Köteles rész

Cello,

Ha nincs különös körülmény, akkor nonszensz lenne, hogy csak "úgy" a haláleseti értéket vegyék figyelembe. Ezt jelenti a "főszabály".

De lehet olyan eset, amikor nem ez a helyes.

Cello,

„Az ajándékozott azért adosodjon el pl ha fizetnie kellene mert hirtelen lett egy árnövekedés?”

Már bocsánat, de miért adósodna el, ha eleve AJÁNDÉKKÉNT kapott valamit, aminek az értéke jelentősen növekedett, tehát az AJÁNDÉKOZÁS óta is csak még jobban járt.

Nem jó válasz az, hogy abban lakik például, hiszen ha nem kapta volna ajándékba, akkor egyáltalán nem is lakna benne. A helyes válasz az, hogy költözzön például kisebbe.

Ha 2013-ban lett volna a haláleset, amikor 30%-kal lejjebb álltak az ingatlanárak, akkor persze az ilyen megajándékozottak tajtékzanának, hogy miért a juttatáskori értéket akarja figyelembe venni a bíró, hiszen azóta milliókkal kevesebbet ér az ajándék... érted-e?

Egyébként a szerény laikus véleményem az, hogy abban igazad van, hogy "középen" kellene megállnia a jognak : ha az ajándékozott hivatkozik rá, hogy a drágább értéken figyelembe vétel rá nézve súlyosan méltánytalanok, akkor talán mérlegel a bíró, és minden körülmény figyelembevételével dönt. Akár úgy is, hogy a juttatáskori értéket veszi figyelembe.

Minden eset más, a per mindkét oldalán állóknak mindig mások a körülményei, ezért sem lehet Agnes kérdezősködésére sem értékelhetőt válaszolni - egyszerűen nem ismerjük a körülményeket (meg az esetleges bírót pláne).

„Arra miért nem válaszolsz ”
De jó! :) Számon kérnek. Egy nyilvános fórumon, ahol grátisz válaszolgat az ember.

Tudod mit? Csak!

Nem tehetett. Na és? Ki mondta, hogy ez egy felelősségi, felróhatósági szabály?

Rögtön megértenétek, ha a másik végén állnátok a botnak.

Helyes, de:
A 2014. március 15. előtt megnyílt hagyaték esetében a köteles rész nem harmad, hanem fél. Item, ha végrendelettel szorították az örököst köteles részre, és a végrendelet korábbi a fenti időpontnál. (Nem lepne meg - sőt szerintem bono et equo lenne - ha a gyakorlat az ajándékozás esetén is így alakulna.)
Továbbá nyilván a konkrét öröklésben nem feltétlenül két törvényes örökössel kell számolni, hanem annyival, amennyi van. S, amit a másik rovatban már kiveséztünk: valószínű, hogy a még az örökhagyó életében ingyenesen juttatott ingatlan értékét a hagyaték megnyíltakori értéken kell figyelembe venni.

Sapienti sat.

Jajj.

korrekt54,

Ha neked elég (aztán majd elválik), akkor barkácsolj otthon. Ehhez azt ajánlom, olvasd el alaposan a Ptk. 7:10§ - 7:24§-okat, különös figyelemmel az írásbeli magánvégrendelet alaki követelményeire.

Ha egy oldalt írsz, saját kézzel végig, aláírod, keltezed, az jó is lehet. Akkor tanú sem kell.

Csak előkerüljön az a végrendelet, amikor kell...

kedves drbjozsef!
Azt írtad, hogy a végrendeletet nem jó, ha otthon barkácsoljuk, -amivel teljesen egyetértek!
DE : Én csak annyit szeretnék írni a végrendeletembe, hogy minden ingó-és ingatlan vagyonomat a feleségem örökölje! Ezt az egy mondatot leírom kézzel, írok rá dátumot, beleírom, hogy minden befolyástól mentesen, saját elhatározásomból írom.
Ez így jó lesz?
Azt szeretném elérni, hogy a lányok csak akkor örököljenek, ha már mindketten meghaltunk, addig a hátramaradott legyen az egyedüli tulajdonos. Köteles részért nem fognak perelni az biztos, de ha alanyi jogon a nevükre kerülne az ingatlan, azt nem utasítanák vissza. Mi meg a feleségemmel nem kérnénk őket.
Köszönöm a választ!

Mullereni, a házból édesapád nem örökölt volna, legfeljebb haszonélvezetet, a 3.75M-et kell 9-cel osztani, a földből örökölt volna, az 1.76M-et kell 12-vel, ennek összege a köteles rész.

Úgy tűnik, nem kell fizetned többet.

Mullereni,

1- Igen, reális, a köteles rész kötelmi igény, 5 év az elévülési ideje. Nem számít, hogy a hagyatéki lezárult, perben követelhetik.

2.- Lényegében jól (bár a földet 4-en örököltétek volna édesapáddal, abból még kevesebb járna nekik), kevesebb a köteles rész, mint amit kapak föld értékben. Hogy ennek vitatják az értékét? Tehetik, perben, ha bizonyítják is. De ha 1,75M helyett 1,2M lesz, akkor sem kell fizessetek, annál sokkal kevesebb már csak nem lesz...

3.- Juttatáskori érték számít.

4.- A bíróság azt néz amit akar, a lakást felértékeltetheti, de a föld esetén elég nyomós érv, az önkormányzat adó és értékbizonyítványa. Azt nehezebb lesz megtámadni, de talán nem lehetetlen, nem vagyok benne biztos. Szerintem nemigen fog menni.

Mullereni,

Az, hogy nem mondtatok be, lehet, de nem is kérdezett vissza az ügyvéd, hogy X milliót ír bele, jó lesz?
Simán a kérdezésetek nélkül nem tudom elképzelni, hogy csak úgy beírt valamit.

A NAV adatbázisába szerintem egy ügyvéd nem néz bele.

Ha foglalkozik ingatlanügyekkel, esetleg volt ügye az adott ingatlan környékén, akkor lehet elképzelése a négyzetméterárakról, és saccolhat ő is, de hogy ezt nem beszéli meg az ügyfelekkel, az kizárt.

Értelmét nem igazán látnám.

Számíthat.
Általában saját becsléssel.

Nem az értékesítés számít, hanem az akkori ingatlanérték, de vitatható a hagyatéki eljárásban szereplő, adó- és értékbizonyítványban szereplő összeg , és az a tapasztalat, hogy attól gyakran jelentősen el is térhet az, amit a szakértő mond.

Mullereni

1. 5 év az elévülési idő.
2. Ha az értékek stimmelnek, akkor jól.
3. Vitathatja.
4. Mindkét érték esetében a perben kirendelendő ingatlanforgalmi szakértő véleménye fog számítani. Ő meg elsősorban a NAV adatsorból fog dolgozni, de az ingatlanok sajátosságai alapján attól eltérhet.

Kötelesrészről bővebben: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban

Köszi szépen az infokat.

espeon,

Nem tudom mi a bírósági gyakorlat. Egy cipő, laptop biztos nem számít, egy autó, lakás általában igen. A kettő között? Nyilván ez is helyzetfüggő. Egy bérből élő munkásnál egy milliós ékszer már számít, de Bill Gates esetén a százmilliós sem feltétlen nagy ajándék. Nincs konkrét összeg.

Ügyintéző nem néz utána. Jelentsd be neki az összes pénzintézetet, hogy úgy tudod, van a nevén számla - legfeljebb nem lesz...

Köszi József,

még annyi, milyen 10 éven belüli ajándékot? Mármint gondolom, a kis összegű ajándékok mint szülinapra cipő stb, nem számítanak olyannak , mi az az összeghatár, ami felett számít és le lehet vonni ? A törvényben azt olvastam, szokásos mértéket meg nem haladó. Mi az a szokásos mérték? Laptop? Autó? Lakás? Konkrét összeg van?

Visszatérve a pénzintézetekre, magyar pénzintézeteknél sem néz körül az ügyintéző, hogy hol van vagyona az örökhagyónak? Van valami szerv, amivel akár az ügyintéző, akár az örökösök kerestethetik?

(egyébként ha 10 éven belül a köteles részi jogosult (is) kapott ajándékot az örökhagyótól, akkor az meg levonható a köteles részből. Az örökhagyóval közös tulajdonú ingatlana miatt írom csak.)

espeon

„érdeklódni szeretnék, hogy mi történik akkor, ha a szülőm elhalálozik, ketten vagyunk testvérek és a testvéremet közjegyző által hitelesített végrendeletben köteles részre tette ?”

Akkor köteles részre jogosult csak.

„Akkor én öröklök és nekem kell kifizetni a köteles részt neki, ami egyhatod része az egész örökségnek (felének egyharmada), ha jól tudom?”

Feltéve, hogy te vagy a végrendeleti örökös, ezt nem írtad az előbb. Amúgy jól tudod, nagyjából : nem csak az örökség, hanem az örökség ÉS a hozzászámítandó köteles részi alap (pl.:örökhagyó 10 éven belüli ajándékozozása)

„Azt olvastam a törvényben, hogy elsődlegesen pénzt kell adni. Mennyi időn belül?”

Ésszerű időn belül. A közjegyző majd megállapítja végzésben az öröklést, és, ha kérte már abban a másik fél a köteles részét, akkor határidőt szab. Mondjuk 15 napot. Ha nem tudod, kérhetsz fizetési halasztást.

„Mi történik akkor, ha nincs annyi rendelkezésre álló pénz?”
Magánügy. Oldd meg.

„Mondhatom-e azt, hogy kap ingatlant? Több ingatlan lesz az örökségben. Vagy kaphat-e ingatlanrészt?”

Mondhatod, neki meg nem kell elfogadnia. Egyezséggel amúgy bármit lehet, határidőt, összeget, egyebeket is szabályozni. Közös akarattal.
Ha nem fogadja el, add el, fizesd ki.

„A köteles részre tett személy tulajdonostárs az örökhagyóval. tehát ha az összegek egyeznek, mondhatom-e, hogy megkapja pénz helyett az örökhagyó részét és így teljesen övé lesz az az ingatlan? Vagy mondhatja-e, hogy az neki nem kell, inkább pénzt adjak, amit nyilván rövid időn belül nem lehet előkeríteni, csak ingatlaneladással?”

Ld. előző. Bármit mondhatsz, semmit se kell elfogadnia.

„Vagy akkor bírósághoz fordulhat?”
Ha nem fizetsz, nyilvánvalóan igen.

Szóval érzékeny vagy a csomagolásra? Bocs, nem tudtam.

Azért teszek fel egy kérdést, mert normális választ várok rá, nem kioktatót, se kárörvendőt.

Az utóbbiakra. Hogy mi történik azokkal a hagyatéki vagyontárgyakkal, amelyeknek a létezéséről senki nem tud. Mondjuk, ezt magadtól is kitalálhattad volna.

Több kérdést feltettem, ez melyikre vonatkozik?