Hagyatéki kérdés

Nézd, Punka Drága!

Anno trükköztél egyet a szociális támogatás megszerzése érdekében. Akkor bizonyára jó ötletnek tűnt.
A testvéreddel megegyeztetek, hogy "pénz az ablakban". Ezt a megegyezést te borítottad, és mégis csak kérted, hogy fizessen. Ő a szerződésszegésedre azzal válaszolt, hogy vitatja, hogy tartozna neked - és ellenköveteléssel állt elő. Pechedre te nem tudod bizonyítani, hogy a követelésed megalapozott (és ha az lenne, akkor is elévült), az övét pedig nem tudod eredményesen vitatni.
Az előző mondatom ezt írja le tömören.

Nem mellesleg ez a válaszom és a másik rovatban adott is jogilag teljesen helytálló. Hogy te esetleg nem érted, vagy hogy neked nem tetszik, az már a te problémád. Ami azt illeti, ha odafigyelsz rá, százezreket, lehet milliókat takaríthatsz meg. Az ilyen tanácsot nem fikázni, hanem megköszönni illik.

Ági92, ne keverd a kérdéseket. Egyik, hogy jogosult vagy-e köteles részre. Igen. Más kérdés, hogy mennyi annak a köteles résznek az alapja, és így az, hogy ezen a jogcímen mennyi jár neked.

Amit a kérdés után írtál, azt felejtsük el. Téves, zavaros.

Kovács_Béla_Sándor

Ha figyelmesen elolvasta volna akkor rájön, hogy a fél házból tesóm 1/4-et kapott a hitel fejében, a másik 1/4-ről nem volt szó, hogy megkapja. Maga szerint jogtalanúl kérem a maradék 1/4 részem? Ő a hitel miatt megkapta a részem, de neki ez nem elég.

Üdv! Köszönöm a választ. Arra még válaszolna hogy mi a köteles rész értéke? A 2009-es ingatlan vásárlás vagy a jelenlegi ingatlan érték köteles része.
És bocs ha zavaros volt az előző kérdésem. Nem vagyok jogász, érzéseimet írtam
Köszönöm

Hét évvel ezelőtt nem 2009. volt. A tíz évnél régebben átruházott vagyontárgy már nem számít bele a köteles rész alapjába.
A tíz éven belül ingyenesen juttatott vagyontárgyat főszabályként a juttatáskori értéken kell figyelembe venni.

Ezt írta Ági, a 2009 én se tudom most mi.

„A lakást ellenszolgáltatás nélkül adta az unoka húgomnak ezelőtt 7 évvel”

Vagyis köteles rész járhat.
És emlékezzünk meg arról, hogy a bírói gyakorlat a főszabálytól jelentős piaci változás esetén jellemzően eltér, és a halálozáskori értéket veszi figyelembe. Ha jól értettem a néhány másik kérdezővel hosszú ideig tartó értekezést másik topik(ok)ban.

Tisztelt Szakértők!
Napokkal ez előtt már elküldtem ezt a kérdésem, ha nem akarnak válaszolni, meg értem, de legalább annyit írjanak, hogy nem foglalkoznak a kérdésemmel. Köszönöm.

Szeretném megtudni, hogy a hagyatéki tárgyaláson milyen tulajdoni változásokat fognak megállapítani a következőkben leírt esetben.
Az anya 6/12 tulajdoni résszel rendelkezett.
Az első fia 2/12 tulajdoni rész
A második fia 2/12 tulajdoni rész
A harmadik fia régebben meghalt, annak a két fia(unokák) 1/12-1/12 tulajdonrésszel rendelkezett.
Az anya decemberben meghalt. A második fia februárban meghalt.Az anya halála után még nem volt hagyatéki tárgyalás, amikor a második fia meghalt.A második fiúnak három gyermeke van.
Ilyen esetben a hagyatéki tárgyaláson előbb az anyai részt osztják fel a két fiú között?
A két unokának jár-e köteles rész?
A második fiú utáni hagyaték csak a három gyermekét érinti, az ő utáni részt osztják fel közöttük?

Nem mondanám, hogy a kristálytiszta fogalmazás bajnoka vagy.
Az a kérdés, hogy mi a törvényes öröklés rendje?
Az anya hagyatékát a két életben lévő gyermeke és az elhalt gyermeke két unokája örökölte. (Mit gondolsz, a mostani 2/12-2/12-1/12-1/12 arány hogyan alakult ki? Csak nem az apa utáni örökléssel? Ha igen, akkor az anya után miért lenne más az öröklés rendje?)

Az időközben elhalt gyermek vagyonát - benne ezt az ingatlanilletőséget is - a három gyermeke (és ha van neki, akkor az özvegye) örökölte.

Azt hiszem, a problémádat az okozza, hogy nem tudod, hogy az öröklés a magyar jogban ipso jure. Vagyis a kérdésed helyesen nem úgy szól, hogy "ki örökli" (ti. majd) a hagyatékot - hanem, hogy "ki örökölte". Abban a pillanatban ti. amikor a néhai megboldogult.

Időközben talán magad is megértetted ennyiből, hogy a köteles résznek ehhez az esethez semmi köze.

Köszönöm szépen a választ.

Kedves ügyvédek, fórumtársak!

Az alábbi helyzettel és kérdésekkel fordulok hozzátok:

Folyamatban levő hagyatéki tárgyalásban az egyik érdekelt fél az elhunyt házastárs özvegye, a másik az elhunyt vérszerinti gyermeke annak előző házasságából. Mindenki által elfogadott, jegyzőkönyvezett hagyatéki leltár már volt. A háttérben zajlott egy egyezség a vagyonközösség vs. különvagyon kérdésében, miközben az özvegy elhalálozott, így ez félbemaradt.

A kérdéseim a következők:

1. Az özvegy helyébe lépő - egyensági leszármazó hiányában - oldalági örököst milyen jogok illetik meg a további tárgyalás során? Gondolok itt arra, hogy a belépő örökös érvényesítheti-e a házastársi vagyonközösség alatt szerzett közös vagyon jogcímét az örökössel szemben, vagy azt csak a házastárs tehette meg (alanyi jogon) mindaddig, míg élt?
2. Amennyiben érvényesítheti ezt a jogot, ellenben nem fogadja el ezt az ellenérdekelt fél, akkor ki kerül bizonyítási kényszerbe a vagyonközösséget illetően?
3. Lezárulhat-e az eljárás a legegyszerűbb módon, a törvényes öröklés rendje szerint (mindenki 1 gyermekrészt örököl azonos arányban)? Ha, igen, ehhez mi a szükséges feltétel?

Köszönöm válaszuk.

Nem lép az özvegy helyébe senki, az öröklés nem szerződéses jogviszony.

De ha jól értem, azt akartad kérdezni, hogy az özvegy örököse hivatkozhat-e arra, hogy a hagyatéki leltárba az örökhagyó kizárólagos tulajdonaként felvett valamely vagyontárgy valójában a házassági közös vagyonba tartozott. Igen.

Tisztelt Szakértők!

Édesanyám tavaly márciusban elhunyt hosszú betegség után.Évekig ápoltam a lakást részben fel újítottam volt neki banki tartozása azt fizettem de így is maradt fent tartozás.A nővérem soha nem foglalkozott vele. A hagyatéki tárgyaláson 60/40 százalékban lettem örökös ott szerepelt az adósság is ami 60 %-ban én vállaltam 40%-ban a Nővérem hogy ki fizeti. Ő semmit nem fizetett ki én fizettem ki az egészet. Még most is jönnek behajtó cégektől tartozások amik több évvel ezelőtt keletkeztek, és abba se akar fizetni semmit de folyamatosan zaklat a lakás eladással és hogy fizessem ki a részét.Természetesen árulom a lakást de én is szeretném vissza kapni a pénzt amit ki fizettem helyette. Ebben szeretném a segítségüket kérni hogy ilyenkor mit tudok tenni?

bongyorka49,

Az iratok és a végzés pontos ismerete nélkül csak általánosságban lehet megválaszolni : minden olyan összeget követelhetsz a testvéredtől, amit igazolhatóan (!) helyette (!) fizettél ki.

Vagyis bizonylatod, számlád, de legalább az átutalásokról bankszámlakivonattal rendelkezned kell.

Ami tartozás szerepel a hagyatéki végzésben, és Te fizetted ki a nővéred részét is, azt követelheted tőle.

Ha később, a hagyatéki végzés után bukkant fel tartozás, ami édesanyád tartozása, és Te fizetted ki a nővéred részét is, azt követelheted tőle.

Írsz neki egy tértivevényes, levelet, felsorolva mit fizettél ki helyette, és kérd hogy 15 napon belül fizesse ki a tartozását. Beleírhatod, hogy ha nem teszi meg, akkor fizetési meghagyásos eljárást indítasz ellene.

Ha nem fizet, elmész egy közjegyzőhöz, és elindítod az FMH-t. Ha arra se fizet, a jogerős FMH alapján végrehajtást indíthatsz.

Egyebekben :

• Édesanyád ápolását nemigen tudod behajtani rajta. Ezt édesanyáddal kellett volna rendezned még életében, végrendelettel, vagy tartási szerződéssel.
• A lakásra költött felújítást, amit még a haláleset előtt költöttél a lakásra, szintén anyukáddal kellett volna rendezned.
• Édesanyád banki tartozásba a halála előtt (igazolhatóan) fizetett pénzt be kellett volna jelentened a hagyatékba mint hagyatéki hitelező. Megtetted ezt? Maga a hitel gondolom bekerült a hagyatékba.

Persze, követelni ezeket is követelheted tőle, hátha kifizeti, de az FMH-ba én nem raknám bele.

bongyorka49,

Egyébként meg a mindenkinek legjobb megoldás, ha összesíted, szerinted mivel tartozik a testéred, és leültök, megbeszélitek. Neked se jó, ha pereskedned kell, neki se jó, ha akadályozod a lakás eladását (bár ő is bármikor kérheti a bíróságtól a közös tulajdonotok megszüntetését).

A legjobb mindig a közös megegyezés. Próbáljatok kompromisszumot kötni.

A keresztfiamék esete jelen állapot szerint úgy tűnik, majdnem megoldódott.

Fejlemények

A minap felbontásra került édesanyja végakarata, pontosabban annak a 2018. december 12-én módosított változata (vélhetően elfeledkezhetett a módosításról). A módosított végakaratban szerepel az, hogy csak a ház negyede oszlik 7 felé, de csak akkor, amikor az élettárs elhalálozik. A negyede pedig 4 felé, mivel az a néhai férje által az előző ingatlantulajdonból származóan egyébként is a gyerekek (köztük a keresztfiam) öröksége.

A keresztfiam elmesélése alapján 8 érintettből 7 elfogadta. A nevelőapja részéről a kisebbik mostohatestvére jelentette be, hogy mivel be lett ígérve mindkét részről az 50%-ok hetedrésze így meg szándékozik támadni a végrendeletet.

A közjegyző és a jelenlevő ügyvéd állítólag jelezte, hogy meg lehet támadni a végrendeletet annak kézhezvételt követő naptól számított 15. napig. De, mivel csak 3 példány érhető el, amelyek közül nem adhat ki a közjegyző és/vagy az ügyvéd jelenpillanatban egyet sem a kezéből, így ennek kézbesítése postai úton történik meg 8 napon belül.

Ez így jogszerű vagy sem? Tényleg joga van megtámadni egy olyan vagyonérték miatt a végakaratot, amihez egyébként vajmi köze van csak azért, mert korábban oda lett ígérve neki?

„csak a ház negyede oszlik 7 felé, de csak akkor, amikor az élettárs elhalálozik.”
Na, ilyen nincs a magyar jogban.

Kedves Fórumozók!
Édesapám halálakor a hagyatéki tárgyaláson csak tartozásokat örököltünk volna így két húgommal visszautasítottuk az örökséget. Így tett minden további rokon is. Az Állam lett az örökös. Később kiderült, hogy volt "vagyona" ami a tartozások többszöröse volt, de mivel mi visszautasítottuk az öröklést így az is az Államé lett tárgyalás nélkül. Viszont az első hagyatéki tárgyaláskor a húgom terhes volt, amit a közjegyvőnek jeleztünk is, így a magzat már örökösnek minősült volna. Az Állam hagyaték átadó végzésében sem szerepel, mivel a közjegyző nem vonta bele az örökösök közé. Indítható póthagyatéki eljárás ilyen esetben és ha igen, akkor hova kell fordulni az ügyben(Önkormányzat Jegyzője vagy Közjegyző)?
Válaszotokat előre is köszönöm.

„csak a ház negyede oszlik 7 felé, de csak akkor, amikor az élettárs elhalálozik.”

„Na, ilyen nincs a magyar jogban.”

Az a helyzet, hogy pontosításra szorulnak a leírtak. A ház 25%-a oszlik hét felé. Azzal a kitétellel, hogy a hagyatékkal érintett 25% felett haszonélvezeti joggal rendelkezik a tovább élő élettárs.

UjLeEleZso50,

„ Tényleg joga van megtámadni egy olyan vagyonérték miatt a végakaratot, amihez egyébként vajmi köze van csak azért, mert korábban oda lett ígérve neki?”

Már miért ne lenne? Ez egy szabad ország. Megtámadhatja azt is, hogy a föld gömb alakú. Vitatni, kérni, követelni bármit lehet.
Hogy aztán érdemi vizsgálat nélkül elhajtják, az más történet. Esetetekben szerintem nem, lehet belőle tárgyalás, és előadhatja az indokait, miért érvénytelen szerinte a végakarat. Legfeljebb elveszíti a pert.

„ 25% felett haszonélvezeti joggal rendelkezik a tovább élő élettárs.”
Ez nem kis pontosítás, hanem teljesen más. Így már lehetséges.

Tisztelt Szakértő!

Kérdésem az, hogy ha a hagyatéki végzésben és a jegyzőkönyvben sem szerepel az, hogy a haszonélvezeti jogot visszautasítottam, ill. az sem, hogy lemondtam róla, helyette így fogalmaz: "nem érvényesítette", kérhetem-e, hogy jegyezzék be azt a tulajdoni lapon?

„kérhetem-e, hogy jegyezzék be azt a tulajdoni lapon?”
Kérni mindent lehet.

Kitől kérnéd egyébként?

Kérdésem, érvényes-e a közjegyzői okirat, ha az szerepel benne, hogy "haszonélvezeti jogát nem érvényesítette"?
Tekinthető-e ez a haszonélvezeti jog visszautasításának? Előre is köszönöm a választ.

Miért ne lenne érvényes? Tekinthető.

„kérhetem-e, hogy jegyezzék be azt a tulajdoni lapon?”

Jól értem, hogy azt akarod bejegyeztetni, hogy: "Országút vándorának nincs haszonélvezete" ?
Akkor ebből akár 10 milliót is lehetne, hogy kinek nincs.