Öröklés

A pontos helyzet a következő:
Papám 1979-ben venni akart egy második lakóingatlant a szomszédságában.Akkoriban nem lehetett a nevére íratni [32/1971. (X. 5.) Korm. rendelet 3. § Egy személy, illetőleg egy család lakás- és üdülőtulajdonának (a továbbiakban: tulajdonának) mértéke egy lakás és egy üdülő.],így kifizette a vételárat és a fia (nagybátyám) nevére került adásvétel jogcímmel.
Nagybátyám szellemileg beteg volt gyerekkora (1950-ben született) óta.1981-ben és 83-ban psychopathia schizoides (manapság skizoid személyiségzavarnak hívják) betegséget állapítottak meg nála a 2-2 hónapos pszichiátriai kórházi kezelés után.
Leszármazói nincsenek.
1995-ben megismerkedett egy ukrán állampolgárságú nővel.Nagybátyám betegségét kihasználva 1996 januárjában elvetette magát (házasságot kötöttek),egy hónappal később ajándékba megkapta a fél házat. 4 hónappal később pedig végrendelkeztetett vele az Ukrajnában élő családja javára a maradék vagyonnal kapcsolatban.Egyértelműen az állampolgárság-,és a vagyonszerzés volt a cél.
2002-ben 2 hónapra ismét bekerült a pszichiátriára nagybátyám,ahol demenciát,affektív zavart,skizoid személyiségzavart és értelmi fogyatékosságot állapítottak meg róla.
2003-elhunyt,a hagyatékin soron kívül megjelentek az "örökösök" és a négy ingatlan (3 zártkerti-, és egy lakó),el lett hagyatékolva. A 3 zártkerti ingatlannál a nagybátyám tulajdonjoga öröklés jogcímen van bejegyezve,és fel van benne tüntetve az apjának az özvegyi joga.Tehát van (volt, 2009-ig) élő szülő,akit ha megidéz a tárgyalásra az egyértelmű ingyenes juttatás miatt,lehetősége lett volna bizonyítani,hogy ajándékba kapta a pénzt az ingatlanra.
Tehát ezért kérdezem,hogy helyes-e ez az öröklési rend,hogy végintézkedés és leszármazó hiányában a túlélő házastárs kapna mindent.Ugyanis voltunk a közjegyzőnél,kérdeztük,de ő azt mondta hogy helyes,és nem kellett megidézze papát.
Tavasszal a túlélő házastárs is meghalt és a hagyatéki augusztus végére van kitűzve,de a házat már árulják.
Tudunk-e tenni az eladás megakadályozása érdekében valamit?
Tudunk-e tenni valamit,hogy visszakapjuk az örökségünket?
Segítségüket előre is köszönöm!

Tessék?

Tisztelt Fórumozók!
A kérdésem -a régi Ptk-hoz kapcsolódóan- következő: helyes öröklési rend az-e ahol végrendelet íródott ági vagyon esetében,leszármazó hiányában hogy: "Végintézkedés hiányában öröklésre hivatva lenne leszármazók hiányában, az örökhagyó túlélő házastársa, a Ptk 607§, 4. bek. szerint"
Van (volt) túlélő szülő.

„Mert nem már nincs meg.”
Na, az az, amit nem tudunk! (Hozzátenném, hogy a pénz hasonlóan viselkedik a fajta és mennyiség szerint meghatározott jószágokhoz, így pl. vegyül...)

Baba04

"Férjemmel 12,5 éve élünk életvitelszerűen együtt.
3 évvel ezelőtt házasodtunk össze. "

Tehát 15,5 éve áll fenn a vagyonközösség.

Amit ez alatt szereztetek az felesben közös.
A jövedelmektől függetlenül.
(ha nem született mást mondó vagyonjogi szerződés köztetek)

Kivéve!!! a KÜLÖN vagyonokat....
külön vagyon:

• ami MÁR az együttlét előtt IS megvolt valakinek
• ami az öröksége valakinek
• amit KIFEJEZETTEN CSAK valaki kapott ajándékba (nem pedig közösen)
• a saját személyes cuccai, emlékei

"örökölt a férjem 1 lakást"

Ez tehát a férj külön vagyona lett!
Azaz nem felesben közös vagyon.

"Mind a kettőnknek külön bankszámlája van,(1-1 kártyával)de közös tulajdon. 1,5 évvel ezelőtt az ingatlant eladta, és az összeget az ő bankszámlájára utalták, viszont Ő el is költötte káros szenvedélyre. "

Megtehette.

"Kérdésem az lenne, hogy válás esetén követelhető e rajtam az ingatlan eladásból származó összeg fele."

NEM.
Mert nem már nincs meg.
Hisz ellett költve és kész...

Az így már mindegy, hogy esetleg közös vagyonná vált-e.
Mivel ami nincs meg, azt ugye nyilván nem lehet elosztani sem!!!

"Kérdésem az lenne, hogy válás esetén követelhető e rajtam az ingatlan eladásból származó összeg fele."
Szerintem nem.
Az általa felélt saját különvagyonának megtérítésével kapcsolatban nem lehet megalapozott igénye.
Szerintem akkor sem lehetne megtérítési igénye, ha az ő különvagyonát közösen éltétek volna fel.

Ezt így nem lehet megmondani. Az biztos, hogy el kell számolni egymással. Majd. Akkor.

Férjemmel 12,5 éve élünk életvitelszerűen együtt. 3 évvel ezelőtt házasodtunk össze. Férjem édesapja 2,5 évvel ezelőtt elhunyt, és utánna örökölt a férjem 1 lakást. Mind a kettőnknek külön bankszámlája van,(1-1 kártyával)de közös tulajdon. 1,5 évvel ezelőtt az ingatlant eladta, és az összeget az ő bankszámlájára utalták, viszont Ő el is költötte káros szenvedélyre. Kérdésem az lenne, hogy válás esetén követelhető e rajtam az ingatlan eladásból származó összeg fele. Előre is köszönöm a segítséget!

garyballdy

De kérheti, hogy a KÖZÖS lakásra járó
haszonélvezete helyett IS
INKÁBB
egy gyerekrész kapjon örökségként abból is.

garyballdy

Az alapállás, hogy
házasság esetén (vagyonjogi szerződés nélkül)

Minden közös mégpedig felesben!
A jövedelmektől FÜGGETLENÜL!!!

akár szerzés
akár adósság

Akkor: ha a megszerzés/adósság a házassági vagyonközösség ideje alatt történt.

(HA volt olyan időszak, akkor már a házasságot megelőző együtt élés alattiak is)

-

KIVÉVE!!! azt, ami külön vagyonnak minősül.

-

Külön vagyon az adott fél oldalán...

ami MÁR az együttlét előtt IS megvolt neki
ami az ő öröksége
amit KIFEJEZETTEN CSAK ő kapott ajándékba (nem közösen)
a személyes cuccai, emlékei

Szóval,

Csinálni kell egy teljes vagyon leltárt.

Külön-külön listázva benne...

a férj különvagyonát
a feleség különvagyonát
a házassági közös vagyont

A hagyatékod a leltár 2 részéből áll majd össze.

1.
A férj különvagyonából, teljes egészében.

2.
A házassági közös vagyon feléből.

- - -

Az öröklés módja egy másik kérdéskör...

garyballdy

Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

1. a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
2. egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

@drbjozsef
Özvegyen nősültem és az első házasságomból két felnőtt fiam van.
A mostani feleségemmel három éve élünk házasságban. Ha a törvény szerint nem örökölne mást csak a nyugdíjamat, akkor a végrendeletemben másképp rendelkeznék. Köszönöm a válaszát.

garai,

nekem nem világos : az örökös vagy az örökhagyó volt a számla tulajdonosa, a másik pedig a rendelkező rajta. De melyik melyik?

Az örökös elsősorban a hagyaték tárgyaival, mésodsorban a hagyaték erejéig felel az örökhagyó tartozásaiért.
Nem mondtuk ezt még? (Párezerszer.)

Kérdés.

nyugdíjas elhunytnak nem volt semmilyen vagyona.

A tárgyalás nélküli hagyatékátadói végzésben

• Hagyatékként feltüntetve, csak egy OTP számla feletti rendelkezési jog van feltüntetve.
• Hagyatéki teherként:

  A temetkezési költség + a közjegyzői díj

  (ezt az egyetlenegy örökös fizette saját vagyonból)

Viszont hagyatéki hitelezői igényként a hagyatékként jelzett OTP számlán (számla tartozásként) van több százezer forint, azaz mínuszos a hitel számla.

Kérdés:
Az OTP, hagyaték hiányában vajon jogosan követelheti e az örökölt számla megszüntetésének kérésekor az adósság kifizetését azaz A számla tulajdonosaként tekint az örökösre?

Vagy a "rendelkezési jog" nem teszi automatikusan tulajdonossá, és így csak azt döntheti el hogy megszünteti vagy nem, és nem kötelezheti a számla tartozás kifizetésére.

Köszönöm
Garai

Nem mindegy? Így is, úgy is örököl. (Legfeljebb az ági vagyonra lehet még hivatkozni.)

garyballdy,

Van közös gyermekük, vagy van önnek másik házasságból származó gyereke?

Három évvel ezelőtt kötöttem nyugdíjasként a 13 évvel fiatalabb feleségemmel házasságot. A feleségem ez idő alatt nem dolgozott, én tartottam el. Halálom esetén a nyugdíjamat örökli, de a házasságba hozott vagyonomból is örököl ő valamit? Válás esetén is ugyanez lenne a helyzet?
Köszönöm előre a segítséget.

Valamilyen követelésük lehet. Hogy a te ingatlanodból követelhetnek-e valamilyen tulajdoni hányadot, vagy az összeg felének a megtérítését kérhetik, az attól függ, hogy mi volt ez a "beforgatás", illetve részben attól is, hogy milyen értékű a te ingatlanod.

Kedves nonolet! Köszi a válaszaidat! A lakás az enyém, még 50 éve vették a szüleim, aztán nekem ajándékozták, de kb. 10 évvel a házasságkötésem előtt. Én abban éltem, aztán mikor összeköltöztem a férjemmel kiadtuk, ami nagy segítség volt, mert abból fizettük a férjem házára felvett hitelt.

nickik

Az a 3 millió felesben közös házassági vagyonszerzés volt.
Amit aztán közösen is költöttetek el.

Tehát már NINCS meg!!! >> nem hagyaték.

Ha a (tiédnek) mondott lakás is közös vagyon VALÓJÁBAN
Akkor ott lesz a hagyatékban a lakás fele.
Abban benne van ez a pénz is...

Ha a lakás te különvagyonod, akkor meg így járás van.
A pénz ellett költve és kész.

nickik

Attól, hogy a te neveden van a lakás
még nem biztos ám, hogy nem része a hagyatéknak is.

- -

Az alapállás, hogy
házasság esetén (vagyonjogi szerződés nélkül)

Minden közös mégpedig felesben!
A jövedelmektől FÜGGETLENÜL!!!

akár szerzés
akár adósság

Akkor: ha a megszerzés/adósság a házassági vagyonközösség ideje alatt történt.

(HA volt olyan időszak, akkor már a házasságot megelőző együtt élés alattiak is)

-

KIVÉVE!!! azt, ami külön vagyonnak minősül.

-

Külön vagyon az adott fél oldalán...

ami MÁR az együttlét előtt IS megvolt neki
ami az ő öröksége
amit KIFEJEZETTEN CSAK ő kapott ajándékba (nem közösen)
a személyes cuccai, emlékei

Szóval,

Csinálni kell egy teljes vagyon leltárt.

Külön-külön listázva benne...

• a férj különvagyonát
• a feleség különvagyonát
• a házassági közös vagyont

A hagyaték a leltár 2 részéből áll össze.

1.
A férj különvagyonából, teljes egészében.

2.
A házassági közös vagyon feléből.

Sehogy ne kalkulálj addig, míg fel se merült a követelés.

Még nem, hiszen még nem volt hagyatéki, de gondolom, hogy fel fog merülni (hiszen tudják, hogy kapott, mert abból vett pl. a nagy lányának laptopot és még pár dolgot, ruhákat stb) és ezért szeretném tudni, hogy hogyan kalkuláljak.

Követelik?