Fórum öröklés és családjog régebbi elöl     új hozzászólás


Hagyatéki kérdés

drbjozsef #   2019.05.09. 11:50

bongyorka49,

Egyébként meg a mindenkinek legjobb megoldás, ha összesíted, szerinted mivel tartozik a testéred, és leültök, megbeszélitek. Neked se jó, ha pereskedned kell, neki se jó, ha akadályozod a lakás eladását (bár ő is bármikor kérheti a bíróságtól a közös tulajdonotok megszüntetését).

A legjobb mindig a közös megegyezés. Próbáljatok kompromisszumot kötni.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2019.05.09. 11:40

bongyorka49,

Az iratok és a végzés pontos ismerete nélkül csak általánosságban lehet megválaszolni : minden olyan összeget követelhetsz a testvéredtől, amit igazolhatóan (!) helyette (!) fizettél ki.

Vagyis bizonylatod, számlád, de legalább az átutalásokról bankszámlakivonattal rendelkezned kell.

Ami tartozás szerepel a hagyatéki végzésben, és Te fizetted ki a nővéred részét is, azt követelheted tőle.

Ha később, a hagyatéki végzés után bukkant fel tartozás, ami édesanyád tartozása, és Te fizetted ki a nővéred részét is, azt követelheted tőle.

Írsz neki egy tértivevényes, levelet, felsorolva mit fizettél ki helyette, és kérd hogy 15 napon belül fizesse ki a tartozását. Beleírhatod, hogy ha nem teszi meg, akkor fizetési meghagyásos eljárást indítasz ellene.

Ha nem fizet, elmész egy közjegyzőhöz, és elindítod az FMH-t. Ha arra se fizet, a jogerős FMH alapján végrehajtást indíthatsz.

Egyebekben :

  • Édesanyád ápolását nemigen tudod behajtani rajta. Ezt édesanyáddal kellett volna rendezned még életében, végrendelettel, vagy tartási szerződéssel.
  • A lakásra költött felújítást, amit még a haláleset előtt költöttél a lakásra, szintén anyukáddal kellett volna rendezned.
  • Édesanyád banki tartozásba a halála előtt (igazolhatóan) fizetett pénzt be kellett volna jelentened a hagyatékba mint hagyatéki hitelező. Megtetted ezt? Maga a hitel gondolom bekerült a hagyatékba.

Persze, követelni ezeket is követelheted tőle, hátha kifizeti, de az FMH-ba én nem raknám bele.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

bongyorka49 # e-mail 2019.05.09. 09:27

Tisztelt Szakértők!

Édesanyám tavaly márciusban elhunyt hosszú betegség után.Évekig ápoltam a lakást részben fel újítottam volt neki banki tartozása azt fizettem de így is maradt fent tartozás.A nővérem soha nem foglalkozott vele. A hagyatéki tárgyaláson 60/40 százalékban lettem örökös ott szerepelt az adósság is ami 60 %-ban én vállaltam 40%-ban a Nővérem hogy ki fizeti. Ő semmit nem fizetett ki én fizettem ki az egészet. Még most is jönnek behajtó cégektől tartozások amik több évvel ezelőtt keletkeztek, és abba se akar fizetni semmit de folyamatosan zaklat a lakás eladással és hogy fizessem ki a részét.Természetesen árulom a lakást de én is szeretném vissza kapni a pénzt amit ki fizettem helyette. Ebben szeretném a segítségüket kérni hogy ilyenkor mit tudok tenni?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.05.08. 11:29

Nem lép az özvegy helyébe senki, az öröklés nem szerződéses jogviszony.

De ha jól értem, azt akartad kérdezni, hogy az özvegy örököse hivatkozhat-e arra, hogy a hagyatéki leltárba az örökhagyó kizárólagos tulajdonaként felvett valamely vagyontárgy valójában a házassági közös vagyonba tartozott. Igen.

www.kbs-ugyved.hu

PeterB # e-mail 2019.05.08. 11:01

Kedves ügyvédek, fórumtársak!

Az alábbi helyzettel és kérdésekkel fordulok hozzátok:

Folyamatban levő hagyatéki tárgyalásban az egyik érdekelt fél az elhunyt házastárs özvegye, a másik az elhunyt vérszerinti gyermeke annak előző házasságából. Mindenki által elfogadott, jegyzőkönyvezett hagyatéki leltár már volt. A háttérben zajlott egy egyezség a vagyonközösség vs. különvagyon kérdésében, miközben az özvegy elhalálozott, így ez félbemaradt.

A kérdéseim a következők:

  1. Az özvegy helyébe lépő - egyensági leszármazó hiányában - oldalági örököst milyen jogok illetik meg a további tárgyalás során? Gondolok itt arra, hogy a belépő örökös érvényesítheti-e a házastársi vagyonközösség alatt szerzett közös vagyon jogcímét az örökössel szemben, vagy azt csak a házastárs tehette meg (alanyi jogon) mindaddig, míg élt?
  2. Amennyiben érvényesítheti ezt a jogot, ellenben nem fogadja el ezt az ellenérdekelt fél, akkor ki kerül bizonyítási kényszerbe a vagyonközösséget illetően?
  3. Lezárulhat-e az eljárás a legegyszerűbb módon, a törvényes öröklés rendje szerint (mindenki 1 gyermekrészt örököl azonos arányban)? Ha, igen, ehhez mi a szükséges feltétel?

Köszönöm válaszuk.

bbubu # e-mail 2019.05.08. 09:10

Köszönöm szépen a választ.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.05.07. 22:02

Nem mondanám, hogy a kristálytiszta fogalmazás bajnoka vagy.
Az a kérdés, hogy mi a törvényes öröklés rendje?
Az anya hagyatékát a két életben lévő gyermeke és az elhalt gyermeke két unokája örökölte. (Mit gondolsz, a mostani 2/12-2/12-1/12-1/12 arány hogyan alakult ki? Csak nem az apa utáni örökléssel? Ha igen, akkor az anya után miért lenne más az öröklés rendje?)

Az időközben elhalt gyermek vagyonát - benne ezt az ingatlanilletőséget is - a három gyermeke (és ha van neki, akkor az özvegye) örökölte.

Azt hiszem, a problémádat az okozza, hogy nem tudod, hogy az öröklés a magyar jogban ipso jure. Vagyis a kérdésed helyesen nem úgy szól, hogy "ki örökli" (ti. majd) a hagyatékot - hanem, hogy "ki örökölte". Abban a pillanatban ti. amikor a néhai megboldogult.

Időközben talán magad is megértetted ennyiből, hogy a köteles résznek ehhez az esethez semmi köze.

www.kbs-ugyved.hu

bbubu # e-mail 2019.05.07. 19:39

Tisztelt Szakértők!
Napokkal ez előtt már elküldtem ezt a kérdésem, ha nem akarnak válaszolni, meg értem, de legalább annyit írjanak, hogy nem foglalkoznak a kérdésemmel. Köszönöm.

Szeretném megtudni, hogy a hagyatéki tárgyaláson milyen tulajdoni változásokat fognak megállapítani a következőkben leírt esetben.
Az anya 6/12 tulajdoni résszel rendelkezett.
Az első fia 2/12 tulajdoni rész
A második fia 2/12 tulajdoni rész
A harmadik fia régebben meghalt, annak a két fia(unokák) 1/12-1/12 tulajdonrésszel rendelkezett.
Az anya decemberben meghalt. A második fia februárban meghalt.Az anya halála után még nem volt hagyatéki tárgyalás, amikor a második fia meghalt.A második fiúnak három gyermeke van.
Ilyen esetben a hagyatéki tárgyaláson előbb az anyai részt osztják fel a két fiú között?
A két unokának jár-e köteles rész?
A második fiú utáni hagyaték csak a három gyermekét érinti, az ő utáni részt osztják fel közöttük?

drbjozsef #   2019.05.06. 13:06

Ezt írta Ági, a 2009 én se tudom most mi.

A lakást ellenszolgáltatás nélkül adta az unoka húgomnak ezelőtt 7 évvel

Vagyis köteles rész járhat.
És emlékezzünk meg arról, hogy a bírói gyakorlat a főszabálytól jelentős piaci változás esetén jellemzően eltér, és a halálozáskori értéket veszi figyelembe. Ha jól értettem a néhány másik kérdezővel hosszú ideig tartó értekezést másik topik(ok)ban.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.05.06. 11:06

Hét évvel ezelőtt nem 2009. volt. A tíz évnél régebben átruházott vagyontárgy már nem számít bele a köteles rész alapjába.
A tíz éven belül ingyenesen juttatott vagyontárgyat főszabályként a juttatáskori értéken kell figyelembe venni.

www.kbs-ugyved.hu

Ági92 #   2019.05.06. 08:05

Üdv! Köszönöm a választ. Arra még válaszolna hogy mi a köteles rész értéke? A 2009-es ingatlan vásárlás vagy a jelenlegi ingatlan érték köteles része.
És bocs ha zavaros volt az előző kérdésem. Nem vagyok jogász, érzéseimet írtam
Köszönöm

Üdv! Köszönöm a választ.
Abban még segítene hogy akkor mi a hagyaték értéke? A 2009-es vételár vagy a jelenlegi érték?
Köszönöm.

Punka # e-mail 2019.05.05. 19:29

Kovács_Béla_Sándor

Ha figyelmesen elolvasta volna akkor rájön, hogy a fél házból tesóm 1/4-et kapott a hitel fejében, a másik 1/4-ről nem volt szó, hogy megkapja. Maga szerint jogtalanúl kérem a maradék 1/4 részem? Ő a hitel miatt megkapta a részem, de neki ez nem elég.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.05.05. 19:12

Ági92, ne keverd a kérdéseket. Egyik, hogy jogosult vagy-e köteles részre. Igen. Más kérdés, hogy mennyi annak a köteles résznek az alapja, és így az, hogy ezen a jogcímen mennyi jár neked.

Amit a kérdés után írtál, azt felejtsük el. Téves, zavaros.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.05.05. 19:06

Nézd, Punka Drága!

Anno trükköztél egyet a szociális támogatás megszerzése érdekében. Akkor bizonyára jó ötletnek tűnt.
A testvéreddel megegyeztetek, hogy "pénz az ablakban". Ezt a megegyezést te borítottad, és mégis csak kérted, hogy fizessen. Ő a szerződésszegésedre azzal válaszolt, hogy vitatja, hogy tartozna neked - és ellenköveteléssel állt elő. Pechedre te nem tudod bizonyítani, hogy a követelésed megalapozott (és ha az lenne, akkor is elévült), az övét pedig nem tudod eredményesen vitatni.
Az előző mondatom ezt írja le tömören.

Nem mellesleg ez a válaszom és a másik rovatban adott is jogilag teljesen helytálló. Hogy te esetleg nem érted, vagy hogy neked nem tetszik, az már a te problémád. Ami azt illeti, ha odafigyelsz rá, százezreket, lehet milliókat takaríthatsz meg. Az ilyen tanácsot nem fikázni, hanem megköszönni illik.

www.kbs-ugyved.hu

Ági92 #   2019.05.05. 16:18

Üdv!
Közös tulajdonom volt az édesanyámmal és az édesapámmal 1/3-1/3-1/3 tulajdoni hányaddal. Én nem laktam az ingatlanban. Édesapám elhunyt az 1/3 1/2 részét édesanyám haszonélvezeti jogával megörököltem.
Édesanyám nem tudta fenntartani a nagy házat ezért úgy határoztunk hogy eladjuk.Édesanyám meghatározta a minimum összeget amit kért. Az ingatlant nem sikerült annyiért eladni amennyit őt kért a saját részéért ezért az eladáskor az én örökségem és a saját részem terhére kifizettem a különbséget ami pár száz ezer forint volt. Mivel nem tudta hol akar letelepedni a sógornőmhöz költözött ott lakott egy évig és amikor az Ő közelükben talált lakást akkor a testvérem 5 gyermeke közül az egyiknek a nevére vásárolt lakást saját magának haszonélvezeti jogot alapítva. Nem tudtam mit tenni bár értetlenül álltam az események előtt. Édesanyám a közelmúltban elhunyt, még a közjegyző nem hívott hagyatéki tárgyalásra. Nem tudom mi van a hagyatékban, de gondolom a lakás nincs mivel az nem volt a halál beálltakor az anyám tulajdonában. A lakást ellenszolgáltatás nélkül adta az unoka húgomnak ezelőtt 7 évvel.Illet-e ebből engem köteles rész? Vagy mert nem ajándékkal hanem vásárlással adta kvázi kitagadott semmire nem számíthatok. Anyámmal a kapcsolatom végig jó volt, okot a kitagadásra nem adtam. Köszönöm a választ.

Üdv! Köszönöm a választ.
Abban még segítene hogy akkor mi a hagyaték értéke? A 2009-es vételár vagy a jelenlegi érték?
Köszönöm.

Punka # e-mail 2019.05.05. 15:51

Kovács_Béla_Sándor

Köszön a mindenütt ott lévő folyamatos semmilyen segítséget, amit maga produkál. Inkább ne válaszoljon.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.05.05. 15:43

Ilyen az, amikor a fagyi visszanyal.

www.kbs-ugyved.hu

Punka # e-mail 2019.05.05. 14:01

Szomorú örökös

Régebben ráírattam egy közös ingatlan örökségből 1/4-ed részt mert annak idején a szoc-pol-t csak így tudtam felvenni, hogy csak 1/4 ház lehet a nevemen. Az volt az alku tárgya, hogy őneki nem kell kifizetni a 1/4 házat ő meg nem kéri hiteltartozás felét, ami amúgy is neki kellett csak az apánkkal vetette fel aki idő közben meghalt. A hitel tavaly le lett tisztázva a bank felé úgy hogy adtam neki egy meghatalmazást, hogy eljárhat a nevemben és ő bement és kp-ban kifizette az egészet. Én nekem most eljött az idő, hogy a maradék 1/4 ház értékére szükségem van. Ezért felajánlottam neki, hogy áron alul vegye meg mivel úgy is ő lakik benne. De ő kijelentette neki ingyen kellene, erre felvetettem, hogy bíróságon fogom megszüntetni a közös tulajdont. Ezért most követeli tőlem a hitel felét és arra hivatkozik, hogy 5 év eltelt a régebben adásvételi szerződéssel ráírt 1/4 ház óta és ezt már nem tudom rajta érvényesíteni illetve nem számít az alkunk, de ő ki fogja belőlem sajtolni a hiteltartozás felét vagy adjam neki ingyen a maradék 1/4 házat is. Kicsit el vagyok keseredve, hogy kihasználva a jóhiszeműségemet teljesen ki akar semmizni.

Szomorú örökös #   2019.05.05. 13:34

Punka

Készpénzben kapta meg a testvéred az ellentételezést vagy banki átutalással? Ha utóbbi, akkor simán lehet igazolni, mi szerint az volt az az összeg és akkor mehet a sóhivatalba a fenyegetésével.

Punka # e-mail 2019.05.05. 13:06

Olyan kérdésem lenne, hogy negatív örökséget (hiteltartozást) örököltünk testvéremmel, amit tavaly kifizettünk a bank felé (ne menjünk bele, hogy miért fogadtuk el a negatív örökséget). Igaz, hogy testvérem fizette be egyedül kp.-ban, de közjegyzői meghatalmazással, hogy eljárhat a nevemben, mivel én elég messze lakom. Ezért megkapta az ellentételezést részemről. Viszont erről papír nem készült és most előállt pofátlan módon azzal, hogy újra fizessem ki neki a bank fele letisztázott összeget mert különben bírósághoz fordul. Arra hivatkozik, hogy egyedül fizette ki és én nem tudom bizonyítani hogy odaadtam neki a felét. Tudja ezt rajtam érvényesíteni?

drbjozsef #   2019.05.04. 21:57

Akár sántíthat is. Legalábbis furcsa.

Én akkor is a bankba mennék, amit ő ad igazolást (ha lenne neki, de hát miért is lenne, a haláleseti rendelkezést a számla tulajdonosa adja a banknak, a jogosultjának nem is igen valószínű, hogy van ilyenje) az nem biztos hogy ezek után elég hiteles lenne nekem.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2019.05.04. 13:38

Ja, és ha nem akarják megmondani, volt-e haláleseti rendelkezés, akkor verd az asztalt, hogy nem érdekelnek személyes adatok, nem érdekel kinek a javára szólt, csak és kizárólag annyi, hogy volt-e, vagy nem volt. Ha elég határozott vagy, ennyit, nem hivatalosan, csak megsúgnak.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2019.05.04. 13:36

Zsanett,

Mert akkor kiderül hogy nem mond igazat.
Az igazmondás nem jogi kategória.

Mivel tudná bizonyítani hogy valóban volt e végrendelkezes a nevéhez az adott számlára?
A bank igazolja.

Gondolom a halál után egyből fel lehet venni jogilag a pénzt akinek ez a záradék a nevére szól nem kell megvárnia hagyatékit. Ez így van?
Haláleseti rendelkezés esetén igen. Nem tartozik a hagyatékba. Hogy miért várta meg? Ki tudja. Fura.

3. Van egy jogerős hagyatéki végzés. Amire nem fellebbezett és nem csinált semmit ..
Akkor jó. Ha semmit sem csinált, nincs baj.

Én a helyedben elmennék az adott bankba, bemutatnám a jogerős hagyatéki végzésemet, és kérném a részem. Ha megtagadják - nyilván ez lesz, ha egyszer már kifizették -, akkor kérdezd meg, milyen okirat alapján. A hagyatéki végzés alapján, vagy volt-e haláleseti rendelkezés a számlán.
Ha előbbi, akkor nem hibázott a bank, jogosan vette fel az örökös is, csak jár nektek belőle - következhet a felszólítás és a fizetési meghagyás.
Ha utóbbi, akkor ennyi, övé az összeg, neki jár, nem kellett volna a hagyatékba sem kerülnie. Ha pereskednél érte, pont ezt állapítaná meg a bíróság, és sajnálkozva közölné, hogy a hagyatéki tárgyaláson hiba történt, ennyi.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.05.04. 12:20

jogi megközelítésre gondoltam
A jogi megközelítés az, amit már kétszer beírtam: „A hagyatékátadó végzés nem konstituál, csak deklarál.”

Negyedszer már nem fogom.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef #   2019.05.04. 08:34

A végrendelkezési jogú számlát akkor minek vette bele a hagyatékba ha csak az övé?
Nem ő vette bele. Azt a közjegyző állítja össze.

a közjegyző miért nem fogadta el akkor amit mondott?
Honnan tudhatnánk mi azt?

1 év alatt került megrendezésre a hagyatéki tárgyalás, ha övé a számla 1 év alatt miért nem vette le a pénzt ? miért várt a tárgyalásra?
Honnan tudhatnánk mi azt?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.