Ha ideiglenesen adja át a hagyatékot, akkor minden hagyatékot ideiglenesként ad át, nem csak a követelésed értékéig. Nem ideiglenesen kerül a birtokukba, csak korlátozásokkal, leginkább elidegenítési tilalommal.
Igen, ez gyakran könnyebbé teszi a megegyezést. Megfelelő időhúzással évekig is eltarthat egy ilyen eljárás, akinek ez hátrányos, az jobban hajlik talán a kompromisszumra.
"A különbség az, hogy ha ideiglenes hatállyal adja át a közjegyző a hagyatékot, akkor abban szerepel, hogy az örökség vagyonelemeit nem idegeníthetik el az örökösök, amíg a már megindított per le nem zárul."
Ez azt jelenti, ha nem lesz a hagyatékin egyezség, és amennyiben 15 napon perre viszem, akkor az összes vagyon csak ideiglenesen kerül a birtokukba ? vagy csak a követelésem erejéig kerül ideiglenesen, az a feletti meg véglegesen ? Ezt azért lenne fontos tudni nekem, mert ha az össz. vagyon csak ideiglenesen kerül az örökösök birtokában, akkor nagyon esélyem van az egyezségre a hosszadalmas peres eljárás nem kedvezne nekik, nem tudnák a lajstromozott eszközöket értékesíteni.
Köszönöm ha még erre válaszolsz.
Ha az örökösök nem ismerik el az igényedet, és egyáltalán nem hajlandóak az egyeztetésre sem, akkor nincs mire halasztani. Csak a per van, amit meg kell indíts.
De ahogy ObudaFan írta előttem, időd végülis van, mert a végleges hatályú hagyatéki végzés után is indíthatsz pert. A különbség az, hogy ha ideiglenes hatállyal adja át a közjegyző a hagyatékot, akkor abban szerepel, hogy az örökség vagyonelemeit nem idegeníthetik el az örökösök, amíg a már megindított per le nem zárul. Tehát a biztosíték megmarad arra, hogy ténylegesen is ki tudjanak fizetni, ha legalább részben megnyered bíróságon a pert. Viszont ha végleges hatállyal átadja, akkor a pénzt elkölthetik, a vagyontárgyakat eladhatják, elajándékozhatják, amíg nem kerül rájuk perfeljegyzés (ha kéred). Ha jóhiszemű vevő veszi meg, attól visszakövetelni se igen fog menni utólag. Ha meg nem lesz vagyon, hiába nyered meg a pert, járni jár, csak nem jut.
Köszönöm szépen mindenkinek az értékes segítségeket.
"és felszólít téged, hogy 15 napon belül indíts pert a bíróságon"
Vagyis ha a hagyatéki tárgyaláson nem születik egyezség, akkor max. 15 napon belül meg kell indítani a peres eljárást ? ez igen kevés idő. Azt gondoltam újabb hagyatéki tárgyalást tűznek még ki és van kis idő még egyezkedésre.
Azonban a hagyaték végleges hatályú átadása sem akadálya egy későbbi pernek, viszont azzal a végrehajthatósag egy fontos biztosítékatol esik el a hagyateki hitelező.
bogika,
a hagyatékin megkérdezi a közjegyző az örökösöket, hogy elismerik-e a követelést, meg egyeztetek-e már, vagy meg tudtok ott egyezni. Ha nem, akkor vagy kérhettek halasztást a hagyatéki végzés meghozására (általában 30, esetleg 60 nap), ami alatt megegyezhettek. Ha ebbe közösen nem egyeztek bele, akkor a közjegyző ideiglenes hatállyal átadja a hagyatékot az örökösöknek, és felszólít téged, hogy 15 napon belül indíts pert a bíróságon, és ezt plusz 8 napon belülig legkésőbb igazold is nála. Ha ezt megteszed, bíróságra kerül az ügy, ha nem, akkor végleges hatályúvá válik a hagyaték átadása.
Érdemes megegyezni. Bárhogy (Ha már bíróságon van az ügy, ingyenesen kérhető mediáció is, de addigra is már pörög a kassza erősen). A per drága, és évekig elhúzható.
A keresetben megemelheted az összeget, de ott is érdemes indokolni, tehát abból ki fog tűnni, hogy mi az oka annak, hogy megemelted.
Felemelheted, de egyrészt nem árt a bíróság előtt indokolnod, hogy ha korábban kisebb értéket követeltél, akkor most ez miért nőtt meg, vagyis a bíróság bizonyítékként veheti figyelembe a korábbi nyilatkozatodat.
Másrészt lásd az előző hozzászólásomat, ahol pont arra válaszoltam, amit most ismét megkérdeztél.
Én úgy értettem, ha a hagyatékin nem jön létre semmilyen egyezség, vagyis teljesen elzárkóznak. Ebben az esetben az eredetileg beadott X igény ha perre megy, megváltoztatható- e magasabb értékre ?
(Ez amiatt érdekelne, hogy a hagyatékin zárolják- e a beadott igényemet, és csak az igény feletti rész osztható szét az örökösök között ? és ha felosztásra kerül az igényem feletti, és a perre magasabb összegben nyújtanám be mint a hagyatékira, akkor ha megnyerném, visszaveszik azt a részt az örökösöktől ?)
Előállhatsz, de addigra már lehet, hogy át lesz adva teljes hatállyal a hagyaték, ha az örökösök a kisebb követelésre biztosítékot adnak és akkor egy fontos biztosítékot elveszíthetsz.
Egyébként ha bejelented a nagyobb igényt, ideiglenes hatállyal akkor is felosztható a hagyaték.
ObudaiFan.
Köszönöm szépen, sokat segítettél.
Még egy kérdésem lenne:
A hagyatéki tárgyalásra amennyiben igénybejelentést adok be, és ott sem jön létre egyezség, akkor csak az igényem erejéig nem kerül felosztásra a felhalmozott vagyon az örökösök között ? Ezt azért kérdezem, ha perre kerülne, akkor lehet- e változtatni az összegen, vagyis akkor egy magasabb követeléssel előállhatok- e ?
Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.
Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
A fenti szabályokból az következik, hogy azért az itt elhangzott fejtegetések azzal kapcsolatban, hogy kinek mit kell bizonyítani, elég elnagyoltak voltak.
A kérdezőnek azt kell bizonyítani, hogy
1. fennállt az élettársi jogviszony, vagyis
és
2. hogy mik voltak a szerzési arányok a kapcsolatban.
Az 1 pontban írtakat általában tanúkkal lehet sikeresen bizonyítani, de az egyéb bizonyítás sem kizárt,
a 2. pontban írtakat pl. adóbevallásokkal, munkáltatói jövedelemigazolásokkal, szerződésekkel, számlakivonatokkal, de nyilván pl. eltitkolt jövedelmek esetén tanúkkal is.
Ha a kérdező az élettársi jogviszonyt sikerrel bizonyítja, akkor már a másik fél, vagyis az örökösök kötelesek bizonyítani, ha arra hivatkoznak, hogy a vállalkozás mégis az elhunyt különvagyona volt.
bogika777
Az, hogy ott dolgoztál a vállalkozásban önmagában nem jelent semmit.
Nyilván kaptál érte "fizetést".
Mivel bizonyítanád, hogy: az a vállalkozás a TIÉD IS?
Az iratok ellenére is...
"Ne köszönd, félrevezet." engemet ? ha jobban képben vagy mint a félrevezetőm, légy-szíves írj már Te is pár gondolatot. Minden építő segítség nagyon sokat jelent most nekem.
Igen, azzal tisztában voltam, hogy nem kirendelt védőügyvéd fog velem / nekem dolgozni. Ő is pénzből él, ha lát benne fantáziát elvállalja és megkéri a díját.
„A perköltség 6 %, DE max. 1,5 mill ?”
Az csak az illeték. Ügyvédi költségre számolj még 6-10%-ot.
Ne köszönd, félrevezet.
Köszönöm.
A vállalkozásban fel voltak osztva a feladatok. Mindkettőnknek meg volt a saját területe. A vállalkozást együtt virágoztattuk fel. A 22 évi dokumentumokkal bizonyítható befektetett munkámért elképzelhető hogy nem illet meg semmi? Ez a vállalkozás egymás nélkül nem gyarapodott volna a 22 év alatt nulláról milliárdos vállalkozássá. Sajnos el vagyok keseredve. Tisztában vagyok vele, hogy az ügyvédek sem vállalnak szívesen ilyen ügyet.
A perköltség 6 %, DE max. 1,5 mill ?
bogika777
A lényeg, hogy neked kel azt bizonyítani, hogy:
A vállalkozás NEM CSAK az élettársé volt.
Hanem közös, részben-egészben.
Az élettársak ugyanis alapból NEM ÉLNEK vagyonközösségben!
Ki-ki önálló vagyon szerző!!!
Azaz külön kasszán éltetek jogilag.
Így, ha semmi nincs a neveden-tulajdonodban,
akkor eléggé szívó ágon vagy.
Mert perben kell bizonyítanod, hogy
ennek ellenére mégis mi illet téged...
Ami aligha lesz sima ügy.
HA sikerül egyáltalán.
Vadsuhanc:
Kis ízelítőt kaphatok ? köszönöm.
A szerződést lehet hogy nem, de a túl alacsony vételárból számított illetékösszeget igen. Láttam egy ilyen határozatot. Érdemes ezzel kalkulálni.
Az adóhatóság nem támadja meg a szerződést, csak egyszerűen a maga által becsült értékre veti ki az illetéket.
Az örökösök pedig nemigen hivatkozhatnak eséllyel a kirívó értékaránytalanságra, különösen nem évek múlva.
misso: Az adásvétellel is körültekintőnek kell lenni, mert ha irreális a vételár, azt megtámadhatja az adóhatóság (az illetékszámítás miatt) és aztán az örökösök is, ha tudomást szereznek róla.
(Bocsánat a közbekotyogásért, én is kérdező vagyok, de épp most futottunk bele egy ilyenbe.)
bogika777
A általad felvetett probléma messze meghaladja a fórum kereteit mert olyan iratok, tények és körülmények ismerete szükséges amire itt még nem is gondolsz vagy a válaszadó sem gondolhat.
Nyilván meg van a jogi lehetősége annak, hogy részesülj az örökségből.
Te is érzed és tudod, hogy ez jogi képviselő nélkül nem fog menni.
Szerettem volna tanácsot, biztatást kapni arra, hogy egyáltalán van- e esélyem, mert az örökösök szerint nincs.Azért köszönöm, megfogadom a tanácsodat.
„Mivel tudom bizonyítani, hogy a halálakor meglevő vagyont közösen szereztük? anno mindketten nulláról indultunk.”
Akkor?
Ugye, nem akarsz egy ilyen pert ügyvéd nélkül vinni?
misso
Szerintem meg a 20 millióból is örökölni fogsz.