatóan (!) helyette (!) fizettél ki.
Vagyis bizonylatod, számlád, de legalább az átutalásokról bankszámlakivonattal rendelkezned kell.
Ami tartozás szerepel a hagyatéki végzésben, és Te fizetted ki a nővéred részét is, azt követelheted tőle.
Ha később, a hagyatéki végzés után bukkant fel tartozás, ami édesanyád tartozása, és Te fizetted ki a nővéred részét is, azt követelheted tőle.
Írsz neki egy tértivevényes, levelet, felsorolva mit fizettél ki helyette, és kérd hogy 15 napon belül fizesse ki a tartozását. Beleírhatod, hogy ha nem teszi meg, akkor fizetési meghagyásos eljárást indítasz ellene.
Ha nem fizet, elmész egy közjegyzőhöz, és elindítod az FMH-t. Ha arra se fizet, a jogerős FMH alapján végrehajtást indíthatsz.
Egyebekben :
Persze, követelni ezeket is követelheted tőle, hátha kifizeti, de az FMH-ba én nem raknám bele.
Tisztelt Szakértők!
Édesanyám tavaly márciusban elhunyt hosszú betegség után.Évekig ápoltam a lakást részben fel újítottam volt neki banki tartozása azt fizettem de így is maradt fent tartozás.A nővérem soha nem foglalkozott vele. A hagyatéki tárgyaláson 60/40 százalékban lettem örökös ott szerepelt az adósság is ami 60 %-ban én vállaltam 40%-ban a Nővérem hogy ki fizeti. Ő semmit nem fizetett ki én fizettem ki az egészet. Még most is jönnek behajtó cégektől tartozások amik több évvel ezelőtt keletkeztek, és abba se akar fizetni semmit de folyamatosan zaklat a lakás eladással és hogy fizessem ki a részét.Természetesen árulom a lakást de én is szeretném vissza kapni a pénzt amit ki fizettem helyette. Ebben szeretném a segítségüket kérni hogy ilyenkor mit tudok tenni?
Nem lép az özvegy helyébe senki, az öröklés nem szerződéses jogviszony.
De ha jól értem, azt akartad kérdezni, hogy az özvegy örököse hivatkozhat-e arra, hogy a hagyatéki leltárba az örökhagyó kizárólagos tulajdonaként felvett valamely vagyontárgy valójában a házassági közös vagyonba tartozott. Igen.
Kedves ügyvédek, fórumtársak!
Az alábbi helyzettel és kérdésekkel fordulok hozzátok:
Folyamatban levő hagyatéki tárgyalásban az egyik érdekelt fél az elhunyt házastárs özvegye, a másik az elhunyt vérszerinti gyermeke annak előző házasságából. Mindenki által elfogadott, jegyzőkönyvezett hagyatéki leltár már volt. A háttérben zajlott egy egyezség a vagyonközösség vs. különvagyon kérdésében, miközben az özvegy elhalálozott, így ez félbemaradt.
A kérdéseim a következők:
Köszönöm válaszuk.
Köszönöm szépen a választ.
Nem mondanám, hogy a kristálytiszta fogalmazás bajnoka vagy.
Az a kérdés, hogy mi a törvényes öröklés rendje?
Az anya hagyatékát a két életben lévő gyermeke és az elhalt gyermeke két unokája örökölte. (Mit gondolsz, a mostani 2/12-2/12-1/12-1/12 arány hogyan alakult ki? Csak nem az apa utáni örökléssel? Ha igen, akkor az anya után miért lenne más az öröklés rendje?)
Az időközben elhalt gyermek vagyonát - benne ezt az ingatlanilletőséget is - a három gyermeke (és ha van neki, akkor az özvegye) örökölte.
Azt hiszem, a problémádat az okozza, hogy nem tudod, hogy az öröklés a magyar jogban ipso jure. Vagyis a kérdésed helyesen nem úgy szól, hogy "ki örökli" (ti. majd) a hagyatékot - hanem, hogy "ki örökölte". Abban a pillanatban ti. amikor a néhai megboldogult.
Időközben talán magad is megértetted ennyiből, hogy a köteles résznek ehhez az esethez semmi köze.
Tisztelt Szakértők!
Napokkal ez előtt már elküldtem ezt a kérdésem, ha nem akarnak válaszolni, meg értem, de legalább annyit írjanak, hogy nem foglalkoznak a kérdésemmel. Köszönöm.
Szeretném megtudni, hogy a hagyatéki tárgyaláson milyen tulajdoni változásokat fognak megállapítani a következőkben leírt esetben.
Az anya 6/12 tulajdoni résszel rendelkezett.
Az első fia 2/12 tulajdoni rész
A második fia 2/12 tulajdoni rész
A harmadik fia régebben meghalt, annak a két fia(unokák) 1/12-1/12 tulajdonrésszel rendelkezett.
Az anya decemberben meghalt. A második fia februárban meghalt.Az anya halála után még nem volt hagyatéki tárgyalás, amikor a második fia meghalt.A második fiúnak három gyermeke van.
Ilyen esetben a hagyatéki tárgyaláson előbb az anyai részt osztják fel a két fiú között?
A két unokának jár-e köteles rész?
A második fiú utáni hagyaték csak a három gyermekét érinti, az ő utáni részt osztják fel közöttük?
Ezt írta Ági, a 2009 én se tudom most mi.
„A lakást ellenszolgáltatás nélkül adta az unoka húgomnak ezelőtt 7 évvel”
Vagyis köteles rész járhat.
És emlékezzünk meg arról, hogy a bírói gyakorlat a főszabálytól jelentős piaci változás esetén jellemzően eltér, és a halálozáskori értéket veszi figyelembe. Ha jól értettem a néhány másik kérdezővel hosszú ideig tartó értekezést másik topik(ok)ban.
Hét évvel ezelőtt nem 2009. volt. A tíz évnél régebben átruházott vagyontárgy már nem számít bele a köteles rész alapjába.
A tíz éven belül ingyenesen juttatott vagyontárgyat főszabályként a juttatáskori értéken kell figyelembe venni.
Üdv! Köszönöm a választ. Arra még válaszolna hogy mi a köteles rész értéke? A 2009-es ingatlan vásárlás vagy a jelenlegi ingatlan érték köteles része.
És bocs ha zavaros volt az előző kérdésem. Nem vagyok jogász, érzéseimet írtam
Köszönöm
Üdv! Köszönöm a választ.
Abban még segítene hogy akkor mi a hagyaték értéke? A 2009-es vételár vagy a jelenlegi érték?
Köszönöm.
Kovács_Béla_Sándor
Ha figyelmesen elolvasta volna akkor rájön, hogy a fél házból tesóm 1/4-et kapott a hitel fejében, a másik 1/4-ről nem volt szó, hogy megkapja. Maga szerint jogtalanúl kérem a maradék 1/4 részem? Ő a hitel miatt megkapta a részem, de neki ez nem elég.
Ági92, ne keverd a kérdéseket. Egyik, hogy jogosult vagy-e köteles részre. Igen. Más kérdés, hogy mennyi annak a köteles résznek az alapja, és így az, hogy ezen a jogcímen mennyi jár neked.
Amit a kérdés után írtál, azt felejtsük el. Téves, zavaros.
Nézd, Punka Drága!
Anno trükköztél egyet a szociális támogatás megszerzése érdekében. Akkor bizonyára jó ötletnek tűnt.
A testvéreddel megegyeztetek, hogy "pénz az ablakban". Ezt a megegyezést te borítottad, és mégis csak kérted, hogy fizessen. Ő a szerződésszegésedre azzal válaszolt, hogy vitatja, hogy tartozna neked - és ellenköveteléssel állt elő. Pechedre te nem tudod bizonyítani, hogy a követelésed megalapozott (és ha az lenne, akkor is elévült), az övét pedig nem tudod eredményesen vitatni.
Az előző mondatom ezt írja le tömören.
Nem mellesleg ez a válaszom és a másik rovatban adott is jogilag teljesen helytálló. Hogy te esetleg nem érted, vagy hogy neked nem tetszik, az már a te problémád. Ami azt illeti, ha odafigyelsz rá, százezreket, lehet milliókat takaríthatsz meg. Az ilyen tanácsot nem fikázni, hanem megköszönni illik.
Üdv!
Közös tulajdonom volt az édesanyámmal és az édesapámmal 1/3-1/3-1/3 tulajdoni hányaddal. Én nem laktam az ingatlanban. Édesapám elhunyt az 1/3 1/2 részét édesanyám haszonélvezeti jogával megörököltem.
Édesanyám nem tudta fenntartani a nagy házat ezért úgy határoztunk hogy eladjuk.Édesanyám meghatározta a minimum összeget amit kért. Az ingatlant nem sikerült annyiért eladni amennyit őt kért a saját részéért ezért az eladáskor az én örökségem és a saját részem terhére kifizettem a különbséget ami pár száz ezer forint volt. Mivel nem tudta hol akar letelepedni a sógornőmhöz költözött ott lakott egy évig és amikor az Ő közelükben talált lakást akkor a testvérem 5 gyermeke közül az egyiknek a nevére vásárolt lakást saját magának haszonélvezeti jogot alapítva. Nem tudtam mit tenni bár értetlenül álltam az események előtt. Édesanyám a közelmúltban elhunyt, még a közjegyző nem hívott hagyatéki tárgyalásra. Nem tudom mi van a hagyatékban, de gondolom a lakás nincs mivel az nem volt a halál beálltakor az anyám tulajdonában. A lakást ellenszolgáltatás nélkül adta az unoka húgomnak ezelőtt 7 évvel.Illet-e ebből engem köteles rész? Vagy mert nem ajándékkal hanem vásárlással adta kvázi kitagadott semmire nem számíthatok. Anyámmal a kapcsolatom végig jó volt, okot a kitagadásra nem adtam. Köszönöm a választ.
Üdv! Köszönöm a választ.
Abban még segítene hogy akkor mi a hagyaték értéke? A 2009-es vételár vagy a jelenlegi érték?
Köszönöm.
Kovács_Béla_Sándor
Köszön a mindenütt ott lévő folyamatos semmilyen segítséget, amit maga produkál. Inkább ne válaszoljon.
Ilyen az, amikor a fagyi visszanyal.
Szomorú örökös
Régebben ráírattam egy közös ingatlan örökségből 1/4-ed részt mert annak idején a szoc-pol-t csak így tudtam felvenni, hogy csak 1/4 ház lehet a nevemen. Az volt az alku tárgya, hogy őneki nem kell kifizetni a 1/4 házat ő meg nem kéri hiteltartozás felét, ami amúgy is neki kellett csak az apánkkal vetette fel aki idő közben meghalt. A hitel tavaly le lett tisztázva a bank felé úgy hogy adtam neki egy meghatalmazást, hogy eljárhat a nevemben és ő bement és kp-ban kifizette az egészet. Én nekem most eljött az idő, hogy a maradék 1/4 ház értékére szükségem van. Ezért felajánlottam neki, hogy áron alul vegye meg mivel úgy is ő lakik benne. De ő kijelentette neki ingyen kellene, erre felvetettem, hogy bíróságon fogom megszüntetni a közös tulajdont. Ezért most követeli tőlem a hitel felét és arra hivatkozik, hogy 5 év eltelt a régebben adásvételi szerződéssel ráírt 1/4 ház óta és ezt már nem tudom rajta érvényesíteni illetve nem számít az alkunk, de ő ki fogja belőlem sajtolni a hiteltartozás felét vagy adjam neki ingyen a maradék 1/4 házat is. Kicsit el vagyok keseredve, hogy kihasználva a jóhiszeműségemet teljesen ki akar semmizni.
Punka
Készpénzben kapta meg a testvéred az ellentételezést vagy banki átutalással? Ha utóbbi, akkor simán lehet igazolni, mi szerint az volt az az összeg és akkor mehet a sóhivatalba a fenyegetésével.
Olyan kérdésem lenne, hogy negatív örökséget (hiteltartozást) örököltünk testvéremmel, amit tavaly kifizettünk a bank felé (ne menjünk bele, hogy miért fogadtuk el a negatív örökséget). Igaz, hogy testvérem fizette be egyedül kp.-ban, de közjegyzői meghatalmazással, hogy eljárhat a nevemben, mivel én elég messze lakom. Ezért megkapta az ellentételezést részemről. Viszont erről papír nem készült és most előállt pofátlan módon azzal, hogy újra fizessem ki neki a bank fele letisztázott összeget mert különben bírósághoz fordul. Arra hivatkozik, hogy egyedül fizette ki és én nem tudom bizonyítani hogy odaadtam neki a felét. Tudja ezt rajtam érvényesíteni?
Akár sántíthat is. Legalábbis furcsa.
Én akkor is a bankba mennék, amit ő ad igazolást (ha lenne neki, de hát miért is lenne, a haláleseti rendelkezést a számla tulajdonosa adja a banknak, a jogosultjának nem is igen valószínű, hogy van ilyenje) az nem biztos hogy ezek után elég hiteles lenne nekem.
Ja, és ha nem akarják megmondani, volt-e haláleseti rendelkezés, akkor verd az asztalt, hogy nem érdekelnek személyes adatok, nem érdekel kinek a javára szólt, csak és kizárólag annyi, hogy volt-e, vagy nem volt. Ha elég határozott vagy, ennyit, nem hivatalosan, csak megsúgnak.
Zsanett,
„Mert akkor kiderül hogy nem mond igazat.”
Az igazmondás nem jogi kategória.
„Mivel tudná bizonyítani hogy valóban volt e végrendelkezes a nevéhez az adott számlára?”
A bank igazolja.
„Gondolom a halál után egyből fel lehet venni jogilag a pénzt akinek ez a záradék a nevére szól nem kell megvárnia hagyatékit. Ez így van?”
Haláleseti rendelkezés esetén igen. Nem tartozik a hagyatékba. Hogy miért várta meg? Ki tudja. Fura.
„3. Van egy jogerős hagyatéki végzés. Amire nem fellebbezett és nem csinált semmit ..”
Akkor jó. Ha semmit sem csinált, nincs baj.
Én a helyedben elmennék az adott bankba, bemutatnám a jogerős hagyatéki végzésemet, és kérném a részem. Ha megtagadják - nyilván ez lesz, ha egyszer már kifizették -, akkor kérdezd meg, milyen okirat alapján. A hagyatéki végzés alapján, vagy volt-e haláleseti rendelkezés a számlán.
Ha előbbi, akkor nem hibázott a bank, jogosan vette fel az örökös is, csak jár nektek belőle - következhet a felszólítás és a fizetési meghagyás.
Ha utóbbi, akkor ennyi, övé az összeg, neki jár, nem kellett volna a hagyatékba sem kerülnie. Ha pereskednél érte, pont ezt állapítaná meg a bíróság, és sajnálkozva közölné, hogy a hagyatéki tárgyaláson hiba történt, ennyi.
„jogi megközelítésre gondoltam ”
A jogi megközelítés az, amit már kétszer beírtam: „A hagyatékátadó végzés nem konstituál, csak deklarál.”
Negyedszer már nem fogom.
„A végrendelkezési jogú számlát akkor minek vette bele a hagyatékba ha csak az övé?”
Nem ő vette bele. Azt a közjegyző állítja össze.
„a közjegyző miért nem fogadta el akkor amit mondott?”
Honnan tudhatnánk mi azt?
„1 év alatt került megrendezésre a hagyatéki tárgyalás, ha övé a számla 1 év alatt miért nem vette le a pénzt ? miért várt a tárgyalásra?”
Honnan tudhatnánk mi azt?