Válunk. Mi lesz a lakásommal?

vizsgálja, sőt elvileg akár azt is megitélheti, hogy ő marad a lakásban, és neked kell menned, viszont ez esetben lakáshasználati dijat is megitél, amit lehet, hogy ugyszintén nem tud fizetni - ha egyszer az albérletet nem tudja fizetni, ezt miért tudná - viszont láttam már ilyet. Javaslom, hogy amivel nem értesz egyet, fellebbezd meg.

Kérheted, hogy a gyereked neked itélje, ha azonos nevelési képességekkel rendelkezel mint ő (elvileg, de kicsi az esélye, hogy igy is lesz), neked kell itélnie a biróságnak a gyereket, mivel a gyerek érdekében az áll, hogy megfelelő körülmények közt nevelkedjen, és Te tudod ezeket biztositani is.

Sziasztok!
Rég jártam itt. Köszönöm a segítséget Derill-nek.
Sajnos nem vagyok meggyőződve, hogy tényleg megúszom/megúsznám 7-800 ezer forinttal a dolgot.
Úgy látszik jó befektetés "csupasz fenékkel" házasságot kötni. :-((
De még ha elég is lenne a bíróság szerint ennyit fizetni.... Mi van, ha a lakásból így kiszorult feleségnek nincs hová mennie? Ráadásul valószínűsítem, hogy a lányunkat is neki ítélik. Vizsgálja-e a bíróság, hogy képes lesz-e eltartani magát és egy gyermeket? Ha igen akkor hogyan vizsgálja? Egyéni vállalkozó = minimálbér.
Szóval megint felmerült egy kérdés-füzér:

1. Mi van ha nincs hová mennie? (albérletet nem képes fenntartani)
2. Mi van ha a kimutatható jövedelme alapján képtelen eltartani magát?
3. Fentieket figyelmbe veszi-e, vizsgálja-e a bíróság?
4. Mi van akkor, ha nem tud és nem is akar kimenni a lakásból?

anya lakására a jelzáloghitel is még az esküvő előtt lett felvéve, akkor elvileg az is egyértelműen az én különvagyonomnak számít, mégha a törlesztés már a házasság alatt történt (én és a feleségem egy fillért sem adott, adtunk bele, mindent anya fizet vele kapcsolatban)? egyébként én is azt olvastam a CSjt magyarázatában, hogy ha önként ment el, akkor nem jár neki lakáshasználti díj, márpedig ez nálunk így történt sajna... ráadásul egy másik pasihoz költözött...

Ha az esküvő elött lett véve, akkor biztosan neked lett szánva, ez nem gond.

A különbözete azt jelenti, hogy a forgalmi értéke mennyi ha kiköltöztök és mennyi ha benne laktok, ez kb. 20% szokott lenni.

(nem biztos, hogy jár neki lakáshasználati/továbhasználati díj!)

hm.. hát kinek szánták volna, ha nem a saját gyermeküknek? egyébként ezt tanuvallomással tudom bizonyítani csak és kizárólag, nem? egyébként a laksávétel az esküvő előtt volt, így gondolom ez módosítja a közös vagyonnal szembeni követelését, nem? "a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete": ez mit jelent?

De felhívom figyelmedet - állaspontomat módosítva -, hogy a szüleid által fizetett rész nem csak a Te részed, mert az is a közös vagyonba tartozik, kivéve, ha a házastársi közös szerzésnek a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt vélelmével szemben bizonyítotani tudod, hogy szüleid az ingatlanvásárláshoz nyújtott készpénz ajándékot kizárólag a saját gyermeküknek szánták.

Bár a törvény előírja:

Csjt. 31/C. § (1) A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult.
(2) A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.
(5) A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.

...bár a kommentár szerint nem illeti lakáshasználati jog ellenérték a közös tulajdonú vagy különvagyoni lakásból önként elköltöző volt házastársat, de én ezt nem venném készpénznek.

ez eddig rendben van... de minek fizetné a férj a felesége fogamzásgátlási eszközét, ha nem azért, mert tart az élettársi kapcsolat, és nem akar a nő mondjuk gyógyszert szedni... értem én, hogy ez csak közvetett bizonyíték, de mással a tanuvallomásokon kívül nem igazán lehet operálni, azokat meg vagy elfogadja a bíró vagy nem...

Kérdés, hol voltak együtt. A nőgyógyásznál, vagy az ágyban? Nőgyógyászhoz mehetek akár az ellenségemmel is, nem kell feltétlenül házastársi kapcsolatnak fennállnia. Viszont ha az orvos tudja tanusítani, hogy mondjuk megbeszélték vele a szexuális problémáikat a felek - és mondjuk mentesítik az orvosi titoktartásra vonatkozóan, akkor az már lehet bizonyíték.

és ha mondjuk a feleség azt mondja, hogy december, és van egy nőgyógyászati számla, ami jan 21.re szól, és azt mutatja, hogy akkor tettek fel a nőnek egy fogamzásgátlási eszközt? és a férj pedig vallja, hogy együtt voltak (ami igaz is)?

Nem könnyü bizonyitani. Rokonok, barátok, szomszédok... Aztán végül max a biróság majd eldönti, hogy szerinte mikor.

tényleg: hogyan lehet bizonyítani, hogy sem szexuális sem pedig vagyoni közösség nem áll fent? főleg akkor, ha az egyik fél mondjuk decemberre teszi az életközösség megszűnését, a másik pedig mondjuk akkorra, amikor elköltözött a másik otthonról, és ez kb áprilisban volt?

köszönöm derill...
akkor várom alorinc válaszát még...

Az életközösség akkor szünik meg, amikor sem szexuális, sem anyagi vagyonközösség már nem áll fenn. Többletlakáshasználati dij nem jár, ha a feleséged önként ment el. Lakáshasználati dijba most nem mennék bele, ahhoz át kellene néznem amiket korábban irtál és most inkább megyek házidogát irni. Alorinc remélhetőleg jár majd erre, ő már átnézte.

jah és még egy: mikor szűnik meg egy életközösség?

a lakáshasználati díjról nem tudsz/tudtok valamit? önként költözött el, ilyenkor jár neki? mondjuk a tulajdoni hányad alapjáN, ha igen, mennyi? ha a feleségem elköltözött tőlem, és rá 1,5 évre a feleségemmel még közös lakásunkba odaköltözik a barátnőm, akkor ezért kérhet-e valamit a nejem?

Szerintem, ha mindaz amit írtál bizonyítható, akkor megegyezhettek a 800.000 Ft-os kifizetésben a feleséged részére.

Bővebb tájékoztatást a BKKB-n (azt hiszem ott szoktak folyni a válóperek) kaphatsz. Nézd meg mikor van ingyenes jogi tájékoztatás (bírósági fogalmazók segítenek megoldani az ügyeket, illetve felvilágosítást adnak).

alorinc: ha esetleg elküldöm mailben a részletes befizetési dolgokat, akkor a tapasztalatod és jogszabályok alapján meg tudod nekem nézni, hogy kb. mit követelhet/követelhetek?

annyit tudok bizonyítanu, hogy mielőtt egyáltalán a miénk lett volna a lakás, azelőtt kb 1,1 milliót fizettem ki saját zsebből (saját ifjúsági etét és anyáék különvagyona), a feleségem semmit. utána ő a lakásba fizetett (2 jelzálogkölcsön alapján: saját és testvére lakása) kb 570000 Ft-ot, én pedig (én alatt saját befizetéseket, amikor már egyedül fizettem és anya külön, saját vagyonából való befizetéseit értem) kb 2 milliót, azaz összesen a lakáscélú befizetéseim (igazolhatóan) 3 millió körüliek. Számít-e az, hogy a lakást még az esküvő előtt vettük, és ekkor került kifizetsére általáam az az 1,1 millió? Egyébként én kb úgy számoltam, hogy 800000 jár neki kb.

„Gyakorlat nélkül, puszta elméleti tudásra alapozva, szerintem:”
A feleségedről van szó, így közös szerzeményről beszélünk.

Igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye.

A gyakorlat abban szinte következetes, hogy az ingatlanon végzett értéknövelő, tehát a rendes gazdálkodás körét meghaladó ráfordításokat a költekező fél javára valamilyen módon megtéríteni rendeli.

Nagy vonalakban az az ítélkezési gyakorlat, hogy az ingóságoknál (ha azokat a felek közösen használták, vagy a kizárólagos használó kapja tulajdonába) az életközösség megszakadásakori értékből, az ingatlanoknál viszont az elbíráláskori értékből indul ki a bíróság.

Az érték vitatásakor, ha jelentős értékről van szó, szakértőt kell kirendelni. Kisebb jelentőségű eltérésnél vagy kisebb értékű vagyontárgy értékelésénél a bíróság az egyéb adatok mérlegelésével is dönthet. Szakértelmet igénylő értékmeghatározáshoz azonban a megfelelő szakértelemmel rendelkező személy igénybevétele nélkülözhetetlen.

A megtérítésnek ez esetben két módja lehet.

1. Tulajdoni hányaddal
2. Pénzbeni megtérítés

Általában nem vitás, hogy kis jelentőségű, csekély értéknövekedést előidéző beruházás megtérítése csak pénzben történik. A fenntartási, kezelési költségek - ha egyáltalán megtérítendők - szintén pénzben térítendők meg.
Megjegyzendő, hogy korábban a tulajdoni hányaddal vagy pénzben való megtérítés kérdése a most felvázolt élességgel a gyakorlatban nem vetődött fel.

számokban 50-50%

kivéve ha tudjátok bizonyítani, hogy nem így történt, akkor (vagyonmérleg)

8millió fele 4 millió
ezt csökkenti a 3 millió hitel fele amit szüleid fizettek ki, illetve a maradék 1,5 millió általad fizetett része (feltéve, hogy külön vagyonból fizetted).
Ha mindez bizonyítást nyer akkor uszkve 1 millió jár a feleségednek.

nekem is lenne egy számolós kérdésem (derill: egyszerűsítetem, amit elküldtem neked):
házasságunk előtt közös névre vettünk egy lakást, rá 3 millió hitelt 20 évre. A lakás akkori értéke (amiért vettük) 6 millió volt, most kb. 8 millió. a hitelen kívüli részt, azaz a maradék 3 milliót úgy oldottuk meg, hogy szüleim és feleségem testvérének a lakására is jelzáloghitelt vettünk fel, mindkettő 1,3 millió (5 és 10 évre). A szüleim a sajátjukat maguk fizették/fizetik mai napig is, a többit a feleségem elköltözéséig ketten, azóta mindent egyedül. A foglalót és a felújítási költésgeket én fizetem. Ahogy számoltam, a feleségem össz-befizetése a lakásba olyan 570000 Ft, míg az enyém (azzal együtt, amit anya fizetett) kb 3,3 millió. A 3 lakásból még van kb 4,8 millió hitel, amit vissza kell fizetni. Mire számíthatok vagyonmegosztáskor? Mi lehet it a tulajdonjog arány? Mert gondolom nem 50-50%, ha nagyságrendekkel többet fizetem be, mint ő. Ha a tulajdonjog-arányt megállapítják (gondolom ez az alapja mindennek), akkor kérhet-e a feleségem az alapján visszamenőlegesen lakáshasználati díjat? egyáltalán mi alapján lehet lakáshasználati díjat kérni, ha önszántából egy másik pasihoz költözött, és 1 éve ügyvéd által elküldött egyeztetési kérésünknek nem tett eleget? A vagyonmegosztás jogi hátterének hol, milyen jogszabályok alapján tudok utána nézni?

Nem. dehogy. Épphogy korrekt, a mostani árának a százalékos arányát kell nézni. A Te összegeiddel ez ugy néz ki, hogy az 1.35O.OOO,-Ftnak meg kell nézni, hogy Te hány százalékát fizetted ki. Az 1.350.OOO,-ből levonod az általad a vételkor kifizetett összeget, ami euek szerint 960.000,-Ft, meg levonod még a 150 ezret, mert azt Te fogod kifizetni. Az összesen 1.110.000,-Ft. Mivel közösen fizettetek 220.000,-Ft-ot, ebből ennek a fele még a tiedhez jön, az összesen 1.220.000,-Ft. Ez az eredeti lakás értékének a 90,37 százaléka. Tehát ennyi jár neked az uj értékből, ami azt jelenti, hogy 7.229.629,-Ft, a feleségednek meg 770.371, ha nem számoltam félre semmit.

Érdekes:) Nem néztem meg direkt, hogy Te miket számoltál, a két összeg közötti összeg jött ki:)

Viszont nem tudom, hogy az a 2.320.000,-Ft hitel hogy jött ki? Ha egyszer 390.000,-Ft-ot vettetek fel, akkor ebből hogy lett ennyi? Mennyi volt végül a tényleges hitel amit felvettetek?

Háááááát... ez baromi "korrekt".
Hol itt az igazság? Odaát?
Amikor a kifizetett hitel százalékos arányát nézzük, akkor a lakás eredeti árából indulunk ki. Amikor a fenmaradt hitel alpján számolnánk, hogy mennyi marad kifizetetlenül, akkor meg már hirtelen az új árat nézzük? Hát én meg jó matekos vagyok, úgyhogy ha ez tényleg így van, akkor sír az igzságérzetem de nem kicsit.
Számoljunk!
Lakás eredeti ára: 1.350.000.-
jelenlegi ára: 8.000.000.-
össz hitel: 390.000.-
közösen kifizetett hitel: 220.000.-

Számítás1 (Te verziód):
29% hitel-> az 8.000.000 után 2.320.000. Ezt osztjuk kettővel és kivonjuk belőle a hitel ki nem fizetett részét(mert azt én fizetem tovább). Eszerint fizetnem kell a nejemnek 990.000.- forintot

Számítás2
390.000.- hitelből vissza fizetve 220.000 ami 56%-a a hitelnek, tehát 44% kifizetetlen.
Az előbb kiszámolt 2.320.000.- össz hitelt ez alapján két részre osztom:
Kifizetett rész: 1.299.200.- Ft
ki nem fizetett rész1.020.800.- Ft
Szerintem a visszafizetett rész felét kell kifizetnem: 649.600.-
Ez azért szimpatikusabbnak tűnik.... és elég kacifántos is ahhoz, hogy a jognak is megfeleljen :-)) Lehet bele is zavarodtam kissé.
Szóval...!? Szerinted mennyit kell fizetnem?

Ez attól függ, hogy ki fogja a maradékot kifizetni. Ha Te, akkor a Te tulajdoni arányodat fogja az érték növelni. Ha közösen, akkor egyenlő arányban. Meg kell nézni, hogy ez a 150 ezer forint a lakás jelenlegi értékének hány százaléka és annyi százalékkal emelkedik a Te tulajdoni arányod. (De iszonyat rossz matekos vagyok.)

Köszönöm szépen!
Meg kell, hogy mondjam: nem vígasztaltál meg.
Igaz. Nem is ez volt a cél. :-)
Tehát ha jól értelmezem:
Vettem egy lakást ami került 1.350e-be. Ebből kifizettem kp-ba 960e-t, ami a teljes érték 71%-a. Ezek szerint a fennmaradt 29% közös, ami számomra 71+14,5=85,5% tulajdonrészt jelent.
Következő a kérdésem: Ha jelenleg is van még mondjuk 150e hitel, akkor azt milyen értékben veszi figyelembe? Az erediti vételár hányadaként kivonja a 29%-ból és utána kell felezni a maradékot vagy a nejem 14,5%-át forintosítja és abból vonja ki?
Hú de nem egyszerű dolog ez a jog....
Remélem azért én érthetően fogalmaztam!