használati jog ellenértéke hagyatéki eljárásban

Öööö... mi is a kérdés? Már a jogi kérdés.

Tisztel Ügyvéd Úr!

Ingatlan használati jogával kapcsolatban van kérdésem.
Nagyszüleimtől megörököltünk egy nyugdijasszövetkezeti lakás használati jogát. Érdeklődnék, hogy a használati jogot ugyanolyan értéken lehet-e értékesiteni, mintha a lakásra tulajdonjogunk lenne bejegyezve? Ugyanis a hagyatéki eljárás során a használati jogot több mint fele annyira értékelték, mint amennyit maga az ingatlan ér. Viszont a lakásszövetkezet képviselője szerint rendes piaci áron értékesithetnénk az ingatlant.

Segitségét előre is köszönöm!

„annak ismeretében, hogy a számítási módszert az Itv. szabályozza.”
Ez egy széles körben elterjedt, de annál nagyobb tévedés. Mentségedre szolgáljon, hogy igazságügyi szakértőtől is olvastam már. Felírtam a nevét, és ha szakértőt kell kirendelni egy perben, mindig nyilatkozom, hogy nekem mindegy, de őt ne.

Teljesen fölöslegesek ezek a körök. Mivel ezt a használati jogot kényszerrel megváltani nem lehet, pontosan annyi az ellenértéke, amennyiért a jogosult hajlandó lemondani róla.

Sziasztok!

A következő kérdésben kérném a segítségeteket: Jelenleg is folyamatban lévő hagyatéki eljárásban merült fel a használati jog ellenértékének meghatározása (a cél a megváltás lenne). Az örökhagyó akarata szerint (az öröklés rendjét végrendelet határozza meg) Á örökli a valaha tulajdonát képező családi házas ingatlant, amely egy emeleti, egy földszinti lakásból, 1 db garázsból, valamint kertből áll. Az örökhagyó végakarata szerint B és neje élete végéig használhatja az alsó lakást (tárolóból kialakított lakrész, belmagasság nem lakóépületnek megfelelő, a gázművek sem engedik a gáz bevezetését), a garázst, valamint Á-val fele részben a kertet. Az örökhagyó végrendelete kiköti, hogy az ingatlan tulajdoni lapjára „B és neje használati joga az ingatlan ½-részére bejegyzésre kerüljön. /B- neje az örökhagyót megelőzően elhunyt/.
A hagyatéki eljárás jelenleg ott tart, hogy a közjegyző konstatálta, hogy Á meg kívánja váltani B használati jogát. Természetesen ezt a közjegyző is támogatja, hiszen így megegyezéssel a lehető leghamarabb zárulna az eljárás (az első tárgyalás 2012. novemberében volt, majd 2013. júniusában, a következő előtt jó lenne megegyezni). A hagyatéki tárgyaláson Á álláspontja szerint a használati jog ellenértékét, mivel vagyoni értékű jog, az Illeték tv. 72.§ (4) bekezdésének a) pontja alapján kell megállapítani. Ezzel szemben B és jogi képviselője, valamint a közjegyző álláspontja szerint a használati jog ellenértéke az ingatlan forgalmi értéke mínusz a lakott érték (az ingatlanról készült adó-és értékbizonyítvány tartalmazza a forgalmi és a lakott értékeket). Mivel az álláspontok között eltérés van, az utolsó hagyatéki tárgyaláson a közjegyző megkeresni rendelte „szakhatóságként”?? az önkormányzati ügyintézőt, hogy egy újabb adó-és értékbizonyítványban határozza meg külön az emeleti, a földszinti lakás, a kert, valamint a garázs értékét, ezen túlmenően, „ha lehetőség van rá a használati jog ellenértékét”. Az új adó és értékbizonyítványban a kért értékek meghatározásra kerültek tételesen (az ingatlan összértéke az elsőhöz képest nem változott, csak tételesen kifejtésre kerültek a kért összegek), a használati jogot tekintve viszont az ügyintéző kifejtette, hogy „az Itv. 101.§-a értelmében a használati jog értékét nem áll módjában meghatározni”.

Tehát a kérdésem/im: Mi a használati jog ellenértékének „törvényes” meghatározási módszere (ha van ilyen és nem a felek szabadon állapítják meg)?
Kinek a hatáskörébe tartozik ennek a meghatározása, annak ismeretében, hogy a számítási módszert az Itv. szabályozza.

Köszöntettel várom segítő hozzászólásaitokat:

B.B.