Gyerekről való lemondás

Péter ne kötözködj. Különben is, apuka is örökölhet, és akkor már lesz mit örökölni. Ráadásul Lilly legalább tuti nem azért választotta a pasit, mert fullgazdag, hanem mert egykor szerette, ami viszont nem minden nőről mondható el. Sőt..

"Köszönöm (az igazsághoz azért hozzá tartozik, hogy sok mindent nem örökölne utána... :))."

Azért kérdeztél rá az öröklésre, hogy aztán ezt közölhesd...?!
"Hát nem tudom, ez kinek ciki..." ":))"

Köszönöm (az igazsághoz azért hozzá tartozik, hogy sok mindent nem örökölne utána... :)).

Csjt. 43. § (1) Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, illetőleg ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.
(2) Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes feltételek hiányában nincs teljes hatálya.
(3) A megtámadásra jogosult

1. a gyermek,
2. az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni,
3. a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész.

(4) Az anya volt férje akkor is jogosult a megtámadásra, ha a vélelem az, hogy az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek megdőlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni.
(5) Az apaság vélelmét a gyermek a nagykorúsága elérése után egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesüléstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.
(6) Ha az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a határidő eltelte folytán megtámadásra már nem jogosult, az apaságot érdekében az ügyész támadhatja meg. Megtámadásnak azonban csak a vélelmezett apa életében van helye.

Tehát maradjunk abban, hogy egy évig, az meg már letelt. Max. ha hazudik, hogy most tudta meg, hogy gyereke született. A gyámhivatal ugyan a gyermek érdekében indithat pert, meg az ügyész is, de nem biztos, hogy a gyermek érdekében áll a perinditás, ha mondjuk az apa nem törődik a gyerekkel.

Ha pl. a párod tesz teljes hatályu apai elismerő nyilatkozatot, akkor nem is tud apaságit inditani, mert férfi esetében ilyenkor a jogszabály kizárja (megjegyzem igen diszkriminativan, ami szükség esetén megérhet egy strasbourgi eljárást, merthogy nő esetében viszont engedi - anyaság megállapitása). Ezt egyébként azért gondold meg, mert ha megteszi a teljes hatályut a mostani párod, igen nehéz lenne ezt később megváltoztatni, tehát én a helyedben egyenlőre hagynám ezt a helyzetet, de a gyerekben tudatositanám, hogy ki az apja (egy 22 hónapos gyerekben is lehet).

Ez sajnos neked ciki, mert a gyerek azt tekinti apjának, akit az anyja is ugy kezel, főleg, amikor ilyen kicsi. Tehát szerintem kezdd el elmagyarázni, hogy a másik az apa, mert sokkal nagyobb csalódás lesz számára, amikor már felfogja a szó értelmét is, hogy becsaptad. Hisz előbb-utóbb ugyis megtudja. Sokkal könnyebb neki, ha rögtön igy szokja meg.

A határidőről: a gyámhivatal néha olyan dolgokat tud mondani, hogy a hajam égnek áll.

Szerintem a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasitaná azzal, hogy határidőn tuli.

A lányod nem örökölhet utána, amig jogilag nincs kötelék köztük. Lehet ugyan haláleset után apasági pert inditani, de igen nehéz lesz bizonyitani, hogy a gyereket ő csinálta (esetleg DNS vizsgálattal), de ha közben tegyük fel nem tudsz róla, és elhamvasztják, már az sem biztos. Féltestvérek alapján biztosan nem, ha ikertestvére lenne, akkor igen.

derill, beszéltem már erről a gyámhivatallal, ott azt mondták, hogy az apa a gyerek 18 éves koráig indíthat minden további nélkül apaságit. Valahogy el is hiszem. Az igazság egyébként az, hogy 1. eszem ágában sincs eltitkolni a gyerek elől, hogy ki a biológiai apja, csak még egyszerűen kicsinek tartom ahhoz, hogy ezt megérthesse (mondjuk, ezt nem is igazán lehet elvárni egy 21-22 hónapos gyerektől), 2. van egy párom, akinek kellettem így, szőröstül-bőröstül-gyerekestül, érdekes, őt nem zavarja, ha vadidegen kölkét istápolja... A gyerek bele van zúgva, ő is a gyerekbe (múltkor valamiért átráncigáltam a gyerek apját hozzánk, valami piti ügy volt, mindenesetre átjött... A lányom meg száguldott az ajtóhoz, és halál boldogan kiabálta a mostani párom nevét. Aztán meglátta, hogy egy számára majdnem ismeretlen ember áll az ajtóban, legörbült az álla és visszament a házba... Hát nem tudom, ez kinek ciki...), tehát apja van a gyakorlatban, igaz nem a biológiai (de ha ezt vesszük, elég könnyű gyereket csinálni, nem az a nagy kunszt, hanem utána a felelősséget vállalni érte...). Viszont erről az apasági határidőről kétfélét hallottam: az egyiket tőled, és egy hasonlóan járt barátnőmtől, a másikat meg a gyámhivataltól. Ha esetleg a bíróságra kerülne az ügy, szerinted/szerintetek az mi alapján döntene? Bár tippem van, hiszen, ha sejti, hogy az övé, és mégis, egy évig nem kíváncsi rá, nem akar az apja lenni, akkor 4-5 évesen mit pattog. Mi a helyzet az örökléssel egyébként, én úgy gondolom, hogy a lányom is örökölhet utána, csak akkor neki/nekem kell bizonyítanom, hogy tényleg az ő lánya. Lehet ezt utólag, a halál után, esetleg a féltestvérei alapján (jah, merthogy azok is vannak, ketten is...)?

Inditványozhatjátok, de az inditványt a biróság nem köteles elfogadni. Az pedig tuti, hogy ha bármelyik ex azt mondja, hogy kéri a nyilvánosság kizárását, akkor nem együtt tárgyalják - és egyébként nektek sem lenne jó, ha együtt tárgyalnák. Ettől a helyzet viszont nem változott, mindkét ügyben Ti vagytok a felperesek, jelezzétek a biróságnak, hogy már inditottatok keresetet a most felperesnek megjelölt személy ellen, korábban, mint ahogy ő inditott keresetet, kéritek a poziciók rendezését. Mindazonáltal az alperesi pozició kényelmesebb, mert általában a felperesen a bizonyitási teher.

Derill,
Nem három kereseti van, csak kettő.
Egy a mi részünkről, amiben bepereltük mindkét exet, vagyis mindkettőnek kértük a beidézését, mert egyszerre kérjük mindkét gyereknél a kapcsolattartás szabályozását, és van egy másik kereseti, amelyiket az egyik ex küldte pont egy nappal később.
Tehát beérkezett a miénk, melyben két személyt pereltünk be, beiktatták, odaadták egy bírónak. Aztán egy nappal később beérkezett az egyik exé is, azt is külön beiktatták, és megkapta egy másik bíró.
A telefonba azt mondták, hogy szándékosan így jártak el, ők nem egyesíthették, mert mi egy olyan vkit is perbe vontunk, akire a másik kereseti nem terjed ki. Viszont állításuk szerint mi indítványozhatjuk az egyesítést.

Lili: ne aggódj, apaságit egy évig indithatott volna attól számita, hogy a gyermek megszületése a tudomására jutott. Utána csak ügyész, gyámhivatal indithat.

Szerintem vidd át továbbra is, kezd el megtanitani a gyereket arra, hogy ő az apja, mert a gyerekeddel nem kellene kicseszned azért, mert az apa olyan amilyen. De beotrombáskodni nem fog tudni az életetekbe, ehhez az kell, hogy jogilag is apa legyen (ami egyébként igen egyszerü, beballagtok az anyakönyvi hivatalba vagy a gyámhatóságra, és függetlenül a képzelt apai bejegyzéstől, teljes hatályu apait tehet bármikor, ha ebbe beleegyezel).

Azonban a gyereknek mégiscsak az az érdeke, hogy ismerje az apját. Végülis az apa hibázott, és könnyebb hibázni, mint helyrehozni, de azért nem szabad megvonni ezt a lehetőséget.

A lányodnak fontos, hogy legyen apja, és az a vér szerinti legyen.

A 2005. évi XCI. törvény módositotta a Btk-t, a 29. §-a kimondja, hogy szeptember 1-től lép hatályba.

Mert mondjuk az egyik ex nem biztos, hogy a másik ex tudomására akarja hozni a volt férjével való közös életét. Márpedig a peres felek a tárgyalás minden szakaszában jelen lehetnek. Ráadásul amennyiben peres félként van jelen az ex, akkor tanuként már nem is hallgatható meg. Erre egyébként is figyeljetek, nem hallgatható meg tanuként az, aki a tárgyaláson egyébként jelen volt.

Ott tanuként voltak meghallgatva az apák, és az apa kérhette, hogy a nyilvánosságot zárják ki. Ha nem kérte, tudomásul vette, hogy idegen is hallgatja.

Azt irtad korábban, hogy Ti adtátok be elsőnek. Akkor hogyan hivatkozhatott az ügyintéző másik számra? Valamit keversz valamivel. Beadtatok egy keresetet, azt leiktatták. Aztán beadott az ex egyet, azt is leiktatták, de nem tudták, hogy Ti már beadtatok, mert akkor ahhoz tették volna és viszontkeresetként birálták volna el. Ezután Ti beadtatok még egyet a másik exszel kapcsolatban, és ezt is leiktatták. Igy már érthető?

Az ex birója tehát nem tudta, hogy másik birónál is van ugyanilyen ügy. Egyesiteni pedig nem a három kereseti kérelmet lehet, hanem csak azt amit Ti nyujtottatok be mondjuk 1. számu exszel kapcsolatban, az 1. számu ex keresetével, a 2. számuéval nem.

A mmunkáltató mondjuk nem tehet arról, hogy a férjed folyton elválik, és a biróság sem.

Tényleg jó lenne, ha ő lenne ott személyesen. De gondolom van szabija, és a munkáltatójának tök mindegy, hogy azt mire veszi ki.

Derill,
Ez biztos, hogy szept 1-től módosul a Btk. a 195.§-sal?
Hogyan lehet ennek utánanézni, mert én nem találok semmi hírt erre vonatkozólag.

Én nem ismerem személyesen Domboldalt, szerintem ő sem engem. Amúgy én sem értem ezt a "Lenke" célzást.

Nem értem, nem lehet egy ügynek több alperese? Milyen személyiségi jogai sérülnének az exeknek és miért?

Hallottam már olyan apasági perről, ahol anyuka nem tudta, kitől van a gyerek, és egyszerre több pasit is megnevezett (nem mondom meg, hányat, mert úgysem hinnétek el), és a bíróság mind egy szálig beidézte őket egyazon tárgyalásra.

Egyébként meg tudott a bíróság a mi keresetinkről is, mert az ügyintéző a telefonban meg is mondta az iktatószámát, (ami különbözött az exétől), hogy ha egyesítést akarunk indítványozni, akkor arra a számra hivatkozzunk. Azt is mondta a páromnak, hogy egy másik bírónál van az ügyünk. Tehát tényleg két külön ügyként kezelték, és egy-egy bíró kapta meg.
És az ex keresetijének bírója úgy küldte ki az idézést, hogy utalást sem tett arra, hogy párhuzamosan ugyan ebben a tárgyban van/lesz mégegy ügy, esetleg felhívni a figyelmünket, hogy kérhetjük az egyesítésüket. Szóval egy kicsit furcsának találom ezt az ügyintézést.

Azért is szeretném, ha 1 tárgyalás keretében le lehetne rendezni, mert ki a nyavalya akar ennyi tárgyalásra menni? Ezt a munkáltatók sem nézik jó szemmel, de erre senki nem gondol.
Idén már 5 tárgyaláson voltunk 3 különböző ügyben az exek jóvoltából, amiből eddig csak 1 zárult le, tehát ezen kívül 1 még függőben van. És ha most ezt is külön szedik, akkor az év hátralévő részére még 3 tárgyalásra számíthatunk.
A párom nem győz állást változtatni. Már felmerült bennünk, hogy esetleg mint képviselője én mennék el erre, mert ő a munkahelye miatt nagyon nehezen tudná megoldani, én könnyebben. Csak attól tartunk, ha a gyereke kapcsolattartási perében felperesként nem ő jelenik meg személyesen, az eleve hátrányára válna az ügyben. (Nem jogilag értem, hanem a bíró emberi hozzáállását nézve).

Egy érdekes kérdést szeretnék feszegetni itt, csupáncsak kíváncsiságból:
Mi van akkor, ha az apa, több évi kapcsolat és több évi együttélés után a terhességem 38. hetében közli velem, hogy nem akar velem tovább élni, és mivel nem biztos benne, hogy övé a gyerek, nem hajlandó a nevére venni, csak ha vérvizsgálatot csináltatok, mondván: "ő vadidegen kölkét nem istápolja" (még mielőtt felmerül a kérdés: nem, sosem csaltam meg. Én biztos vagyok benne, hogy az övé a gyerek. Hogy mi volt erre az oka, azt most nem részletezném). Tehát, erre mint önérzetes nő azt válaszoltam: "OK, hát akkor vegyük úgy, hogy nem a tiéd... De ezek után nem óhajtalak a közelében látni." Majd elmentem szülni (jó szar volt egyedül, pedig tudta, hogy szülök, mert közben hívott telefonon...), hébe-hóba felhívott, hogy hogy vagyunk (közben körbehazudta a várost, hogy én mentem el, és neki fogalma sincs, hogy miért, csak összepakoltam és agyő), először 5 hetesen látogatta meg a lányomat, majd ezek is elmaradtak, s végül közölte velem, hogy azért, mert én eltiltottam őt a lányától (érdekes, s nem elhanyagolható szempont, hogy MINDIG beengedtem a lakásba, s MINDIG megnézhette a gyereket). Nagyjából véget is ért itt a probléma, egyszercsak megjelent, mintegy háromnaponta jött, 1-2 órára, s egyszer - tele voltunk vendéggel - azt találtam neki mondani, hogy most nem érek rá, menjen most el. Azóta nem járt felénk, majd 4 hónapra rá megfenyegetett egy apasági perrel (amit azóta sem váltott be), de a gyereket továbbra sem látogatta. Kb. 5 hónap múlva átvittem hozzá a gyereket, (közben volt egy-két üzleti, egyéb ügyünk, s egyrészt nem volt kire bízzam a picit, másrészt kíváncsi voltam, hogyan reagál rá), sőt, többször is voltunk nála, de csak akkor látja a lányomat, ha én átviszem, magától esze ágában sincs sem jönni, sem telefonálni. A gyerek az én nevemen van, a gyámügyi eljárásban fiktív apa nevét kapta, még soha egyetlen fillért sem kértem az apától. Arra a kérdésre szeretnék csupán választ kapni, hogy ez jogilag minek minősül, hiszen írásban nyilvánvalóan nem mondana le a gyerekről (márcsak bosszúból sem), viszont abszolúte semmi köze nincs hozzá a gyakorlatban, a gyerek, ha találkozik vele, lebácsizza, teljesen nem ismerik egymást fentiek következtében. Én így jól elvagyok, ezt nem panasznak szántam, csupán arra lennék kíváncsi, hogy ezek után hogyan tudnám megakadályozni azt, hogy ilyen apja legyen a gyerekemnek? Ez most hülyén hangzik, hiszen ismerhettem volna, de esküszöm, amikor teherbe estem, könyörgött, hogy ne vetessem el, sosem gondoltam volna, hogy ez lesz belőle... Szóval, ezek után nem hiszem, hogy egy ilyen "apára" lenne szüksége a lányomnak, a veszély viszont fennáll, hogy mondjuk 4 év múlva (vagy 5, vagy 10) indít egy apaságit és beotrombáskodik az életünkbe. Szerintetek mit tegyek? Egyáltalán, mi a véleményetek? Átvigyem ezek után folyamatosan a gyereket (eddig kb. 5x voltunk nála, de láthatóan nem érdekli a dolog)? Vagy mégis, mi a fenét csináljak? És ha indít egy apaságit, szerintetek a bosszún kívül mi motiválhatja?
"Röviden" ennyi lenne... :)

Pocak: Nem, ez nem igy müködik. Ugyanis bármelyik fél akinek tudomására jut, hogy folyik már eljárás, jelezni köteles , ennek folytán pedig az ügyeket egyesitik. Miután a Ti kereseti kérelmetek előbb érkezett be, ezért Ti lesztek a felperesek a másik ügyben is (elvileg).

Azért nem vonták össze, mert nem tudtak róla, hogy már be lett adva. Most már tudják.
Viszont nem fogják egyszerre tárgyalni a két ex kapcsolattartását, mivel az az exet személyiségi jogait sértené. Tehát külön tárgyalás lesz, csak mindkettőben Ti lesztek a felperesek.

domboldal: ki az a Lenke? Ezek szerint Te személyesen is ismered Pocakot?

Ne aggódj, mindig mindent a "gyerek érdekében" tesz az anya is, amikor megpróbálja elzárni a gyereket az apjától, és szentül meg van győződve arról, hogy ez igy helyes. Amikor a gyereke tönkremegy, akkor meg rohadtul nem érti, hogy miért? Sajnos eddig terjedtek az értelmi képességei az "anyának". Van aki később belátja - és jobb később, mint soha - de sokan soha. Láttam már olyan anyát, aki totál tönkrevágta a gyerekét pusztán azért, mert nem birta elviselni, hogy a pasi otthagyta őt. A szép az egészben, hogy a nő pszichológus volt, tehát tudnia kellett volna, hogy mit müvel a gyerekével. Az ilyet le kellene csukni, nyilván ezért csinálták a Btk. módosítást, hogy az ilyeneknek legyen egy évük egy fogházban gondolkozni, amig a gyereket az apa helyrehozza - aztán már természetesen a gyerek ott is marad végleg az apánál, hiszen egy év elzárás az egyik szülőtől épp elég ahhoz, hogy a gyerek elidegenedjen. Márpedig egyetlen apa sem fogja a gyerekét fogházba látogatóba hordani és ezzel veszélyeztetni.

Ezen lehet erőteljesen elgondolkodni!

Neked bizonyára igazad van a magad szempontjából.

Domboldal,
Kíváncsi lennék szerinted mi az én szerepem ebben az ügyben.
Úgy szeretem, amikor olyan emberek, akik sosem voltak a szóban forgó helyzetben, se a személyeket nem ismerik, rögtön szerepeket osztogatnak, skatulyáznak, ítélkeznek.

Pocak,

gondolom akkor majd hivatalos fórumokon azért mégiscsak fogja valaki a gyermek érdekét is nézni, elfogulatlanul.

(egyébként meg szerintem nem ismered fel/meg a magad szerepét ebben az ügyben ... ja, és Lenkének is ezt mondtam volna. ;-) )

Domboldal!
„Egészen biztos, hogy egy egészen icipici más okod nincs még ezen kívül? Biztos, hogy elfogulatlanul tudod képviselni szóban forgó gyermek érdekeit?”

Nem nekem kell képviselnem a gyerek érdekeit, mert nem én vagy a törvényes képviselője, de ha innen nézzük, akkor a párom sem az.
Természetesen nekünk is vannak érdekeink, mint mindenki másnak, és ezek mozgatnak minket. Aztán vannak az érzések is, amik szintén lehetnek mozgatórugók. És a kettő közt kell mindig az embernek mérlegelnie. És ha ezt a kettőt az ember nem tudja egyensúlyba hozni, méghozzá nagyon nem, és egy másik ember gonoszsága, gőgössége miatt, akkor el kell gondolkozni, hogy hogyan lehet mégis egyensúlyt teremteni, mert valahol minden ember életében az erre való törekvés a cél. Ha a jogok és kötelezettségek egy bizonyos szintjén nem tudunk elérni egyensúlyt, akkor azt egy másik szinten fogjuk keresni, és egyszer csak eljuthatunk oda, hogy ezt az egyensúlyt a 0szint fogja biztosítani. Se jogok, se kötelezettségek.
Szerintem sem a legjobb megoldás, de nem mi keztük el kibillenteni az egyensúlyt a másik kárára. Mi soha nem "támadtunk". De azt senki ne várja el tőlünk, hogy ha megtámadnak, akkor ne védekezzünk. Nekem ez az elvem. Altruista nem vagyok, de szerintem elég korrekt. Ha mindenki csak ennyire gondolkozna korrekt módon, a világ egy jobb hely lenne.

Rátérve a gyermek érdekeire, anyuka (aki mellesleg a törvényes képviselőja a gyermeknek, tehát nem csak szívjósági hanem jogi kötelessége is a gyermek érdekeit szem előtt tartania) mennyire azokat képviseli?
2 és fél éve, amikor párommal szakítottak, még hónapokig járkált a párom után és a legkülönbözőbb módzsrrel próbálta rávenni, hogy mégis maradjanak együtt. Néhány ilyen próbálkozásnak én is szem és fültanúja voltam. Akkor többször is elhangzott ez a kijelentés anyuka részéről: " Legalább a gyerek miatt, szüksége van az apjára ".
Persze ez már akkor is csak ürürgy volt, és az nagyon nem tetszett neki, amikor a párom felvilágosította, hogy nem a gyerekkel szakít, hanem vele. Tehát a gyerek miatt nem fog visszamenni hozzá.
Aztán anyuka végül beadta a derekát az egyik hódolójának, és onnantól fogva természetesen anyuka szerint a gyereknek már nem volt szüksége az apjára.

Szóval ahhoz képest, hogy két évvel ezelőtt ott könyörgött apukának, hogy ne hagyja el, a gyereknek is szüksége van rá, most a kapcsolattartási kereseti kérelmében havi 1 nap szigorúan a felügyelete melletti láthatást kér, mert "nem érzi sem lelkileg, sem fizikailag biztonságban a kislányát X.Y. (a párom) felügyeletében".
Mellékesen megjegyzem, a kislány ragaszkodik az apjához, várja, és örül, amikor megy hozzá.

Hát ennyit a gyerek érdekeiről.

Tegnap a párom telefonon érdeklődött a bíróságon, és azt a tájékoztatást kapta, hogy a mi keresetink előbb érkezett be, de mivel ott a másik anyuka is perbe van vonva, ezért azt külön ügyként kezelik.
Ahogy gyanítottam. Szóval a miénket egy másik bíró kapta meg, és az még nem tűzte ki a tárgyalás időpontját.
Képesek lennének letárgyalni előbb L. gyerek kapcsolattartását, abból születik egy végzés, aztán a másik ügyhöz ugyanúgy beidéznének minket, L. gyerek anyját és Á. gyerek anyját is, és még egyszer letárgyalnák, gondolom L. gyerekre is kiterjedően. És akkor L. gyerekre nézve két végzés lesz. Melyik lesz az érvényes?
Azt mondták, indítványozzuk az egyesítést. Ezek szerint, ha mi nem kérjük, nem is vonnák hivatalból össze. Pedig az felesleges és nagy kuszaságot eredményezne.
Nem értem, miért nem vonták ők össze. A két kereseti nem üti egymást, hanem csak az egyik kicsit bővebb tárgyában , mint a másik, de azt is magában foglalja.

Mi úgy szeretnénk, hogy a mi égiszünk alatt egyesítsék az ügyeket, tehát a miénkbe kerüljön beleolvasztásra az exé. Párom mint felperes, a két ex mint alperes.
Ha fordítva lenne, akkor a párom kettős minőségben szerepelne.
Ráadásul a miénk előbb érkezett be.
És amiénk a tárgyában átfogóbb, tehát a logika is azt diktálja, hogy a nagyobba olvasszuk a kisebbet és nem fordítva.
Te hogy látod, Derill, van erre esélyünk?

Ne aggódj, szerintem a biróság tud a Ti keresetleveletekről is, de azt mi a fenének küldte volna ki nektek? Ha egyszer ti irtátok, csak tudjátok mi van benne!

Nézd meg az idézést, hogy abban ki az al- és felperes. Ha a párod exe a felperes, akkor az ő kereseti kérelme előbb érkezett be. Ha mégis egy napon, akkor sincs gond, mert kérhetitek az ügyek egyesitését - ami mellesleg véleményem szerint felesleges.

A testi sértés nem a gyerek ellen irányult, igy anyuka ezzel nem tud kezdeni semmit. Ti tudjátok, hogy mi történt, azonban azt gondolom, ha történt is testi sértés, annak nyilván oka volt, senki sem támad csak ugy az exére (az más kérdés, hogy nem ez a megoldás, viszont előfordul, hogy egy nő kiprovokálja - sokszor szándékosan - a támadást, mert egy bizonyítottan agressziv férj mégis másképp fest egy válópernél.)

Én tehát a Ti helyetekben azt kérném, amit leirtam neked emailben: kéthetente, mondjuk minden páros hétvégén, a szünidők fele idejében (első évben első fele, másodikban második fele), minden páros ünnep egyik napja (első évben első, másodikban második napja), minden második évben a gyerek születés és névnapja, a szilveszter, a szenteste, az augusztus 20, és a másik különélő gyerek születés és névnapja, és minden évben a párod születés és névnapja, a Te születés és névnapod, a közös gyermeketek születés és névnapja.

Ugyanezt kérném a másik gyermek vonatkozásában a biróságtól. Ennél kevesebbet a biróság csak akkor állapithat meg, ha bizonyitottan korlátozott a férjed nevelési képessége, tehát ha pl. iszik, ha bántalmazza a gyereket, ha elhanyagolja stb. Ezt szakértői vizsgálattal lehet megállapitani, általában ha a szülők közt vita van a kapcsolattartás kérdésében, elrendelik, de ilyenkor a gyermeket gondozó szülővel szemben is elrendelik - kérni kell.

Az is megoldás, hogy felhasználjátok tanuként az egyik exet. Ha ugyanis azt mondja tanuként a tárgyaláson, hogy semmi gond a férjeddel, akkor majd a saját perében nem mondhatja, hogy semmi gond, de mégsem adom a gyereket, mert mégis van gond. Azon viszont gondolkodj el, hogy ha az ex azt mondja, hogy semmi gond, de nem alkalmas a felügyelet nélküli kapcsolattartásra, akkor a másik gyerek vonatkozásában is csak felügyelet melletti kapcsolattartást fog a biróság megállapitani, ami viszont indokolatlan, és igen káros, ha az apa egyébként tényleg nem bántalmazza a gyermeket. Az, hogy a feleséget bántalmazta esetleg, az itt nem jön számitásba, mert nincs köze a gyermekkel való kapcsolattartáshoz.

Kedves Derill!!
EZ MOST SÜRGÖS!!!

A párom kapcsolattartási ügyéről van szó, amiröl már leveleztünk (megállapítottad, hogy pocsék, mert tulajdonképpen nem végrehajtható).
Még májusban írtunk a párommal a bíróságra egy panaszlevelet, hogy az ex nem teljesíti e vállaltakat, meg hogy most ezt a végzést hogy is kell értelmezni, milyen joga van apukának. Kaptunk egy választ a bíróságtól, hogy adjunk be szabályozás iránt kereseti kérelmet. Mi ezt júni 15 kelttel megírtuk. Sajnos már nem emlékszem, hogy rögtön aznap feladtam-e, és azt hiszem, ezt pont nem ajánlva, ugyanis nincs meg az ajánlott szelvény. De szerintem még aznap feladtam, max másnap. Ez biztos.

Ma meg jön a postával egy idézés, mi szerint kapcsolattartási kereseti kérelmet terjesztett be az exem is, a másolata csatolva volt, az irat kelte júni 16, azaz a miénk utáni egy nappal. A bírósági érkeztetése júni 17.
Szerintem aznap a miénk is beért, de ezt nem tudom. Érzésem szerint az történt, hogy a két kereseti levél egy napon érkezett, még más egyéb levelekkel együtt, és az iratkezelö nem figyelte, hogy 2 érkezett ugyan arra az ügyre, csak ellentétes szerepekkel (felperes-alperes), Az iktatásnál fogta az iratokat, és sorba ment velük, az egymás utáni leveleket a sorban következö bírók megkapták. Tehát egyszerre szerintem 2 bíró kapta meg ugyan arra az ügyre vonatkozó kereseti kérelmünket. És valószínűleg nem is tudnak egymásról, mert ebben a ma kapott idézésben semmi utalás nem szerepel a mi beadványukról, holott az övékét csatolták.

Lehetséges szerinted, hogy ez történt? Az ö bírójuk egyszerűen elöbb kitűzte a tárgyalást. Az is lehet, hogy pár nap múlva meg a másik bíró is kitüzi, és arról is jön az idézés, melyben mi leszünk a felperesek?
Most mit lehet csinálni?
Arra gondoltam, hogy holnap bemegyek a bíróságra (párom meghatalmazásával), és megérdeklödöm, hogy a mi kérelmünk bent van -e, és mikor érkeztették. Ezt megtehetem? Ha kiderül, hogy a miénket elöbb vagy aznap érkeztették, mint az övükét, mit tehetünk, hogy mi legyünk a felperesek? A mi kereseti kérelmünk azért kell, hogy irányadó legyen, mert a páromnak két gyereke van különbözö anyáktól, és egyszerre akarjuk a kettöt szabályoztatni, hogy össze legyenek hangolva, ezért mindkét anyának kértük a beidéztetését. Más részröl a másik anyával valamelyest normalizálódott a viszony, és ö tanúsíthatná (mondta, hogy megtenné), hogy a párom semmilyen olyan magatartást nem tanúsított feléjük, hogy ne illetnék meg a teljes láthatási jogok, nyugodtan rá lehet bízni a gyerekét, nem veszélyes.
(Természetesen a keresetet beadó anyuka havi 1 napot, azt is szigorúan az ő felügyelete mellett kéri). Hivatkozik arra az ítéletre, amiben könnyű testi sértésért feljelentette a páromat, és bűnösnek mondták ki, és így nem érezné biztonságban a lányát az apjánál. (Azóta ezt az ítéletet megfellebbeztük, a másodfok pedig hatályon kívül helyezte, új eljárás még nem volt, de gondolom nemsokára azt is kitűzik.)
Tehát szeretnénk, ha a 2 gyerek kapcsolattartását együtt szabályoznák le, ez fontos, és ez a gyerekek érdeke is, mert havi 1 közös időpontot is kértünk nekik, hisz testvérek, és mégsem ismerik egymást. Ráadásul a másik anyuka is a mi oldalunkon állna az ügyben.
Hogyan tudnánk ezt elérni?

A kapcsolattartás akadályozásáról...
Állítólag ezt a Gyvt-ben fogják szabályozni.

Most sem kapottbüntetést, mert az ügyintéző szabin volt és a Gyámhivatal kifutott a határidőből.
Beadjam újra, új eljárásként???

Gyermekről nem lehet lemondani, még hat éveskora alatt sem, ha "rendezettek" a családi állapotok.
Mivel jelenleg az ex-nél van elhelyezve, ezért az én felügyeleti jogom szünetel. Akkor miről akarok lemondani -kérdezték.

Megjött az ő betüm. Ha valaki tudja, hogy mitől ment el, és mitől jött meg, jelezze. Köszönöm:)

Zoli nem ez számit. Kap 40 ezer forint, vagy akármennyi birságot, utána már ha megint akadályozza, feljelentheted, és büncselekmény az uj szabályozás szerint. Tehát... járj el szabályosan. Mikor lesz a másodfok?

Aranyos vagy, de sajnos nem sok minden történik...
Most azt hiszem kap egy 40.000.-Ft-os büntetést és röhög tovább....
Bár sosem tagadta, hogy drogozik az "izé"-t nem érdekelte, akkor sem amikor bizonyitottá vált...
Vigyázok a nevekkel, azért néztem meg, hogy megvannak-e a zsarolási iratok, mielött bebillentyűzném... :-)

Egyébként is ez az ÉN egyéni véleményem!

Az ővé meg az, hogy nem elfogult...

Domboldal: sajna elég hosszasan magyaráznom kellene, erre most nincs idQm, majd szeptember végén lesz. Addig is az a lényege a jogszabálymódositási javaslatnak, hogy csak akkor lehet lemondani (függetlenül attól, hogy férfi vagy nQ), ha más szülQi felügyeleti jogot gyakorló szülQ nincs, vagy az is lemond.

A lemondás nemcsak a szülQ, hanem a gyerek érdekét is szolgálja, ugyanis ilyen esetben a gyermeket bárki más örökbefogadhatja (mondjuk az anya uj férje), a gyereknek nem "kell" kapcsolattartásra mennie (ugyanis ezekben az esetekben az anya "elintézi", hogy ne akarjon, olyan mértékben manipulálják a nQk már a pici gyereket is, hogy az kézzel lábbal tiltakozik a kapcsolattartás ellen, bár az okát sem tudja miért. Ellenben hamar kiderül, hogy kötelezQ kapcsolattartásra mennie akkor is, ha nem akar. Az anyák sajnos kiteszik ennek a gyereküket, mert nem az számit nekik, hogy mi a gyerek érdeke, hanem az, hogy bebizonyitsák, lám a gyerek fél az apjától. A pasik nagy része nem teszi ki ilyennek a gyereket.

A gyerek érdekei pedig egyáltalán nem sérülnek, mert az apát igy sem, ugy sem láthatja, mert anyuka elintézi (ezért akarnak az apák lemondani). Anyuka meg nyilvánvalóan megfelelQen el fogja tartani a gyereket, ha egyszer magának akarta, merthogy ez a kötelessége, oldja meg, ahogy akarja. És a gyerek érdeke továbbra sem sérül, merthogy amennyiben ez az anyukának nem megy, akkor talán a legelején gondolná meg, hogy a gyereknek az apjára is szüksége van, és nem csak az apja pénzére.

Ezen felül igenis a lemondó szülQ érdekeit is figyelembe kell venni, és az Q érdekét kimondottan szolgálja a lemondás. Uj életet kezdhet - de ne aggódj, ezt azért sosem fogja elfelejteni.

Pocakkal pedig max. egyetértek. Hol szolgálja a gyerek érdekét az, ha egy nQ lemond róla, és ha az a gyerek érdekét szolgálja, miért ne szolgálná, ha egy férfi teszi ugyanezt. Az, ha egy férfi is lemondhat, kizárólag a nQ érdekeivel ellentétes, mig ha egy nQ mond le a gyerekrQl, az mindig mindenki érdekeivel ellentétes, merthogy általában ugy csinálják, hogy a pasi nem is tudja, hogy gyereke van, nem közlik vele. Ez hol szolgálja a gyerek érdekét?

A jogi szabályozás egyébként nem anyapárti. Épp ez a lényege, hogy mindkettQnek lehetQséget biztosit. Ami nem biztosit mindkettQnek lehetQséget, az az, hogy a hivatalokban nQk ülnek, és Qk próbálják értelmezgetni a szabályokat ugy, ahogy nekik tetszik, és ettQl maga az alkalmazás már anyapárti. Tehát a jogalkalmazást kell megváltoztatni, és tudatositani a jogalkalmazókban, hogy ez a másik oldal felé is lehetséges, akár tetszik, akár nem.

Abacs: ezt a baromságot ki mondta neked? "ha pl. nem tudtam volna menni a gyermekemért a munkám miatt a páros hétvégén,akkor pénzbüntetésre számíthattam volna én is". A munkahelyi elfoglaltság miatt elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, és Téged emiatt nem birságolhatnak. Persze nyilván igazolni kell, hogy munkahelyi elfoglaltságod volt.

Ha a volt feleséged meghal, akkor elvileg azonnal feléled a szülQi felügyeleti jogod, azonban a gyámhivatal ilyenkor vizsgálhatja az alkalmasságot. Mivel a gyermekeddel nem tul jó a viszonyod, elképzelhetQ, hogy a gyermek kivánságára más személyt (nagyit pl.) jelölnek ki gyámul, azonban ha nem erQs a gyermek tiltakozása (ugye 12 éves, tehát itélQképessége birtokában van), akkor természetesen automatikusan hozzád kerül. Intézetbe csak a legvégsQ esetben kerül, ha nincs egyetlen olyan személy sem, aki a gondozását vállalná.

Te ne gondolkozz a lemondáson, mert mint emlitettem, ez csak 6 éven aluli, egészséges gyermek esetében ilyen egyszerü. 6 év felett gyámhivatali jóváhagyás kell hozzá, amit nem valószinü, hogy megadnak. F. Krisztina esetében azért adták meg, mert ott várható volt a gyermek örökbefogadása. Nálad szerintem elutasitják - én speciel függetlenül attól, hogy emberileg igazat adok neked, elutasitanám, mert a gyámhivatal ilyenkor a gyermek érdekében ugy gondolja, hogy legalább a tartásdijat megkapja. Végül is némi kapcsolat mégiscsak van köztetek.

Egyébként ugy gondolom, hogy egy jó kapcsolat kialakitása kizárólag jó mediátor kérdése, és a jegyzQi gyámhatóság, illetve a gyámhivatal - ha jól müködik - igenis képes kikényszeriteni a kapcsolattartást még nagyon makacs anya esetében is, márcsak azért is, mert ha nem birnak vele, tényleg elveszik tQle a gyereket.

Domboldal: az sem érdeke, hogy csak anyagi támogatást kapjon, viszont éveken keresztül rákényszeritsék a kapcsolattartásra, mert ha az apa ragaszkodik hozzá, ez a gyermek számára - az anyai ráhatást figyelembe véve igen nagy tortura. Sajnos még a gyámhivatalok egy része nem áll olyan szinten, hogy ilyen esetben felismerje, hogy azonnal el kellene venni a nQtQl a gyereket, merthogy a gyerek érdekét igazából ez szolgálná. A pasik ugyanis nem szokták akadályozni a kapcsolattartást, igen ritka a kivétel. Tehát itt lenne a lehetQség arra, hogy kipróbáljuk akkor, hogy ha az anya alkalmatlan a gyerek nevelésére, akkor adjuk oda apának, és nevelje Q.

Az elsQ helyzetben a nQ ugyanugy a gyermek érdekeivel ellentétesen cselekszik, mint a második helyzetben, és ez biztos. A szabályozás diszkriminációmentes, tehát a pasi is nyugodtan lemondhat. A nQ feladata elérni, hogy ne akarjon lemondani. Ha pedig a pasit nem csak tenyészbikának, majd fejQstehénnek, végül birkának nézi, akkor egyetlen pasi sem fog a gyerekérQl lemondani.

Kösz Zoli:) Van egy árnyalása ennek a szabálynak a Gyer-ben. A lényege, hogy vizsgálhatja a gyámhivatal, hogy a szülQ felügyeleti jogát mégsem éleszti fel, ha van olyan személy, aki a gyermeket vállalná, és a gyermek semmiképp sem akar az apjához menni, fQleg, ha évek óta kapcsolat sincs köztük, vagy csak minimális.

Légy óvatos a nevekkel, mert könnyen lehet belQle per. Mikor lesz a másodfok? Egyébiránt ugy emlékszem van elQzetesen végrehajtható ideiglenes intézkedés a kapcsolattartásról. Én most tenném azt a helyedben, hogy minden abban megállapitott alkalommal mennék oda, ahova elQ van irva tanukkal, és utána jelezném a gyámhivatalnak, ha nem kapom meg a gyerekeket. Az elsQ birság után pedig megtenném a feljelentést kiskoru veszélyeztetése miatt, mert szeptembertQl a kapcsolattartás akadályozása vétség. Ezt szépen összecsapják a csalási ügyével....

Légy szabályos és preciz.

Salamont már vártam.

Nem kitenni a gyereket a cirkusznak és nem támogatni anyagilag az két különböző dolog (főleg, ha az elmaradó anyagi támogatás miatt várhatóan agymossa/zaklatja őt a másik szülő)