Válóper előtt!

Köszönöm szépen a Gyors segítséget!

Az alperes lakóhelye, vagy az utolsó közös lakóhely szerinti bíróság lehet illetékes.

Illetve ha "csak" gyermekelhelyezés, akkor a gyermekek lakóhelye szerinti bíróság, ha jól tudom.

Tisztelet fórumozók!

A lényeg: Németországban élő, de Magyarországon több mint 10 éve házasságot kötött felek között a házasságot fel lehet-e bontani Magyarországon, ha a válást kezdeményező magyar állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár, a másik horvát állampolgár, és a magyar házasságkötés ellenére soha nem éltek együtt Magyarországon, csak Németo-ban?

1. Magyarországon benyújtható-e a válóper, ha igen mi alapján pl. magyar állandó cím, esetleg házasságkötés helye alapján, vagy csak Németországban, a tartózkodási hely alapján?
2. Ha benyújtható magyar bíróságnál, a leírtak közül milyen körülményre, jogszabálypontra hivatkozva?
3. Változtat-e a helyzeten, ha szerb állampolgár megszerezte a német állampolgárságot, ha igen fentiek hogyan alakulnak?

Válaszokat előre is köszönöm.

Magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat.

Az az előkérdés, hogy a Brüsszel II. rendelet alkalmazandó, vagy az Nmjtvr. Nem egyszerű, mert ugye a közösségen belüli nemzetközi tényállást nem az állampolgárság alapozza meg, hanem az egyik fél állampolgársága, plusz a közös lakóhely. Mindenesetre szerintem ennek ellenére a Brüsszel II. rendelet alkalmazandó, főleg ha figyelembe vesszük a Brüsszel I. rendelet gyakorlatát (Owusu vs Jackson ítélet) és azt a B. II. rendeletre vonatkoztatjuk.

Ha azt fogadjuk el, hogy a rendelet alkalmazandó, akkor a magyar állampolgár fél csak magyar lakóhely esetén indíthatja meg itthon a pert. (Ha a felek közös kérelmet adnak be, az persze más kérdés.)

Ha esetleg mégis az Nmjtvr. lenne alkalmazandó, akkor természetesen mindenképpen meg lehetne itthon indítani a pert.

Én az Nmjtvr.-ből indultam ki.

Ha abból indulunk ki, akkor természetesen igaz. De erősen vitathatónak érzem azt, hogy abból kellene kiindulni.

A férj magyar, magyarországi állandó lakhellyel, a feleség horvát. Ebben az esetben a kódex alkalmazandó lehet. De, a Brüsszel II. rendelet alapján is lenne magyar bíróságnak joghatósága.

Bocs, kicsit hosszú leszek, de amit találtam.

Nmjt. 40. § "A házastársak a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU tanácsi rendelet 5-7. cikke szerinti jogválasztással legkésőbb a bíróság által az első tárgyaláson tűzött határidő elteltéig élhetnek. Az erre vonatkozó megállapodás az említett rendelet 7. cikk (1) bekezdése szerinti alakiságok mellett érvényes."

Az 1259/2010. rendelet 8. cikke így szól:
"A felek jogválasztása hiányában alkalmazandó jog
Az 5. cikk szerinti jogválasztás hiányában a házasság felbontására és a különválásra azon állam joga alkalmazandó:

1. amelyben a bírósághoz fordulás időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási helye található; vagy ennek hiányában
2. amelyben a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye található, amennyiben ez a tartózkodási hely a bíróság megkeresésétől számított egy évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, és amennyiben a bírósághoz fordulás időpontjában az egyik házastárs még mindig ebben az államban tartózkodik; vagy ennek hiányában
3. amelynek a bírósághoz fordulás időpontjában mindkét házastárs állampolgára volt; vagy ennek hiányában
4. amelynek a bíróságához fordulnak."

Közös jogválasztásnak esélye sincs. A házastársak soha nem éltek Magyarországon, csak Németországban, szokásos tartózkodási helyük is ott van most is. A magyar állampolgár férjnek személyi igazolványa szerint Magyaro-on van az állandó lakcíme, de szokásos tartózkodási helye Németo-ban van évek óta.

Alkalmazandó ez az EU rendelet?
Mert ha igen abból úgy tűnik a szokásos közös tartózkodási hely alapján pert indítani Németo-ban lehet, nem pedig Magyarországon.
Vagy mégis megindítható a per Magyaro-on, ha igen, mire hivatkozva?
A válaszokat előre is köszönöm

Amit találtál, az arról szól, hogy milyen jogot kell alkalmazni, nem arról, hogy melyik állam bírósága jár el. A kettő nem kell, hogy azonos legyen.
A Brüsszel II. rendeletet kell a joghatóságra alkalmazni, nem ezt.

Tisztelt Jogászok!

Következőkben szeretném a tanácsaikat kérni.

Férjemmel különváltan élünk, de jogilag nem váltunk el.
A válásról mindenben meggyeztünk, de még nem adtuk be a válókeresetet (hiba volt). Nekem "új" kapcsolatom van, jelenlegi párommal babát várunk.

Olvastam, ha bizonyítani tudjuk férjemmel együtt, hogy X ideje (2 év?) külön élünk, akkor ezzel gyorsítani tudjuk a válási eljárást (elég 1 tárgyalás is).

A kérdésem az lenne, ha egy címre vagyunk bejelentve a férjemmel, ahol egyikünk sem él életvitel szerűen (ez változik is, mert közben eladtam a lakásomat) van-e más mód a bizonyításra? Pl. az ő albérletének tulajdonosa nyilatkozhat-e arról, hogy ott mióta lakik? Vagy szülők tehetnek-e ilyen nyilatkozatot, hogy mikor költözött vissza hozzájuk a gyermekük, még ha nem is jelentkezett be oda?

Azt tudom, ha utána újra házasságot kötök (már csak a baba neve miatt is mindenképpen összeházasodunk) akkor kérhetem, hogy ne kelljen kivárni a 30 nap várakozási időt a baba érkezésére hivatkozva.
Esetleg a baba érkezésére hivatkozva kérhetünk-e valamilyen gyorsítást a válóper során is? Vagy egyéb más ötlet is érdekelne, ha van.

Arra tudnak valami támpontot mondani, hogy kb mennyi időt vesz igénybe egy ilyen válás a papírok beadásától számítva? (a Fővárosi Bírósághoz tartozunk)

Elég faramuci helyzet, sajnos a mi hibánkból alakult így, de szeretnénk minél hamarabb lezárni, mindenki megelégedésére.

Köszönettel:

Tünde

A házasságot a bíróság bármelyik házastárs - illetőleg a házastársak közös - kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni.

(2) A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha

1. a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy
2. a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.

Ebben a két esetben lehet tehát viszonylag gyorsan válni. Az első tárgyaláson csak akkor, ha közös kiskorú gyerek nincs.

Köszönöm, kedves ObudaFan!

Amit ír, azzal teljesen tisztában vagyunk! Közös megegyezéssel válunk, minden megegyeztünk stb., ahogyan írtam is.

A kérdésem arra irányult, hogy mivel tudjuk igazolni a különélést!?

"A kérdésem az lenne, ha egy címre vagyunk bejelentve a férjemmel, ahol egyikünk sem él életvitel szerűen (ez változik is, mert közben eladtam a lakásomat) van-e más mód a bizonyításra? Pl. az ő albérletének tulajdonosa nyilatkozhat-e arról, hogy ott mióta lakik? Vagy szülők tehetnek-e ilyen nyilatkozatot, hogy mikor költözött vissza hozzájuk a gyermekük, még ha nem is jelentkezett be oda?"

Köszönettel:

Tünde

Általában egy közös nyilatkozat is elfogadható.

Értem! Köszönöm szépen a segítséget!!!

Tisztelt uram/hölgyem.
Érdeklödni szeretnék mit tehetek 2012 január óta egy házban, de külön kasszán élünk a férjemmel. Aki nem add bele semmit a rezsibe, és a gyerekek kiadásaiba se csak ha könyörgés árán vesz a gyerekeknek ami kell. Arra hivatkozik, hogy neki letiltása van,ami közös tartozás és nem marad. Sajnos az illeték mentes válást nem tudom így be adni, mert az ő fizetését is figyelembe veszik, és így se erre se semmire nem vagyok jogosult.. Mit tudok tenni, amíg volt munkahelyem nem volt gond, de közbe el vesztettem és a segítségét kértem, de azt mondta meg egyeztünk, nem add semmit, mert le tiltása van. De ha valamit nem tudok ki fizetni és abból gond lesz el viszi a két gyereket a szüleihez, és fel jelent a gyámügyön pl ha a villanyt ki kapcsolják. mit tehetnék az ügyben. Sajnos még el költözni se akar, mert állítólag nincs hova menni-e, mert a szülei is csak a két gyermeket fogadják be.. Kérem válaszoljanak mert ez szerintem így nem tudok lépni semerre.. Köszönöm.

Tisztelt Tompi!
Házasság és együttélés alatt is lehet kérni a bíróságtól a házastársi vagyon megszüntetését. A perilletékre kérjen illeték feljegyzési jogot, azt valószínűleg megadják és már rendeződik is a probléma. A férjének pedig mondja meg, hogy őt is terheli a kiskorú gyermekek tartása még saját megélhetése rovására, úgyhogy a letiltással nem takarózhat.

Tisztelt Jogi Fórum!
Házasság előtt nagy összeget örököltem, melyet beleadtam még a házasság előtt valamint közben a jelenlegi férjem nevén futó építkezésbe (családi ház). Telek tulajdonosa ő. Használatbavételi engedély még nincs. Fele fele tulajdoni hányadot szeretnénk, ami ha mégsem valósul meg, visszakaphatom a beleadott pénzemet? Utalási bizonylatokkal alátámasztható, hogy neki utaltam el az örökségem.

Különvagyoni hozzájárulás. De mi a kérdés?

hogy válás esetén visszakapom e a vagyonomat?

Vissza.

Mit kell ehhez tennem?

Ha most még nem álltok válás előtt, a legcélszerűbb most kötni házassági vagyonjogi szerződést.

más lehetőség esetleg?