Öröklés

bogika777

A általad felvetett probléma messze meghaladja a fórum kereteit mert olyan iratok, tények és körülmények ismerete szükséges amire itt még nem is gondolsz vagy a válaszadó sem gondolhat.
Nyilván meg van a jogi lehetősége annak, hogy részesülj az örökségből.
Te is érzed és tudod, hogy ez jogi képviselő nélkül nem fog menni.

misso: Az adásvétellel is körültekintőnek kell lenni, mert ha irreális a vételár, azt megtámadhatja az adóhatóság (az illetékszámítás miatt) és aztán az örökösök is, ha tudomást szereznek róla.
(Bocsánat a közbekotyogásért, én is kérdező vagyok, de épp most futottunk bele egy ilyenbe.)

Az adóhatóság nem támadja meg a szerződést, csak egyszerűen a maga által becsült értékre veti ki az illetéket.
Az örökösök pedig nemigen hivatkozhatnak eséllyel a kirívó értékaránytalanságra, különösen nem évek múlva.

A szerződést lehet hogy nem, de a túl alacsony vételárból számított illetékösszeget igen. Láttam egy ilyen határozatot. Érdemes ezzel kalkulálni.

Vadsuhanc:

Kis ízelítőt kaphatok ? köszönöm.

bogika777

A lényeg, hogy neked kel azt bizonyítani, hogy:

A vállalkozás NEM CSAK az élettársé volt.
Hanem közös, részben-egészben.

Az élettársak ugyanis alapból NEM ÉLNEK vagyonközösségben!

Ki-ki önálló vagyon szerző!!!
Azaz külön kasszán éltetek jogilag.

Így, ha semmi nincs a neveden-tulajdonodban,
akkor eléggé szívó ágon vagy.

Mert perben kell bizonyítanod, hogy
ennek ellenére mégis mi illet téged...

Ami aligha lesz sima ügy.
HA sikerül egyáltalán.

Köszönöm.
A vállalkozásban fel voltak osztva a feladatok. Mindkettőnknek meg volt a saját területe. A vállalkozást együtt virágoztattuk fel. A 22 évi dokumentumokkal bizonyítható befektetett munkámért elképzelhető hogy nem illet meg semmi? Ez a vállalkozás egymás nélkül nem gyarapodott volna a 22 év alatt nulláról milliárdos vállalkozássá. Sajnos el vagyok keseredve. Tisztában vagyok vele, hogy az ügyvédek sem vállalnak szívesen ilyen ügyet.
A perköltség 6 %, DE max. 1,5 mill ?

Ne köszönd, félrevezet.

„A perköltség 6 %, DE max. 1,5 mill ?”
Az csak az illeték. Ügyvédi költségre számolj még 6-10%-ot.

"Ne köszönd, félrevezet." engemet ? ha jobban képben vagy mint a félrevezetőm, légy-szíves írj már Te is pár gondolatot. Minden építő segítség nagyon sokat jelent most nekem.
Igen, azzal tisztában voltam, hogy nem kirendelt védőügyvéd fog velem / nekem dolgozni. Ő is pénzből él, ha lát benne fantáziát elvállalja és megkéri a díját.

bogika777

Az, hogy ott dolgoztál a vállalkozásban önmagában nem jelent semmit.
Nyilván kaptál érte "fizetést".

Mivel bizonyítanád, hogy: az a vállalkozás a TIÉD IS?
Az iratok ellenére is...

Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.
Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

A fenti szabályokból az következik, hogy azért az itt elhangzott fejtegetések azzal kapcsolatban, hogy kinek mit kell bizonyítani, elég elnagyoltak voltak.
A kérdezőnek azt kell bizonyítani, hogy

1. fennállt az élettársi jogviszony, vagyis

1. közös háztartásban,
2. közös gazdálkodás mellett,
3. szoros érzelmi kapcsolatban éltek az elhunyttal.

és
2. hogy mik voltak a szerzési arányok a kapcsolatban.

Az 1 pontban írtakat általában tanúkkal lehet sikeresen bizonyítani, de az egyéb bizonyítás sem kizárt,
a 2. pontban írtakat pl. adóbevallásokkal, munkáltatói jövedelemigazolásokkal, szerződésekkel, számlakivonatokkal, de nyilván pl. eltitkolt jövedelmek esetén tanúkkal is.

Ha a kérdező az élettársi jogviszonyt sikerrel bizonyítja, akkor már a másik fél, vagyis az örökösök kötelesek bizonyítani, ha arra hivatkoznak, hogy a vállalkozás mégis az elhunyt különvagyona volt.

ObudaiFan.
Köszönöm szépen, sokat segítettél.

Még egy kérdésem lenne:
A hagyatéki tárgyalásra amennyiben igénybejelentést adok be, és ott sem jön létre egyezség, akkor csak az igényem erejéig nem kerül felosztásra a felhalmozott vagyon az örökösök között ? Ezt azért kérdezem, ha perre kerülne, akkor lehet- e változtatni az összegen, vagyis akkor egy magasabb követeléssel előállhatok- e ?

Előállhatsz, de addigra már lehet, hogy át lesz adva teljes hatállyal a hagyaték, ha az örökösök a kisebb követelésre biztosítékot adnak és akkor egy fontos biztosítékot elveszíthetsz.
Egyébként ha bejelented a nagyobb igényt, ideiglenes hatállyal akkor is felosztható a hagyaték.

Én úgy értettem, ha a hagyatékin nem jön létre semmilyen egyezség, vagyis teljesen elzárkóznak. Ebben az esetben az eredetileg beadott X igény ha perre megy, megváltoztatható- e magasabb értékre ?

(Ez amiatt érdekelne, hogy a hagyatékin zárolják- e a beadott igényemet, és csak az igény feletti rész osztható szét az örökösök között ? és ha felosztásra kerül az igényem feletti, és a perre magasabb összegben nyújtanám be mint a hagyatékira, akkor ha megnyerném, visszaveszik azt a részt az örökösöktől ?)

Felemelheted, de egyrészt nem árt a bíróság előtt indokolnod, hogy ha korábban kisebb értéket követeltél, akkor most ez miért nőtt meg, vagyis a bíróság bizonyítékként veheti figyelembe a korábbi nyilatkozatodat.
Másrészt lásd az előző hozzászólásomat, ahol pont arra válaszoltam, amit most ismét megkérdeztél.

bogika,

a hagyatékin megkérdezi a közjegyző az örökösöket, hogy elismerik-e a követelést, meg egyeztetek-e már, vagy meg tudtok ott egyezni. Ha nem, akkor vagy kérhettek halasztást a hagyatéki végzés meghozására (általában 30, esetleg 60 nap), ami alatt megegyezhettek. Ha ebbe közösen nem egyeztek bele, akkor a közjegyző ideiglenes hatállyal átadja a hagyatékot az örökösöknek, és felszólít téged, hogy 15 napon belül indíts pert a bíróságon, és ezt plusz 8 napon belülig legkésőbb igazold is nála. Ha ezt megteszed, bíróságra kerül az ügy, ha nem, akkor végleges hatályúvá válik a hagyaték átadása.

Érdemes megegyezni. Bárhogy (Ha már bíróságon van az ügy, ingyenesen kérhető mediáció is, de addigra is már pörög a kassza erősen). A per drága, és évekig elhúzható.

A keresetben megemelheted az összeget, de ott is érdemes indokolni, tehát abból ki fog tűnni, hogy mi az oka annak, hogy megemelted.

Azonban a hagyaték végleges hatályú átadása sem akadálya egy későbbi pernek, viszont azzal a végrehajthatósag egy fontos biztosítékatol esik el a hagyateki hitelező.

Köszönöm szépen mindenkinek az értékes segítségeket.
"és felszólít téged, hogy 15 napon belül indíts pert a bíróságon"
Vagyis ha a hagyatéki tárgyaláson nem születik egyezség, akkor max. 15 napon belül meg kell indítani a peres eljárást ? ez igen kevés idő. Azt gondoltam újabb hagyatéki tárgyalást tűznek még ki és van kis idő még egyezkedésre.

Ha az örökösök nem ismerik el az igényedet, és egyáltalán nem hajlandóak az egyeztetésre sem, akkor nincs mire halasztani. Csak a per van, amit meg kell indíts.

De ahogy ObudaFan írta előttem, időd végülis van, mert a végleges hatályú hagyatéki végzés után is indíthatsz pert. A különbség az, hogy ha ideiglenes hatállyal adja át a közjegyző a hagyatékot, akkor abban szerepel, hogy az örökség vagyonelemeit nem idegeníthetik el az örökösök, amíg a már megindított per le nem zárul. Tehát a biztosíték megmarad arra, hogy ténylegesen is ki tudjanak fizetni, ha legalább részben megnyered bíróságon a pert. Viszont ha végleges hatállyal átadja, akkor a pénzt elkölthetik, a vagyontárgyakat eladhatják, elajándékozhatják, amíg nem kerül rájuk perfeljegyzés (ha kéred). Ha jóhiszemű vevő veszi meg, attól visszakövetelni se igen fog menni utólag. Ha meg nem lesz vagyon, hiába nyered meg a pert, járni jár, csak nem jut.

"A különbség az, hogy ha ideiglenes hatállyal adja át a közjegyző a hagyatékot, akkor abban szerepel, hogy az örökség vagyonelemeit nem idegeníthetik el az örökösök, amíg a már megindított per le nem zárul."

Ez azt jelenti, ha nem lesz a hagyatékin egyezség, és amennyiben 15 napon perre viszem, akkor az összes vagyon csak ideiglenesen kerül a birtokukba ? vagy csak a követelésem erejéig kerül ideiglenesen, az a feletti meg véglegesen ? Ezt azért lenne fontos tudni nekem, mert ha az össz. vagyon csak ideiglenesen kerül az örökösök birtokában, akkor nagyon esélyem van az egyezségre a hosszadalmas peres eljárás nem kedvezne nekik, nem tudnák a lajstromozott eszközöket értékesíteni.
Köszönöm ha még erre válaszolsz.

Ha ideiglenesen adja át a hagyatékot, akkor minden hagyatékot ideiglenesként ad át, nem csak a követelésed értékéig. Nem ideiglenesen kerül a birtokukba, csak korlátozásokkal, leginkább elidegenítési tilalommal.

Igen, ez gyakran könnyebbé teszi a megegyezést. Megfelelő időhúzással évekig is eltarthat egy ilyen eljárás, akinek ez hátrányos, az jobban hajlik talán a kompromisszumra.

Mivel a vállalkozást az egyik törvényes örökös tovább folytatja, már csináltak egy részhagyatékot gyorsított eljárással, ahol néhány lajstromozott eszköz felett már tulajdonjogot szerzett a vállalkozást folytató örökös. Ez hogyan lehetséges ? Nem kell megvárni a hagyatéki tárgyalást, ahol akár egy végrendelet, ill. hitelezői igénybejelentők is előkerülhetnek ?

Sziasztok!

Végrendelet esetében ha a kedvezményezett hamarabb huny el mint a végrendelkező, mi a helyzet? A kedvezményezett leszármazottjai örökölnek automatikusan a végrendelkező halála után ha nem készül másik rendelet? Vagy akkor hatályát veszti?

Főszabályként hatályát veszti.