Hagyatéki kérdés

Nincs örökösödési adó, az illeték megfizetését pedig ez éppenséggel nem befolyásolja. A hivatal a kivetéskori hatályos jogszabály szerint jár el.

Miért nem tudod rögtön az igazi kérdést feltenni? Mi a fenét körülményeskedsz?

Rosszul tudod. Én jogi egyetemet végzett országgyűlési képviselő saját szájából hallottam a TV-ben fejtegetést az örökösödési adóról. Egy jogi egyetemet végzett országgyűlési képviselő pedig biztosan tudja...(gondolom, valahogy csak átment a pénzügyi jog vizsgán):))))))))))))))

Lsd.még ugyanott (már az Országgyűlésben): "az ártatlanság védelme" (sic.)

Ha jól emlékszem egyébként egy ügyvédként is tevékenykedő volt igazságügyminiszterünknek is nagy szerepe van abban, hogy a laikusok zöme adónak hívja az örökösödési illetéket, ugyanis ő dobta be a köztudatba az örökösödési illetékkel kapcsolatban a "haláladó" kifejezést....

No igen. :)

Az a baj, hogy a törvényszövegek sem mindig tanúskodnak ennél nagyobb szakmai hozzáértésről.

Én kérek először is elnézést, nem örökösödési adóról van szó, hanem a meg örökölt ingatlan és utána eladót ingatlan után még meg nem fizette adóról.Az adó bevallásba vagy is 1153-04 lapon kell ezt meg tenni. Vagy is a felértékelt ingatlan és az eladási érték különbözete és annak a 16%-os adója.És most jön ismét a kérdésem, hogy mi számít az ingatlan szerzési évnek az örökbe hagyó halálának napja vagy is 2006.június.26 mert akkor nem csökkenthető az adó, vagy a hagyatéki tárgyalás 2008.november.17 napja mert akkor csökkenthető az adó 60%-a.Ebben kérnék ismét segítséget. /köszönettel./

Még mindig az örökhagyó halálának a napja. De valamit nagyon keversz, ugyanis egy 2006-ban örökölt lakásingatlan 2012-es eladása után tényleg nem lehet csökkenteni az adóalapot - de csak azért nem, mert már amúgy is nulla.

Mikor adó hivatalban bent voltam az adó papírommal kapcsolatosan ott az előadó azt kérdezte az ingatlannal kapcsolatba, hogy mikor volt a szerzési éve én meg természetesen azt válaszoltam,hogy mikor a hagyatéki tárgyalás volt és a hagyaték jogerőre emelkedett, vagy is 2008-ban.Így ha ez az év lenne a szerzési éve akkor ismétlem 60%-al lehetne csökkenteni az adó alapot.De ha a szerzési évet azon a napon kell megállapítottnak tekinteni mikor az örökbe hagyó meg halt akkor nem vehető igénybe semmi adó jóvá írás.Azt nem értem mikor meg hall valaki honnan tudják, hogy van -e valamilyen öröksége,vagy hagyatéka ha persze ezt valamelyik hozzá tartozó be nem vaja a hagyatéki tárgyaláson.Velünk is ez történt,ha nem akarták volna el adni a telket a tudtunk nélkül nem derült volna ki a turpisság,Így a hagyatéki tárgyalást az örökbe hagyó halálát követően meg kellet tartani 2008-ban pedig az örökbe hagyó 2006.júliusában halt meg.

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm szíves válaszát az előző kérdésemre és egyben kérdeznék is.
Hagyatéki eljárás megismétlése van folyamatban, mert a rendes hagyatéki leltár átadásakor két féltestvérem letagadott, mint 3. számú örököst Édesapánk halála után.
Az ügyet újra kell tárgyalni.Az ingatan öröklésében egyetértünk, azonban az ingóságból nem hajlandóak nekem átadni semmit. Már tetszett a múlt alkalommal válaszában utalni, hogy a pénzbeli megváltás adekvát, mivel az ingóságokat időközben gyorsan áruba bocsátották.
Kérdésem tehát: milyen hatásköre van ilyen esetben a közjegyzőnek, hogy ha nem hajlandó a két örököstársam készpénzben kifizetni engem, akkor valamely ingóságot ennek értékében részemre megítélni.Egy hónap múlva lesz a hagyatéki tárgyalás megismétlése, emiatt, én viszont nem szeretném, újra és újra az ingóságok átadása miatt a Tisztelt Közjegyző türelmét igénybe venni, mert az ügy emiatt nem halad semmire.
A végére hagytam egy magán jellegű kérdést: Hogyan lehetséges az, hogy két féltestvérem a rendes hagyatéki tárgyaláskor letagadott és semmilyen szankciót nem szabtak ki velük szemben,a törvény előtt bárki bemondásra azt állít amit akar, saját magamnak kellett kinyomoznom, hogy örökös vagyok és átvertek? Hmmm...
Ismét hálás köszönettel várom válaszát.

József, te most vitatkozol velem? Azt is lehet; de ha jobban tudod, akkor miért kérdezel?

Tehát nem vitatkozás címen teszem fel a kérdéseket csak a törvény nem egyértelmű számomra, de se baj mivel csak kérdező vagyok és csak az adó papíromat szeretném tisztességesen ki tölteni ne ,hogy az adó hivatal meg büntessen.Tehát/telek/ ingatlan szerzési éve 2006,június.24 az örökbe hagy ó halálának napja. Még egy kérdésem lenne ha az örökbe hagyó 2006.június.24 halt meg és a telket 2011.gusztus.23-án lett eladva, lehet -e valamilyen adót csökkenteni.Ha nem akkor le lehet-e vonni valamilyen költséget a hagyatéki számlából és ha igen akkor a teljes összegből mennyi százaléka vonható le.Hogy evvel is ha lehet csökkentsem a befizetendő adó összegét.

Ha telek, akkor 2011-ben még 100%-os az adóalap. (De akkor is ez lenne a helyzet, ha 2008. lenne a szerzés éve.)

Az adóalap az eladási ár és a szerzéskori érték különbözete; levonhatók a megszerzés költségei is (illeték, hagyatéki eljárás díja; földhivatali eljárás díja)

Köszönöm a választ a hagyatéki illeték teljes összege le vonhatós a költségből vagy mennyi százaléka.

Erika1966

A közjegyző megállapítja az öröklési rendet. A közös tulajdon megszüntetése, vagy a már fel nem lelhető ingóságok értékére tekintettel kötelmi igény elbírálása már a bíróság hatáskörébe tartozik.

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm Önnek, hogy segít eligazodni ebben a "kényes" hagyatéki ügyben.
Ebben az esetben, ha két féltestvérem hibájából kellett a hagyatéki eljárást megismételni, kérhető-e, hogy a Tisztelt Közjegyző többszöri munkadíját a két szabálytalankodó ember fizesse meg, illetve az újbóli eljárás(ok) közjegyzői díját milyen arányban kell ilyen esetben leróni?
Maradok tisztelettel.

Az előző eljárás díját eleve nekik kellett megfizetni.

Tisztelt Szakértő!

Igen, az első hagyatéki tárgyalás díját valóban a két féltestvérem fizette meg a T. Közjegyzőnek, mert csak ők voltak beidézve örökösnek, mivel engem a hagyatéki leltár felvételekor és még ezen az első tárgyaláson is letagadtak. Amikor én rájöttem, hogy ők ketten becsaptak, én kértem a T. Közjegyzői hivatalban az eljárás megismétlését, tekintve, hogy szabálytalanság történt. A T. Közjegyző a kérelmemnek helyt adva újra beidézett most már mindhármunkat, de a két féltestvérem semmit nem akar átadni az ingóságokból részemre, ezért a T. Közjegyző elhalasztotta egy hónappal a tárgyalást.
Tehát a 2.és 3. számú tárgyalás díját, mivel két féltestvérem valótlan adatokat közölt előzőleg, (ezért kell a 2. és 3. tárgyalás is), ki fizeti ilyenkor a felmerült költségeket én, vagy a két csaló féltestvér?
Ismét megköszönném, ha felvilágosítana erről.

A hagyatéki eljárás díja nem a tárgyalások számától, hanem a hagyaték értékétől függ. Azért pedig nem kell elhalasztani a tárgyalást, mert az egyik örökös nem hajlandó ingóságokat kiadni, ettől még a hagyatékátadó végzést meg lehet hozni.

Szerintem Erika kissé pontatlanul fogalmazott. Nem azért halasztott a közjegyző, mert az egyik örökös nem akarja kiadni a birtokában lévő hagyatéki ingót, hanem mert az is vitás, hogy egyáltalán milyen ingók tartoztak a hagyatékba. Ugyanis nem volt ingóságleltár, és azóta az ingóságok egy részét - vagy mindet - el is idegenítették.

És ha ez vitás is marad, akkor az mindenképpen per.

Köszönöm Tisztelt Szakértő!

Végre tisztán látom a helyzetet, köszönöm szíves segítségüket és türelmüket.
Tehát már csak az nem világos, mivel szabálytalanság miatt kellett a hagyatéki eljárást megismételni, a két féltestvér
(akik a hagyatéki leltár felvételekor letagadtak a T. Közjegyző előtt és még a hagyatéki tárgyaláskor is) fizeti ez esetben a megismételt hagyatéki eljárás közjegyzői díját, vagy én?
Egyben ismertetném a döntésemet is: ha nem hajlandóak részemre az ingóság rám eső megfelelő értékét végre kiadni (pénzben vagy ingatlanrész átadásával), polgári per útján próbálok érvényt szerezni kérésemnek, a T. Közjegyző többszöri elhalasztott hatályú tárgyalása ellenére is. Talán így hamarabb sikerül lezárnom ezt a furcsa ügyet.
Maradok hálás köszönettel és tisztelettel.

Tisztelt Szakértő!

Olyan problémám lenne, hogy 2010. márciusában meghalt édesanyám. A hagyatéki eljárás 2010. augusztusában volt, mely során a testvérem és én fele-fele arányban örököltük édesanyám ingatlan részét a hagyatéki terhekkel együtt. A végzésen szereplő hagyatéki terheket, tartozásokat én befizettem. Most azonban megkeresett egy faktoring cég, hogy megvette 2009.06.02-án az egyik banktól édesanyám tartozását. Ez a tartozás azonban nem szerepel a végzésben. Most a cég velem szeretné kifizettetni.

Kérdés: jogos-e az követelése, ha a hagyatéki eljárás előtt nem nyújtotta be a hitelezői igényét? Miért csak engem kerestek meg? Mit tehetnék ez ügyben?

Köszönöm szépen a válaszát. Tisztelettel

Tisztelt szakértő
Egészen különös hagyatéki ügyünk lett, ötven évig Belgiumban élt bácsikánk egy éve halt meg itthon mert állítólag egy rövid ideje itthon tartózkodót és itthon hunyt el mivel. Mivel nem volt se felesége se gyermeke ezért utána mi lettünk testvérei leszármazottai az örökösök amiről halála után egy évvel értesültünk. Az által hogy 2012 augusztus 2 hagyatéki eljárásra idéztek be bennünket,hagyatéki eljárás furcsa volt.
Egy év után sem derült ki mi is az örökség része. Közjegyző említést tett három EU-s számláról ami Brüsszelben van egy banknál amiről Belgiumi bank nem fog kiadni tájékoztatást. Van kint egy életbiztosítása amiről megint nem kap tájékoztatást. Megjegyezte van egy franciaországi banknál számla amit szerinte nem ad ki a francia kormány hanem ráteszi a kezét. És itthoni kereskedelmi hitel banknál két számla egyik forint másik deviza. Amikről hiába hazai számlák ő elmondása szerint mégsem kapott eddig egy év múltával sem tájékoztatót miket tartalmaznak. Érdekes az volt végig azt szorgalmazta hogy mindannyian mondjunk le örökségünkről,és felvázolta hogy utánunk gyermekeinknek mivel rájuk szállna és ha van unokáinknak hogyan kell lemondaniuk örökségünkről. Kiderült egyik örökös társunk hagyatéki eljárás előtt több telefonváltásban volt közjegyzővel., ez az örököstársunk különböző mesékkel jött hogy bácsikánk pénzét fenyegetés által felvette egy kint élő illető. Érdekes mert közbe örököstársunknál volt a Brüsszeli bank vagyis bácsikánk cselfüzete bank pecsétjével. Többi örökös társainkkal mindannyian láttuk mert kitette maga elé amikkor kértük a Brüsszeli bank címét. Mivel a közjegyző többszöri felvetésére sem mi többiek nem mondottunk le örökségünkről ezért semmi végzés átadás nem volt hagyatékunk ügyében. Ellet halasztva majd valamikori későbbi hagyatéki tárgyalásra. Kérdésem mit tehetünk ez ügyben hogy megtudjuk és hozzájussunk minket megillető örökségünkhöz. Másik kérdés hogyan tudnánk másik közjegyzőt kérni a hagyatéki eljárás lefolytatására mert sajna már nem tudunk bizalommal lenni. Előre is.köszönöm válaszát

Tisztelt Szakértő!

Feleségem meghatalmazottként kiadta nagymamája lakását, aki korábban kórházba, majd otthonba került. A szerződés határozott idejű (nyáron jár le). Sajnos a nagymama a mai nap elhunyt. Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor továbbra is érvényes-e a szerződés? A bérlő maradhat bent a hagyatéki eljárás idejére is (a leendő örökösök nem ellenzik a bent maradást). Illetve a korábbi meghatalmazás alapján eljárhat-e a hagyatéki eljárás idején is a feleségem, vagy ezt csak a leendő örökösök tehetik meg (pl. számla és adófizetés stb.)

Köszönöm a választ: Olivér

Igen, igen, nem, igen.